Magyar Gazdák Szemléje, 1932 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1932-01-01 / 1-3. szám
Üllői-út és a mostani Köztelek utcai sarkon levő Károlyi-telek volna célszerű és ajánlatos a megszerzésre, melybe képletesen szólva — a társulat életfája beplántáltatné,k, oda gyökerezne be abba Károlyi grófi sarokföldbe s ott törzsökösödnék majdan százados fává. És ekkor történik, ugyanez esztendő november 10-én, hogy a Károlyi grófok sok százesztendős családfáján új rügy keletkezik Fóton ; születik gróf Károlyi Sándor a későbbi nagy agrárvezérünk. Származási hely és keletkezési időpont azonossága tehát nyilvánvaló. Nyilvánvaló és szembeszökő a kapcsolat már itt is a Károlyi-család és az OMGE között, mely kapcsolat fennáll az intézmény keletkezése után is, kitart aztán is az idők folyamán, kitart végig a vezér élete fogytáig. Károlyi grófok az OMGE elejével mindig elnökei. Lajos gróf az első elnök 1835—39. Utána György gróf 1839—48, majd 1857—62-ben is, amikor István gróf váltja fel. Az idő rövidsége nem engedi, hogy az egyesület régi múltja mellett az előidőknél sokáig időzzem, csak futólag említhetek föl a kor, hangulat és helyzet jellemzésére néhány mozzanatot, ami a Széchenyi-reneszánsz velejárója. Idézem az 1834-iki közgyűlést, annak is csak az elejét. Keglevich László gróf elnököt. Bejelentéseken kezdi, ami mindjárt gyújt és lelkesít. 1. A király 100 arany pályadíja a lófuttatás céljaira (azóta való királydíj). 2. Ifjabb királyunk, V. Ferdinánd évi 100 forintos hozzájárulása. 3. József főherceg a nádor, valamint Károly és Ferenc Károly főherceg belépése a társulatba . . . Képzelhető, vagyis ma alig képzelhető a hatásfoka, a hangulat izzása, amibe gyönyörűen beletalál az elnök megnyilatkozása : «az intézet támogatása eddig ízlés dolga volt , most már nemzeti becsület kérdésévé vált. Nem foglalkozhatom az Egyesület működésével, tiszteletreméltó törekvéseivel, jelentős sikereivel, a Köztelek székház építésével, az akörüli nemes adományozásokkal s mindazzal, ami addig történik, míg Károlyi Sándor gróf föllépésének ideje, el nem érkezik. Bár itt is szűken van kimérve az idő , de viszont nem is szükséges a hosszabb tárgyalás, hiszen bár történelmi távlatba jutottunk is a nagy agrárvezérrel, de közelében vagyunk azért mégis; ezenkívül alig pár hónap előtt bőséges és kimerítő ismertetések hangzottak el s gyarapították az agrárirodalmat működéséről, törekvéseiről, sikereiről és egyéniségéről. Legfeljebb ismétlésekbe bocsátkoznék. Meg kell elégednem némi utalásokkal. Utalással 1879 március másodikára, mikor először lép a nyilvánosság elé , itt lép föl a Köztelken, nevezetes nyilatkozatával és indítványaival. Akkor is jelentősek, nagysúlyúak voltak, súlyukat növelték az azóta való események.