Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)

1843-02-26 / 17. szám

260 259 A’ szén őr­öl. Az a’ sok szénö, mi a’ növé­nyekben és televénydús földnemekben találtatik, azt hitette el egy darabig a ph­ysiologusokkal, mintha a’ szénö volna kiválólag a’ növények kenyere, mellyet gyökereik által vehetnek magokba; de ez elméletet számos tapasztalások megczáfolták már. Először is azt vették észre, hogy a széne fel nem olvadván, nem hathat a’ növény gyökereibe, és hogy azon növények is képeznek szénet, mellyek olly földbe ü­ltettetnek, hol semmi széne sem léte­zik. — Azon számtalan kísérletek közül, mellyek ezen okoskodást igazolják, csak Winkelmont hires fűzfá­jára hivatkozom, melly egy előleg pontosan meg­mért edénybe ü­ltettetvén , csupán esővízzel öntöz­­tetve, 5 év alatt SO fontos súlyúból 27S fontossá lett; legújabban pedig Braconnot próbálta, ki gabona­szemeket kénvirág és ü­vegporba vetett, és azokat párolt vízzel öntözte.­­ E’kísérletek következtében kétségen kívüli dologgá vált, hogy a’ növények lé­­lekzenek, hogy főleg a’ légköri szénsavat szívják be, aztán élenyre és szénőre oszlatván, az élenyt kilehellik, a’ szénőt pedig elsajátítván magokkal azonítják, és szénőtartalmú részeik képezésére for­dítják. E’ nevezetes, de sok ideig figyelemre sem méltatott jelenet az újabb időkben annyira ki van tanulva, hogy már erre nézve minden kérdés meg van fejtve. A’ szénö az említett szeszneműekkel Saussure szerint részét teszi a’ növény egész súlyának.­­ E’ 1%0 növényrész tehát (levonva be­lőle a’ tenyésznedvet) mind a’ légkörből vette ere­detét. Ezen igazságot, a’ legvilágosabb kimutatás mellett is nehéz ugyan felfogni; ámde ennek elis­merése nélkül csak helytelen következtetésekre és alaptalan elmélkedésekre vetemedünk.) A’ szénö hasznáról a’ földben. Nem lehet tagadni, hogy a’ szénö nem rendes állománya a’ termékeny földnek, egyébiránt, azonkívül, hogy felolvadhatlan létére növénytápul nem szolgálhat, a’ különben termékeny földben is olly kismértékben találtatik, hogy több vegykémek észre sem vették. Humphry Duty egy darab termékeny földről em­lékezik , mellynek mégis — hogy az ő szavaival éljek — televény- és szén­tartalm­a%%ez nem haladott meg. Ila a’ széne a televényülés fokát elérte,olvadékony és növénytáplálóvá válik.*) E’ televény (13Imin, Hu­táin) még a’termékeny földben is ritkán, és csak kis mértékben létezik (?) és nem is épen nélkülöz­­h­etlen , minthogy a’ növényeknek csak szénet szol­gáltathat tápul, mit a’ növény a légkörből is kön­­­nyen szíhat.**) A’ szénének e földből elenyészését sem kell a’ növényéletnek tulajdonítani, hanem in­kább azon rokonságnak, mellyet az élenynyel és gyufával képezvén, szeszalakot ölt magára. Akár­­melly alakban legyen egyébiránt a’ széne a’ föld­ben, akár mint televény, akár mint trágya vagy épen pusztán szén, csak savanyu ne legyen, vagy inkább savanynyal eltelt, ha mindjárt közvetve is, hatalmasan előmozdítja a’növény gyarapodását. Ezt különben nem annyira alakjának tulajdoníthatni, mint inkább némelly átalános tulajdonainak, mellye­­ket szükség szemügyre venni, hogy működését meg­bírálhassuk, és mindazt bemerítve előadhassuk, mi e’ tárgyban mondandó. A’ szénö szint ád a’ földnek, azt kimelegíti és hirtelen kihűlni nem­ hagyja; azért olly kapós min­denütt a’ fekete föld, s azért becsülik annyira mind­azon szert, mi által a’ föld feketére festetik. — A’ széne omladóvá teszi a’ föld termőrétegét, sőt ah­­h­oz képest lesz a’ föld inkább vagy kevésbbé por­hanyó , a’ mint több vagy kevesebb fül olvadhatlan és egybe nem foglaló szénőtartalommal bír. A’ nedvet a’ levegőből magához vonja, és a’ földet mindig fá­sén tartja. Alig 24 óra alatt a’ levegő nedvállapo­tához képest súlyának 80—100 % vízgőzt képes magához vonni. Annélkül, hogy vizesnek látszanék, kétannyi vizet foglalhat magában, mint saját súlya; és mi több rendkívül sok szeszt képes elnyelni, igy például a’ gőzköri levegőből 30, a’ hugyagb­ól 90 annyit mint önsúlya. Igaz, mikép nedves korában félennyit nyel el, de mégis kézzel foghatók becses tulajdonai. — A’ szénő mint szivacs tartogatja ma­gában a növényzéshez kivántató szeszeket és nedve­ket. Ártalmas elemeket is szíhat ugyan magába, mel­­­lyek a’ földet tem­éketlenitik; hanem ez csak ki­vételkép szokott megtörténni, mire későbben visz­­szatérü­nk, midőn a’ zsombékról fogunk szállani. Miután eddig azon növényelemek eredetét vizi­ a’ növény egyéb részei is tüdőül szolgálnak , melyek­nek a’ fölösleg fojtó ártalmas lehet, sőt ártalmas tar­tozik lenni. *) Ezen igazság mellett mégis csak mindig fő dolog ma­rad a’ föld ereje és a’ trágya, minthogy ezeknek se­gélyével a’ légköri anyagokból átalakított­­ növény állomány kétszeres, sőt tán tízszeres arányban növe­kedik; midőn ellenben a’ sovány föld a’ légköri köz­tárházból magának szintúgy mint növényeinek csak igen keveset saj­ától­hat. A’ növény súlyában a’ légköri anyagok aránya egyes növényben tömegéhez képest mindig ugyanaz marad ; hanem az egy bizonyos helyen termett növény tömege és tömegsulya a’kövér és so­vány föld közti különbséget kimutatja. A­ német fordító. *) Itt alkalmasint a’ szellőnek a’ televénybéli kifejlését kell érteni, mit értekező alább is az olvadékony tele­­vénynyel látszik fölcserélni. **) Ha t, i. erre a' föld ereje által képesítetik.

Next