Magyar Grafika, 1990 (34. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 1. szám
A MAGYAR ŐSNYOMTATVÁNYOK SOLTÉSZ ZOLTÁNNÉ DR. „Óriási és sok napot igénylő munkát vállaltam magamra, tudniillik Pannónia Krónikájának kinyomtatását, tehát olyan munkát, amely hitem szerint minden magyar ember számára kedves és kellemes” - olvasható a Magyarországon nyomtatott első könyv, az 1473-ban Budán megjelent Chronica Hungarorum előszavában. Ezeket a szép ajánló sorokat egy idegenből jött nyomdász írta: Hess András. Neve kizárólag a Chronica Hungarorum kolofonjából ismert. Korábbi tevékenységéről csak annyit tudunk, amennyit maga közöl az első budai nyomtatványához írt előszavában. Eszerint Latiumban, Közép-Olaszországban sajátította el a nyomdászat mesterségét, és László budai prépost meghívására jött Magyarországra. Pártfogója nélkül a könyv kinyomtatását sem elkezdeni, sem befejezni nem tudta volna. Ennyi, amit Hess önmagáról mond. Más korabeli hiteles forrás pedig sem róla, sem a budai nyomda működéséről nem maradt fenn. Betűtípusai a római Lauer nyomdából származnak. Budai működése előtt tehát feltehetőleg ott dolgozott. Pártfogója Corvin Mátyás király művelt diplomatája, Kárai László alkancellár volt, aki 1470 novemberétől három hónapig tartózkodott Rómában. Lehetséges, hogy ekkor ajánlották neki Hess Andrást, aki támogatásában bízva határozta el, hogy Budára költözik. Hess András döntése előtt bizonyára mérlegelte lehetőségeit. Arra nem számíthatott, hogy Rómában saját nyomdát rendezzen be. Az 1470-es évek elején ugyanis túl nagy volt a konkurencia Rómában, számos nyomda válságba került vagy megszűnt. Magyarország központja viszont joggal csábíthatta. Buda és az olasz városok között már régóta igen élénk és sokoldalú kapcsolat fejlődött ki. Corvin Mátyás idejében azonban mind a humanista, mind a kereskedelmi kapcsolatok rendkívüli mértékben megerősödtek. Már nemcsak a tanulni vágyó magyar fiatalok és a magyar humanisták keresték fel az olasz egyetemi városokat. Itáliából is sokan jöttek Magyarországra: diplomaták, művészek, építészek, tudósok, bankok ügynökei és a kiváló olasz árukat terjesztő olasz kereskedők. Széles körben hallhattak tehát Itáliában a magyar király könyvgyűjtő szenvedélyéről és mecénási bőkezűségéről. S nemcsak Firenzében vagy az északi városokban, egyetemi központokban, hanem Rómában is, ahol gyakran töltöttek hosszabb-rövidebb időt olyan magyarok, akik a király megbízásából vagy a budai udvarból jöttek. 1465-ben a neves költő és bibliofil pécsi püspök, Janus Pannonius járt II. Pál pápánál. Mátyás király megbízásából a pozsonyi egyetem megalapításához kellett a pápa engedélyét elnyernie. Sikerrel végzett megbízatása után Janus Pannonius számos könyvet vásárolt Mátyás király és saját könyvtára számára. 1470 végén Kárai alkancellár hosszabb időt töltött Rómában. Ő valószínűleg már nemcsak a könyvek, hanem a nyomdászat iránt is érdeklődött. Pár hónappal később, 1471 közepén pedig Blandius budai miniátor járt Rómában, és vásárolt kódexeket a budai királyi könyvtár számára. Hess András tehát sokféle forrásból tájékozódhatott a budai körülményekről. De munkahe Soltész Zoltánná, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Könyvek Tárának vezetője előadását tartja MAGYAR GRAFIKA 3