Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)
1846-07-15 / 51. szám
825 826 (Az élő fák és erdők, történeti és státusgazdászati tekintetben.) — X. Fa-ültetések a’ homoksivatagokon, ’s az erdők ültetésének hasznai. — Faültetvények a’ homoksivatagokra és hegyek lejtősségeire egyaránt jótékony befolyást gyakorolnak. Mindenek előtt, a’ szomszéd földek felé iparkodni látszó homoknak további terjedését korlátozzák, a’ jég nedvességét magokhoz szívják, és azt e’ száraz téreken megtartván, leveleik szünteleni hullatásával, rövid idő alatt termékeny réteget képeznek. Homoksivatagokoni faültetvények, nevezetesen a’ tengerpartjain, mihelyt csak valamennyire kifejlődtek, a’ vidég éghajlatát egészen megváltoztatják; a’ mennyiben azt a’ tengeri szelektől megóvják, és nagyobb melegség mellett egyszersmind nagyobb mennyiségű esőt idéznek elő. Ha még azt tudjuk, hogy az illy homoksivatagok fávali ellátása milly kevésbe kerül, és ennek eredményét ismerjük , úgy méltán csudálkozhatni, hogy még Európa-szerte, olly számos homokpusztákat találunk; 30—40 pft. tökéletesen elegendő egy 1600 Q öles holdnak fávali beültetésére. Forster tanár egy cornvallis-i bérlőről emlékezik, ki termésének a’ pusztító szelek elleni óvásul, végre a’ part mentébeni puszta téreket fával beülteté. Haszonbérének 38-ik évében csupán e’ földjavitásból keriké ki az egész haszonbért. Mint bizonyos dolog állitatik, hogy némelly vidéken, ekkép 10—12 ° C nyeretik, még pedig a’ földvételi tökét, és arra fordított minden költséget is bele számítva. De egyébiránt bármilly terméketlen térnek fával beültetése csak nyereséges lehet, mert némi ápolgatás és vigyázat mellett, a’ tökének folyvást növekednie kell. A’ fák növése azon arányban történik, melly a’ töke kamataival jó formán felér, így például, egy 12 —14 kr. értékű magcsemete, a’ föld természetéhez képest, mellybe ültettetett, körülbelül pénzbeli értékben következőkép növekednék. Ilyesén faültetvényeknél még azonfölül haszonkép tekinthető: a’ beültetett föld értékének százszoros javítása. Kőszénnel el nem látott városok szomszédságában, egy hold erdő, 20 évi forgás alatt, igen könnyen 200—250 ftig, tehát egy évre 10—12 forintnyi eső hasznot hozhat. Különben az erdei növényeknek eddigi árusitása igen önkényes, és mindenütt tetemes módosításoknak van alávetve; a’ mennyiben, természet szerint, az erdők értéke nemcsak a’ hely és fák különbözőségétől, hanem a’ vidéken uralkodó kereskedés és műipar mivoltától, ’s annak egyéb tüzelő szerekbeni kisebb vagy nagyobb gazdagságától is függ, mellyek szerint ez tetemes változásokat szenved. XI. Különösen diszlő erdei fák. — Mai napig az erdei gazdasághoz 90—95 különböző bel- és külföldi fanemek számláltatnak. íme közöljük áttekintését a’ Közép-Európában leginkább diszlö és legjelesebb erdei fáknak; megérintvén mindazt, mi azok természetére, kifejlődésére, terményeire, és becsére vonatkozik. Ezek után, ’s a’ föld és hely különbségeinek tekintetbe vételével, nem lesz nehéz , az erdőültetésnek hasznairól helyes fogalmat szerezni. 1.) Az éger fa (alnus glutinosa.) E’ fa törzsöké egyenes , héja vastag és hasadékos, levele pedig fényes, egy kevéssé enyves és szőrös; a’hideget elállja; kövér és nedves földet szeret, de savanyu és vastartalmú vízzel ellátott mocsárakban, valamint szerfölött kemény földben nem igen diszlik. Az éjszaki vagy fehér égerfa,inkább homokos földet kedvel, és az előbbinél a’száraz és meszes földet jobban eltűri. E’fa rendszerint 70—75 lábnyi magasságra emelkedik , és leghasznosabban 60 — 120 éves koráig vágatik. Víz alatti építéseknél, oszlopnak és csatornáknak használva, igen sokáig tart. Fáját asztalosok , esztergályosok ’s hasonló mesteremberek, finomsága, tömöttsége és színe miatt keresik; bütykös, csomós, vad-veres szinü kinövései, különféle bútorokra igen alkalmatosak. E’ fa, világos lángja és sebes égése miatt, főleg sütök és üvegesektől kedveltetik. Héja végre, cserzöknek és festőknek hasznos szolgálatot tesz. 2 ) A’ nyirfa (betula alba) majdnem mindenütt tenyészik; a’mész- és bazalt-vegyületű földet különösen szereti; mindazáltal termékeny homokban és más nedves földben is igen gyorsan növekedik. A’ nyirfát tetemes magasságokban, valamint alant fekvő vidékeken, igen hideg, és igen meleg tartományokban, egészen nedves és igen száraz földben találhatni; de szél’ söségekben csak törpe és cserje gyanánt tűnik elő, — holott neki kedvező helyen 80—85 lábnyi magasságra vergődik. Legalkalmatosabban 40—80 éves koráig vágatik. Asztalos- és bognárnak igen hasznos fát szolgáltat; sőt száraz helyeken nőtt illynemű fa, ács-munkákra is forditathatik. Minthogy fája igen szívós , és könnyen hasitható, belőle számos abroncs és edény készitetik. A’ vigyázattal gyűjtött nyírfé, kellemes pezsgő italt, héja pedig igen keresett festő anyagot szolgáltat. A’ nyírfa azonban, magában vetve és ültetve, nem gazdaságos fa , — a’ mennyiben a’ földet ki