Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)
1843-02-26 / 17. szám
260 259 A’ szén őröl. Az a’ sok szénö, mi a’ növényekben és televénydús földnemekben találtatik, azt hitette el egy darabig a physiologusokkal, mintha a’ szénö volna kiválólag a’ növények kenyere, mellyet gyökereik által vehetnek magokba; de ez elméletet számos tapasztalások megczáfolták már. Először is azt vették észre, hogy a széne fel nem olvadván, nem hathat a’ növény gyökereibe, és hogy azon növények is képeznek szénet, mellyek olly földbe ültettetnek, hol semmi széne sem létezik. — Azon számtalan kísérletek közül, mellyek ezen okoskodást igazolják, csak Winkelmont hires fűzfájára hivatkozom, melly egy előleg pontosan megmért edénybe ültettetvén , csupán esővízzel öntöztetve, 5 év alatt SO fontos súlyúból 27S fontossá lett; legújabban pedig Braconnot próbálta, ki gabonaszemeket kénvirág és üvegporba vetett, és azokat párolt vízzel öntözte. E’kísérletek következtében kétségen kívüli dologgá vált, hogy a’ növények lélekzenek, hogy főleg a’ légköri szénsavat szívják be, aztán élenyre és szénőre oszlatván, az élenyt kilehellik, a’ szénőt pedig elsajátítván magokkal azonítják, és szénőtartalmú részeik képezésére fordítják. E’ nevezetes, de sok ideig figyelemre sem méltatott jelenet az újabb időkben annyira ki van tanulva, hogy már erre nézve minden kérdés meg van fejtve. A’ szénö az említett szeszneműekkel Saussure szerint részét teszi a’ növény egész súlyának. E’ 1%0 növényrész tehát (levonva belőle a’ tenyésznedvet) mind a’ légkörből vette eredetét. Ezen igazságot, a’ legvilágosabb kimutatás mellett is nehéz ugyan felfogni; ámde ennek elismerése nélkül csak helytelen következtetésekre és alaptalan elmélkedésekre vetemedünk.) A’ szénö hasznáról a’ földben. Nem lehet tagadni, hogy a’ szénö nem rendes állománya a’ termékeny földnek, egyébiránt, azonkívül, hogy felolvadhatlan létére növénytápul nem szolgálhat, a’ különben termékeny földben is olly kismértékben találtatik, hogy több vegykémek észre sem vették. Humphry Duty egy darab termékeny földről emlékezik , mellynek mégis — hogy az ő szavaival éljek — televény- és széntartalma%%ez nem haladott meg. Ila a’ széne a televényülés fokát elérte,olvadékony és növénytáplálóvá válik.*) E’ televény (13Imin, Hutáin) még a’termékeny földben is ritkán, és csak kis mértékben létezik (?) és nem is épen nélkülözhetlen , minthogy a’ növényeknek csak szénet szolgáltathat tápul, mit a’ növény a légkörből is könnyen szíhat.**) A’ szénének e földből elenyészését sem kell a’ növényéletnek tulajdonítani, hanem inkább azon rokonságnak, mellyet az élenynyel és gyufával képezvén, szeszalakot ölt magára. Akármelly alakban legyen egyébiránt a’ széne a’ földben, akár mint televény, akár mint trágya vagy épen pusztán szén, csak savanyu ne legyen, vagy inkább savanynyal eltelt, ha mindjárt közvetve is, hatalmasan előmozdítja a’növény gyarapodását. Ezt különben nem annyira alakjának tulajdoníthatni, mint inkább némelly átalános tulajdonainak, mellyeket szükség szemügyre venni, hogy működését megbírálhassuk, és mindazt bemerítve előadhassuk, mi e’ tárgyban mondandó. A’ szénö szint ád a’ földnek, azt kimelegíti és hirtelen kihűlni nem hagyja; azért olly kapós mindenütt a’ fekete föld, s azért becsülik annyira mindazon szert, mi által a’ föld feketére festetik. — A’ széne omladóvá teszi a’ föld termőrétegét, sőt ahhoz képest lesz a’ föld inkább vagy kevésbbé porhanyó , a’ mint több vagy kevesebb fül olvadhatlan és egybe nem foglaló szénőtartalommal bír. A’ nedvet a’ levegőből magához vonja, és a’ földet mindig fásén tartja. Alig 24 óra alatt a’ levegő nedvállapotához képest súlyának 80—100 % vízgőzt képes magához vonni. Annélkül, hogy vizesnek látszanék, kétannyi vizet foglalhat magában, mint saját súlya; és mi több rendkívül sok szeszt képes elnyelni, igy például a’ gőzköri levegőből 30, a’ hugyagból 90 annyit mint önsúlya. Igaz, mikép nedves korában félennyit nyel el, de mégis kézzel foghatók becses tulajdonai. — A’ szénő mint szivacs tartogatja magában a növényzéshez kivántató szeszeket és nedveket. Ártalmas elemeket is szíhat ugyan magába, mellyek a’ földet teméketlenitik; hanem ez csak kivételkép szokott megtörténni, mire későbben viszszatérünk, midőn a’ zsombékról fogunk szállani. Miután eddig azon növényelemek eredetét vizi a’ növény egyéb részei is tüdőül szolgálnak , melyeknek a’ fölösleg fojtó ártalmas lehet, sőt ártalmas tartozik lenni. *) Ezen igazság mellett mégis csak mindig fő dolog marad a’ föld ereje és a’ trágya, minthogy ezeknek segélyével a’ légköri anyagokból átalakított növény állomány kétszeres, sőt tán tízszeres arányban növekedik; midőn ellenben a’ sovány föld a’ légköri köztárházból magának szintúgy mint növényeinek csak igen keveset sajátólhat. A’ növény súlyában a’ légköri anyagok aránya egyes növényben tömegéhez képest mindig ugyanaz marad ; hanem az egy bizonyos helyen termett növény tömege és tömegsulya a’kövér és sovány föld közti különbséget kimutatja. A német fordító. *) Itt alkalmasint a’ szellőnek a’ televénybéli kifejlését kell érteni, mit értekező alább is az olvadékony televénynyel látszik fölcserélni. **) Ha t, i. erre a' föld ereje által képesítetik.