Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)

1846-07-15 / 51. szám

825 826 (Az élő fák és erdők, történeti és státusgazdá­szati tekintetbe­n.) — X. Fa-ültetések a’ homoksivatagokon, ’s az erdők ültetésének hasznai. — Fa­ültetvények a’ homoksivatagokra és hegyek lejtős­ségeire egyaránt jótékony befolyást gyakorolnak. Min­denek előtt, a’ szomszéd földek felé iparkodni látszó homoknak további terjedését korlátozzák, a’ jég ned­vességét magokhoz szívják, és azt e’ száraz téreken megtartván, leveleik szünteleni hullatásával, rövid idő alatt termékeny réteget képeznek. Homoksivatagokoni faültetvények, nevezetesen a’ tengerpartjain, mihelyt csak valamennyire kifejlődtek, a’ vidég éghajlatát egészen megváltoztatják; a’ mennyiben azt a’ tengeri szelektől megóvják, és nagyobb melegség mellett egy­szersmind nagyobb mennyiségű esőt idéznek elő. Ha még azt tudjuk, hogy az illy homoksivatagok fávali el­látása milly kevésbe kerül, és ennek eredményét is­merjük , úgy méltán csudálkozhatni, hogy még Eu­­rópa-szerte, olly számos homokpusztákat találunk; 30—40 pft. tökéletesen elegendő egy 1600 Q öles holdnak fávali beültetésére. Forster tanár egy cornval­­lis-i bérlőről emlékezik, ki termésének a’ pusztító szelek elleni óvásul, végre a’ part mentébeni puszta téreket fával beülteté. Haszonbérének 38-ik évében csupán e’ földjavitásból keriké ki az egész haszonbért. Mint bizonyos dolog állitatik, hogy némelly vidéken, ekkép 10—12 °­ C nyeretik, még pedig a’ földvételi tö­két, és arra fordított minden költséget is bele számítva. De egyébiránt bármilly terméketlen térnek fával­ be­ültetése csak nyereséges lehet, mert némi ápolgatás és vigyázat mellett, a’ tökének folyvást növekednie kell. A’ fák növése azon arányban történik, melly a’ töke kamataival jó formán felér, így például, egy 12­ —14 kr. értékű magcsemete, a’ föld természetéhez képest, mellybe ültettetett, körülbelül pénzbeli érték­ben következőkép növekednék. Ilyesén faültetvényeknél még azonfölül haszon­kép tekinthető: a’ beültetett föld értékének százszoros javítása. Kőszénnel el nem látott városok szomszédsá­gában, egy hold erdő, 20 évi forgás alatt, igen kön­­­nyen 200—250 ftig, tehát egy évre 10—12 forintnyi eső hasznot hozhat. Különben az erdei növényeknek eddigi árusitása igen önkényes, és mindenütt tetemes módosításoknak van alávetve; a’ mennyiben, termé­szet szerint, az erdők értéke nemcsak a’ hely és fák különbözőségétől, hanem a’ vidéken uralkodó keres­kedés és műipar mivoltától, ’s annak egyéb tüzelő szerekbeni kisebb vagy nagyobb gazdagságától is függ, mellyek szerint ez tetemes változásokat szenved. XI. Különösen d­i­s­z­l­ő erdei fák. — Mai napig az erdei gazdasághoz 90—95 különböző bel- és külföldi fanemek számláltatnak. íme közöljük áttekin­tését a’ Közép-Európában leginkább diszlö és legjele­sebb erdei fáknak; megérintvén mindazt, mi azok ter­mészetére, kifejlődésére, terményeire, és becsére vo­natkozik. Ezek után, ’s a’ föld és hely különbségeinek tekintetbe vételével, nem lesz nehéz , az erdőültetés­­nek hasznairól helyes fogalmat szerezni. 1.) Az éger fa (alnus glutinosa.) E’ fa törzsöké egyenes , héja vastag és hasadékos, levele pedig fé­nyes, egy kevéssé enyves és szőrös; a’hideget elállja; kövér és nedves földet szeret, de savanyu és vastar­talmú vízzel ellátott mocsárakban, valamint szerfölött kemény földben nem igen diszlik. Az éjszaki vagy fe­hér égerfa,inkább homokos földet kedvel, és az előbbi­nél a’száraz és meszes földet jobban eltűri. E’fa rend­szerint 70—75 lábnyi magasságra emelkedik , és leg­hasznosabban 60 — 120 éves koráig vágatik. Víz alatti építéseknél, oszlopnak és csatornáknak használva, igen sokáig tart. Fáját asztalosok , esztergályosok ’s hasonló mesteremberek, finomsága, tömöttsége és színe miatt keresik; bütykös, csomós, vad-veres szinü kinövései, különféle bútorokra igen alkalmatosak. E’ fa, világos lángja és sebes égése miatt, főleg sütök és üvegesek­től kedveltetik. Héja végre, cserzöknek és festőknek hasznos szolgálatot tesz. 2 ) A’ n­y­i­r­f­a (betula alba) majdnem mindenütt tenyészik; a’mész- és bazalt-vegyületű földet külö­nösen szereti; mindazáltal termékeny homokban és más nedves földben is igen gyorsan növekedik. A’ nyirfát tetemes magasságokban, valamint alant fekvő vidéke­ken, igen hideg, és igen meleg tartományokban, egé­szen nedves és igen száraz földben találhatni; de szél’ söségekben csak törpe és cserje gyanánt tűnik elő, — holott neki kedvező helyen 80—85 lábnyi magasságra vergődik. Legalkalmatosabban 40—80 éves koráig vágatik. Asztalos- és bognárnak igen hasznos fát szol­gáltat; sőt száraz helyeken nőtt illynemű fa, ács-mun­kákra is forditathatik. Minthogy fája igen szívós , és könnyen hasitható, belőle számos abroncs és edény készitetik. A’ vigyázattal gyűjtött nyírfé, kellemes pezsgő italt, héja pedig igen keresett festő anyagot szolgáltat. A’ nyírfa azonban, magában vetve és ültet­ve, nem gazdaságos fa , — a’ mennyiben a’ földet ki­

Next