Magyar Gazda, 1844. január-június (4. évfolyam, 1-44. szám)

1844-02-25 / 16. szám

Síe^ycilik éve M­esten, február 25én 1844. lüiSx állt. MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM: Pezsgőborkészités. — Vezérvonal a’ gyümölcsfák minden modor és alakbani nevelésére. (Folyt.) — Gaz­dasági hírek (Baranya felső vidékéről). (Hendel Lajos.) — Hirdetés. — Gabonaár. Pezsgőborkészítés#). Mielőtt a’ pezsgőborok készítésénél figyelembe veendő bánásmódot részletesen előterjesztem, és töké­letesen közlöm, előbb néhány lényeges tévedéssel ’s előítélettel, mellyek iránt a’ közönség nagy része mind a’Franczia-, mind Németországból származó pezsgőbo­rok valódi természeti tulajdonára nézve még most is el van fogaiva, kell megvívnom ’s azokat, mennyire lehet­séges, legyőznöm. Sokan azt hiszik, hogy a’ bor Champagneban azonnal, mihelyt a’ présből kikerül, palaczkokba töl­­tetik, ’s minden más működés nélkül mint kész pezsgő elküldetik, ’s hogy tehát e’ szerint a’ Champagneból származott pezsgő természeti termék volna, mig a’ mi pezsgőboraink csak mesterséges készítmények. Megfej­tendő feladatom tehát egy részint annak megmutatása lesz, hogy a’ világon nincs bor, melly, habár Cham­­pagneban vagy Rajna vidékén vagy akárhol termett is, megtartaná sokáig a’ tajlékzás vagy pezsgés tulajdon­ságát , ha az mesterségesen nem tartatnék fenn. Alig egy százada, hogy a’ pezsgöbor készítése Champagneban, kétség kívül történetesen fölfedeztelekt. Mire illy pezsgőborok kedvelése egész Champagne nevű kerületben elterjedt lassankint, valamint készítésének mestersége is, a’ nélkül azonban, hogy e’ mai napig is el volna már terjesztve még csak ott is álalánosan , és pezsgőboron kívül ott semmi más nem teremne, mint közönségesen hiszik.— Champagneban sok szöllőhegy találtatik, mint p. o. a’ Montague fine Villedommage mellett, ’stb., mellyek pezsgőborokat nem nyújtanak, mivel boraik természeti állapotjokban sokkal nehezeb­bek, tartalm­asbak’s jelesebbek, hogysem azokat örö­mest pezsgőkké átváltoztatnák. A’ Champagnenak azon borai, mellyek pezsgőkké tétetnek ’s külföldre küldet­nek, többnyire sem szeszszel, sem zamattal nem bír­nak, ’s a’ hamar elmúló mámor, mellyet a’ champag­­nei bor okoz, eléggé bizonyítja, hogy az inkább a’ szénsav- légszesz kábító hatásától, mint léttől származik. A’ természetes champagnei bornak tehát se szesze, se ereje nincs ; ’s a’ francziák mesterség által kénytelnek kipótolni, minek boraik híjával vannak, azokat bor­­szeszszel (esprit de vin) elegyítvén. Champagne földe csaknem átalánosan mészböl, kova- és agyagból áll, ’s ott,hol a’mésznek kevés kova­­’s agyagvegyitéke van, a’ föld nagyon sovány és ter­méketlen, mit a’ nyomorú növényzet világosan bizonyít. A’ föld felső, azaz termőrétege többnyire kékellő, itt ott vereses agyagból álló, alsó rétege pedig csaknem min­­­denütt szénszavas mész vagy kréta. — Hogy az illy .f) Da­el György, mainzi borkereskedő, e’ becses értekezést a' kassiai iparegyesü­let helybeli szakosztályának gyűlé­sében adá elő , melly aztán az említett egyesület mun­kálatiban jelent meg.

Next