Magyar Grafika, 1968 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1968 / 1. szám
munkáját csak az irányítása alatt álló vállalat fejlődése, jó eredményei igazolhatják. A gazdasági lehetőségek korlátozottsága sem lehet a fejlődés akadálya, legfeljebb kerete. A jó vezetés jellemzője, hogy az adott lehetőségek maximális kihasználására képes. Egyébként anyagi-fizikai korlátnélküliség soha nem volt, és ez nem is lehetséges. A műszaki fejlesztéshez anyagi forrásként elsősorban a műszaki fejlesztési alap áll a vállalatok rendelkezésére. Ennek fedezete, mint ismeretes az árakban szerepel. Az így képződő műszaki fejlesztési alapból a vállalatoknál maradó rész az a minimum, ami műszaki fejlesztésre fordítható. Az ebből esetleg megmaradó rész nem növelheti a nyereséget, azt a következő év műszaki fejlesztési alapjához kell csatolni. Ha többre lenne szükség, mint amennyit a műszaki fejlesztési alap biztosít, a nyereség terhére is növelni lehet a kiadásokat. Átmeneti áldozatok árán is megalapozható így a későbbi nagyobb eredmény. Ez is arra mutat azonban, hogy ezt csak akkor lehet csinálni, ha az üzem dolgozói ismerik és értik a tervezett műszaki fejlesztési célkitűzés jelentőségét, fontosságát, és várható eredményeit. Hitel is felvehető a később képződő fejlesztési alap, vagy a műszaki fejlesztéssel elérhető gazdasági eredmények terhére. Ilyen körülmények között tehát minden, amit a népgazdaság célkitűzései, teherbíró képessége és a gazdasági mechanizmus mindenkori fejlesztési üteme lehetővé tesz, a műszaki fejlesztés céljaira igénybe vehető. Nem lehet ezért egy vállalatnak sem arra hivatkozni, hogy a fejlesztésnek nem voltak meg a lehetőségei. Minden nyomda műszaki fejlesztését természetesen csak arról a színvonalról kezdheti el, ahol az indulásnál állt. Ebből következik, hogy a fejlesztést önmagához és az általános fejlesztés üteméhez kell viszonyítani, vagyis azt kell vizsgálni, hogy a maga bázisán fejlődött-e átlagos mértékben, lemaradt, vagy túlhaladta-e azt. Az új gazdasági mechanizmusban tehát nincs egyetlen olyan terület sem, ahol nem lennének meg a műszaki fejlesztés lehetőségei. Elsősorban a gazdasági vezetésen, de a párt és a szakszervezet vezetésével az egész üzemi kollektíván is múlik az elérhető eredmény. A módszereknek és eszközöknek is igen széles skálája az, amit a vállalatok igénybe vehetnek, vagy alkalmazhatnak. Szerződéses megállapodásokat köthetnek egymással és kutatóintézetekkel. Az egymással való szerződés, vagy az „Egyesülésen” keresztül több üzemre kiterjedő közös műszaki fejlesztési célok megvalósítása a magyar nyomdaiparban különösen szükségesnek és előnyösnek látszik. Elképzelhető, hogy egyes üzemek részleges kooperációja, különösen fejlettebb műszaki színvonalon hatékonyságnövekedést eredményezhet. A gyártás- és gyártmányfejlesztés magasabb formái sokszor csak nagyobb szériák gyártása esetén gazdaságosak, illetve a szériák nagyságrendjével progresszíven nő gazdaságosságuk. Figyelembe véve nyomdáink adottságait és a 10 milliós magyar nyelvterületet, valószínű, hogy a műszaki megoldások egy része a nyomdák számára külön-külön nem gazdaságos. Ilyen körülmények között helyes, ha a távlati műszaki fejlesztési tervek készítésekor az esetleges kooperációs lehetőségeket is figyelembe veszik. Lehetnek olyan műszaki problémák is, melyek hasonló módon jelentkeznek több nyomdánál. Ilyenkor a költségek csökkentése érdekében lehet helyes a kooperáció. Nyomdák külön-külön, de közösen is megállapodhatnak kutatóintézetekkel egyes műszaki fejlesztési célok kidolgozására. Megvehetnek kutatóintézetektől, vagy egymástól is műszaki, vagy gyártási eljárásokat. A kifejlesztett eljárások, esetleg találmányok az azt létrehozó vállalat, intézet tulajdonát képezik. Ugyancsak a vállalat tulajdona a kutatóintézetnél megrendelt és kidolgozott műszaki megoldás. Csak népgazdaságilag nagy jelentőségű eljárásoknál, vagy találmányoknál válhat szükségessé a kényszerátadás más vállalatok számára, de ebben az esetben is a ráfordítás költségeit meg kell téríteni. A fejlesztéssel elért gazdasági eredmény természetesen a vállalaté, egyrészt ezzel térül meg a ráfordítás, másrészt létrejön a jogos többleteredmény. A műszaki fejlesztésben eredményesen részvevő dolgozók bérezésének az eddiginél sokkal tágabb lehetősége nyílik meg. A műszaki fejlesztés egy olyan magasabbrendű emberi tevékenység, melynek eredménye az azt létrehozó embernél, vállalatnál, és a népgazdaságnál egyaránt meg kell mutatkoznia. Ha bármelyik rész érdekeltsége kikapcsolódik, nem jön létre eredményes tevékenység. A műszaki fejlesztési tervek függelékeként helyesnek látszik ezért azoknak a bérpolitikai elveknek a kidolgozása is, melyek az egyéni érdekeltséget alátámasztják. A megfelelő prémiumkereteket is célszerű biztosítani műszaki fejlesztési célokra. A gazdasági vezetőkre a szakszervezetekkel közösen igen komoly feladatot hárít majd az, hogy megértessék a dolgozókkal az esetleg kialakuló lényeges keresetkülönbségeket. Nyilvánvaló, hogy a nem egyenlő emberi tevékenység anyagi egyenlősítése a bérekben, a termelésben és a fejlesztésben is fokozatosan az érdektelenség irányába húz. A többet létrehozók anyagi elismerése a jobb munkára és nagyobb eredmények elérésére ösztönöz. A jobb eredmények pedig a népgazdaság és ezen keresztül minden ember alapvető érdekeit szolgálják. Az új gazdasági mechanizmusnak az egyenlősdi alapvetően ellentmond és csak a jobb eredményekre ösztönző módszerek illenek abba bele. * Szocializmust építő hazánk az új mechanizmussal egy új, szinte forradalmi jelentőségű szakaszba lép, minden vállalat és minden ember számára az eddiginél sokkal nagyobb lehetőséget teremtve az alkotó kezdeményezéshez. Ezt elősegíteni minden becsületes ember feladata. Azoknak azonban, akik a dolgozó nép bizalmából vezetők, kötelességük mindent megtenni annak érdekében, hogy hazánk erősödése, fejlődése minél gyorsabb ütemű legyen.