Magyar Gazda, 1844. január-június (4. évfolyam, 1-44. szám)
1844-02-25 / 16. szám
Síe^ycilik éve Mesten, február 25én 1844. lüiSx állt. MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM: Pezsgőborkészités. — Vezérvonal a’ gyümölcsfák minden modor és alakbani nevelésére. (Folyt.) — Gazdasági hírek (Baranya felső vidékéről). (Hendel Lajos.) — Hirdetés. — Gabonaár. Pezsgőborkészítés#). Mielőtt a’ pezsgőborok készítésénél figyelembe veendő bánásmódot részletesen előterjesztem, és tökéletesen közlöm, előbb néhány lényeges tévedéssel ’s előítélettel, mellyek iránt a’ közönség nagy része mind a’Franczia-, mind Németországból származó pezsgőborok valódi természeti tulajdonára nézve még most is el van fogaiva, kell megvívnom ’s azokat, mennyire lehetséges, legyőznöm. Sokan azt hiszik, hogy a’ bor Champagneban azonnal, mihelyt a’ présből kikerül, palaczkokba töltetik, ’s minden más működés nélkül mint kész pezsgő elküldetik, ’s hogy tehát e’ szerint a’ Champagneból származott pezsgő természeti termék volna, mig a’ mi pezsgőboraink csak mesterséges készítmények. Megfejtendő feladatom tehát egy részint annak megmutatása lesz, hogy a’ világon nincs bor, melly, habár Champagneban vagy Rajna vidékén vagy akárhol termett is, megtartaná sokáig a’ tajlékzás vagy pezsgés tulajdonságát , ha az mesterségesen nem tartatnék fenn. Alig egy százada, hogy a’ pezsgöbor készítése Champagneban, kétség kívül történetesen fölfedeztelekt. Mire illy pezsgőborok kedvelése egész Champagne nevű kerületben elterjedt lassankint, valamint készítésének mestersége is, a’ nélkül azonban, hogy e’ mai napig is el volna már terjesztve még csak ott is álalánosan , és pezsgőboron kívül ott semmi más nem teremne, mint közönségesen hiszik.— Champagneban sok szöllőhegy találtatik, mint p. o. a’ Montague fine Villedommage mellett, ’stb., mellyek pezsgőborokat nem nyújtanak, mivel boraik természeti állapotjokban sokkal nehezebbek, tartalmasbak’s jelesebbek, hogysem azokat örömest pezsgőkké átváltoztatnák. A’ Champagnenak azon borai, mellyek pezsgőkké tétetnek ’s külföldre küldetnek, többnyire sem szeszszel, sem zamattal nem bírnak, ’s a’ hamar elmúló mámor, mellyet a’ champagnei bor okoz, eléggé bizonyítja, hogy az inkább a’ szénsav- légszesz kábító hatásától, mint léttől származik. A’ természetes champagnei bornak tehát se szesze, se ereje nincs ; ’s a’ francziák mesterség által kénytelnek kipótolni, minek boraik híjával vannak, azokat borszeszszel (esprit de vin) elegyítvén. Champagne földe csaknem átalánosan mészböl, kova- és agyagból áll, ’s ott,hol a’mésznek kevés kova’s agyagvegyitéke van, a’ föld nagyon sovány és terméketlen, mit a’ nyomorú növényzet világosan bizonyít. A’ föld felső, azaz termőrétege többnyire kékellő, itt ott vereses agyagból álló, alsó rétege pedig csaknem mindenütt szénszavas mész vagy kréta. — Hogy az illy .f) Dael György, mainzi borkereskedő, e’ becses értekezést a' kassiai iparegyesület helybeli szakosztályának gyűlésében adá elő , melly aztán az említett egyesület munkálatiban jelent meg.