Magyar Gazda, 1846. január-június (6. évfolyam, 1-47. szám)
1846-05-28 / 38. szám
619 620 Az úrbéri, vagy kiterjedtségére nézve ehhez hasonló nemesi birtokok, mellyeket a’ birtokos családjával , tehát idegen munkások segélye nélkül, maga mivel, sokkal kisebbek, hogysem néptelen, gyártalan, ’s bel- és külkereskedés nélküli honunkban, még most a’ birtokos családnak egész éven át elegendő munkát adhatnának; tehát ennek sem értelmességét, sem szorgalmát ki nem fejthetik. Az illyen birtokok e’ szerint a’ jövedelmezésnek felette alacsony fokán fognak állani mindaddig, mig a’népesedés, a’ bel- és külkereskedés ösztönt nem adnak birtokosainak a’ lehető legnagyobb termés előállitására. Ezeken kívül még elöli a’ szorgalmat az ősiség és dézsma is, melly az illyen jószágokon fekszik, mert csak tökéletes szabad földön emelkedhetik a’ mezőgazdaság a’lehető legnagyobb virágzásra. Részemről azt hiszem, hogy népnevelési szép törekvéseink, nemes czélok fognak maradni mindaddig, mig a’ nevelendök az évnek nagy részét munkátlanságban kénytelenek átélni. Az emberi nem jólléte csupán munka által eszközölhető, ez legjobb nevelője a’ népnek, ellenben a’ henyélés minden résznak forrása. Adjunk tehát munkát a’ népnek , osszuk fel azt közté okosan, ’s igyekezzünk özöt oktatni abban, mire neki, hogy a’honnak hasznos polgára lehessen, elmulhatlanul szüksége van. Ki ezeket nem hiszi, tekintsen szét honunkban, ’s csakhamar meg fog győződni ezek igazságáról; meg fog győződni arról, hogy Magyarország szorgalmas polgárai átalában erkölcsösbek is, mint a’ henyélek. Példát nem akarok felhozni, mert az önmeggyőződés többet ér mások állításánál. — Mi illeti a’ fennebbieknél nagyobb jószágokat, ezeknél igen bajos a’ kiterjedtséget meghatározni, melly egy egyént, birtokost vagy tisztet úgy elfoglalhat, hogy sem ennek tehetségei, sem a’ földben rejlő erők kifejletlenül ne maradjanak, mert mind a’ gazda tehetségei, mind a’ gazdálkodási módok, mind pedig a’jószágok körülményei különbözők. Egyébiránt, ha külterjes a’ gazdálkodás 2, sőt 3 ezer hold szántó- és rétföldet is képes egy értelmes gazda ellátni; ellenben belterjes gazdálkodás mellett 5 száz hold szántó- és rétföld elég dolgot ád a’ legszorgalmasabb’s legértelmesb gazdának is. Ezekből úgy látszik, mintha önkint merülne fel azon kérdés, hogy a’kül-, és belterjes gazdálkodás közül mellyik a’ hasznosabb? — A’ tapasztalás azt mutatja, hogy ott, hol a’ föld a’ hon polgárai közt kisebb darabokban van felosztva, és mind ez, mind pedig a’ munka és a’ termény drága, ellenben a’ kamatláb alacsony, minden nemzetek belterjesen gazdálkodnak; ellenben hol a’ földbirtok kevés kezekben, nagy kiterjedtségben van, ’s mind ennek, mind a’ munkának és terményeknek ára alacsony , ellenben a’ kamatláb magas , ott külterjes gazdálkodás fizetik. Honunk kivétel nélkül egyikhez sem tartozik , mert nálunk olcsó és sok föld, olcsó termény és csekély népesség mellett, a’ munka bére többnyire igen magas; ez okból tehát a’ külterjes gazdálkodásnak, aránylag a’ birtokok nagy kiterjedtségéhez, csekély jövedelme alig képes födezni a’kiterjedt földbirtokban fekvő tetemes töke kamatát, és a’ drága munkabért. Más részről a’ magas kamatláb sok tökét von el a’ föld— miveléstől, melly a robot-munka terménytelensége, és az értelmiség azon parányisága miatt, mellyel a’ földmivelés hazánkban többnyire folytattatik, alig képes annyi kamatot biztosítani, mennyit a’kényelmes kamatrai kiadás, a’ kecsegtető gyári és kereskedési üzérkedések, kevesebb fáradságért, habár nem is annyi biztossággal, nyújtanak. Úgy hiszem, vannak honunkban vidékek, hol a’ külterjes gazdálkodás okszerűsége kétségbe nem vonható ; ellenben sokkal több van ollyan, hol a’ belterjes gazdálkodás felé kell hajolnunk; sőt van hazánknak több olly vidéke is, hol a’ lehető legnagyobb tiszta jövedelmet csak a’ belterjes gazdálkodás képes előállítani. Egyébiránt megjegyzem, hogy a’ külterjes gazdálkodás, mint a’ körülmények kénytelen szüleménye, csak nagy birtokosokat képes kielégíteni, ’s hogy czél magában soha nem lehet, mert mellette a’ mezőgazdaság a’ lehető legnagyobb tökéletességre soha nem emelkedhetik, mellyre azt csak belterjes gazdálkodás képes eljuttatni, minek nyomán az értelmes és szorgalmas gazda , egyenlő kiterjedtségű birtokról, kétszeres jövedelmet is képes magának biztosítani. De szóllnak a’ belterjes gazdálkodás mellett még számos egyéb tekintetek is. Illyenek például: a.) A’ föld termékenységének nemcsak fenntartása, de sőt folytonos nevelése, az erről nyert termények földerőt fogyasztó hatásának aránylagos minő- és mennyiségű trágyával, pótlásával, és az ennél tétetni kellő czélszerübb és tökéletesebb munkákkal, mellyeknél fogva b) a’ belterjes gazdaság az idő viszontagságainak inkább ellentállani képes , tehát jövedelme jobban van biztosítva. — c) Több embernek nyújt keresetet, és alkalmat ad az értelmiség és ügyesség kifejtésére. — d) Egyenlő kiterjedtségű földön több terményt, több állatot, ’s ezek által nagyobb tiszta jövedelmet állít elő. Ezeknélfogva külterjes gazdálkodás az: mellynél az értelmiség és az álló és forgó tőkék hiánya, vagy kellő mértékbeni nem alkalmazása miatt a’ földbirtok tökéletesen ki nem használtathatik. — Belterjes gazdálkodás ellenben az: mellynél az értelmiség, és az