Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)

1846-08-01 / 56. szám

906 905 hetni, ’s egyébre használni nem igen lehet, szinte nem engedtetik meg az erdők kiirtása. III—ik Fejezet­ Az erdőmivelés akadályairól, ’s azoknak elhárítása módjáról. — Azon akadályok közé, mellyek az erdők okszerű kezelését gátolják, főképen a’ következők tartoznak: 1) Szakértő erdőszök hiánya. 2) A’ jobbágyok úrbéri faizása. 3) Az úrbéri legelte­tés. 4) Közbirtokosság. 5) Száraz faszedés, falevelek kihordása, fák megfúrása ’s lehámzása. ’stb. A’ királyi némelly uradalmakon, ’s nehány na­gyobb magános birtokosok jószágain kívül, alig van erdő, mellyet szakértő kezelne. Ennek következése, hogy a’ vágások minden rendszabály nélkül történnek, csak ott, honnan jelenleg, jövőre tekintet nélkül, leg­több haszon látszik; a’ vágásokban a’ csemeték nö­vekedése alatt kellő tilalom nem tartatik; a’ mellékes jövedelemmel czélszerün bánni nem tudnak, mi által az erdők jövedelme olly csekélyre száll a’ tulajdonos előtt, hogy az erdőket illőleg becsülni nem képes, ’s kipusztításukra igyekszik. A’ szakértő erdőszök hiá­nyát okozza az erdészeti iskolák hiánya; — mert egész Magyarországban csak Selmeczen van egy illy intézet; de itt német nyelven adatnak elő a’ tudományok, ’s a’ tanítás-rendszer is nem hazánk viszonyaihoz van al­kalmazva­­, kívánatos lenne tehát, ha az országban több helyeken állítatnának illy intézetek, mellyek helye legczélszerübben lenne az előhegyeken, hol mind a’ síksági, mind a’ havasi erdőségek közel esnének: pél­dául Kassán, Huszton, Lúgoson ’s Pozsegán. Szinte rósz befolyással van az erdőkre az úrbéri faizás. Az erdőtulajdonos nevelje az erdőt, viselje annak gondját, ’s végre még adót is fizessen tőle, ’s a’ jobbágy húzzon hasznot belőle! Egyre rúg ez a’ ro­bot és dézma alkalmatlanságaival és terhével, sőt an­nál több , mert az igát nem szokott földesur vállai vi­selik. — Ha az erdő nagy, ’s az úrbéri failletőség aránylag kicsiny, például a’ tulajdonos 1000 öl fát kap évenkint erdejéből, a’ jobbágy járandósága pedig csak 100 öl, még így mehet,mert a'birtokos az ezer öl mellett a’ százat is felneveltetheli, de mégis súlyos, ’s nagy akadálya az erdők czélszerű használásának, mert az úrbéri fa levágásának ürügye alatt végtelen alkalom nyílik a’jobbágyoknak mindenféle károkat elkövetni az erdőkben; ők a’ vágást legrendetlenebbül teszik, még ott is, hol a’ fa meghatározott mennyiség szerint sza­kaszokban van kijelölve ’stb. Panasz, kellemetlenség, hány üti ki magát, hol egész falu vágja a’ fát,’s a’ földesur az erdőt méltán csak tehernek tekinti. — Az erdei legeltetés kárai annyival nagyobbak, minthogy hazánkban még ott is, hol eleinte némelly tilalom van, ezt csak rövid ideig lehet fentartani, sőt a’ szakértetlenek tovább szükségtelennek is tartják, mi által olly kárt okoznak, miről még csak gondolni sem tudának. Ha leveles erdőkben a’ törzsök és töhajtások, vagy fenyvesekben a’ kecske-fűz, rezgő nyár’stb. annyira nőttek, hogy tetejűket ,­a’marha el nem éri, mi kevés évek alatt megtörténik, úgy az erdő közönsége­sen felszabadul; ennek az a’ következése, hogy a’ magkelések, különösen a’ nemesebb fanemek kelései, mellyek lassabban nőnek, a’ legelő marha által lekop­­pasztatnak, letiportatnak, vagy egészen tönkre tétetnek, ’s csupán a’ törzsök-hajtások, és a’ puha silányabb fa­nemek nőhetnek fel, ’s ekkép a’nemesebb, haszno­sabb fanemek, valamint a’magról nevelt egészségesebb erdők is időről időre mindinkább gyérülnek. Mi kára legyen az erdőkre nézve a’ közbirtokos­ságnak, eléggé kitetszik, ha meggondoljuk azt, hogy közös birtoknak tapasztalás szerint soha sincs igazi é­­des gazdája, hanem mind csak mostohája; kisebb ré­szekre szaggatott erdőt czélszerü vágási és mivelési rendszer alá venni nem lehet; egyes kisebb birtoko­sok részerdejöknek rendes erdészt nem is tarthatnak; közös erdész tartására pedig jelen körülményeink közt csak az erdészeti viszonyok törvényes módosítása ha­tározhatja és kötelezheti a’ földbirtokosokat. — Mi végre a’szárazfa-szedést illeti, ha ez idegenek által gyakoroltatik, csak alkalom az élőfák megkárosításá­ra; mert illyenkor szokták a’ faszedegető­k a’ fák héjait megsérteni, megfúrni, lehámzani, minek következtében azok elszáradnak. A­ levélszedés pedig mértéken túl gya­korolva az erdők szükséges tápeledelét veszi el. Mindezek orvoslására törvényjavaslatunk kö­vetkező : 13. §. Az erdők felügyelésére csak szakértő erdőszök alkalmaztathatnak; olly helyeken pedig, hol az erdők kicsinysége különös erdész tartását ki nem fizetné, törvény szerint rendeltetik, hogy e’ tekintet­ben a’szom­széd birtokosok, az illető erdőbiztosságok közbenjárásával egyesülni tartoznak. 14. §. Hogy szakértő erdőszök elegendő szám­mal találtathassanak, ö Felsége meg fog kéretni az iránt, hogy a’ selmeczi erdész intézeten kívül Magyarország különböző vidékein több efféle intézetek felállítását megengedni, ’s kegyesen elrendelni méltóztassék. Ez intézetekben a’ tanítás magyar nyelven leend, ’s a’ rendszer átalában a’ magyar viszonyokhoz fog alkal­maztatni. 15. §. Addig pedig, mig a’ fennebbi czikkben nevezett intézetek felállítatnának, ’s a’ hazát, intézet­ben készült férfiakkal elláthatnák, rendeltetik, hogy illy erdész-hivatalokra egyedül a’ központi M. Gazd. Egyesület által megvizsgált ’s ajánló bizonyítványával ellátott egyének alkalmaztassanak. 16 §. Hogy pedig tehetséges fiatalok is e’ pá­

Next