Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-10-18 / 84. szám
1386 1385 által mozgásba hozott viz, a’ fenéken fekvő magot a’ töltések vagy mesgyék felé rakásra hordaná, mi nagy hiba volna; kisebb ágyakban pedig ez történni nem szokott. Bevégezvén e’ munkát, mind az árkok melletti , mind az ideigleni töltéseket a pontoknál fél láb széles , és ugyanannyi mély, gyepszeletekkel kibélelt nyilasok készítetnek; e’ nyílások arra szolgálnak, hogy rajtok keresztül a’ viz a’ bevezető árokból az ágyakba be, és innen a’ kivezetőbe folyhasson; mélységét a’ nyílásoknak meghatározni átalában szinte nem lehet, rajok nézve szabályul áll, hogy általuk a’viz az ágyakban lehetőleg hat hüvelknyi magasra tartassák. Alább a’ pilaj öntözéséről értekezendvén , e’ nyílásokról majd körülményesebben. — Ezen eddig leirt kezeléssel a’ pilaj előkészítésének alaprésze be van végezve ; következik most a’pilaj öntözése , mellyekkép eszközöltetik : P. patakban levő gy gát zsilipje bezáratván, a’ viz emelkedni fog, és e-nél a’bevezető árokba befoly;ónél tovább nem mehetvén , annyira árad, mig a nyílások magosságát elérvén, azokon mindenütt az első ágyakba , innen a’ következőkbe, és így tovább foly, mig az egész pilajt elárasztván, végre a’ kivezető árok által P. patakkal y-nál egyesül, a’ mint azt a’ nyilak irányából az ábrán szemlélhetni. Ezen egyszerű móddal eszközöltetik a’ pilajnak öntözése; de mivel e’ leírt előkészülettel lehetlen mindenütt a’ nyilasok magosságát eltalálni, a’ viz minden hibát kimutatván, szükséges, hogy a’ gazda rizsmesterével és legényeivel, 8 lábnyi nyelű ásóval kezükben az egész pilajt ágyról ágyra bejárja, mialatt, ha látja, hogy valamellyik nyíláson a’ viz nagyon sebesen és felette bőven foly, azt emeltesse, ha pedig vékonyan vagy épen nem foly, fejebb tétesse, a’ vályúkat vizsgálja meg, valljon a’viz, ott hol a’vályúk az árokba beeresztve vannak, nem mosta-e ki a’földet, melly esetben, hogy a’ víznek ott a’ kivezető árokbal kifolyása gátoltassék,, a’ hibát kiigazítássá ; szóval azon legyen, hogy a’ víz fél lábnyinál sehol sem legyen magasabb , mert ha mélyebb , a’ nap sugárainak a’ magra nincsen kellő hatása ; gyakran megtörténik továbbá, hogy a’ töltések eleinte, mig megülepednek, a’ víztől átázván — kivált olly helyeken, hol az egyik ágy magasabb fekvésű a’ mellette lévőnél — a’ viz nyomásának engednek és szakadást kapnak, melly esetben a’ viz mind a’ laposabb ágyba szalad, szárazon hagyván az előbbit; illyenkor a’ rongált töltéseket helyre állítassa, oldalait alapjuknál jól megtapostatván, ha valahol a’ viz színe felett göröngyöket lát, oda kapásokat állítson, kiknek az ágyakat kapálni és a’ vízből kilátszó göröngyöket vagy a’ mélységekbe hajigálni, vagy a’mesgyékre hordani kell. Ezen, a’ rizsmester és legényei által viendő felvigyázat, a’ rizs valamennyi stádiumain keresztül tart annak megéréseig. A’ pilaj lecsapoltatása, minthogy ez évenkint rendesen háromszor vitetik véghez, következőkép eszközöltetik: vagy gy gátnál a’ zsilip megnyittatik, vagy ha a’ viz, minekelötte a’ pilajt öntözi, malom hajtására fordítatik, #-nél a’ bevezető árok elzáralik, és a’ kivezető s-nél felnyittatik; most, hogy a’ viz a’palajt minél hamarébb elhagyja, szükséges az ideigleni töltéseket mindenütt 1 pontnál alapjukig átvágni, és a’kivezető árokba szolgáló nyílásokat mélyebbé és szélesebbé tenni, ez által a’ pilaj rövid idő alatt szárazzá tétetik. Következik most a’rizs körüli kezelésmód második része, t. i. a’ termesztés. — Vetés előtt szükséges a’ magot elkészíteni, mi illykép megy véghez: a’ vetni való mag — egy 1600 _feles lánczra három vékát számítván — ha szép meleg időre van kilátás, ápril 20-a körül, napra kitett lapos, felül nyílt, körülbelől 30 akós, gerendákra állított és folyó vízzel tölt, ’s feneke felett egyszerű csapokkal ellátott kádakba tétetik illy formán , egy napszámos másfél láb hosszú pálczával kezében a’ kád mellé állítatik, ki a’ benn levő víz színét folytonosan verdesi; az alatt egy másik a’ magot kis teknőböl lassan és vékonyan reá hullatja, e’ kezelés által a’ jó és egészséges mag tüstént viz alá merül, az üres pedig vagy félig érett rizs fenn marad, mellyet onnan egy harmadik mindjárt leszed szűrővel; e’munka addig folytattatik, mig a’kádak annyira megtelnek, hogy a’ mag felett félarasznyi viz maradjon. Három négy nap alatt, meleg időjárat mellett, a’ mag csírázik, ha ez idő alatt a’ viz savanyu bűzt terjeszt, frissel kell azt felváltani. A’ mag csirája egy vonalnyi hosszúságot érvén , a’ viz lecsapoltatása után zsákokba rakatva, a’ már addig elárasztott pilajba vitetik, hol az elvettetik ekkép: négy vető az első lánczon egyforma távolságra egymástól úgy állítatik fel, hogy szórásuk egymást érvén, a’ láncz szélességét egészen elfogják, mit a’ vetőket a’ mesgyéken kísérő rizsmester a’ víz színére eső magról könnyen megláthat, ki őket szemmel tartván, egyenlő lépésre inti, és a’ mag egyforma elvetésére figyelmezteti. Iparkodni kell a’magot egy, legfeljebb két nap alatt elvetni. — Az elvetett mag víz alá merülvén, szép és meleg időjárat mellett négy öt nap alatt, ha csirája egy hüvelknyi hosszaságot ért, a’ fenn leirt módon a’ pilaj szárazzá tétetik ; eddig a’ rizs első stádiumban van. E’ lecsapoltatás azért történik, hogy a’ mag, mellynek csirája mind az iszapon fekszik, gyökeret verjen, mi viz alatt véghez nem mehet. A’ meggyökerezés 8—14 nap alatt végződik , és onnan ismertetik meg, ha a’ csirák mind egyenesen felálltak; eddig tart második stádiuma. E’ két stádiumban a’ rizs nagy veszedelemnek szokott kitéve lenni; azért most a’ legnagyobb vigyázat szükséges. Az elsőben t. i. milliomkint jelenik meg a’, *