Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-10-25 / 86. szám
141ß 1415 savalakban ismét a’ légkörbe kerül, honnan azt a’ növények hasonlókép szénsav-alakban kapták eredetileg. A’ legenytartalmas nüvényalkrészek jegenye, miután a’ táplálás czéljának megfelelt, hasonlókép kikend az állati testből a’huggyal, hugyany-, hugysav- ’sav. alakban; felelemzés utján könlegeggé (Ammoniak) változik, ’s utoljára megint a’ légkörbe oszlik , honnan azt a’ növények eredetileg szinte künlegeg alakban vették. Így tehát mind az, mit a‘ növények a’ légkörből kaptak, végre megint a’ légkörbe kerül vissza. Azon alkrészek ellenben, mellyeket a’ növény a’ földből vett fel, ’s mellyek a’növényi táppal az állati testbe kerültek, két rendre oszlanak; ollyanokra t. i. mellyek a’ bélcsatornán minden változás nélkül keresztül menvén, az állati testből minganéjat kiiirlelnek , — és ollyanokra, mellyek az áthasonlitás utján vérré válnak,’s az állati test közelebbi alkrészeit p. o. a’csontállományt ’sat. képezni segítik, ’s folytonos anyagváltoztatásnál fogva a’ huggyal ismét kiválasztatnak. Ha tehát az élő állatok ganéjlatát és hugyát összegyűjtjük, úgy elvégre mindazon életműben alkrészek birtokába jutunk, mellyeket a’növények földből vesznek fel, ’s mellyeket azután ekkép a’ földnek megint visszaadhatunk. Ugyanez áll azon növényekvagy növényrészekre nézve is, mellyek egyenesen emberi tápul használtatvák fel. — A’ mi pedig végtére a’ learatott növények azon részeit illeti, mellyek sem emberi sem állati táplálékul nem forditatnak, ezek, vagy inkább a’ bennük foglalt hamualkrészek sem vesznek el, hanem ezeket szinte összegyüjthetni, ’s a’ szántóföldre lehet visszahordani, ’s e’ tekintetben teljességgel mindegy akár mire használtattak a’ növények. Mindezekből kitűnik, hogy a’ ganéjlat és bugy, valamint minden egyéb állati hulladék (csont ’s a’ t.), úgy nem különben a’ nem állati vagy emberi táplálékul, hanem bármi más czélra fordított növényrészek (szalma ’s a’ t.) használatát kell a’ legtermészetesb trágyázásnak tekinteni, mert ez legegyszerűbb mód arra, hogy a’ földből a’ termések ’s aratások által kizsarolt anyagok abba ismét visszakerüljenek, ’s igy annak termő ereje fenntartathassék. És ha a’ puszta tapasztalás utján a’ trágyázásra nézve nyert eredményeket vesszük , ezek tökéletesen megegyeznek az elméleti következtetéssel, mert tapasztalás szerint már évezredek óta ugyanazon anyagok (ganéj, hugy, szalma) használtatnak trágyázásra a’ legjobb sikerrel. — Egyébiránt tudományos alakot a’ trágyázás theoriája csak a’legújabb időben kapott, mert eddigelé az uralkodott televény-theoriánál fogva a’ trágyázás leglényegesebb hatását abban vélték rejleni, hogy trágya által nyerik a’ gazdasági növények a szükséges szénenyt és legényt, holott ezen elemek a’ légből, nem pedig a’ földből kerülnek a’ növénybe, úgy hogy a’ trágyázásnak csupán a’ föld- vagyis hamualkrészeket kell előállitnia. — Annyi minden esetre bizonyos, hogy a’ trágya hatását tudományos szempontból véve a televény-theoriából megfejteni nem lehet, ’s hogy a’ trágya hatása helyes értelmet csak akkor nyer , ha a’növények hamvaik részei kellő figyelemre vétetnek, ’s épen ez teszi az uj theoria alapját. Ez oknál fogva ne legyen t. olvasóink előtt különös, ha a’ trágyázás uj theoriája szerint a’ trágyának eddigelé szokásban volt definitiójától, valamint a’ trágyának eddigi felosztásától (tápláló és ingerlő trágya) is eltérünk. Az uj theoria nem ismer ingerlő, hanem csak tápláló trágyát; felosztását pedig leghelyesebben véljük a’ szerint rendezni, a’ mint a’ trágyaszerek a' természetnek kiváltkép növény- , állat- vagy ásványországából erednek. I) Növényi trágya— Ha trágya alatt azon anyagokat kell értenünk, mellyekkel valamelly föld, hol gazdasági növényt akarunk termeszteni, mesterségesen meghordandó azon oknál fogva, mert benne a’növénynek szükséges hamualkrészek teljesen vagy részint hiányzanak , — úgy növényi trágyának azt kell neveznünk, mellynek előállítására növényeket, vagy ezeknek bizonyos részeit kell használnunk; és itt háromféle eset adja magát elő : vagy t. i. egész növényeket ’s növényrészeket fordítanak e’ végre még lris (zöld) állapotban (zöld trágya), vagy akkor használják a’ növényeket ’s növényrészeket, midőn azok kisebb nagyobb mértékben elkorhattak vagy elrothadtak (televény-trágya), vagy pedig csak a’ növényállomány teljes felelemzése után hátramaradt hamualkrészeket veszik (hamutrágya). a Zöld trágya. — Ezt nagy kiterjedésben nem épen gyakran használják , vagy ha igen , úgy e’ végre bükkönynél alig vesznek mást; a’bükkönyt t. i. elvetik ugarba, ’s mielőtt magja megért, ismét leszántják. — A’ mezőgazdák a’ zöld trágya előnyei iránt különböző véleményben vannak, mert a’ reáfordított munkát és költséget a’ későbbi termés eredményei számos tapasztalatok szerint koránsem fedezik ; de abban mindnyájan megegyeznek , hogy a’ zöld trágya a televény képződését előkészíti, ’s csak ez által bir a’ későbbi termésekre kedvező hatással. Azonban a’ zöld trágyának valószínűleg még egyéb előnye is van, mert nem tekintve azon körülményt, hogy a’ bükköny ugarás ideje alatt vettetik el, tehát olly időben, midőn a’ föld már különben is gazdagodik az elmállás következtében bizonyos földalkrészekkel, mellyek a’ későbbi gabonatermésre jótékonyan hatnak; sőt nem tekintve azt sem, hogy a’ bükköny-szemek által nem megvetendő mennyiségű hamualkrészek kerülnek a’ szántóföldbe, mik szinte gazdagítják a’ földet, ’s a’későbbi gabonatermésre , kivált vilsav-tartalmuknál fogva hasznosak lehetnek, — mindezeket nem tekintve, van még egy körülmény, melly a’ föld termékenységét lényegileg nö-