Magyar Gazda, 1846. január-június (6. évfolyam, 1-47. szám)
1846-03-26 / 22. szám
365 366 kérdés: valljon mindenkinek mindenütt, a’ hon minden vidékein (a’ mint kevés kivétellel lehet tapasztalni) a’ szarvasmarha és lótenyésztés elhanyagolása mellett vagy épen azoknak kiszorításával, státusgazdasági tekintetben átalában, de egyes földbirtokosok ’s különösen az úrbéri telken lakó adózókra nézve hasznos-e a’ birkatartás vagy sem? Mielőtt e’ tárgyra vonatkozó, leginkább tapasztaláson épült, a’ közéletből merített, (sokak előtt meg lehet hibás) nézetimet röviden ’s avatatlan tollammal előadnám, előre is kérem a’ szives olvasót, hogy félre ne értsen, ’s állításomat balra ne magyarázza, mintha én a’ birkatenyésztés vagy annak előmenetele ellen szót emelni, és a’ marhatenyésztés mellett kiválólag amannak rovására agitálni akarnék *), koránsem, hisz magam is csekély birtokomhoz aránylag birkatenyésztő voltam, vagyok jelenleg, ’s kívánok maradni is. — Tudvák előttem azon akadályok is, mik a’ szarvasmarhatenyésztést más egyebekkel együtt bilincsben tartják; jól tudom, hogy népnevelés, az okszerű gazdálkodási ismereteknek a’ köznép közti terjesztése, közlegelők elkülönözése, földek tagosítása, állatorvosi rendőrség, a’ só árának leszállítása, vagy legalább ol*) Értekező, noha szarvasmarhatenyésztésre alkalmas birtoka nincs, mindazáltal szarvasmarhát folytonosan tenyésztett és tenyésztet, ’s bátran állítja , hogy mind a’ mellett is, hogy azokat évenkint fűbér-fizetés mellett kénytelen nyaraltatni (mi már elég akadály), továbbá a’ közelebbi években dühöngött marhadög következésében szinte nehány darab elveszett, ezenkívül gazdasága folytatására szükséges ökrökkel, házi szükségére tejelő tehenekkel mindenkor ellátva volt,mi méltó tekintetet igényel, mert mi sok bajba, költségbe kerül a’ vásárokra való vitel, és csak szerencsétől függ, többnyire a’ jó vásárlás a’ szaporulatból nem megvetendő hasznot látott — és 10 évek alatt, nem számítván az évenkénti mustrálást nemcsak időre, hanem testalkat és más fogyatkozás miatt, a’ befogott tinókat, szarvasmarháinak száma három annyira szaporodott. A’ birkatenyésztésnél, ámbár 10 év alatt bárányai, egyedül a’ múlt évet kivéve, szerencsésen felneveltettek, birkáit rendkívüli dög nem érte, a’ nagyobb gond, felügyelet, jobb takarmány nem hiányzott, mindazáltal a’ szaporulatra nézve koránsem mutathat ki hasonló eredményt. De azért tenyészt birkát, mert ennek tenyésztése megállhat a szarvasmarha tenyésztése mellett, hanem valamint szabályul tűzte ki magának kis gazdasága körében: kevesebbet inkább jól tartani, mint többet (sokat úgy sem lehet) roszul, azonképen birkái szaporithatása végett, mire nézve pedig a’ gyapjúnak mostani kelendősége és jó ára némi részben jogosítanák is — a’ szarvasmarhatenyésztést háttérbe szorítani nem fogja, mert ennek is megvannak bizonyos hasznai, ’s mert nem mind arany a’ mi fénylik, és egykét nem kedvező viszonyok közt a’ birkatenyésztést intensive ’s extensive túlságosan űzött gazdának jövedelme könnyen veszélyeztetve van. — B. G. csókban szerezhető állatsó készítése, a’ husárszabás megszüntetése, jutalmak osztogatása, a’ marha- ’s lótolvajoknak, csak szigorúbb rendőrség által eszközölhető megritkitása nélkül, (kik a tempóra, a mores! némelly alföldi megyékben még pártoltatnak) a' marhatenyésztés hazánkban nagy előmenetelt nem tehet, de azért meg vagyok győződve, hogyha addig is, míg hazánkban ezen igék megtestesülnek, czélszerű gazdálkodás mellett, ott, hol szarvasmarhát, lovat haszonnal lehet tenyészteni, ezeknek elhanyagolásával nem egyedül vagy túlságosan birka, hanem ezzel együtt vagy e’ nélkül is, a’ szarvasmarha nagyobb gonddal, szorgalommal tenyésztetni fog, úgy mind a’ kettőnek, különösen pedig a’ szarvasmarha tenyésztésének gyarapodni kell; ’s nehány évek múlva a’ szántóvetö ekéje ’s szekere előtt annyi nyomoru csigabuga ökröt, elcsenevészett lovat, bizonyosan nem fogunk látni, mint most. A’ földmivelés legfontosabb státusgazdasági tárgy, ugyde a’ földnek kellő megnövelésére marha vagy ló, még pedig tagba szakadt izmos marha vagy ló szükséges, (mig t. i. gőzekéink nem lesznek), a’ szántóvetö tehát ezeket nem nélkülözhetvén, azon kell lennie, hogy erős szarvasmarhát vagy lovat tenyésszen ; ámde ha azon lapályos, vizenyős legelőkön, mik inkább szarvasmarhatartásra kínálkoznak már természet szerint is, birkát tenyészt, minden lehető jó takarmányát ezekkel eteti fel, akkor elegendő marhát nem tarthat, erős ’s iga alá valókat nem nevelhet, következőleg szántóföldeit, rétjeit jól meg nem nevelheti, nem trágyázhatja, (pedig tudtomra az alföldön is elkél ám már a’ trágyázás, és a’ birka a’ maga trágyáját ki nem hordhatja) ennél fogva felényit sem termeszt, mint különben termeszthetne, ’s igy már csak a’ termesztmények kevesebbsége által is érezhetőleg szenvedvén az állomány, — világos, hogy a’ szarvasmarha ’s lótenyésztés elhanyagolása vagy épen kiszorítása melletti túlnyomó birkatartás, státusgazdasági szempontból hasznos nem lehet, hanem inkább káros, mert a’ birkatartásból a’státusra háromlott haszon csak tetszetős és ideiglenes, bizonyos levén, hogy lapályos vizenyős helyeken (mindaddig mig a’ Duna ’s Tisza szabályozva nem leend) a’ birka folytonosan nem tenyész, hanem nagy részt nedves években elhull. ’S valljon háramlik-e abból is a’ státusra haszon, hogy azon sok, valóban szép finom ’s nemesített birka, mi külföldön, Sziléziában, Szászországban’stb. drága pénzen megvásároltatván, vagy Pannóniában vétetvén, alföldre hajtatik, ’s ott persze a’ szarvasmarhatenyésztés megszorításának rovására a’ legköltségesebb felügyelet mellett is többnyire eldöglik? — Még kevésbé hasznos az érintett mód szerinti