Magyar Grafika, 1968 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1968 / 1. szám

munkáját csak az irányítása alatt álló vállalat fejlő­dése, jó eredményei igazolhatják. A gazdasági lehető­ségek korlátozottsága sem lehet a fejlődés akadálya, legfeljebb kerete. A jó vezetés jellemzője, hogy az adott lehetőségek maximális kihasználására képes. Egyéb­ként anyagi-fizikai korlátnélküliség soha nem volt, és ez nem is lehetséges. A műszaki fejlesztéshez anyagi forrásként elsősorban a műszaki fejlesztési alap áll a vállalatok rendelkezé­sére. Ennek fedezete, mint ismeretes az árakban szere­pel. Az így képződő műszaki fejlesztési alapból a vál­lalatoknál maradó rész az a minimum, ami műszaki fejlesztésre fordítható. Az ebből esetleg megmaradó rész nem növelheti a nyereséget, azt a következő év műszaki fejlesztési alapjához kell csatolni. Ha többre lenne szükség, mint amennyit a műszaki fejlesztési alap biztosít, a nyereség terhére is növelni lehet a ki­adásokat. Átmeneti áldozatok árán is megalapozható így a későbbi nagyobb eredmény. Ez is arra mutat azonban, hogy ezt csak akkor lehet csinálni, ha az üzem dolgozói ismerik és értik a terve­zett műszaki fejlesztési célkitűzés jelentőségét, fontos­ságát, és várható eredményeit. Hitel is felvehető a később képződő fejlesztési alap, vagy a műszaki fej­lesztéssel elérhető gazdasági eredmények terhére. Ilyen körülmények között tehát minden, amit a nép­gazdaság célkitűzései, teherbíró képessége és a gazda­sági mechanizmus mindenkori fejlesztési üteme lehe­tővé tesz, a műszaki fejlesztés céljaira igénybe vehető. Nem lehet ezért egy vállalatnak sem arra hivatkozni, hogy a fejlesztésnek nem voltak meg a lehetőségei. Minden nyomda műszaki fejlesztését természetesen csak arról a színvonalról kezdheti el, ahol az indulás­nál állt. Ebből következik, hogy a fejlesztést önmagá­hoz és az általános fejlesztés üteméhez kell viszonyí­tani, vagyis azt kell vizsgálni, hogy a maga bázisán fejlődött-e átlagos mértékben, lemaradt, vagy túlhalad­ta-e azt. Az új gazdasági mechanizmusban tehát nincs egyetlen olyan terület sem, ahol nem lennének meg a műszaki fejlesztés lehetőségei. Elsősorban a gazdasági vezeté­sen, de a párt és a szakszervezet vezetésével az egész üzemi kollektíván is múlik az elérhető eredmény. A módszereknek és eszközöknek is igen széles skálája az, amit a vállalatok igénybe vehetnek, vagy alkalmaz­hatnak. Szerződéses megállapodásokat köthetnek egy­mással és kutatóintézetekkel. Az egymással való szer­ződés, vagy az „Egyesülésen” keresztül több üzemre kiterjedő közös műszaki fejlesztési célok megvalósí­tása a magyar nyomdaiparban különösen szükséges­nek és előnyösnek látszik. Elképzelhető, hogy egyes üzemek részleges kooperációja, különösen fejlettebb műszaki színvonalon hatékonyságnövekedést ered­ményezhet. A gyártás- és gyártmányfejlesztés maga­sabb formái sokszor csak nagyobb szériák gyártása esetén gazdaságosak, illetve a szériák nagyságrendjé­vel progresszíven nő gazdaságosságuk. Figyelembe véve nyomdáink adottságait és a 10 milliós magyar nyelvterületet, valószínű, hogy a műszaki megoldások egy része a nyomdák számára külön-külön nem gaz­daságos. Ilyen körülmények között helyes, ha a távlati műszaki fejlesztési tervek készítésekor az esetleges ko­operációs lehetőségeket is figyelembe veszik. Lehetnek olyan műszaki problémák is, melyek hason­ló módon jelentkeznek több nyomdánál. Ilyenkor a költségek csökkentése érdekében lehet helyes a koope­ráció. Nyomdák külön-külön, de közösen is megálla­podhatnak kutatóintézetekkel egyes műszaki fejlesz­tési célok kidolgozására. Megvehetnek kutatóintéze­tektől, vagy egymástól is műszaki, vagy gyártási el­járásokat. A kifejlesztett eljárások, esetleg találmá­nyok az azt létrehozó vállalat, intézet tulajdonát képezik. Ugyancsak a vállalat tulajdona a kutatóintézetnél megrendelt és kidolgozott műszaki megoldás. Csak népgazdaságilag nagy jelentőségű eljárásoknál, vagy találmányoknál válhat szükségessé a kényszer­átadás más vállalatok számára, de ebben az esetben is a ráfor­dítás költségeit meg kell téríteni. A fejlesztéssel elért gazdasági eredmény természetesen a vállalaté, egy­részt ezzel térül meg a ráfordítás, másrészt létrejön a jogos többleteredmény. A műszaki fejlesztésben eredményesen részvevő dol­gozók bérezésének az eddiginél sokkal tágabb lehető­sége nyílik meg. A műszaki fejlesztés egy olyan ma­­gasabbrendű emberi tevékenység, melynek eredménye az azt létrehozó embernél, vállalatnál, és a népgazda­ságnál egyaránt meg kell mutatkoznia. Ha bármelyik rész érdekeltsége kikapcsolódik, nem jön létre ered­ményes tevékenység. A műszaki fejlesztési tervek függelékeként helyesnek látszik ezért azoknak a bér­­politikai elveknek a kidolgozása is, melyek az egyéni érdekeltséget alátámasztják. A megfelelő prémiumke­reteket is célszerű biztosítani műszaki fejlesztési célokra. A gazdasági vezetőkre a szakszervezetekkel közösen igen komoly feladatot hárít majd az, hogy megértes­sék a dolgozókkal az esetleg kialakuló lényeges kere­setkülönbségeket. Nyilvánvaló, hogy a nem egyenlő emberi tevékenység anyagi egyenlősítése a bérekben, a termelésben és a fejlesztésben is fokozatosan az ér­dektelenség irányába húz. A többet létrehozók anyagi elismerése a jobb munkára és nagyobb eredmények elérésére ösztönöz. A jobb eredmények pedig a nép­gazdaság és ezen keresztül minden ember alapvető ér­dekeit szolgálják. Az új gazdasági mechanizmusnak az egyenlősdi alapvetően ellentmond és csak a jobb eredményekre ösztönző módszerek illenek abba bele. * Szocializmust építő hazánk az új mechanizmussal egy új, szinte forradalmi jelentőségű szakaszba lép, min­den vállalat és minden ember számára az eddiginél sokkal nagyobb lehetőséget teremtve az alkotó kez­deményezéshez. Ezt elősegíteni minden becsületes em­ber feladata. Azoknak azonban, akik a dolgozó nép bizalmából vezetők, kötelességük mindent megtenni annak érdekében, hogy hazánk erősödése, fejlődése minél gyorsabb ütemű legyen.

Next