Magyar Hang, 2019. október (2. évfolyam, 40-43. szám)

2019-10-18 / 42. szám

2 VILÁGKÉP 2019. OKTÓBER 18-24. Magyar Hang Tömegével szabadulhatnak ki a terroristák Trump cserben hagyta a kurdokat, az ellenük indított török offenzíva semmivé teheti az Iszlám Állam ellen folytattott többéves küzdelmet Majláth Ronald B­ár előre figyelmeztet­ték Donald Trumpot az amerikai biztonságpo­litikai szakértők, hogy a szíriai kurdok cserbenhagyásá­­val megnyílhatnak azok a börtö­nök, ahol eddig az Iszlám Állam (IÁ) terroristáit tartották fogva Szíriában, nem hallgatott rájuk. Az amerikai elnök döntését követően - amelynek értelmében kivonják a csapataikat Szíriából - pontosan az következett be, amit jósoltak: a török hadsereg megindult a ko­rábban Amerika által támogatott Szíriai Demokratikus Erők (SDF/ HSD) ellen, pedig a szervezet töb­bek között azokat a börtönöket felügyeli, amelyekben a terrorka­­lifátus ártalmatlanított harcosai várják, hogy döntés szülessen az ügyükben. Ahogy megkezdődtek a török légicsapások, az Ain Isz­­sza mellett fekvő táborban fellá­zadtak azok a női rabok, akikről azt gyanították, hogy közük lehet az IÁ-hoz. Miután felgyújtották a sátraikat, a kialakuló káoszban sikerült áttörniük a kerítésen. A végeredmény: több mint 500 fogvatartott menekült el, akiknek hollétéről továbbra sincs infor­máció. Ez pedig aligha lesz egyedi eset abban a térségben, amelyet pil­lanatnyilag ugyan még a kurdok által dominált SDF ellenőriz, ám a török behatolás miatt bármikor senki földjévé válhat. Ez ideális helyzet ahhoz, hogy kereket oldjon az a 11 ezer dzsihadista, akiket az elmúlt öt év során a kurdok óriá­si vérveszteségek árán tudtak csak elfogni. Az IÁ harcosainak ügyében az elmúlt években leginkább helyben járás volt tapasztalható, köszön­hetően annak, hogy a nagyha­talmak lényegében rendezettnek vélték a terrorkalifátus ügyét az­zal, hogy a szervezet elveszítette megmaradt területeit az Eufrátesz mentén. Csakhogy a terroristák nem tűntek el. Mivel a de facto kurd autonómia, Rodzsava eddig nem bocsátkozott tárgyalásokba Damaszkusszal, az elfogott ra­bokat nem adták át a szíriai kor­mánynak, amely egyébként amúgy sem bánt volna kesztyűs kézzel velük. Az eddigi gyakorlat szerint a kormányerők eddig sem foglal­koztak különösebben az IÁ, va­lamint az al-Kaida szíriai leány­­vállalatának, az an-Nuszra Front harcosai ügyének kivizsgálásával, rendszerint a helyszínen likvidál­ták az ellenállást tanúsító terro­ristákat. Nem történt előrelépés a külföldről érkezett dzsihadisták ügyében sem. Ugyan Koszovó és Bosznia-Hercegovina már intéz­kedett az IÁ-ban szerepet vállaló állampolgáraik egy részének visz­­szafogadásáról (őket jellemzően börtön várja odahaza), a nyu­gat-európai országok, amelyek a legnagyobb terroristakibocsátók voltak, folyamatosan eltolták ma­guktól ezt a problémát, így például az Egyesült Királyság a terroris­tafeleség Shamima Begum ügyét úgy „orvosolta”, hogy megvonta az özvegy állampolgárságát. De a deradikalizációs programokat is csak kevés emberre terjesztették ki, miközben a vezető politikusok éppen ennek a hatékonyságát di­csérték évekig. Most éppen az ilyen látszat­­megoldások hullanak vissza a vi­lágra. Az Ain Issza melletti tábor egyáltalán nem az egyetlen, ahol olyanokat tartanak fogva, akik nemcsak a régió, hanem az anya­országuk biztonságát is veszélyez­tetik. A kurdok által ellenőrzött or­szágrészen vagy 30 ilyen objektum található, amelyek közül a legna­gyobb az Al-Hol külvárosában lévő egység, ahol napjainkban 73 ezer ember él, köztük az IÁ-terroristák özvegyei. És bár a menekültvá­ros kívül esik azon a 30 kilométer széles, határ menti sávon, amelyet a törökök „biztonsági övezetnek” alakítanának ki, aligha kétséges, hogy a kurdok a jövőben éppen ezekről a helyekről dobják át erő­iket a frontra. Ezzel pedig további börtönökből és táborokból szabadulhatnak a le­szerelt dzsihadisták és feleségeik. Ráadásul ők már a terrorkalifátus­­­ba sem menekülhetnek, hiszen az IÁ már nem ellenőriz területeket. Nem sokat segít a helyzeten, hogy Trump számára az Avi Issza-i eset sem volt intő jel, csak a felelőssé­gét igyekszik kisebbíteni. Nem is akárhogy: az amerikai elnök el­mélete szerint a kurd erők szán­dékosan hagyják futni az IÁ har­cosait, hogy így csalogassák vissza az amerikai csapatokat a térségbe. Ennél kedvezőbb reakciót aligha várhattak volna a fogva tartott, de ugrásra kész dzsihadisták. Öt szíriai kurd harcos temetése Kamisliben, 2019. október 14-én. Erdogan nem áll le fotó: fotó: afp/delil souleiman

Next