Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1844-08-01 / 9. szám

134 133 csak egynek árt, sokakra pedig igen üdvös hatást gyakorol, például: kik olcsón jutnak a’drága vagyonhoz, kik ezeket kezelik ’stb. Éljen hát az uzsora, éljen és virágozzék a’ zsidóskodás. Ki merné többé állítani , hogy a’ zsidók nálunk nem hasznosak ? *) Tréfa, a’ mi tréfa; de az csakugyan igaz marad, hogy sohasem lesz megkötve homokunk, ha a’ föld népének szakállára bizzuk a’ telekitést, hanem rá kell arra parantsolni nemcsak az 1807 : 20 módjára , hanem a’ föld elvesztésének büntetése alatt; mert van ollyan ember elég, ki édes-örömest felfogja az illyent is, ha jobbat nem kap. Az 1807 : 20 csak azt rendeli, hogy, ha a'közbirtokosok közül egy kettő kívánná a’ homokot megtelekítni, a’ többi pedig nem, az alispán mindenik részét különözze el egymástól. De épen az a’ baj, hogy nincs foganatja az illy megkötésnek , ha azt csak egy kettő teszi, hanem egyszerre az egész homokterületet kell felfogni kötés alá. Példa lehet erre Kecskemét mezővárosa határán egy iparkodó fiatal ember, ki telkét szépen körülülteté apró fákkal, mellyek első évben sorra megfogarzottak, de midőn másod esztendőben egy ízben kiment volna, nyomát sem találá többé fácskáinak ; mert azokat tetejükig befújta homokkal a’ szél. Csaknem illy jelenetet Pest városa határán az ördög malma körül magam láttam. Azonban a’ homokkötésnek eddig divatozó módja sem czélszerü; mert haszonvehetövé válik ugyan annyira mennyire a’ homok, ha fával ültetjük azt be, de a’ szálas fák közt a’szél tovább fujhatja a’homokot. Ezen mód, bár majd 40 év óta itt ott gyakoroltatik, annyira sem köté meg a’ homokot, hogy azon kaszálni lehetne; mikor lehet hát még azon legeltetni valamikor, ’s mikor azt feltörni gabna alá?— Tehát a’ törvénynek feladása volna, meghatározni a’ homokkötés sikeresebb eszközét is, mikre én ezeket ajánlanám: a Homokkötés módja átaljában. Legtökéletesebben megköti az ember a’homokot, ha azt agyagos, vagy bár más földdel keverheti; de bezzeg gyakran olly messziről kellene hordni a’ földet, hogy elvesztenek a’ réven, mit a’ vámon nyertünk. Elég gyakran kaphatni azonban földet fél, vagy egy ásónyomnyi alatt helyben. Illyenkor árkászattal,vagyis rigolirozással segíthetni a’bajon. Ez is fáradsággal jár ugyan, de mégis némelly ült egyszerű mély szántással, másutt úgy eszközölhető könnyebben, ha az ember először szélesebbre, másod ízben keskenyebbre kifeszitett kormány deszkával ugyanazon helyről elkotorja a’homokot, két barázdát húz ugyanazon helyen egymás mellett, és egymás alatt, a’ földet pedig emberi kézzel csak egy oldalra veti. Ezen ároktól 3 lábnyira húz egymás árkot szinte így, még pedig mennyire lehet, hoszszús pár vonalban azon vidéknek vetve, honnan az uralkodó szelek fújnak, mert nyitva hagyván az árkokat, azokat a’ szél minden emberi fáradság nélkül is befújja. Szükség pedig a’ kiásott földet úgyis tovább kitenni a’ nap ’s levegő hatásának, máskép az terméketlen. Hol agyagföldet nem kaphatni illy könnyen, akkor itt a’t előbb mély fúróval kell több helyütt lyukat fúrni, hogy kipuhatolhassa az ember, hol akadhat közelebb kemény földre, ’s ott gödröt kell ásni, a’kemény földből itt ott a’ homokterületen fészket rakni, ezt kevés trágyával, ha több nem telik , egyvelitni, ’s bele vagy tökmagot, vagy ha még megérhetik, dinnyemagot vetni, ennek indáit leszúrt apró fácskákkal a’ szél összekanyaritási ellen biztosilni, ’s a’ töknek töve, indája, ’s leveli körül olly fűmagot vetni, melly a’ homokban is diszlik. Ezek közt legajánlhatóbb a’ melilotus pfßc., mert ez szárazságban is nagyon nő, ’s azért többször kaszálhatni, úgy a’ seprüüröm = artemisia scoparia, melly mindenütt megterem, ’s ha magba nem eresztjük, szinte többször kaszálható. Megterem ebben a’ fejér lóher (trifolium repens), az útifűvek nemei (plantago), a’ sovány, a’ nyári, a’mezei perje (poa triviális, annua, pratensis) a’pázsitfüvek (folium perenne), juhcsenkesz (festuca ovina), középrezge (briza media) pázsitárpa (hordeum pratense), egérfarkfű (achillea millefolium) ’s az igen hasznos gyepűbabó (chia sepium.) De tanácsos abba heti retket is vetni, ’s ha megterem , benne hagyni a’ retket, hogy ez a’földet trágyázza, elhulló magva pedig mentel előbb zölddel borítsa területét; szinte jó széles levelű füvek magvait is kiszórni, mint azulilapú; de itt ott sléziai fehér czukorrépamagot is (?) jó ültetni, mert ha ez megfoganzik, nagy levele még jobban köti a’ földet, húsa pedig trágyázza azt. Szinte tanácsos szénamurvát, mennyit csak kaphatni, kiszórni illy helyre, úgy egy kevés zabot sem kellene kímélni tőle, ’s minekelőtte még a’ dinnye, vagy tök— kupaczokat befészkeltük, a’ zabot fogas boronával, a’ többi magot csak tövisboronával betakarni. Illy földeken hihetőleg már első évben kaszálhatni valamit, de okosabb azt rajta érezni meg, hogy magvát hullassa, ’s mentői sűrűbben fedje be a’ homokot. Mind a’ két esetben azonban elkerülhetetlenül szükséges, a’ mennyire lehetséges, minden 20 ölnyi távolságon, vagy a’ parasztok földjei mesgyék jó sűrű *) Már mi ezt illeti tisztelt értekező ur , ha az uzsorásokat tropice zsidóknak tetszett elneveznünk, nehéz volna megmutatni, Jakob unokái, vagy keresztyén testvéreink közt találtatik-e több zsidó? —’S in ultima analyst nemde a’pazarlás szüli az uzsorát? ’S ha néha becsületes ember is lesz áldozatja, oka-e annak a’ mammon embere, vagy a’ köztársaságnak korholni tiltott hiányos intézkedései? Szerk.