Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)
1843-11-19 / 93. szám
1476 1475 az adó mennyisége, de módja a valódi teher —, hogy a’ bérlő minél szabadabban mivelhesse a bérleti telket, és hogy termesztményei eladására közel piaczok, jó utak s minden más elősegítő módok felnyíljanak. Mindezáltal növeszti a kivitt szabadság arányában jövedelmeit, ’s a’ mellett egyszersmind az ország és emberiség érdekében munkál. Mi előtt tehát a’ tulajdonos földjét kibérlené, minél nagyobb reáterjesztett szabadság által tegye fontossá; melly szabadsági fontosság, meglehet, többet hoz neki, mint maga a puszta föld. 2) Terjedtsége. Nem mindegy, akármelly szempontból vesszük a’ dolgot, valljon a’ kibérlendő földek nagyobb vagy kisebb kiterjedésben adatnak-e ki. Mert bizonyos, hogy az önmunkáló gazda legtöbbet termeszthet, több bért is fizethet, így hát érdekében lesz a’ földesurnak földeit ugyanazon kedvező körülmények között maga munkáló gazdáknak kibérleni, és mivel ezek aránylag csak kisebb darabokat mivelhetnek jól, birtokát sok kisebb darabokra felosztani; de mindig azon kettős figyelemmel , hogy először ezen felosztás által a’ gazdaság menetelének egymásba vágása meg ne zavartassák; és másodszor, hogy a részek vagy darabok elegendők maradjanak a gazda és házához tartozó segédei szorgalmának egész éven általi bő alkalmazására. 3) Ideje: Valamint a’ térre nézve a’ kisebb darabok mivelését hasznosabbnak találtuk, szintúgy, de ellenkező mértéket használva, találjuk az időre nézve a’ minél hosszabb időszakot hasznosabbnak a’ haszonbérben. Minél nagyobb reménye ’s bizonyossága van a’ haszonbérlőnek, hogy ő, vagy kedvelt maradékai törekedéseinek gyümölcseit élvezhetendik, annál inkább fogja ezen törekedéseit nagyobbítani, kiterjeszteni, annál készebb lesz ezen törekedései kiterjesztésére szükséges — nemcsak térbeli de egyszersmind időbeli — mező megnyerhetéseért többet is fizetni. És mivel azon minden családatyát ingerlő időbeli mező legnagyobb hatást nyer, ha legalább az emberi örökségi eszmével köttetik össze, legajánlhatóbbnak véljük az örökös haszonbért, melly Magyarországban is , valamint más országokban, mind a két szerződő részek, mind pedig a’ státusra nézve is nem kevés haszonnal járna, és csak, ha ennek létrehozására áthághatlan akadályok ellen gördülnének, adjuk a hosszú időszaki, úgymint : egy egész, fél, negyed, nyolczad-századévi haszonbéri módnak a rövid (1 — 10 évi) időszaki előtt az elsőséget. A’ haszonbérlő személyessége: 1) Jelleme. Sok földesur gondolja, hogy azon bérlő, ki legnagyobb haszonbért lekötelez, a’ legjobb ; de nagyon csalatkozik, bármelly értelemben vegye a’ szót. A’ haszonbérlő szemtélyességétől, jellemétől a’ földesurra nézve nemcsak a’lekötelezett bér pontos, tartós és biztos fizetése, de főkép a’ bérleti jószág további értéke függ; ’s minthogy tapasztalás szerint legtöbb haszonbérlés a’ földesurra nézve számithatlan különféle bajjal, a’ felügyelésre és ellenőrségre kivántató idővesztéssel és gonddal, a’ történetes kár által okozott sokféle leszámításokkal ’stb. jár; mindez csak a haszonbérlő jó, nemes és szilárd jelleme által elkerülhető, vagy legalább nem sokat jelentővé teendő. A’ haszonbérlő jó jelleme iránti kérdés olly fontos a’ tulajdonosra nézve, hogy mindenekelőtt erre az oldalra tudakozásait kellene neki irányoznia; s ha szerencséje egy jó jellemű férfiú feltalálásával kedvezne, inkább elégedjen meg kevesebb bérpénzzel, minthogy eme feltétel nélkül nagyobbat magának leköteleztessen , melly úgy is csak papiroson látszólag nagyobb volna, mivel ő neki kellene, még pedig kettőztetve, de más után, azt megfizetni, mennyivel a’ csalárd ember többet megigérne. Szabad legyen egy Nagy Fridrik porosz király életéből vett, itt talán hatással biró történetecskét előhoznunk. Bizonyos Ochs nevű porosz kamarai jószágot haszonbérbe birt volt. A haszonbér évei elmúlván, a’ rákövetkező haszonbéri időszakra nézve uj árverés tartatik, mellyen Ochs megjelenvén, egy ideig folytatja a’ kikiáltások lépcsőzetét, de csak egyszer elnémul, látván, hogy bizonyos Krebs nevű a’ jószágot minden áron maga részére akarja kivíni. A’ király erről értesitetvén, kérdezé Ochsot, kivel mint becsületes, szorgalmatos, igazság- és erkölcsiséghez szokott emberrel mindig meg vala elégedve, valljon nem adhatna-e többet? „De igen, felség, felesé amaz, ha képes volnék alattvalóit nyomni.“ Ezen rövid az igazságos férfiútól kimondott felelet az élesen látó királynak elég vala, és ezen szavakkal: ,,Es bleibt der Ochs, der feste steht, Und nicht der Krebs, der rückwärts geht.“ bevégzé tüstint a dolgot. Kövessük mi is a’ nagy királynak leczkéjét; ő neki is kellett pénz, még pedig több, mint sok más királynak; de nemcsak egy évre. Tanuljunk leczkéjéből, és tegyük a’ haszonbérleni akaró kiválasztására első feltétellé a’ feddhetlen jellemű erkölcsiséget, életmódot. 3) Ügyessége. Nem sokkal kevésbé fontos az ügyessége iránti kérdés. Igaz, hogy balintézkedések által magamagának árt a’ haszonbérlő, és azért a’ lekötött bérpénz le nem szállítatik. De azon kívül, hogy ügyetlensége által is árthat a’ fül*