Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)
1843-12-03 / 97. szám
1538 1537 kötelessége becsületes munkássága és szorgalma által magának már e’ világon a’ lehető legjobb létet szerezni; hogy egy szóval testi és lelki erőnk lelkiismeretes használása azon erény, melly által valamint jóllétre vergődhetünk, úgy más részről iparkodásunk gyümölcsével takarékosan élni, másnak tulajdonát pedig, mint szinte veríték és munka becses gyümölcsét tisztelni tanuljuk. Mi pedig végre a köznevelés azon részét illeti , melly által a’ földmivelő szakbeli tekintetben is lehető legjobban kiképeztessék , — egyátalában mindazon eszközökre nézve, mellyeknek czélszerű alkalmazása a M. Gazd. Egyesület hatásköréhez tartozik, azon Emlékiratban foglaltatnak, mellyet az Egyesület a jelen országgyűlésre benyújtott, ’s e lapokban is egész terjedelmében közültetni fog. 2. Mezőgazdasági hátramaradásunk második főokának a’ közszegénység által tetemesen előmozdított hiányát a’ bélfogyasztásnak tartjuk, mit ismét 3. részint hazánk aránytalan néptelenségének, részint pedig 4. a’ gyáripar tökéletes hiányának tulajdonítunk. A Nemzeti bölcs politika legfőbb feladásai közé tartozik : hazánkban minél előbb gyáripart teremteni, s az által nemcsak átalános tekintetben függetlenebb létre, s nagyobb anyagi és erkölcsi erőre emelni az országot, hanem ez által tetemesb belfogyasztást is idézvén elő, különösen mezőgazdaságunkat is, melly hazánkra nézve a’ közvagyonnak s a’ közjóllét forrásának még századokig a legfontosb és legbiztosb kútfeje leend, lehetőleg gyarapítani. A’ gyáripar felvirágoztatására nézve egyébiránt a’ honi Iparegyesület által egyúttal amúgy is részletes javaslat dolgoztatván ki, feleslegnek véljük e részben nézeteinket bővebben fejtegetni. Világos továbbá, hogy miután egyhamar sem olly virágzó honi gyáripart,sem olly szerfölötti népességet hazánkban nem reménylhetünk, melly mezőgazdaságunk minden termesztményeit részint feldolgozza , részint elfogyassza, — egyik lényeges piacza és fogyasztója terményeinknek jelenleg, és még hosszú ideig a külföld marad. De itt ismét bajunk egyik forrása, mert 5. Kereskedésünk csekély és szót sem érdemlő, s főleg e miatt terményeink valamint ritkán hajtanak nyereséget, úgy gyakran nem is kerestetnek, és sokszor átalában el sem adhatók. — Annak részletes és messze ágazó vitatásába azonban, miért nincs kereskedése hazánknak? s mi módon lehetne e sarkalatos bajon segíteni ? — ereszkednünk annyival kevésbbé tartjuk itt helyén, minthogy e’ tekintetben dologhoz értőbb férfiak vannak felhíva, s maga, az e’ czélra összeült országgyűlési Választmány kereskedésünk állapotjának, s akadályainak nálunknál kétségkívül körülményes! ismeretével bir, s ennélfogva vámviszonyaink minél előbbi rendezésének sürgető szükségét bizonyosan velünk együtt mélyen érzi. — Nem mulaszthatjuk el azonban elsorolni ez úttal még némelly akadályokat, mellyek valamint a külkereskedést nehezítik , úgy közvetlen a honi mezőgazdaság forgalmának lényegesen ártanak. — így például 6. A’ közlekedési eszközök hiánya és hiányossága; mi a’ termények forgalmát és szállítását nemcsak átalában gátolja országszerte, hanem gyakran, kivált a nedvesebb évszakokban azoknak a’ határbéli kivitelét is lehetetlenné teszi. E bajnak tökéletes és állandó orvoslását csak akkoron reménylhetjük, ha utak és csatornák készítése egészen dologhoz értőkre bízatván, a kivitel költsége egyaránt terheli mindazokat, kik a’ közlekedési eszközöknek hasznát veszik. — Czélszerű utakat és csatornákat a' legkiáltóbb szükségeink közé számítjuk, — miben ha egyszer rajtunk segítve leend, könnyű lesz 7. A’ honi főpiaczoknak, mellyek főleg a' nehéz közlekedés miatt az ország egy részében a’ termesztményi helyektől aránytalanul távol fok ősznek, szaporítását és helyes elosztását is eszközleni. — Ide tartozik továbbá 8. A’ mértékek egyenetlensége; mi egy részről az egyezkedéseket nehezíti, más oldalról pedig számos szándékos és önkénytelen rövidítésekre nyújt alkalmat. Mi részünkről a’ mértékegység megállapításában a franczia decimális rendszer elfogadását ajánljuk leginkább. A csalás, melly a mértékekkel elkövettetik, kiterjed 9. az adásvevés összes űzésére, úgy annyira, hogy a tudatlan és haszonkereső minden módot elkövet, részint a forgalmi tárgyak meghamisítása és értékcsökkentése , részint az alkunak megszegése által magának egy kevés pillanatnyi hasznot a’ hatalmába került körülményekből kizsarolni; minek ismét következése 10. A hitelhiány; mi igen természetesen nemcsak terményeink valódi becsét leszállítja, és számos jólelkű kereskedőt elidegenít, hanem egyszersmind 11. Pénztelenségünk forrásait is neveli, s a termesztőt az uzsorás üzérkedőnek kezibe