Magyar Grafika, 1984 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1984 / 1. szám

ill. korlátozza egyes vállalatok részéről az infor­mációk (beruházás, fejlesztési, beszerzési és egyéb vonatkozású információk) kiáramlását. Jóllehet ez a tényező hat, azonban nem olyan mértékben, mint ahogy az ilyen nézetet vallók hangoztatták. Meghatározóbbnak tekinthető s valós tény, hogy jelen pillanatban a nyomdák közötti együtt­működés még sok kívánnivalót hagy maga után. A jelenleginél nagyobb kooperációs tevékenysé­get (több vállalat közreműködését adott termék előállításában) kell szorgalmazni. Az ötödik ötéves terv nagymérvű beruházásai­nak eredményeként megjelent új vállalatok és egységek nyomdaipari kapacitásai elégségesek a ma viszonylag mérséklődő nyomdai igények kielégítéséhez. Megállapítható - figyelembe véve a különböző átfutási időket -, hogy az új típusú nyomtatványok, csomagolóanyagok, lapok, szí­nezett lapok előállítását illetően nem olyan a nyomdaipar helyzete, hogy - egymás közötti konkurrencia vagy egyéb meggondolásból - az információáramlást mérsékelni kellene. Ez in­kább a kölcsönös információcsere előnyeinek fel nem ismerésének és az együttműködési készség szerény mértékének tudható be. Különösen azért elgondolkoztató ez az infor­mációhiány a nyomdaipar különböző szintjei között, mert a nyomdaipar tervteljesítése kedve­zőbb a könnyűipari átlagnál, és semmilyen gátló tényezőt sem lehet felismerni, amelyek e téma­kört ténylegesen vagy akár vállalati érdekből korlátozhatnák. HELYREIGAZÍTÁS A Magyar Grafika 1983. évi 5. számának, „A módosuló gazdasági szabályozás hatása a vállalatok gazdasági magatartása” című cikké­ben, a 13. oldal utolsó bekezdése helyesen így hangzik: „Az összefüggéseket tovább vizsgálva azt lát­juk, hogy a Révai Nyomda 25%-os készlet­­növekedése mintegy 45%-os termelésemelkedés­sel, 30%-os rubelexport-csökkenéssel, 38,7%-os nyereségnövekedéssel járt.” A szerkesztőség­ i MAGYAR GRAFIKA Hírek A telefonkönyvek, illetve címtárak vágási élei­re gyakran kell reklámszöveget vagy valamilyen ábrát, utalást, útmutatást rányomtatni. Ennek a feladatnak a megoldására fejlesztette ki a Grapho GmbH új gépét, amely a Müller-Mar­­tini-féle továbbfeldolgozó gépsor kiegészítésére is tekintetbe vehető. A berendezésnek öt állomása van derékszögben elhelyezve. A bemeneti egység összekötő kapocs a termelőberendezés nyomó­egysége felé. A gerincükkel előre érkező könyvek itt kiegyenlítésre kerülnek. Az „A” nyomóegy­ség a fej és a láb vágási élének megnyomtatására szolgál. Függőleges gumihengerrel és raszterhen­gerrel rendelkezik. A festékezés keringtető szi­vattyúval történik. A gumikliséket klisébefogó szerkezet rögzíti. A harmadik egység a könyvet 90°-kal elforgatja, kiigazítja, majd a „B” nyomó­egységbe vezeti be, amely ugyanolyan, mint az „A” nyomóegység, de ellennyomó hengerrel is rendelkezik. Az ötödik állomás a szállítószalagos kirakó. (Bindereport, 1983. 9. szám) A Druck Print című nyugatnémet szakfolyóirat 1983. évi 8. számában tudósítást közöl a Kossuth Nyomdáról, amely jövőre ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Hírt ad arról, hogy minőség­igényes termékeket szállít a szocialista országo­kon kívül a nyugatnémet, svéd és angol kiadók­nak is. Szűk keresztmetszetének megszüntetésére végrehajtott új beruházásait ismerteti, és megem­líti, hogy új üzemét 1983. március 31-én avat­ták fel. (Druck Print 1983. évi 8. szám) Ausztriában 300 hirdetőfalon jelent meg Euró­pában első ízben háromdimenziós érzetet keltő plakát. A háromdimenziós érzetet különleges elő­állítási módszerrel és speciális trükkökkel érték el. A technika és a festék, amelyek bizonyos fajta csillogó hatást nyújtanak, amerikai eredetűek. A plakátokat szitanyomással készítették, négy színnel, krómfóliára. (Deutscher Drucker, 1983. évi 15. szám)

Next