Magyar Hirlap, 1850. szeptember (2. évfolyam, 244-268. szám)
1850-09-27 / 266. szám
reá. — Végül soraimat bezárólag a részvétteli nemeslelkü emberbarátokat a losoncziak segélyezésére hívom föl. Megyénkben is tétettek hivatalosan eziránt már lépések járásonkint, miért is köszönet az illetőknek. Nehány helyeken befolyt valami üsszegecske az igaz, ellenben sok helyütt épen semmi. E segélyezés oka fokáról a népet fölvilágosítani a lelkészek és jegyzők hivatvák. Sok összetett krajczár forintokat növel; mi annyi ínséget szenvedett szegény embertársaink anyagi szükségei födözésére legnagyobb kellékül s írül szolgál sebeikre. Azért részvét angyala terjeszd rájok sugáridal........... r. I ev. 1198 Nyitra, sept. 17. E megyének jelen állása minden tekintetben aggodalomteljes ; — mig a szláv elem, mely itt többségben van, a martiusi napok után mesterkélten előidézett s főleg a szakolczai és vághujhelyi járások éjszaki részében csupán ürügyül használt nemzetiségi vágyból, némileg elégedetlenséget tanúsított, most, midőn a magyar szellemi szabadság napja leszállt, Harbannak hozzájok intézett fölszólítása által felköltött reményét meghiúsítva látván, a törvényes hatalom rendeleteivel nyílt ellenszegülésig daczol. Innen van, hogy midőn más helyeken az el nem törlött irtványtartozásokat az illetők önkényt lerovják, itt ennek teljesítésére csak katonai karhatalommal indíthatók. Ennek valódi oka egy részről, mert Húrban 1848-ban nem csak nyilvánosan kétes, hanem világosan más tulajdonához tartozó földek s erdőknek a hozzá csatlakozandó nép közti felosztását hirdető; más részről, mert az igazság kiszolgáltatása épen nem, vagy roszul gyakoroltatik; nem czélunk ugyan részvéleményt terjeszteni, de annyit férfi kebellel kimondani kénytelenek vagyunk, hogy ilyen pangás, minő Nyitramegye körében létezik, a legszelídebb népet képes nyugalmából kiforgatni; mig például gróf Erdödyné panaszt emel , a tartozást leróni vonakodó községek nyomban törvényszék elé idéztetnek s Ítélet azonnal hozatik , addig a községnek vagy tudatlanabb népnek ügye administrativ biztoshoz utasittatik, hol három negyed esztendőnél is tovább hever siker és felelőség nélkül. A biztos többnyire azzal mentegetvén magát, hogy ő nem juridicus biztos, a hatásköréhez tartozó népösszeírás s adóbehajtásának ügye stb. minden magántárgyakat megelőz, — sőt a mint némely esetek, hol volt földesurak voltak bevádolva, mulatják, nem hogy a törvényszék birói tisztéhez képest a vádolt uradalmat idéztette volna, hanem gyűlési táblabirói modor szerint a panaszt közölni rendelte. Ez botrányos ingerültséget szül, melynek a nép hangulata után ítélve komoly következményei adandó alkalommal lehetnek, s tán ép azokat évendik el, kiket a törvényszék az igazság előleges kiszolgáltatásában részesített; holott pedig ha nem féltizenkettőkor kezdené üléseit azon három ülnök, ki jelenleg összeül, a nép igényeit is tárgyalásba vehetné. Nem akarjuk ezen törvényszék további intézkedéseit feszegetni, sőt annak vitatásába sem bocsátkozni, mikép nemrég bizonyos váltói ügy tárgyalásakor majdnem az egész bíróság oda akarta hagyni székét, de figyelmeztetjük az illetőket, hogy Nyitra megyében ezen gúnyos igazságkiszolgáltatás a közbirodalmat már eddig is megingatta. *• E közügy veszélyeztetésére divatozó nepotismusi érdeket félretéve, a valódi miveltséget s becsületességet fogják az ajánlandó hivatalnokban egyedüli érdemmérlegül tekinteni. Ki van mondva a rendeletben „magasbfokú képesség és erélyesség“, és ez conditio sine qua non , ha a XIV. czikkben elősorolt teendőkkel összehasonlítjuk. Ebből világos, mennyire tudományos és morális képzettségű egyének kívántainak, bármely politikai hivatal viselhetésére. E szerint az olyak, kik egyedül az egykori s.-pataki oktató diákja féle veres csizmás philosophiában praktizálgatták tehetségüket, fájdalom, hivatalt ez idő szerint nem viselhetnek. Feltesszük tehát, hogy ezen rendelet következtében választandó tisztviselőket az emberiség, a haza és trón egyesült ügyének szent szerelme fogván hevíteni, nem hivatalból terhelt erszényükbe fognak kéjörömmel pillangatni, hanem keblükbe mélyedni, s tehetségeiket megrostálván, édes maguk s a hivatal közti kölcsönös viszonyt állítják föl — a toilette helyett — tükörül, hogy abban önnön valójokat megismervén, ha idomtalannak találják, nem támaszkodva sem atyus, sem barát, sem más tehetségeire, becsületreméltó resignaliova kigyomlálják szivükből nem annyira a hivatali munkásság, mint a szép jövedelem utáni vágyat. Föltesszük , hogy a kedves rokonokat sem fogja vezetni ez egyszer családi érdek, már csak azért sem , hogy a ministeri rendeletnek netalán meg nem felelhető kedves rokonukat — legalább tiszta tudattal — nem fogják a közvélemény pelengérére függeszteni akarni; míg más részről okunk van föltenni, hogy a közügy iránti vonzalmuk kinyomóbb leend a rokonérdeknél. Mi volna az igazság az emberre nézve, ha az a borutlan ég napjához hasonlólag nem sugárzanék annak szemében, ki hozzá emelkedik, ha az emberiség nyilvános mezejét kerülvén, zárt iskola ködébe burkolódznak, és egyedül csak a felekezet tolvaj lámpájánál lenne látható. Félre tehát minden érdek, mely nem a királyé, nem a hazáé, nem az emberiségé, melynek czélja a közjólét romjain emelni oltárt, hogy azon minden, mi szent, pogány indokniiával megégettessék. Többen. Gömiörből, sept. 18. Meg vagyunk győződve, hogy a kormány, politikai szerkezetünk foganatosítását eszközlő szervezési bizottmány megalakításában, a nemzet kívánságával fog találkozni; miből önkint következik, hogy a kormány is meg fogja várni, mikép különösen az alsóbb politikai orgánumok megválasztásában, a hatóságokból tanácskozmányra fölszólítandó egyének, bármiféle önző s jelesen a a marha. Fáradhatlan kerületi physicusunk próbálta a betegséget be is oltani — az első beoltásnál Rasztinán 4 közöl 2 megmaradt, a későbbinek eredményét még nem tudom. Uralkodik ezen veszélyes nyavalya Zomborban, Szántován és Madarason is. A marhavásárok, igen bölcsen, megtiltanak. K. L. IFeisír Bácskából, sept. 10. A közbátorság néhány idő alatt úgy látszott megint visszatérve,az embereknek szabadon utazni engedé. De m. hó 30-án a szanitsitsi uradalom számtartója Zomborba adópénzt vivén, 3 szekeren levő ráczul beszélő emberektől megtámadtatok, és a bizonyos haláltól csak kocsisa ügyessége által menekült, ki hamar egy mellékes útra fordulván, vágtatva Militits faluba szerencsésen elérkezett. Már régen halljuk — 3 hónap óta — hogy a marhadög Biharban, Szabolcsban és Bánátban uralkodik, de hivatalosan nem értesittettünk; az utazók és újságoknak, kik azt mellékesen említették,nem igen hittünk. Most egyszerre kiütötte veszélyes marhadög, Szivaczon valami 4 hét előtt, megdöglött már mintegy 260 darab marha, úgyszintén Sz. Ivánon és Baja mellett 200. E helyeken kivül legdühösebb volt a rasztinai pusztán, hol több két harmadánál kidöglütt a gulyamarhának, az igen szép schweiczi marhából pedig csak 3 darab. A kerületi orvos Maximovich mindenhová azonnal kiment és legczélirányosabb rendeléseket tett, de az orvoslás nem használ semmit. Tapasztalásom szerint legjobb elterjedése ellen, ha a beteg szigorúan szabad ég alatt külön tartotik, és ha gyakran nagyobb tűzrakásoknál állva büdösebb szerekkel, mint szarv-, köröm- és csonttal füstölteiül. A rasztinai pusztán a két első hétben 106 darab esett el, most ott is enyhébb a betegség, de még mindennap van dög — kevés gyógyult, és az is csak a későbbiekből; mindenfélét próbálnak most is, javul is egynéhány, de nem mondhatni az orvoslás használt-e, vagy a mirigy már oly gyönge, hogy magától kigyógyul Austria. B. Krausz pénzügyminister alázatos fölterjesztvénye egy országos pénzügyigazgatóság fölállítása iránt Magyarországban. „Felség! A legmélyebb tisztelettel iderekesztett munkálat a magyarországi ideigl. kincstár-igazgatóság elnökének gr. Almásynak javaslatait tartalmazza, egy vezető országos pénzügyi hatóság fölállítása iránt Magyarországban, mely öszhangzólag a f. é. jan. 9. és febr. 6.ki legf. határozatok következtében legfelsőbbleg elfogadott országos pénzügy-igazgatóságokkal valamennyi kor.országban (kivéve Magyar-Erdélyországot, a szerb vajdaság és temesi bánságot, továbbá a lombard-velenczei királyságot) az eddig létezett kir. magy. udvari kamara, és a még eddig fönálló ideigl. magyar kincstári igazgatóság helyébe léptettetnék. Mindenekelőtt azon kérdés támad, várjon Magyarországban csak egy, vagy pedig tekintve 3200m.földnyi nagy területi kiterjedését, és azon országi pénzügyigazgatás várható tetemes ügylet terjedelmét, — több országos pénzügyi hatóságok állíttassanak. Gróf Almásy, az a mellett szóló alapok felszámlálása mellett csak egy országos pénzügyhatóság felállítása mellett nyilatkozik az egész mostani magyar koronaország területén. Én e fontos ügyet a Bécsben létezett gróf Almásy, továbbá a pénzügyministerium osztályfőnökei és illető előadóinak meghallgatásuk mellett kimentő tárgyalás alá bocsátottam, melynek eredményét az alázatosan iderekesztett jegyzőkönyv tartalmazza. A túlnyomó szótöbbség az egész koronaország számára csak egy országos pénzügyi hatóság mellett nyilatkozott. Én magam is, érett méltánylása után minden körülményeknek, hasonlóképen csak egy orsz. pénzügyhatóság mellett nyilatkozhatom. Magyarország területe a korábbihoz képest szőkébb lett; eddigi mellékországai, különösen Horvát, Tótország és a partvidék, a szerb vajdaság és temesi bánság el vannak választva, s pénzügyi tekintetben saját orsz. hatóságok által fognak igazgaltatni. Eddig a pénzügyi hatóságok fölállításánál azon elv tartatott fen, hogy a területi kiterjedés, mely az egyes hatóságok alá rendeltetik, csak a pénzügyi szolgálat megkívánhatóságai szerint határoztassék meg, és az ország politikai felosztásától függővé ne tétessék. Ezen elvnek megfelelőleg vannak pénzügyi hatóságok, melyek területe két vagy több koronaországot is foglal magában. Azon körülmény, miszerint Magyarország politikai igazgatásra nézve öt kerületre osztatott, nem tekintethetik ennélfogva irányzóul a pénzügyi országos hatóság térkiterjedésének megállapításánál. Azonban a legjelentősb mozzanat csak egy hatóság fölállítása mellett az egész terület vezetése egységének szükséges voltában létezik, mi csak egy hatóság kezeibeni egyesítés által érhető el; mert kivált eleinte, midőn egészen új pénzügyi intézmények, adóágak behozataláról lesz szó , minden attól függ, hogy a pénzügyministériumtól kiadandó rendeletek egyenlőn kiterjedjenek az egész igazgatási területre, egységi értelemben legyenek szerkesztve és foganatosítva. Az ügyvezetés és a legelső, az új pénzügyintézmények megerősödésére legfontosabb időszakban, a magyar igazgatási terület fölosztásánál azon körülmény által igen megnehezíttetnék, minthogy minden előjegyzések a múltat illető számadási eredmények iránt, melyekre a folyó szolgálatban figyelemmel kell lenni, Budán léteznek, és az egyes területrészekre, melyek számára elkülönzött országos hatóságok állttalnánának, el nem választathatnának. Emellett Buda a koronaország közepén oly helyzettel bír, miszerint onnan az ügyvezetés minden irányban czélszerűbben történhetik, mint a szükséges utak hiányában az ország más pontjairól. Ha a tapasztalás a pénzügyi reformok foganatosítása után kimutatná, mikép egy központi hatóság az előhaladó műveltség és szaporodó népesség mellett nem lenne elegendő, akkor semmi sem gátolná, hogy idővel két vagy több hatóságok föl ne állíttassanak. Előreláthatni ugyan, miszerint ezen egy hatóság ügyletköre mindenesetre igen tetemes lesz, azonban attól nem tarthatni, hogy e körülménynek az ügymenet nehézsége legyen szükséges következménye. A középhatóságok a többi kor, országokban fönálló kamrai-ker. hatóságok mintájára, megfelelőleg szélesített hatáskörrel, az országos pénzügyi hatóságot nagy mennyiségű részletes ügyektől fölmentik, s neki elegendő számú szakosztályok fölállítása által a szükséges mozgékonyságot és gyorsaságot biztosítandják. Egyébiránt egy pénzügyhatóságnak Budán fölállítása által, mit én ezen okoknál fogva, a ministertanács beleegyezésével felségednek legalázatosabban javaslok, a népesség eddigi szokása és kívánatára is figyelem fogna fordíthatni. Ezen hatóság „Magyar országos pénzügyigazgatóság“ nevezet alatt, közvetlen a pénzügyministerium alá lenne rendelendő , s egészen ugyanazon alapok szerint szerkezendő, melyeket felséged az orsz. pénzügyhatóságok fölállítására nézve a többi koronaországokban kijelölni méltóztatott. (Vége köv.~) Bécs, sept. 23. A legnagyobb bámulattal olvassuk a Prager Zeitungéban azon haditörvényszéki ítéletet, mely által egy jeles publicista, Krutschak ur, a ,Const. Blatt aus Böhmen4 felelős szerkesztője, négy heti porkolábfogságra ítéltetett. Kiváncsiak voltunk olvasni azon elitélt czikket, és be kell vallanunk, mikép , ha a tapasztalás ellenünk nem szólna, hihetlennek látszanék előttünk, hogy Austriában egy czikk miatt, — mely csak néhány keserű észrevételt tartalmaz a napi sajtó működésének e napokban történt megszorítása ellen — oly érzékeny modorban lehet elítéltetni. Tudomásunk szerint Klutschák ar első izbeni elitéltetése alkalmával a ministerium határozottan nyilvánítá visszatetszését a rendszabály iránt, annálfogva nem hihetjük, hogy az újabb elitélést szabadság és sajtóróli nézeteivel megegyezőnek tarthatná. (R. Z.) — A pesti keresk. bank a bécsi bank tervezetét elfogadván, nov. hó végével megszüntetendő ügyleteit, s dec. 1-jén a bécsi bank fiókintézetévé alakul át. Ez utóbbi átveszi egyszersmind az első lojalitásait és hivatalszemélyzetét. A keresk. bank az utóbbi években annyi veszteséget szenvedett, miszerint a nemzeti bank fiókintézete mellett fölállania lehetetlen lenne. — B. Haynau tszn. Graetzbe elutazott. Megérkeztekor számos tábornokok, törzs- és főtisztek fogadák. — Az ezüstszállitások, melyek ezelőtt a magyar bányavárosokból Bécsbe havonkint rendesen történtek, s mintegy két év előtt szüntettek meg, most ismét rendesen megkezdődtek; a második szállítás e hó végével váratik Bécsbe. Egy ily szállítmány tartalma egyszerre Körmöczön vert arany és ezüst pénzben 10,000 —100,000 pft közt változik. — Azon hírnek , miszerint a hírlapi postadíjak iránti legújabb rendelet módosítás alá kerül lend, valószínűséget nyújt azon körülmény, mi szerint a statusnyomdában megrendelt hirlapje_ György, mintha a nem felelt. — Tudod-e, hol van a Muntea semei nebuni? szólalt meg végre kérdőleg tompa mély hangja. Arnold összevond gyér szemöldeit, s aszott arcza ezez redökbe folyt össze. — Hogy ne tudnám, jön válasza , husz év elött egyetlen leányom onnan ugrott le a Duna örvényébe. Azóta nevezik az örült nő sziklájának. *) De mit akarsz ezzel ? — S mért tévé ezt egyetlen leányod ? — Mert tíz mérföldnyire legszebb gyermek volt Mehádián, s mert egy szép ur csábszavainak hitelt adott, míg én dolgaim után láttam; a szép ur neje azonban egy hat éves fiúval épen akkor érkezett meg a fürdőkbe , midőn az én lányom engem egy unokával ajándékozott meg; én megtartom az ajándékot, őt azonban elűztem házamból ; elment, aztán megörült gyalázatában , aztán ide s tova bolyongva egy sziklacsúcsra járt esténként énekelni, míg végre onnan is leugrott. — De szólj a dologhoz, kifizettek—e ? hol a pénz ? — Még egyet. Mi volt a csábító neve ? — Mit tudom én? régen történt ez már, elfeledtem. A szomorú asszony, felesége, kis Kazimirjének hivta a hat éves fiút; öt pedig, most már emlékezem, Szent Jóbsnak------— Hatalmas isten! kiáltott fel György, engedheted-e ezt ? Ők egy atyának gyermekei, szörnyű, szörnyű ! Te vén bűnös; s ekkor megragadva Arnold sovány vállait, fölrántá öt ültéből és hatalmasan rázni kezdé ; te vén bűnös, ezért te felelsz a mindenható itélőszéke előtt; tilos üzleted s aranyaid zsugorgatása közt elhanyagolád leányodat, s ennek leányát, s egyedüli oka vagy mindkettő gyalázatának és nyomora halálának ! — Jaj nekem, széthullanak vén csontjaim, jajveszékelt a főcsempész, bocsáss el György, vagy meg akarsz tán ölni nehány forintomért ? Az ifjú egy szögletbe lökte el magától az üreget. — Tudod , honnan jövök? dörgé aztán hozzá keményen. — Remélem, a magyar táborból, hol a szállítmányt . — Se aranynyal,sem ezüsttel, se bankjeggyel, hanem ezen nyugtatvánnyal fizették ki, melyet bátran pipára gyújthatsz. Egyébiránt magyar tábor nincs többé, a Temesvár alattit szétverték, Görgey letette a fegyvert------— Jaj, hogy a föld sülyedjen el alattad te gaz , csaló, tolvaj, ki a kész pénzt eldugod, s engem e nyugtatvánnyal akarsz rászedni, karom— Tán pénzemet ástad el ? — Hol unokád, kit te, mint anyját, gondtalanságod által a gyalázat, és kétségbeesés tépő körmei közé vetettél, aztán, épen úgy mint anyját, magadtól ellaszitál , az elkeseredés életátkozó perezében ugyan azon halált választá, melyre anyját, és őt is szívtelenséged kényszerűté. Kénytelen száraz szemekkel mondá el nekem történetét; elmondá, hogy a végzet által már előre elkárhoztatott lénynek életet adni nem akar; aztán szökellt, fel a Dunapart sziklái közé, s mielőtt utolérhettem volna őt, a Muntea femei nebumiról, az alatta kanyargó örvénybe rohant vad sikoltással. György azt híve, hogy szavai mennyire csapásként fognak a nagyapára hatni. De ez tökéletesen érzéketlen maradt, minden gondolatát csak vesztett pénze, s aranyat látszanak elfoglalni. Alig hallá a mondottakat, nem ügyelt a fiú beszédére, midőn ez részletesen elmondá, hogy a pesti frivol nagynéne a gondjára bizott leánnyal kapott összeget estélyekben fecsérlé el, alkalmat nyújtott Máriának egy jellemtelen könnyelműnek áldozatul esni, ki őt a világ előtt nyilvánosan nőül jegyezte el, s ez által rábírta, hogy őt a tábori életbe honvédnek öltözötten kövesse, s miután a mély szenvedélyű leány zabolázhatlan véralkatával visszaélt, s a virágról az első himport leszedte, rútúl cserben hagyta , s átadá gyalázatának, mely elöl a szerencsétlen, hullámsírba menekült. — Tudom, tudom, mozgás szívtelen, nekem is elpanaszlá a szép történetet. Eleget óvtam őt, ne lépjen anyja nyomdokiba; nem tehetek róla, ha mégis úgy jön. — Csak a szállítmány ára volna meg. — S hiszed, hogy ez óvással eleget tevél apai kötelességednek? mondá véghetlen gyűlölettel az ifjú. — Ember ember! mindez nem történik, ha két év előtt nem ellenzed összeillésünket ; most boldogok volnánk mindhárman, s te, ha lelked hitvány érczen kivül más egyébnek örülni tudna, unokád gyermekét ringathatnád térdeden. De erre nem vagy érdemes. Keserűn fogsz lakolni vétkes szűkkeblüségedért, nyomozun , elhagyottan fogsz elveszni, nem lesz ki szemeidet bezárja, rothadó tetemed hollók emésztendik föl, s korhadó födetlen csontjaidat pásztor gyermekek fogják szétrugdosni! (Folytatása következik.) kérdést nem is hallaná, Iá Györgyöt az öreg, oda vagyok, tönkre öleltél , ötezer forintomat elrablód.------— Csak őrjöngj, őrjöngj, folytató fogait csikorgatva emez, s örülj meg egészen, ha a többit is meghallod. Én most az örült nő sziklájáról jövök, hol — *•• Oláh nyelven : Muntea femei nebuni.