Magyar Grafika, 1990 (34. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 1. szám

A MAGYAR Ő­SN­YOMTAT­VÁN­YOK SOLTÉSZ ZOLTÁNNÉ DR. „Óriási és sok napot igénylő munkát vállaltam magamra, tudniillik Pannónia Krónikájának ki­nyomtatását, tehát olyan munkát, amely hitem szerint minden magyar ember számára kedves és kellemes” - olvasható a Magyarországon nyom­tatott első könyv, az 1473-ban Budán megjelent Chronica Hungarorum előszavában. Ezeket a szép ajánló sorokat egy idegenből jött nyomdász írta: Hess András. Neve kizárólag a Chronica Hungarorum kolofonjából ismert. Korábbi tevé­kenységéről csak annyit tudunk, amennyit maga közöl az első budai nyomtatványához írt elősza­vában. Eszerint Latiumban, Közép-Olaszország­­ban sajátította el a nyomdászat mesterségét, és László budai prépost meghívására jött Magyar­­országra. Pártfogója nélkül a könyv kinyomtatá­sát sem elkezdeni, sem befejezni nem tudta volna. Ennyi, amit Hess önmagáról mond. Más korabeli hiteles forrás pedig sem róla, sem a budai nyomda működéséről nem maradt fenn. Betűtípusai a ró­mai Lauer nyomdából származnak. Budai mű­ködése előtt tehát feltehetőleg ott dolgozott. Pártfogója Corvin Mátyás király művelt diplo­matája, Kárai László alkancellár volt, aki 1470 novemberétől három hónapig tartózkodott Ró­mában. Lehetséges, hogy ekkor ajánlották neki Hess Andrást, aki támogatásában bízva határozta el, hogy Budára költözik. Hess András döntése előtt bizonyára mérlegelte lehetőségeit. Arra nem számíthatott, hogy Rómá­ban saját nyomdát rendezzen be. Az 1470-es évek elején ugyanis túl nagy volt a konkurencia Ró­mában, számos nyomda válságba került vagy megszűnt. Magyarország központja viszont jog­gal csábíthatta. Buda és az olasz városok között már régóta igen élénk és sokoldalú kapcsolat fej­lődött ki. Corvin Mátyás idejében azonban mind a humanista, mind a kereskedelmi kapcsolatok rendkívüli mértékben meger­ősödtek. Már nem­csak a tanulni vágyó magyar fiatalok és a magyar humanisták keresték fel az olasz egyetemi városo­kat. Itáliából is sokan jöttek Magyarországra: diplomaták, művészek, építészek, tudósok, ban­kok ügynökei és a kiváló olasz árukat terjesztő olasz kereskedők. Széles körben hallhattak tehát Itáliában a magyar király könyvgyűjtő szenvedé­lyéről és mecénási bőkezűségéről. S nemcsak Fi­renzében vagy az északi városokban, egyetemi központokban, hanem Rómában is, ahol gyak­ran töltöttek hosszabb-rövidebb időt olyan ma­gyarok, akik a király megbízásából vagy a budai udvarból jöttek. 1465-ben a neves költő és bibliofil pécsi püspök, Janus Pannonius járt II. Pál pápánál. Mátyás király megbízásából a pozsonyi egyetem megala­pításához kellett a pápa engedélyét elnyernie. Sikerrel végzett megbízatása után Janus Panno­nius számos könyvet vásárolt Mátyás király és saját könyvtára számára. 1470 végén Kárai al­kancellár hosszabb időt töltött Rómában. Ő va­lószínűleg már nemcsak a könyvek, hanem a nyomdászat iránt is érdeklődött. Pár hónappal később, 1471 közepén pedig Blandius budai mi­­niátor járt Rómában, és vásárolt kódexeket a budai királyi könyvtár számára. Hess András tehát sokféle forrásból tájékozód­hatott a budai körülményekről. De munkahe­ Soltész Zoltánná, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Könyvek Tárának vezetője előadását tartja MAGYAR GRAFIKA 3

Next