Magyar Gazda, 1844. január-június (4. évfolyam, 1-44. szám)

1844-06-30 / 44. szám

704 703 jelenségét eltörülni igyekeztek; de midőn látták, hogy nem csalhatnak, ’s különben pedig nem nyerhetik a’ díjt, folyvást szaporodott a’ szám, melly már most nevezetes; az pedig, ki díjt nem nyer, lovának nö­vekedett értékében találja jutalmát. Minden, a’ver­senyre megjelenő vidéki örömmel szemléli a’ jutalom kedvéért oda vezetett 1—2 száz csikót, mellyek jól lévén tartva, ’s szépen tisztítva, gyönyörködtetik a’ lókedvelőt, ki egy közönséges formátlan 14 markos kancza mellett egy angol vagy arab formájú’s az anyá­val majd egy nagyságú rúgott csikót lát; a’ 2­­1 éve­sek között pedig nem ritka a’ 15 markú csikó, sőt na­gyobbak is. Minek bővebb bebizonyításául az is szol­gál, hogy ezen nemesitett csikókból két adózónak igen szépen felnevelt ménei a’megye részére fedezésül elfo­gadtattak. Említést érdemel még, hogy bár nagyobb része a’ méneknek nemes vérű, sőt sok teli- és félvér angol és arab is van köztök; a’csikók jutalmazásánál azon­­ban még sem tekintetik egyedül a’ formára és szépségre, h­anem főleg a’ nagyság, izmosság és jó tartásra; mert a’ földmivelő sem a’ kanczát, sem a’mént nem választ­hatja, és mivel csak az érdemes jutalomra, mi a’ gaz­dától függ, ezt leginkább a’ gondos jó tartásra és tisz­togatásra szoríthatni; különben is használatra nézve jobban megfelel az erős nagy ló, mint a’ nemes, de apró és gyenge. Ezek szerint osztalik évenkint 34 juta­lom, és pedig 15 az egyévesekre : az 1-sö kap 15 p. ft., a’ 2-ik 10 ft., a’ többi 13 mindegyik öt-öt fiot; a’ kétévesekből 14 választatik , mellyek közül az 1-sö 30 p. ft., a’ 2-ik 25 p. ft., a’ 3-ik 20 p. ft., a’ 4-ik 15 p. ft.,a’ többi 10 mindegyik 10 p. ft.­­ Öt darab három­éves közül az 1-sö 80 p. ft., a’ 2-ik 60 p. ft., a’3-dik 50 p. ft., a’ 4-ik 40 p. ft., az 5-ik 30 p. ft. nyer. Ezen 540 p. finak évenkinti osztogatása felette sokat segített a’ lótenyésztés megkedvelésének előmozdítására, melly a’ mint fenn is érintém , annyira hanyatlott már, hogy az első évben felállított húsz ménnek nem lehetett ele­gendő kanczát találni, és sok adózó a’ felszólításra is azt felelte, hogy inkább agyon üti a’ csikót, ha kan­­czája vethezik, mintsem felnevelésével vesződjék. Jelenleg ötven ménnél több fedez a’ megye részére, ’s mégis mindenfelől jönek a’ panaszok, és kérelmek, hogy számra nem elegendők; hiszem, hogy most 100 mén sem felelne meg a’ közszükségnek , mert miután tapasztalják az adózók, hogy a’ szép csikóért ajándé­kot kaphatni és azonfölül egy 40—50 vízos kanczának választott csikaját 60—80 pflal eladhatni, annyira növekedett a’ lótenyésztési vágy, hogy sok tehetős gazda már most többé hevéit lovakat nem is tart, hanem mind kanczát vesz, így a’ tenyésztésböl é s csikók árából tetemes nyereséget húzván a’ gazdák, egyszersmind pedig a’ jó és szép lovak minden irányban terjedvén a’ megyében, — igen természetes, hogy a’ haszon és az ingerlő példa másokat is folyvást hasonló iparra ösz­tönöz ; csak az feltűnő, hogy Baranya, Tolna, és Zala megyei urak és adózók nem kevés szép csikót visznek el drága pénzen Somogyból, ’s a’lótenyésztésben mégis siker mindeddig e’ megyék szerte, kivévén Tolnát, nem igen mutatkozik. — Két ellenvetés tétetik az előbocsátott megyei intéz­kedés ellen — (mert ennek is, mint minden jónak és rosznak, sok ellenségei vannak,) — hogy kevés csikó származik, és, hogy ezen terhét a’házi pénz­tárnak minden olly adózó is viseli, ki ez intézetnek hasznát nem veszi. — Az első alapnélküli gyanúsítás, mert a’ mint emlitem , még eddig bizonyos tudomás az eredményről nincs és nem lehet: de mégis megengedem, hogy utána annyi csikó nem lesz, mint rendesen ve­zetett ménesekben, hol a’ kancza megszokta a’ helyet ’s nemcsak 9-ed , de ötödnapra is megpróbáltatik, a’ hol 25-szer is és azon órában, melly legczélszerübbnek ítéltetik, fedeztethetik, és nincsen zsarolt, fáradt álla­potban, mint az adózóké; sőt gyakran történik, hogy 5 ménhez 20 kanczát is vezetnek; egy reggel ötnél töb­bet nem szabadván fedeztetni, egy részének estig kell várni, a’ többinek pedig más napon jőni; ezeknél te­hát könnyen elmulasztatik ez által a’ legjobb időpont, melly öszvetorlás a’ ménesben nem történhetik. A’ fedezési segitségtöl is sok függ, mert a’ mén tulajdo­nosát nem kötelezhetni, hogy a’ kancza tartásához is embert adjon; pedig gyakran megtörténik, hogy a’ kancza hibás tartása, vagy rángatása miatt a’különben sikeres fedezés hasztalanná lesz.— A’ ménesbeli kan­cza fedezés után szabadon járván, nem vetél el olly könnyen, mint az adózók kanczái rósz tartás mellett ’s erős dolgoztatás miatt. Tapasztalják azok, kik bármi jó tartás mellett vidéki helyen angol mén által fedez­tetik kanczájaikat, hol arra bizonyosan minden szor­galom reáforditalik, hogy mégis több meddő marad, mint ha szokott helyen történnék a’fedeztetés. Egyébiránt, hogy kevesebb a’ csikó, ez nemcsak ezen, hanem min­den közfedeztetési intézetnél úgy vagyon ; azonban a’ somogyi rendszernél aránylag kevesebbet fél­hetni , mivel a’ méntulajdonos haszna összve vagyon azzal kötve, hogy a’ sikeres legyen, és semmi egyéb módnál annyi ellenörködés nem lehet, mint itt a’vá­lasztmány, felügyelő és méntulajdonos őrködése mellett. A’ másik ellenvetésnek igazságát nem tagadhatni, mert az is fizet hozzá, kinek lova nincs; de valljon nem illik-e ez majd minden egyéb rovatára a’ háziadónak , a’ tisztviselőt, a’ törvényszéket, a’ pandúrt ’stb. az is fizeti, kinek soha rája szüksége nincs, kinek szerencséjére egész éven át semmi kárpótlási ’s más

Next