Magyar Grafika, 1980 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1980 / 1. szám
ami egybeesik a világviszonylatban megfigyelhető tendenciákkal. A termelésben jelenleg képviselt részaránya a nyomdaipar össztermelésének 35%-a. 1980 után ez az arány változni fog, ugyanis a Szikra Lapnyomda évi 25 ezer tonnás termelésének - ami az éves nyomdaipari termelési volumen közel 12%-a ofszetesítésével az ofszetnyomtatás és a magasnyomtatás közötti arány gyakorlatilag kiegyenlítődik. A VI. ötéves tervben folytatódik az ofszetnyomtatás előtérbe kerülése. Alapvető cél kell hogy legyen a meglevő ofszetkapacitás kihasználása. Azoknál a megyei nyomdáknál, ahol a lapelőállítás még magasnyomtatással történik, abban az esetben kerülhet sor az ofszetesítésre, ha az egyrészt műszaki okok miatt elengedhetetlen, másfelől pedig biztosítható a lap melletti gazdaságos üzemeltetés. A mélynyomtatás részaránya a teljes termelés 15%-a, aránynövekedés nem várható. Könyvkötészet A könyvkötészet területén - figyelembe véve a várhatóan rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségeket - jóval nagyobb mértékben szükséges igényeinket differenciálni. A budapesti üzemek célkötészeti kapacitásának kialakítására a következő tervidőszakban nem kerülhet sor. A központi üzem létesítésének gondolata ugyan valós gondok megoldására törekvő elképzelésből fakad, de reális megvalósítására több szempontból nem látunk lehetőséget. A központi kötészeti üzem, mely a budapesti nyomdák igényeit is kielégítené, egy nyomda fejlesztéséhez kapcsoltan nem képzelhető el. A hitelpolitikai irányelvek és eladósodott vállalataink, valamint a kedvezményezett hitelek célraorientáltsága következtében ez - ma már tudjuk - irreális elképzelés. A főváros agglomerációs övezetében a közismert munkaerőhelyzet sem teszi lehetővé, a gépesítettsége ellenére is nagyszámú munkaerőt igénylő beruházás megvalósítását. A tájjelegű kötészeti célkapacitások létrejöttének ugyancsak a számításba vehető bázisüzemek eladósodottsága, hitelképtelensége szab gátat. A vidék tekintetében az aránytalanul magas szállítási és építési költségek is számottevőek lehetnek. A felsorolt érvek alapján, műszaki szempontból bármennyire is célszerű lenne ilyen üzemek kialakítása bizonyos nyomdavállalatok keretei között, nem tartjuk megvalósíthatónak a következő tervidőszakban. A reális lehetőségek mérlegeléséből az látszik célszerűnek, hogy vállalataink a meglevő kapacitásokat igyekezzenek kihasználni. Nagyobb vállalataink - Kossuth, Athenaeum, Alföldi, Szikra Lapnyomda, Offset és Játékkártya Nyomda - elkezdett vagy befejezett fejlesztéseiket már eleve úgy tervezték meg, hogy az teljes technológiát képviseljen az adott termék előállításában. A kötészet fejlesztése a VI. ötéves tervben továbbra is szükséges az adott lehetőségek között. Betű- és tipográfiakutatás Magyarországon A Magyar Tudományos Akadémia Szál- és Rosttechnológiai Bizottságának tudománytörténeti bizottsága 1979. nov. 14-én tartott ülésén Haiman György kandidátus, az Iparművészeti Főiskola tanszékvezető tanára tartott előadást a betű- és tipográfiakutatás újabb módszereinek hazai eredményeiről. A betű- és tipográfiakutatást az ősnyomtatványok katalogizálásánál jelentős segédtudományként használják századunk eleje óta abban az esetben, ha sem a kiadó, sem a nyomda, sem a nyomtatás helye nincs feltüntetve a kiadványon. Az ősnyomtatványokon fellelhető betű- és jelkészletek katalogizálásának segítségével ma már biztonsággal meg lehet ezeket határozni. Most azon fáradoznak, hogy a nyomdák betűkészleteinek azonosítását kiterjesszék a XVI. és XVII. századi nyomtatványokra és még későbbre is. Az új magyar nemzeti bibliográfia kutatógárdája máris jelentős eredményeket mutathat fel, ami a Régi Magyarországi Nyomtatványok előkészületben levő XVII. századi köteteiben testesül meg. Az Iparművészeti Főiskola Typografikai Tanszékén pedig elkészítették a régi magyar betűminták betűkészletének katalógusát. A betűkészlet ma is jellemző egy-egy nyomdánkra annak ellenére, hogy 1890 óta az egyetlen Betűöntöde látja el betűkkel a magyarországi nyomdákat. Az előadó érdekes példákkal illusztrálta a betűkészletek kutatásának és meghatározásának fáradságos, nagy figyelmet igénylő munkáját, s ismertette Tótfalusi Kis Miklós működési helyeinek nyomon követésével a különböző országokban végzett kutatásainak eredményeit. MAGYAR GRAFIKA 3