Magyar Gazdák Szemléje, 1936 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1936-08-01 / 7. szám
gos, változó értéke van a tanyán. Nagy irodalma és gyakorlati rendszertana támadt a megosztott munkában élesedő testi és lelki készségnek. Alig hallunk a visszájáról. Arról, hogy a munkafajváltoztatás is lehet gazdaságos, arról hogy a tökoldalúságnak, a sokszerű készenlétnek is megvannak a testi és lelki értékei. A tanyasi asszony, a munkamegosztásnak ez az antipódja, könnyebben végzi a nap százféle munkáját — forgatja a lábast, eteti a baromfit, kimeszeli a konyhát, elszalad a tejért, felszedi a zöldséget, — mintha egész nap a tűzhely mellett állna, vagy egész nap zöldséget szedne. A munkaváltoztatás persze csak akkor gazdaságos, ha a sokféle munkahely egymás szomszédságában van. Túlfelől a tanyai életszínvonal elesik a nagyobb termelékenység azon tényezőitől, amelyek a munkamegosztással járnak. Az eredményből kell, hogy kimaradjon az a mennyiségi és minőségi többlet, ami egyetlen mívelet sorozatos ismétlésének és a specialista egy dologra összpontosított figyelmének jutalma. b) Az időben és térben elaprózódott feladatokkal szemben a munkaeszközök hatásfoka is csökken. Nemcsak a magyar földmíves külterjes életmódjában, hanem olyan országokban is, amelyek mezőgazdasága sokkal belterjesebb, üzemtechnikája sokkal fejlettebb. A technikai tökély világközpontjának New Yorknak tőszomszédságában, Livingstone grófjságban minden harmadik farmernek nincs telefonja és csak minden hatodiknak van fürdőszobája és fürdőkádja. A tanyai szükségletek távol esnek a tömegközpontoktól s egymás között is szaggatottan jelentkeznek. A technika nem tudja azokat olyan gazdaságosan kiszolgálni, mint a tömörült kereslet. Nem szorul magyarázatra, mért nem érdemes kiaszfaltozni a faluhosszát, mért nem makadámozzák az ökörjárást s mért nem építenek földalatti villamost, a bugaci akolhoz? A technikának ez a kikerülése vagy legalább is kerülgetése a tőle való idegenkedés nem kell, hogy észszerűtlen legyen. Mikor a villanyszerelő erdőn át vezeti a huzalokat, póznákat állít, mert élőfára a drótot nem lehet rászerelni. Ám azért senki sem mondja, hogy a pózna tökéletesebb az élőfánál. c) Hol kedvezően, hol meg kártékonyan hat a tanyai életszínvonalra az áru- és pénzforgalom. Imre tanár szerint a trachoma a kiépített kövesutak arányában csökken, Kovacsis pedig kimutatja, hogy a sárbavesző utak miatt 100 csecsemő közül az orvosi székhelyeken 5—8, de 5—12 kilométer távolságban már 10—12 hal meg az első hónapokban. S a simán gördülő forgalom: szekér, vasút, autó megsokszorozza a piaci lehetőségeket, a termelést változatosabbá teszi s emeli az árakat. 1935-ben a főváros vásárcsarnokaiba és nyíltpiacaira beérkezett élelmiszereknek már csak 1 %-át hozták fel gyalogszerrel. Csakhogy e forgalom nem éppen csak felesleget visz el a faluból. Nincs mértéke, mely a valóságos biológiai és fiziológiai felesleget kiszabná s az áruforgalmat e feleslegekre szorítaná. Senki sem ellenőrizte, nem lett volna-e jobb helye az 1935-ben Budapestre felhozott 7,9 millió kg. cukor- és vitamindús paradicsom egy részének azokban a falvakban, amelyek ezt a paradicsomot termelték és felszekerezték s amelyekből a gyermekek táp-