Magyar Grafika, 1958 (2. évfolyam, 4-6. szám)

1958 / 4. szám

Könyvhét — könyvművészet Az idei könyvhéten könyvesboltjaink, könyvsát­raink gazdag változatosságban tárták olvasóközön­ségünk elé könyvkiadásunk dús termését. Az új mű 600 000 példánya ünnepelte a magyar kulturális forradalmat, Magyarországon soha nem adtak ki és nem olvastak annyi könyvet, mint ma. Ezt a könyvhét nagy sikere mutatja. A könyvét a mai magyar irodalom ünnepe voli. A kiadott 80 műnek jó háromnegyede élő és klasszi­kus szépirodalmi és ifjúsági könyv volt, melyből 28 mai magyar író új műveként jelent meg. A könyvek megjelenése külsőleg is magára vonta olvasóközönségünk figyelmét, melynek a tartalom iránti magasrendű igénye egyre inkább a szép külső forma iránti követeléssel is párosul. Ennek hatására kiadóink egymással versenyezve öltöztetik kiadvá­nyaikat választékosabb formába. Ez eredményezte azt, hogy a magyar könyvkiadás művészi színvonala az utóbbi években sokat javult. Számos olyan könyvvel találkozhattunk az idei könyvhéten, amelyek kiállítása a könyvművészet magas követelményeinek is megfelelt. A szép könyv kialakítása igényes művészi fel­adat. A könyv elemeinek harmóniába kapcsolása a tervezőművésztől fejlett ízlést, nagy könyvkultú­rát, művészeti és technikai ismereteket kíván. A kön­yv nem öncélú műalkotás, hanem használati tárgy, amelynek megvannak a maga csaknem fél­évezredes művészeti hagyományai. A múlt szá­zad közepe óta a könyvművészet értelmezésében Európa-szerte téves nézetek uralkodtak. Azt tar­tották művészi könyvnek, melyben a legtöbb, más művészetek területéről kölcsönzött elemet zsúfolták össze; így születtek meg a századvég különböző díszkiadású albumai, a könyvművészet többnyire elrettentő példái. A szép könyv mai célkitűzéseink szerint a nagy műgonddal alkotott, a maga célját és rendeltetését helyesen betöltő könyv. A legolcsóbb tömegtermék is lehet tehát művészi kiállítású; a szép könyv nem kevesek féltve őrzött kincse többé, hanem kultúr­­szomjas százezreink legjobb, legkönnyebben hozzá­férhető, ízlésnevelő eszköze. Avatott könyvművész a nagy példányszámú, olcsó anyagból készült köny­vet is célszerűen, művészi módon önti formába. A szocialista országok égető könyvművészeti problé­mája éppen ez: a nagy példányszámban megjelenő, mindenki által hozzáférhető áron értékesíthető ki­adványok művészi megalkotása. A magyar kiadók is erre törekszenek. Ilyen törekvéseket látunk pél­dául az Európa Könyvkiadó évről évre felfelé ívelő színvonalú kiadványaiban. Könyvei sajátos új han­gon szólalnak meg. Ez a hang modern és a válasz­tékos formátumban és tipográfiában a kötésben, és illusztrációban egyaránt jelentkezik. Kötéstervei - miként a burkolók - sok színt, ötletet tükröznek s az irodalmi tartalomnak a formával való helyes ötvöződését mutatják. Különösen dicséretre méltó az a műgond, amellyel a szovjet irodalom remekeit teszi a magyar közönség számára kedveltté, mint pl. a könyvhéten megjelent könyvek közül Kuprin: A boszorkány c. művét. A könyvhét legszebb könyvei az Európa, a Ma­gyar Helikon és a Képzőművészeti Alap Kiadónál jelentek meg. Az Európa Kiadónál a könyvhét alkalmából meg­jelent legigényesebb kiadvány Illyés Gyula: Kínai szelence c., a kínai irodalom gyöngyszemeiből összeválogatott gyűjteménye. Kötését és borítóját Kálmán Klára tervezte. Az illusztrátort a kínai grafikai művészet nagy hagyományai ihlették meg, már színharmóniájában is: a fekete vászonkötésen ötletesen elhelyezett, vésett nyomatú, aranyrajzos kínait látunk. A borítón sárga alapon, fekete rajzú, halk álomba mosódó stilizált kínai mesetájat, a hát­térben lebegő hegyvonulatot, diagonálisan elhelye­zett vízpartot, szélfútta bokrokkal, kikötött bár­kával. A versek alatt a szellemes elrendezésű, sárga-fekete színharmóniában komponált ötletes rajzokon erős nyomot hagyott a kínai grafikai kul­túra. A versek egy-egy motívuma cseng vissza ben­nü­k: magányos bárkák vesztegelnek a folyóparton, egy oldalt hajló krizantém, szőlőfürt bűvöl el oda­vetett könnyedségével. A kötet „az év legszebb könyve“ címére méltán pályázhat. Figyelemreméltó kiadvány Mao Tun: Selyem­­hernyó című regénye, Molnár Ágnes linóleum-met­szeteivel. Az illusztrátort szintén megérintette a kínai művészi hagyomány, de Kálmán Klára rajzos jellegű illusztrációival ellentétben, művein a folt­hatás uralkodik. A tipográfia (kövér primusbetűk) megválasztása — úgy érezzük — nem eléggé sze­rencsés. Rudas Klárának a Modern Könyvtár köteteihez készült borítója absztrakt formatörekvésével, a ki­adó sokirányú stíluskísérleteit mutatja. A modern művészi törekvések ismét más irányzatát, a könyv­­művészetben helyesen alkalmazott postimpresszio­­nizmust képviseli Szász Endrének Sabatics: Bulvár c. könyvéhez készült, piros alapon fekete keretbe rajzolt címképes borítója és Anna Frank naplójá­nak Papp Klára által tervezett, szürke-fehér szín­akkordra komponált finom borítója és kötésterve. Az Európa Kiadó legszebb kiadványai közé tar­tozik Lukianosz: Istenek, halottak, hetérák c. műve, amely csontszín bőrkötésben, gazdagon illusztrálva jelent meg. A remekművű kötést a görög vázafestők modorában tervezett, vonalas megoldású arany­

Next