Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)

1845-12-03 / 97. szám

1591 1592 egész alföldön keresztül, életelő kopárságát több száz 4szög mértföldnyi országtérnek okozza, ’s egyszersmind a’ rétet, legelőt ’s földet évszámra termékenytelenségig kiszárító szeleknek, ’s minden növényzetet elölő nyári hőségnek szabad tért ’s hatást nyit; — ’s midőn ezt itt megérintjük, nem tartóztathatjuk magunkat, hogy ne vonatkozzunk azon számtalan eszközökre és befolyásra, mellyek a’ megyei törvényhatóságoknak rendelkezésük­re állanak, hogy a’ helységek határai, ’s mind az or­szágos , mind a’ mellékes utak fasorokkal, a' mértföl­dekre menő futóhomok-buczkák pedig erdőkkel beül­­tettessenek, ’s ez által nemcsak az alföldi vidék kies­­hitésére, hanem változó éghajlatunk javítására ’s szeli­­ditésére is egyik lényeges eszköz szolgáltassák. Fontos szerepet játszik továbbá 4­ ez az állattenyész­tésben a’ só, m­ellyet drágasága miatt a’ szegény ember saját táplálására is szűken kénytelen fordítani; annál kevésbé van pedig olly szerencsés helyzetben, hogy az állat gyarapodására ’s egészségének fenntartására szük­séges mennyiségű sót beszerezhetné. Minélfogva cse­kély véleményünk szerint czélszerünek tartanók , hogy a’ tek. Kir. és RR. hathatós befolyásuk által eszközölni­­ igyekezzenek, miszerint egyéb országok példájára a’ magy. kir. kincstár is olcsó ’s az ország minden részei­ben kapható, bár emberi étekre kesersó-, korom- ’s egyéb szerek vegyítése által alkalmatlan, marhasónak előállításáról gondoskodni ’s intézkedni kegyeskedjék , azon hulladékokból, mellyek a’ sóbányák körül jelenleg részint haszontalanul hegyekre halmoztatnak, részint a’ folyókba hányattatnak. 5- öt. Állattenyésztésünk egyik irtózatos ostora az időnkint szarvasmarháink közt pusztító marhadög, melly eddig több ízben csak azért nyerhetett olly hirtelen fé­lelmes terjedést, minthogy szigorú állatorvosi rendőrség hiányzott. Ugyanezen rendőrség volna csak képes mind­azon szándékos és nem szándékos csalárdságokat elháríta­ni,mellyek főleg a’ lovakkal és szarvasmarhákkal való ke­reskedésben az úgynevezett kezességi hibák és rejtett nyavalyák eltitkolása által történni szoktak; mind pedig más részről a’vágószékre kijelölt marhák egészségi ’s ha­­szonvehetőségi állapotjára nézve az óvó intézkedések szi­gorú megtartását biztosítani. Egy illy átalános állatorvosi rendőrségi törvényjavaslaton jelenleg munkálódik Egye­sületünk, ’s mihelyt azt végképen befejezzük, sietni fo­gunk azt is a’ tek. KK. és RR. bölcs ítélete alá terjesz­teni. Mielőtt azonban e’ több hónapot igénylő munkát elvégeznénk, már előre is igyekezni fogunk a’ vágó­széki marha és husszemlét illető javaslatunkat a’ tek. vármegye legközelebbi, ’s tán még e’ közgyűlés folya­mában közhasználat végett benyújtani. 6- or. Miután az Egyesület úgy van meggyőződve, hogy az eladó, ’s kereskedésbe jövő szarvasmarha tö­megét a’ dolgok természete szerint nemcsak az uradal­­mak ’s kiterjedt birtokok tenyésztéséből, hanem legin­kább a’ számtalan kisgazdák feleslegéből kell várnunk ; — azon is kellene lenni, hogy minden akadály, melly e’ tárgyban kiválólag a’ kisgazdát, a’jobbágyot nyom­ja, minél előbb elhárítassék. ’S ezen akadályok közt a’ leglényegesb helyet foglalja el a’ parasztgazdákra néz­ve fennálló adórendszer, mellynél fogva az adó nem a’ telekre, a’ földre, hanem az azt kihasználó iparra van kivetve; minél több marhát tart a’szorgalmas gondos gazda, annál több adót kell neki fizetni, ’s gazdatársa, ki hasonló, sőt nagyobb terjedelmű’s jobb minőségű földön restség- vagy korhelységbő! kevesebb marhát tart, — a­ munkás ember rovására az öt illető adónak nagy részétől mentt. Valamint jól intézett adóztatási rendszer’s igazságos kulcs az ipar egyik hatályos emeltyűjének tekinthető; úgy a’ fennálló fonák és helytelen adókivetési mód minden iparnak, törekvésnek és vagyonosságnak nyakát szegi, ’s a’ fennforgó ügyben észrevehető ’s napról napra nö­vekedő ártalmassággal hat. — Annálfogva kötelessé­günknek tartjuk a’ tek. Karokat és Rendeket a’ legszi­­vesb bizodalommal megkérni, miszerint e’ hatalmas a­­kadály, ez igazságtalanul sújtó adókivetési módnak mi­­nél előbbi megszüntetésére hathatós befolyásukat fordí­tani kegyeskedjenek. — 7- er. Van még egy közigazgatási rendszabály, melly a’ szarvasmarhatenyésztés emelkedését, különö­sen kereskedési szempontból gátolja; ’s ez a’ gyakor­latban levő husárszabás, a’ lim­itatio, melly midőn egy részről a’ fogyasztót kényszeríti a’ jó húst a’ rosszal e­­gyenlő áron fizetni, — épen semmi ösztönt sem ád a’ mészárosnak a’ jóizü húst adható fiatal marhát drágáb­ban megfizetni, mint a’kemény megrághatatlan hússal kínálkozó vén tehént, sőt bikát. Milly káros befolyással van a’ lim­itatio, ’s a’ húsmérhetéshez kötött egyedárus­­ság a’ marhakereskedésre, azt minden állattenyésztő eléggé tudja, úgy, hogy e’ két körülményt csak meg­­emlitendőnek tartottuk a’ végre, hogy meggyőződve le­gyünk , miszerint a’ tek. KK. és RR állásuknál fogva mindent el fognak e’két együtt járó,’s rokon természetű kártékony intézmény megszüntetésére követni.­­ El­lenben, ha m­­ár őszintén akarja a’nemzet a’ mezőgazdák áta­lános gyarapodását, ’s azzal az állattenyésztés emelke­dését, kegyes figyelmére kell méltatnia Egyesü­letünk szerény törekvéseit is , ’s különösen azon kétrendbeli után , mellyen közhasznú czéljait elérni hiszi,­­— tett­leges részvét, ’s előrelátó bölcs nagylelkűség által gyá­­molítni. — Az egyik ut a’ kölcsönös oktatás és tapasz­talások viszonyos közlésének útja, mi a’ szomszéd or­szágokban a’ gazdák értelmesbülését ’s jószágaik felvi­­rágozását olly kitűnő gyorsasággal nevelé, ’s mi nálunk

Next