Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)
1843-04-27 / 34. szám
MAGYAR GAZ ISA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Harmadik év. Pesten , április 2 7.én 1813. 34. száms. TARTALOM: A’ magán-fogyasztásokról, ’s azok okairól ’s eredményeiről. — A’ kerék- vagy is tarlórépa tavaszszal vetve igen jó mód , a’ burgonya silány termése esetében hiányzó olcsó tápszereket kipótolni. (Ferenczy László). — A’ torontáli dohánytermesztés. (Bartók János). — Rozsabrak zab helyett lovak számára. Gazdasági hírek Nógrádból. (Kapitány Sándor). A’ magán-fogyasztásokról, azok okairól ’s eredményeiről.*) Magán-fogyasztások, ellentétben a’ státusfogyasztásokkal, azok, mellyek egyes magán emberek ’s családok szükségleteinek kielégítésére szolgálnak. E’ szükségletek főleg azok táplálására, ruházatára , lakásaik s kedvtöltéseikre vonatkoznak. — Minden egyes jövedelme, legyen az bár ipartehetségeinek, tőkéinek vagy földbirtokának eredménye, különféle szükségleteitől feltételezett fogyasztásainak fedezésére szolgál. A’ családok vagyonilag gyarapodnak, fogynak, vagy régiben maradnak , valamint ugyanis kiadásaikat, fogyasztásaikat, jövedelmükhöz képest intézik. A’ magánosok fogyasztásának összege, azzal egyetemben, mit a’ kormány tesz a’ státus javára, a’ nép összes fogyasztását képezi. Abból, hogy minden egyes család, szintúgy mint a’ nép összege, elszegényülés nélkül, jövedelmét egészen felfogyaszthatja, még nem következik, hogy azt tennie is kell. — Az okosság parancsolja, hogy a történendhetek iránt figyelemmel legyünk. — Ki állhat jót azért, hogy vagyonát szüntelen megtarthatja? Hol a’ vagyon, melly az emberek igaztalanságát, cselei s erőszakitól csalhatlanul biztosítva volna? Vagy nem láttunk-e soha birtokokat elszedetni? s nem merültek-e soha hajók el? Vagy ki áll biztosítva perek ellen? s tudja-e, hogy azokat okvetlenül megnyerendi ? Nem len-e soha áldozatja gazdag kalmár idegen bukásnak, vagy elvétett speculationak? — Ha évenkint az egész jövedelmek elköltetnek, úgy az alapérték naponkint fogyhat, sőt valószínűleg kell is fogynia.S habár maradhatna is mindig egyenlő: elégséges-e azt csupán fentartani? s ha bizonyos vagyon nevezetes is, az marad-e akkor is, midőn több gyermek között felosztatik? Vagy ha nem is kellene azt felosztani, ártalmas-e annak gyarapítása, csak máskép rendes uton történjék az? Nem az egyesek jobb állapotrai törekvése teremti e s éleszti az ipart, gazdagítja s polgárosítja a’ nemzeteket, mi alatt megtakarítás által a’ tőkék szaporíttatnak?Ha nem volt volna e’ törekvés apáinkban, úgy mi még ma is vadak volnánk. Nem tudjuk még, gazdagság által minő fokig emelhető a’ polgárisodén. Annak szükségessége, hogy Európa lakóinak Y10 része vadsággal határos állapotban tengjen, nekem egyátalában nem látszik bebizonyítottnak. *) Tudván, hogy csak olly ország lehet idővel gazdag, ’s igy hatalmas, melly okosan tud fogyasztani, jónak láttam e’ czikket, a’ jeles Say’ status-gazdaságtanából ide átvenni. K.