Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)

1846-09-16 / 68. szám

1098 1097 marad, mivel alapja nem a’ föld-töke, hanem az összes előállításba befolyt tényezők, tehát olly dolgok, mik a’ f­ö­l­d tulajdonosát nem illetik. Hibás ennél­fogva számítása a’dézma alatt levő földm­ivelőnek, mi­dőn csupán azért nem miveli földeit bel­­terjesebben, mivel belőlük dézmát , d­e azonban a’ nép nem számítást, hanem ösztönt követ­vén, erről öt hasztalan kapacitálgatnak, ’s ezért jobb nevelésre csak a’ dézmának eltörlése fogja őt majdan serkenteni. Hogy továbbá igaza van a’ tudatlan ’s ipar­­talan földmivelőnek, midőn azt hiszi, hogy rá nézve a’ dézma nem sújtó, nem igazságtalan, arról is csak, ha már meg fogunk győződni, ha elgondoljuk , hogy mi csekély beforditással viszi az illyetén földm­ivelő — rectius föld rontó — üzletét, ’s ha elgondoljuk, hogy aztán m­illy vékony is a’ nagy remények­’s vára­kozásokkal kiböjtölt aratás. Már az illy értelemben a földmives sokat arat, ha neki holdankint vagy 6—8 mérő rozsa, 5—8 mérő árpája, ’s 8—10 mérő zabja terem. — Ad tehát dézmát rozsból 12/5, árpából 13/10, zabból 14/s mérőt; mikkel — mint az olvasó látja — bizony nem fizeti túlságosan a’ földbért, sőt a’ földbir­tokos annyit sem kap illyetén leszegényedett földmi­­velés mellett, mennyi öt — tekintve földjének egykori termő erejét — méltányosan megilletné. — Kitetszik ebből, mennyire érdekében állana már csak a’földbir­tokosnak is ollyatén országban, hol a’ nép még dézma alatt áll, annak szakszeres oktatása, mellyel mégis sen­ki sem gondol. ’S igy vizsgáljuk a’dézm­át bármilly irányban ’s vo­natkozásban, csak számtalan anomáliát, áldástalanságo­t szóval az okszerűtlenségek özönét találandjuk, sor­vasztást eszközölve azon ország jóllétén, m­elly eléggé szerencsétlen ma is még eltűrni, hogy a’ dézma, e’ nyűge a’ szorgalomnak, e’ nadálya a’ mezőgazdasági termelésnek, továbbra is akadályozza a’ köz gyara­­pulást ’stb. így állván a’ dézma ügye, kötelessége az ille­tőknek utat és módot találni, hogy az álladalom mező­gazdasági felvirágzása e’hatályos akadályától mielőbb megszabaduljon; kötelessége összemunkálni mindazok­nak, kiknek befolyásuk a’kérdés megoldására tevékeny lehet; kötelessége szóval az országnak a’ dézmát, — mint olly institutiot, mellyel a' sötétebb kor, hatályá­ban nem ismerve, alkotott, mellynek azonban kárté­kony volta ma már napnál világosabb ,— mi­előbb meg­szüntetni. Részünkről a’ dézma megváltását ugyanolly móddal látnók legkönnyebben kieszközölhetőnek, mi­n­t a’ robot-megváltásra ajánlónk. A’ dézmának tőke­értékét tehát készpénzben, a’ törlesztés ideje alatti ka­matokat pedig szemgabnában fizettetnénk , ’s pedig u­gyanannyi éveken át, mennyi a’ robotváltásra elfogad­­tadnék. . . Jól tá­djuk, hogy a’ dézm­ának csaknem ha­­határokkint változik értéke, a’ szerint t. i., mikép a’ földek minősége, a’ mivelök szorgalma, ’s a’vidék gabna árai változnak...........Ez okból a’ dézma értéke szerfölött változó, ’s az e’ szerint minden egyes ha­tárra nézve külön számítandó fel. Értékének biztos ki­tudására nézve először is kikeresendő , hogy a’ legkö­zelebb elmúlt 10 v. 20 év dézmája nyomán mennyi e­­sik egy évre, másodszor hogy mennyi volt az elmúlt 10 v. 20 év alatt a’ gabonának vidékbeli ára. E’ két adat nyomán már aztán kiszámítható a’ dézmának vala­mint kamat-, úgy tőke-értéke is. Tegyük fel, hogy e’ számítás azt hozná eredményül, mikép a’ dézmának — igazabban a’kilenczednek töke­, a’ tizednek haszonbé­ri értéke — 1200 v.ft.; legyen továbbá a’ gabona kö­zép ára búzára nézve pozsonyi mérőkint 4 ft. 48 kr., rozsnak 3 ft. 18 kr., árpának 2 ft. 45 kr., zabnak 1 ft. 52 kr.; ’s tegyük fel végül, hogy megváltási időszakul 30 év fogadtatnék el.­­ Ezek szerint fi­zetne első évben az illető egész telek készpénz­ben tőke-törlesztésül 40 forintot, kamat fejében pe­dig 60 ft. áru gabonát, vagyis valóságban 121­2 po­zsonyi mérő búzát, vagy e’helyett a’ megfelelő men­­­nyiségű rozsot, árpát vagy zabot; második évben kész­pénzben tőketörlesztésül szinte 40 frtot, kamat fejé­ben pedig 58 ft. értékű gabonát, harmadikban pénz­ben 40 frtot,gabnában 56 ftot,’s igy tovább.­­ Egyéb­iránt hol tán földbirtokos és jobbágy is inkább kész­pénzben akarná a’ kamat­fizetést, azt természetesen szabadságában kellene hagyni az illetőknek. És a’dézmának ez értelembeni megváltása, úgy hisszük, a’ jobbágyra nézve igen kivánatos volna, miu­tán szerinte mérsékelt pénzösszeg kivántatnék tőle , ’s földjei miveletére nézve is szabad kezeket nyerende­­ne, mellyeknek nyomán csak hamar előállíthatná az eddiginél kissé élénkebb szorgalommal mindazon érté­ket, mellyel földesurának évenkinti váltság-dijjal tar­toznék. Már mi azon ellenvetést illeti, hogy e’ megvál­tás mellett a’ földbirtokosok lassan jöhetnének tőkéik­hez , az iránt csak azt jegyezzük meg, hogy ez nem baj, hisz a’ tőkéket elköltetni úgy sem volna kivána­tos az utódok szempontjából, kamatra adva pedig így is vannak, ’s pedig épen a’részről legbiztosabban, hon­­nét azokat felemelni szeretné sok gyenge számitó. A’ dézmának ez irányú megváltásánál, a’ földbirtokos tő­kéje két részből áll, ’s két helyen van kamatozásul el­helyezve ; egyik hely a’ jobbágy, másik az, hová a’ törlesztési részletek elhelyeztetnek. Nem tartozik ugyan sorosan véve a’ dologhoz, miről még szólni akarunk, de miután az úrbéri terhek két nevezetesebbikének, a’ robot- és dézmának meg­

Next