Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1844-11-21 / 41. szám
<34* 642 szükséges pénzt szerfölött nehezen kaphatott, 's birtokának becse rendkívül szenvedett. Ekkép nyomaték a’ földmivelés minden oldalról, ’s nem emelkedheték azon fokra, mellyel a’ növekedő értelmiség ’s e’ körbeni felvilágosult tanok régóta mint elérhetőt kijelöltek*). Ekkor viradt fel Poroszországra az 1806-ik évi octob. 14-ki szerencsétlen nap, ’s kezdődött az elnyomott ’s szétrombolt álladalomnak ama szellemi újjászületése, melly az elévült stalustest minden részére elhatva, a' mi benne korhadt volt — kivetvén, fris erőteljes életcsirákat hajtott **). A’ belső országos ’s népélet nevezetes reformjai sorában, miket azon korszak előidéze, a’mezei földbirtok viszonyainak nem csekély szerep jutott. Az uj törvényhozás azon elvből indult ki, miszerint csak szabad föld ’s szabad mivelés mellett lehet mindkettőnek diszleni. A’ földbirtok használata tehát felszabaditaték, ’s bírása mindenkép megkönnyítetett. Minden tulajdonosnak megengedtetett, fenntartva a’bejegyzett hitelezők (Realgläubiger) jogait, földét tetszése szerint felosztani, ’s a’ rendkülönbség jószágvételben akadály lenni megszűnt. — Az ipar- ’s szorgalomra káros adás-vevési előjogok lényegileg megnyirbáltattak, ’s a’ magán erdőbirtokok használatának eddigi korlátai egészen eltöröltettek. — A’ paraszt az előfogat, termesztmények ’s kenyérszállitás terheitől megszabaditatott. Egy másik törvény az őrlési ’s italmérési önkényt szűnteté meg, kárpótlás mellett, hol a kár bebizonyítható volt. Jószágvételre az eddig elidegenithetlen statusjavak áruba bocsátása által tágasb mező nyittatott. — A’ hűbéri ’s hitrebizottsági viszonyok közül némelly súlyos és megszorító rendeletek kitörültettek, ’s teljes felbomlásuk lehetővé tétetett. Az uj törvényhozásnak továbbá egyik fontos tárgyát, a’ számos ’s a’ földmivelésre felette káros közösségek é s szolgálatok korlátozása, ’s illetőleg eltörlése tévé. A’ törvény azon szempontból indul ki, miszerint a’ közjószág felosztása, — mi által nemcsak némelly földeknek a községek ’s földesurak által közösen gyakorlott használata, hanem a’ legelő, ólom’s fairási szolgálatok is megszüntetnek — a’ mezőgazdaság javára történik. Megengedi mindenik részesnek a’felszólítást, a’nélkül, hogy a’ többieket kényszerítené a’ köztök fennálló közösség megszüntetésére, mi egyébiránt a’ közösnek maradandó föld más czélszerű felosztása által lehetőleg könnyítetik ’s előkészítetik. A’ szétosztás maga az egyesek részvétjoga szerint történik; a’ legelőilletőségek pedig okleveles rendeletek hiányában, részint a’10 évi birtokolás után, részint a’ teleltetési arányhoz képest vettetnek ki. A’ szétszórt ’s eldarabolt földeknek összesítésére, valamint azoknak gazdaságos fekvésökre lehelő ügyelet fordilalik. — Uj közösségeket ’s szolgálatokat nem állandóan, hanem csak bizonyos meghatározott ideig szabad behozni. — Hogy végre még ottan is, hol a' részbirtokosok a’teljes tagosítást még nem kívánják, legalább az efféle törvényes jog határozatlan gyakorlatából a’ földmivelésre háramló károk eltávolitassanak, annak bizonyos mértékbeni korlátozása rendeltetik. Egy másik törvény a’ földbirtokon fekvő minden termesztmény- ’s pénzbeli fizetések, laudemiumok ’s dézsmák, valamint szolgálatok megválthatását engedményezi, de az utóbbiakat csak annyiban, a’ mennyiben közteher természetével nem bírnak. A’ kártérítésre nézve a’ mindkét részrőli kivitel könnyítése végett, épen úgy, mint a’ tagosításoknál, különféle egyezkedési módok állapitattak meg, ’s a’ kárpótlás körülmények szerint föld, kamatok , tőke, sőt puszta kölcsönös szolgálatok ’s terhek által is megtörténhetik. Az uj törvényhozás végtére még a’falusi zsellérek személybeli viszonyain tett teljes változtatást. E’ néposztálynál eddigelé a’ helyzet bizonytalansága által minden ipar el volt ölve, ’s ez osztály az országos erők mérlegében — lehet mondani — mitsem nyomott. E’ reformra első lépés a’ jobbágyság eltörlése volt, a’ második e’ néposztály viszonyainak szabályozása. A’ törvény minden bérlő parasztnak szabad ’s teljes földmiveleti jogot adott; egyszersmind kártérítés mellett minden termesztményekbeni adózást’s urasági hatalmat eltörlött. Ezek körülbelől a’ fő föltételek, mellyeken a’ porosz földmiveleti törvényhozás alapul; mellyek egyéb iránt egyes pontokra nézve a’ különféle országrészek különböző alkotmányai, körülményei ’s szükségeihez képest némi módosítást szenvednek. E’ törvény végrehajtását minden egyes tartományban különös hatóságok , bizottmányok ’s illetőleg a’ kormányszékek eszközük, mellyeknek szerkezetét, jogait, kötelességeit ’s eljárási módját a’ különös viszonyokhoz szabott utasítások határozták meg. Továbbá e’ törvény sajátszerűsége miatt figyelem forditatott a’ jogbeli, közigazgatási , gazdasági és technicai elemek kellő összeolvasztására, valamint a’ törvénykezési eljárás könnyitésére is. Egyik legnagyobb nehézséget e’ törvény végrehajtásában kétségkívül a’ becstan (Abschatzungskunst ingatagsága ’s hiányossága teszi: ennek tökéletesedé s) Milly csudálatos öszhangzás az akkori Poroszország, 's a’ mostani Magyarország között t