Magyar Grafika, 1958 (2. évfolyam, 4-6. szám)
1958 / 4. szám
Könyvhét — könyvművészet Az idei könyvhéten könyvesboltjaink, könyvsátraink gazdag változatosságban tárták olvasóközönségünk elé könyvkiadásunk dús termését. Az új mű 600 000 példánya ünnepelte a magyar kulturális forradalmat, Magyarországon soha nem adtak ki és nem olvastak annyi könyvet, mint ma. Ezt a könyvhét nagy sikere mutatja. A könyvét a mai magyar irodalom ünnepe voli. A kiadott 80 műnek jó háromnegyede élő és klasszikus szépirodalmi és ifjúsági könyv volt, melyből 28 mai magyar író új műveként jelent meg. A könyvek megjelenése külsőleg is magára vonta olvasóközönségünk figyelmét, melynek a tartalom iránti magasrendű igénye egyre inkább a szép külső forma iránti követeléssel is párosul. Ennek hatására kiadóink egymással versenyezve öltöztetik kiadványaikat választékosabb formába. Ez eredményezte azt, hogy a magyar könyvkiadás művészi színvonala az utóbbi években sokat javult. Számos olyan könyvvel találkozhattunk az idei könyvhéten, amelyek kiállítása a könyvművészet magas követelményeinek is megfelelt. A szép könyv kialakítása igényes művészi feladat. A könyv elemeinek harmóniába kapcsolása a tervezőművésztől fejlett ízlést, nagy könyvkultúrát, művészeti és technikai ismereteket kíván. A könyv nem öncélú műalkotás, hanem használati tárgy, amelynek megvannak a maga csaknem félévezredes művészeti hagyományai. A múlt század közepe óta a könyvművészet értelmezésében Európa-szerte téves nézetek uralkodtak. Azt tartották művészi könyvnek, melyben a legtöbb, más művészetek területéről kölcsönzött elemet zsúfolták össze; így születtek meg a századvég különböző díszkiadású albumai, a könyvművészet többnyire elrettentő példái. A szép könyv mai célkitűzéseink szerint a nagy műgonddal alkotott, a maga célját és rendeltetését helyesen betöltő könyv. A legolcsóbb tömegtermék is lehet tehát művészi kiállítású; a szép könyv nem kevesek féltve őrzött kincse többé, hanem kultúrszomjas százezreink legjobb, legkönnyebben hozzáférhető, ízlésnevelő eszköze. Avatott könyvművész a nagy példányszámú, olcsó anyagból készült könyvet is célszerűen, művészi módon önti formába. A szocialista országok égető könyvművészeti problémája éppen ez: a nagy példányszámban megjelenő, mindenki által hozzáférhető áron értékesíthető kiadványok művészi megalkotása. A magyar kiadók is erre törekszenek. Ilyen törekvéseket látunk például az Európa Könyvkiadó évről évre felfelé ívelő színvonalú kiadványaiban. Könyvei sajátos új hangon szólalnak meg. Ez a hang modern és a választékos formátumban és tipográfiában a kötésben, és illusztrációban egyaránt jelentkezik. Kötéstervei - miként a burkolók - sok színt, ötletet tükröznek s az irodalmi tartalomnak a formával való helyes ötvöződését mutatják. Különösen dicséretre méltó az a műgond, amellyel a szovjet irodalom remekeit teszi a magyar közönség számára kedveltté, mint pl. a könyvhéten megjelent könyvek közül Kuprin: A boszorkány c. művét. A könyvhét legszebb könyvei az Európa, a Magyar Helikon és a Képzőművészeti Alap Kiadónál jelentek meg. Az Európa Kiadónál a könyvhét alkalmából megjelent legigényesebb kiadvány Illyés Gyula: Kínai szelence c., a kínai irodalom gyöngyszemeiből összeválogatott gyűjteménye. Kötését és borítóját Kálmán Klára tervezte. Az illusztrátort a kínai grafikai művészet nagy hagyományai ihlették meg, már színharmóniájában is: a fekete vászonkötésen ötletesen elhelyezett, vésett nyomatú, aranyrajzos kínait látunk. A borítón sárga alapon, fekete rajzú, halk álomba mosódó stilizált kínai mesetájat, a háttérben lebegő hegyvonulatot, diagonálisan elhelyezett vízpartot, szélfútta bokrokkal, kikötött bárkával. A versek alatt a szellemes elrendezésű, sárga-fekete színharmóniában komponált ötletes rajzokon erős nyomot hagyott a kínai grafikai kultúra. A versek egy-egy motívuma cseng vissza bennük: magányos bárkák vesztegelnek a folyóparton, egy oldalt hajló krizantém, szőlőfürt bűvöl el odavetett könnyedségével. A kötet „az év legszebb könyve“ címére méltán pályázhat. Figyelemreméltó kiadvány Mao Tun: Selyemhernyó című regénye, Molnár Ágnes linóleum-metszeteivel. Az illusztrátort szintén megérintette a kínai művészi hagyomány, de Kálmán Klára rajzos jellegű illusztrációival ellentétben, művein a folthatás uralkodik. A tipográfia (kövér primusbetűk) megválasztása — úgy érezzük — nem eléggé szerencsés. Rudas Klárának a Modern Könyvtár köteteihez készült borítója absztrakt formatörekvésével, a kiadó sokirányú stíluskísérleteit mutatja. A modern művészi törekvések ismét más irányzatát, a könyvművészetben helyesen alkalmazott postimpresszionizmust képviseli Szász Endrének Sabatics: Bulvár c. könyvéhez készült, piros alapon fekete keretbe rajzolt címképes borítója és Anna Frank naplójának Papp Klára által tervezett, szürke-fehér színakkordra komponált finom borítója és kötésterve. Az Európa Kiadó legszebb kiadványai közé tartozik Lukianosz: Istenek, halottak, hetérák c. műve, amely csontszín bőrkötésben, gazdagon illusztrálva jelent meg. A remekművű kötést a görög vázafestők modorában tervezett, vonalas megoldású arany