Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)

1845-11-19 / 93. szám

MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Ötödik év 2-ik fele. Pesten, November 19-én 1845. 93. szám. TARTALOM : Zeleméri gazdasági’s egyszersmind árvaintézet terve. (Harap és Diószeghy).— Hol kezdje a' magyar? (Zombory). Pesti leopoldvásári sokadalom. (T.) Középpont egyesületi munkálódások. (T­ör­ö­k J­án­os).— Vásári árjegyzék. — Gabonaár. Zeleméri gazdasági ’s egyszersmind árvaintézet terve, mellyel alapítalak Ivarap Sándor és IMaszegi­y Sám­uel. E’ helyen szükség egy pillanatig megállapodnunk , hogy azon támadható vád iránt, miszerint e’ vállalat kivitelében mi iránypontul csak saját érdekünket tűztük volna ki, tisztába jöjjünk. Igen is e’ vád, ha ugyan vád, alapos, mert elvünk a’ „semmit ingyen“ egy­szerű elve, de avvagy nem ugyan azonos-e ez a’ tár­sadalomnak , sőt magának a’ természetnek — kenye­rünket verejtékkel keresni kötelezőnek — elveivel? Nem lágy főtől vezetett jó szív ferde iránya volna-e ép tagokkal megáldott embert ingyen boldogítni akarni ? ’s valljon ha ez czél- és természet elleni nem volna is, megbirná-e ezt egyesek ereje , ’s a’ kizárólag philan­­tropicus alapra állított, ’s csak örökös áldozatokra szá­mított efféle magános intézet, nem hordaná-e már szü­letésekor magában az enyészet csiráját ? valljon végre átalánosan is, de különösen a’ nép alsó osztálya egyé­neire áraszthatunk-e nagyobb jót, mint ha munkálkodni tudó ’s akaró és munkára edzett embereket formálunk belőlök?. — Azonban hogy eme vádnak minden élét kivegyük, kimondjuk itt, hogy mi a’„semmit ingyen“ elvet nemcsak mások irányában használni, de magunkra is alkalmazni kívánjuk, ’s kimondjuk, miként gondolko­zunk mi intézetünknek a’ növendékek iránti kölcsönös jog- és kötelességbeli viszonyairól? úgy vagyunk ugyanis meggyőződve, hogy egy 12—17 éves gyer­mek közép számítással véve okos foglalkodtatás mellett táplálásáért, ruházásáért és tanításáért meg tud szol­gálni (a’ közép számítást úgy értve, hogy a’ mivel 14, 15 éves koráig adós marad, azt betöltött 17 éves koráigi túlteljesítése által róvja le), 18- ik éves korukig azért a’ növendékeknek az intézet munkabér fejében semmi pénzt nem fizet, de a’ kölcsönös követeléseket közte és köz­tük ekkor kiegyenlítetteknek tekinti; 18-ik éves ko­ruktól kezdve azonban a’nevelés-, tanítás-, ruházás- és táplálásnak részéröli folytatása mellett benn maradásuk obi­gáit idejéig kinek kinek közülük illendő évi bért fize­­tend; melly azonban miután minden szükségeikről ma­ga gondoskodandik az intézet, csak kilépésük alkalmá­val fog, még pedig, mintha takarék-pénztárban lett volna 5 kamattal együtt kezökbe adatni. A’ növendékek irányábani átalános nézeteinket ek­­kép kifejtvén, az őket illető részletes szabályokat kö­vetkező pontokban állapítjuk meg: Az intézet működése első évben, mint feljebb mondva volt, felveszen 12, legfeljebb 14 árva figyer­­mekeket, 10—12 éveseket, kik hiteles keresztleve­lekkel, himlörölt bizonyítványokkal ellátva lenni tartoz­nak, melly utóbbinak hiányzása esetére mentő himlővel

Next