Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-11-19 / 93. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Ötödik év 2-ik fele. Pesten, November 19-én 1845. 93. szám. TARTALOM : Zeleméri gazdasági’s egyszersmind árvaintézet terve. (Harap és Diószeghy).— Hol kezdje a' magyar? (Zombory). Pesti leopoldvásári sokadalom. (T.) Középpont egyesületi munkálódások. (Török János).— Vásári árjegyzék. — Gabonaár. Zeleméri gazdasági ’s egyszersmind árvaintézet terve, mellyel alapítalak Ivarap Sándor és IMaszegiy Sámuel. E’ helyen szükség egy pillanatig megállapodnunk , hogy azon támadható vád iránt, miszerint e’ vállalat kivitelében mi iránypontul csak saját érdekünket tűztük volna ki, tisztába jöjjünk. Igen is e’ vád, ha ugyan vád, alapos, mert elvünk a’ „semmit ingyen“ egyszerű elve, de avvagy nem ugyan azonos-e ez a’ társadalomnak , sőt magának a’ természetnek — kenyerünket verejtékkel keresni kötelezőnek — elveivel? Nem lágy főtől vezetett jó szív ferde iránya volna-e ép tagokkal megáldott embert ingyen boldogítni akarni ? ’s valljon ha ez czél- és természet elleni nem volna is, megbirná-e ezt egyesek ereje , ’s a’ kizárólag philantropicus alapra állított, ’s csak örökös áldozatokra számított efféle magános intézet, nem hordaná-e már születésekor magában az enyészet csiráját ? valljon végre átalánosan is, de különösen a’ nép alsó osztálya egyéneire áraszthatunk-e nagyobb jót, mint ha munkálkodni tudó ’s akaró és munkára edzett embereket formálunk belőlök?. — Azonban hogy eme vádnak minden élét kivegyük, kimondjuk itt, hogy mi a’„semmit ingyen“ elvet nemcsak mások irányában használni, de magunkra is alkalmazni kívánjuk, ’s kimondjuk, miként gondolkozunk mi intézetünknek a’ növendékek iránti kölcsönös jog- és kötelességbeli viszonyairól? úgy vagyunk ugyanis meggyőződve, hogy egy 12—17 éves gyermek közép számítással véve okos foglalkodtatás mellett táplálásáért, ruházásáért és tanításáért meg tud szolgálni (a’ közép számítást úgy értve, hogy a’ mivel 14, 15 éves koráig adós marad, azt betöltött 17 éves koráigi túlteljesítése által róvja le), 18- ik éves korukig azért a’ növendékeknek az intézet munkabér fejében semmi pénzt nem fizet, de a’ kölcsönös követeléseket közte és köztük ekkor kiegyenlítetteknek tekinti; 18-ik éves koruktól kezdve azonban a’nevelés-, tanítás-, ruházás- és táplálásnak részéröli folytatása mellett benn maradásuk obigáit idejéig kinek kinek közülük illendő évi bért fizetend; melly azonban miután minden szükségeikről maga gondoskodandik az intézet, csak kilépésük alkalmával fog, még pedig, mintha takarék-pénztárban lett volna 5 kamattal együtt kezökbe adatni. A’ növendékek irányábani átalános nézeteinket ekkép kifejtvén, az őket illető részletes szabályokat következő pontokban állapítjuk meg: Az intézet működése első évben, mint feljebb mondva volt, felveszen 12, legfeljebb 14 árva figyermekeket, 10—12 éveseket, kik hiteles keresztlevelekkel, himlörölt bizonyítványokkal ellátva lenni tartoznak, melly utóbbinak hiányzása esetére mentő himlővel