Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-12-03 / 97. szám
1591 1592 egész alföldön keresztül, életelő kopárságát több száz 4szög mértföldnyi országtérnek okozza, ’s egyszersmind a’ rétet, legelőt ’s földet évszámra termékenytelenségig kiszárító szeleknek, ’s minden növényzetet elölő nyári hőségnek szabad tért ’s hatást nyit; — ’s midőn ezt itt megérintjük, nem tartóztathatjuk magunkat, hogy ne vonatkozzunk azon számtalan eszközökre és befolyásra, mellyek a’ megyei törvényhatóságoknak rendelkezésükre állanak, hogy a’ helységek határai, ’s mind az országos , mind a’ mellékes utak fasorokkal, a' mértföldekre menő futóhomok-buczkák pedig erdőkkel beültettessenek, ’s ez által nemcsak az alföldi vidék kieshitésére, hanem változó éghajlatunk javítására ’s szeliditésére is egyik lényeges eszköz szolgáltassák. Fontos szerepet játszik továbbá 4 ez az állattenyésztésben a’ só, mellyet drágasága miatt a’ szegény ember saját táplálására is szűken kénytelen fordítani; annál kevésbé van pedig olly szerencsés helyzetben, hogy az állat gyarapodására ’s egészségének fenntartására szükséges mennyiségű sót beszerezhetné. Minélfogva csekély véleményünk szerint czélszerünek tartanók , hogy a’ tek. Kir. és RR. hathatós befolyásuk által eszközölni igyekezzenek, miszerint egyéb országok példájára a’ magy. kir. kincstár is olcsó ’s az ország minden részeiben kapható, bár emberi étekre kesersó-, korom- ’s egyéb szerek vegyítése által alkalmatlan, marhasónak előállításáról gondoskodni ’s intézkedni kegyeskedjék , azon hulladékokból, mellyek a’ sóbányák körül jelenleg részint haszontalanul hegyekre halmoztatnak, részint a’ folyókba hányattatnak. 5- öt. Állattenyésztésünk egyik irtózatos ostora az időnkint szarvasmarháink közt pusztító marhadög, melly eddig több ízben csak azért nyerhetett olly hirtelen félelmes terjedést, minthogy szigorú állatorvosi rendőrség hiányzott. Ugyanezen rendőrség volna csak képes mindazon szándékos és nem szándékos csalárdságokat elhárítani,mellyek főleg a’ lovakkal és szarvasmarhákkal való kereskedésben az úgynevezett kezességi hibák és rejtett nyavalyák eltitkolása által történni szoktak; mind pedig más részről a’vágószékre kijelölt marhák egészségi ’s haszonvehetőségi állapotjára nézve az óvó intézkedések szigorú megtartását biztosítani. Egy illy átalános állatorvosi rendőrségi törvényjavaslaton jelenleg munkálódik Egyesületünk, ’s mihelyt azt végképen befejezzük, sietni fogunk azt is a’ tek. KK. és RR. bölcs ítélete alá terjeszteni. Mielőtt azonban e’ több hónapot igénylő munkát elvégeznénk, már előre is igyekezni fogunk a’ vágószéki marha és husszemlét illető javaslatunkat a’ tek. vármegye legközelebbi, ’s tán még e’ közgyűlés folyamában közhasználat végett benyújtani. 6- or. Miután az Egyesület úgy van meggyőződve, hogy az eladó, ’s kereskedésbe jövő szarvasmarha tömegét a’ dolgok természete szerint nemcsak az uradalmak ’s kiterjedt birtokok tenyésztéséből, hanem leginkább a’ számtalan kisgazdák feleslegéből kell várnunk ; — azon is kellene lenni, hogy minden akadály, melly e’ tárgyban kiválólag a’ kisgazdát, a’jobbágyot nyomja, minél előbb elhárítassék. ’S ezen akadályok közt a’ leglényegesb helyet foglalja el a’ parasztgazdákra nézve fennálló adórendszer, mellynél fogva az adó nem a’ telekre, a’ földre, hanem az azt kihasználó iparra van kivetve; minél több marhát tart a’szorgalmas gondos gazda, annál több adót kell neki fizetni, ’s gazdatársa, ki hasonló, sőt nagyobb terjedelmű’s jobb minőségű földön restség- vagy korhelységbő! kevesebb marhát tart, — a munkás ember rovására az öt illető adónak nagy részétől mentt. Valamint jól intézett adóztatási rendszer’s igazságos kulcs az ipar egyik hatályos emeltyűjének tekinthető; úgy a’ fennálló fonák és helytelen adókivetési mód minden iparnak, törekvésnek és vagyonosságnak nyakát szegi, ’s a’ fennforgó ügyben észrevehető ’s napról napra növekedő ártalmassággal hat. — Annálfogva kötelességünknek tartjuk a’ tek. Karokat és Rendeket a’ legszivesb bizodalommal megkérni, miszerint e’ hatalmas akadály, ez igazságtalanul sújtó adókivetési módnak minél előbbi megszüntetésére hathatós befolyásukat fordítani kegyeskedjenek. — 7- er. Van még egy közigazgatási rendszabály, melly a’ szarvasmarhatenyésztés emelkedését, különösen kereskedési szempontból gátolja; ’s ez a’ gyakorlatban levő husárszabás, a’ limitatio, melly midőn egy részről a’ fogyasztót kényszeríti a’ jó húst a’ rosszal egyenlő áron fizetni, — épen semmi ösztönt sem ád a’ mészárosnak a’ jóizü húst adható fiatal marhát drágábban megfizetni, mint a’kemény megrághatatlan hússal kínálkozó vén tehént, sőt bikát. Milly káros befolyással van a’ limitatio, ’s a’ húsmérhetéshez kötött egyedárusság a’ marhakereskedésre, azt minden állattenyésztő eléggé tudja, úgy, hogy e’ két körülményt csak megemlitendőnek tartottuk a’ végre, hogy meggyőződve legyünk , miszerint a’ tek. KK. és RR állásuknál fogva mindent el fognak e’két együtt járó,’s rokon természetű kártékony intézmény megszüntetésére követni. Ellenben, ha már őszintén akarja a’nemzet a’ mezőgazdák átalános gyarapodását, ’s azzal az állattenyésztés emelkedését, kegyes figyelmére kell méltatnia Egyesületünk szerény törekvéseit is , ’s különösen azon kétrendbeli után , mellyen közhasznú czéljait elérni hiszi,— tettleges részvét, ’s előrelátó bölcs nagylelkűség által gyámolítni. — Az egyik ut a’ kölcsönös oktatás és tapasztalások viszonyos közlésének útja, mi a’ szomszéd országokban a’ gazdák értelmesbülését ’s jószágaik felvirágozását olly kitűnő gyorsasággal nevelé, ’s mi nálunk