Magyar Hirlap, 1850. december (2. évfolyam, 321-344. szám)
1850-12-03 / 322. szám
ft - nek fölszenteltesse. Jog s ősi szokás mind semmibe sem vétettek. Nem volt ott egyház-kerületi képviselő, nem volt ott esperes; de volt T. és N. és H. és Sch. és M. és L. és Sz. közpap a vidékről. Ezen emberek most diadallal kérkednek s azt hirdetik nyíltan , hogy csak nekik van jövőjük, hogy most rajtuk az uralkodás sora. Balga rajoskodás ! s ezek legyenek aztán bizalmi férfiak s az ev. egyház regenerátorai! Az inspectorok hatalmaskodása ellen mennyit pejoráltak, panaszkodtak, suplikáltak ugyan ezen egyének , s most lám náluk divatos és vajmi kedves dolog, sőt még jogosnak is tartják egész naivitással: „mert ezt, úgymond, papok, még pedig tót papok teszik.“ Gyönyörűséges vallásos és egyházi szellem, s mind csupa tiszta evangélikus elemek! Jó, ha nem meggondolták-e ezen emberek igazán, hogy mit tesznek, s a felelőség terhét ? A febr. 10-ki rendeletre hivatkoznak, de tudják-e,hogy ott csak administratorról van szó, nem pedig teljes superintendensről, s hogy az akkori teljhatalmú parancsnok maga sem látta jogosnak az evang. egyháznak püspököket adni. S micsoda disz és áldás aztán az usurpatio ? ! De meggondolták-e továbbá ezen jó pásztorok, hogy mit mond majdan mindezen vakmerő lépésekhez a nyáj, mégpedig nemcsak ama 10, vagy ha 27 község is, melyeket ők influenciáztak, hanem a többi még épen 100 község az egyh. kerületben? Sőt, mi szintén ki nem hagyandó a calculusból, mit mond majdan mind ezekhez, ha a teljes valót megtudja, (mint megtudnia kell is), az igazságos magas kormány, mely maga minden sértéstől gondosan óvakodik. Ők lássák és arassák tetteik fanyar gyümölcsét, mi erősen bízunk a magas kormány ismételt ígéreteiben, hogy a protestáns egyház autonómiáját sérteni sem maga nem akarja, sem sértetni nem hagyja; sőt bizton reméljük, hogy mind egyházjogi szempontból, mind számtalan innen különben eredendő zavarok és bajok megelőzése tekintetéből, a murányvidéki ev. papok merényeit részrehajlatlan biztosság által megvizsgáltatja, s a tiszai evang. egyházkerületen ejtett sebeket mielőbb orvoslandja. Az ezt kérő követség már útban is van. a+B. Eger, nov. 28. Csak most válaszolhatunk a 306. számban „Miskolcz , nov. 8.“ czim alatt kijött értekezésre. Abban egy ismeretlen egyéniség jónak látja puszta s merész állításoknak nevezni azon okainkat, melyeket a megyei törvényszéknek Egerben s nem Miskolczon leendő fölállítása tárgyában fölhordtunk. Azonban nem sokra megy. Habár a népességre nézve, Fényes szerint neki van igaza, nem tagadhatni azonban, hogy Galetti Ágoston „Allgemeine Weltkunde“ czímű statistikai dolgozata szerint nekünk is igazunk van. De legyen bármikép, mi nem vagyunk hajlandók ezen állításunkat átalkodottan védelmezni, mert tudjuk, hogy legyen bár Miskolcznak Egernél nagyobb számú népessége, ebből legkevésbbé sem következik, hogy már ipso facto a tartományi törvényszéknek , minden más, nagyobb fontosságú okok melleztével, ott kell felállíttatnia. Annyi bizonyos, hogy egy tartományi törvényszék egy vagy más helyre nem azért helyeztetik, mert az népesebb a másiknál, hanem inkább azért, mert középpontjába esik azon földterületnek, melynek lakói jogügyleteik s bűntényeik tekintetében abba beosztják. A hivatalnokok felöl mondott dicséretet egyébiránt helyeseljük, hozzátévén, hogy a mieink sem roszabbak , különben is egy jegyén nevezte ki őket. Azon megjegyzést azonban, hogy kereskedési utak a távolságot elenyésztetik, ha in theoria helyeseljük is, de azért szó nélkül nem tudjuk hagyni. Azok, kiknek ügyeik vannak, legnagyobb részben nincsenek olyan állapotban, hogy gyorsszekéren, — vagy gőzhajón, — mely talán még sem jár Miskolczigf— vagy lépen gőzkocsin, — mely talán nincs is, — utazhassanak Miskolczra, hanem nagyon megelégszenek azzal, ha két, vagy négy fogatú kocsikon mehetnek ügyeik elintézketése tekintetéből oda, hol azt végbe vihetik. Egyébiránt mi úgy tudjuk, hogy az utazók nem a gyorsszekérért vannak, hanem inkább megfordítva; ha tehát a közlekedés Egerben is annyira szaporodnék, hogy egy gyorsszekér fölállításának költségeit fedezhetné, bizonyára mindjárt találkoznék vállalkozó. Ezek szerint ki tagadhatja, hogy a perlekedők, különösen a bűnténnyel terheltek, s azoknak rokonaik, — kik érettük fáradozni szoktak, — számra azokhoz tartoznak, kik sem gyorsszekéren, sem gőzhajón , sem gőzkocsin nem utazhatnak, vagy legalább túlterheltetésük nélkül azt nem tehetik, hanem amúgy régi világbeli rend szerint indulnak meg családi tűzhelyük mellől vagy saját lovaikon, vagy épen gyalogosan. És így ezek folytán állni kell, hogy a perlekedők számba vételével a tartományi törvényszéknek inkább a középpontba eső Egerben kell fölállíttatnia , mint Miskolczon, hová csak nagy költséggel, tetemes fáradsággal s idővesztegetéssel utazhat Heves megyének nagy kiterjedésű távolabb községeiből az ügyes bajos ember, különösen oly két közlekedési eszközzel, melyek történetesen nem is léteznek. Hanem ha a t. törvényszék a középpontban lesz, akkor a legtávolabbi községnek sem lesz panaszra oka, mert a törvényszék minden községhez aránylagos távolságra fog lenni. Végre, ha Miskolcz annyira kereskedő város, valóban ezen esetre nem állhat 1446 azon állítás, hogy nagyon szegény, mert anni bizonyos , miszerint, hol több pénz fordul meg, ott annak több hasznának is kell lennie, mint ott, hol épen majdnem oly ritka, mint a fehér holt. Ezeknek megemlítése mellett, azzal zárjuk ki ezen értekezésünket, hogy valamint ezen ügyben többé nem szólalunk föl, mert mi legalább biztos forrásból úgy tudjuk, hogy ezen ügy már bevégzett tény, s ezért okunk van a kormány részrehajlatlanságát megköszönni. — ugy más részről kijelentjük, hogy Szontag Gusztávnak is megadjuk a magáét, s elismerjük, miszerint igazsága volt akkor, midőn Miskolczot a legcivilizáltabb magyar városnak nevezte. Az iskolai ügyben Bécsben járt küldöttség haza érkezett. Minden reményt hozott. Nagy valószínűség van abban , hogy az utabbi rendelkezés , mely szerint Egernek csak kisebb 4 osztályú gymnasium adatott, — legközelebb meg fog szüntetni, és helyébe egy minor universitás fog fölállittatni, erre az Eszterházy által tett alapítványok fogván fölhasználtatni. Hallomás szerint abban nincs még megállapodás , hogy a tanárokat ki nevezze ki ? Eszterházy alapítványa szerint erre az egri érseknek kétségtelenül joga van, melyben világosan ki van mondva, hogy azon esetben, ha a lyceum roppant épülete nem iskolai czélokra, hanem másokra fordittatnék, az az Eszterházy családra szálljon, mint magánbirtok. Egyébiránt ezen némileg érdekes, s nagy fontosságú iskolai ügyet oly nagy befolyású egyének kezelik, mikép legkisebb kétség sincs abban, hogy Eger mielőbb minor universitással fog dicsekedhetni. Ha tekintjük azt, hogy Magyarországban a jelenlegi rendezet szerint, tisztán magyar universitásnak mily nagy fontossága lehet, s azt, hogy tanpénzek sem fognának fizettetni a tanulók által , nem lehet tagadni, hogy az egész Magyarországnak ez elvkérdése. Más dolgokról, különösen a törvénykezésről , legközelebb. Fővárosi napló. (Dec. 2.) * A folyó iskolai évben megkezdett műtani iskola reorganisatiója és polytechnicummá átváltoztatása, mint halljuk, végkép el van határozva.Az új szervezetnek alapvonalai e következők lennének: A polytechnicumba való felvételre megkívántatik, hogy a tanuló 16 évet betöltött legyen, a lyceumi 8-ik vagy a második felsőbb realosztályból bizonyítványt mutathasson elő. Az egész folyam 3 — 5 év alatt lesz végezhető, azon arány szerint, amely számban a tanuló az illető tanulmányokat évenkint hallgatja. A félévi vizsgálatokra a hallgatók nem köteleznék, azonban mindenki önként alávonhatja magát, s kivonatára a letett vizsgálatról bizonyítványt nyer. E bizonyítványoknak magánalkalmazásoknál teljes erejük van, diploma vagy nyilvános hivatalok megnyerésére azonban mellőzhetlenül szükséges, hogy az illető, valamint az egyetemeknél szokásban van, itt is állami vizsgálatot kiállott legyen. A még betöltendő tanszékekre csőd fog hirdettetni. Átalában ezen ösztudományi intézet, mely egy rég érzett szükséget pótoland iparunk minden ágának fejlesztésében, s a műtudományok kiterjesztésében — az eddigelö létező legjobb minták szerint fog szerveztetni, és csak az óhajtandó, hogy az előadási nyelvre nézve oly intézkedés történjék , miszerint magyar ifjaink, kikben a nőtudományokra kivált hajlam nyilatkozik, s eddig is csak kiművelhetési alkalom hiánya miatt kényszerültek a prokátori testet fölösleges tagokkal,és az orvosi számot amolyan Moliére-féle botcsinálta doktorokkal szaporítani, végre mőtudományi szakban módot és alkalmat nyerjenek magukat hasznos államtagokká képezhetni, mit a kormány közjóra törekvő határzott akaratától bizton várnunk s remélnünk lehet és kell. * Magyarország herczeg áldornagya — mint a Religióból olvassuk — egy idő óta Bécsben mulat. Fáradhatlan munkásságát az e. g. egyházi ügyek veszik jelenleg igénybe, melyeket a románok metropolitát sürgető kivonata, s az uj egyházmegyék fölállítása igen bonyolulttá tesz. Növeli a nehézséget a folytonosan itt mulató oláh partita nazionale, mely a hírneves Janku, Laureanu, volt bukaresti tanár, Bartuez volt balásfalvi pap — s még nehány tagból áll— van, a román népet akarja képviselni s a nemzetiséggel azonosított egyházi ügyekre is befolyást kíván gyakorolni. Ma dec. 3-án Benza — jeles butfónk jutalomjátékául a rég nem adatott „Mártha“ czimü opera kerül ismét színpadra. Ez estve, mint vendég Reszler úr fogja a tenorszerepet énekelni. E fiatal énekes igen szép és erőteljes hangalap birtokában van — s ha kétévi távolléte alatt hanghordozásban és biztosságban is kellően művelte magát, közönségünknél kétségtelen szives fogadtatásnak fog örvendeni. * Dobsa Lajos „Világismeret“ czimü legújabb vígjátéka mult szombaton a nagyszámú közönség által nagy tetszéssel fogadtatott. A darabot élénk menete, egy pár talpraesett alakrajz, érdekes szövevény és élezés dialógjai azok sorába helyezik, melyek közvetlen czéljukat t. i. a mulattatást teljesen betöltik. Két kis igazítást azonban mégis óhajtunk rajta tétetni, t. i. először, hogy czimone társalgási vígjáték legyen — miután e hivatásnak burlesk jelleménél fogva nem felel meg, nagy részben hiányozván benne azon finomabb kellékek, melyeket egy társalgási vígjáték igényel; másodszor, hogy azon helyek, hol a darab rendeltetése nirenuján is alább sülyed, végkép kihagyassanak, ilyen például, midőn az a vastag szolgáló alak locsol és seprűz, — e jelenetek mindenesetre megzavarák a darab hőse iránt a jó kedélyt a nézőben, mi csak az egésznek hatását csonkítja. Az előadás a fölösleges tércz és késés miatt nem volt ugyan egészen összevágó, de a jutalmazottnak (Lászlónak) fáradhatlan élénk játéka mindenért kárpótolást nyújtott. — A komáromi szerencsétlen tűzkárvallottak javára újólag következő jótékony adakozások folytak be. A cs. k. báni kormány által 5 frt p. p. Alsó- Austria helytartósága Foisdorf kir. kapitányságától: 3 frt, Csehország helytartósága a budweisi cs. kir. kir. kormánytól: 43 frt 34 ^g kr, a prágai kerületi kormánytól í 7 frt 7 kr, ugyanattól: 40 frt, Styria helytartósága Hartberg kir. kapitányságától 4 frt 51 3/4 kr, az innsbrucki kir. kormány Innsbruck többségi kerületéből: 10 frt, Brixen kir. elnöksége Enneberg felsőbbségi hivatalától a Pusterthalban : 12 kr; a nagyszebeni kamarai fizető hivatal Tóviz alkerületéből: 2 frt 52 kr ; Galiczia helytartója a zyvieci tanácstól: 1 frt, és a mislenicei községtől 5 frt 49 kr; a sternbergi ker. kapitányság: 11 frt 43 2/1 kr; a styriai helyt, a kerületi kapitányság által Weitz : 16 frt 7 kr ; Stainz : 1 frt 59 kr; Feldbach : 20 frt 27 kr ; Salzburg helytartója által a salzburgi városkerületből: 19 frt 35 % kr; Felsö-Austria helyt. Gründen kir. kapitányságtól: 16 frt 11 kr; Roveredo kir. kapitányi: 13 frt 56 J/a kr; mely kegyes adakozások hivatásuk helyére elszállítva, a szükség-szenvedők közt már kiosztattak. — Azon három jeles egyén közöl, kiket Pest városának, a népnevelési dicséretes buzgalommal fölkaroló, s a magas kormánynak ez ügybeni intézkedéseit előmozdítani törekvő tanácsa, a pesti egyetemes elemi iskolák és intézetek igazgatói hivatalára kinevezendésül t. kormánynak fölterjesztett, magyarországi ideigl. helytartó b. Geringer ö excja Majer Istvánt, a kir. egyetemnél a felsőbb neveléstan tanárát méltóztatott kiszemelni. Nem említve a kinevezett közkedvességü férfiúnak az irodalom mezején jelen hivatási körébe szorosan nem vágó számos iratait, ezeken kívül magyar nyelven legelőször kiadott ,Népneveléstan‘-a; szakértők által nagy figyelemre méltatott ,Magyar képezdék reformja,1 fe felsége által 400 pártnyi pálya jutalommal koszoruzott, s a képezdék számára szerkesztett .Liturgikája‘ fényes bizonyságul szolgálnak mind a szerencsés választás , mind a választottnak szakavatottsága , tudományossága s képzettsége felöl, melyet előbbi pályáján is , egy részt mint a Sennyei bárófiak nevelője, más részt mint esztergomi képezdei tanár, magának bő mértékben megszerezni szép alkalma volt. Mondhatjuk, hogy miként e kinevezés az elemi iskolákat illetőleg legszebb reményekre jogosit, úgy az közöröm- és helyesléssel is fogadtatott. Nyilt levél a losoncziakhoz. Tisztelt Rokonim ! Önök rendkívüli szenvedései — és roppant veszteségeinek némi enyhítése s kárpótlása végett Losonczi Phönix czim alatt megindított irodalmi vállalatomat már eddigelö is szép sikerrel álltá meg az emberbaráti részvét és hazafiui rokonszenv jótékony géniusa. Miután az általam szerkesztett s néhány nap múlva megjelenendő Emlékkönyv tetemes kiadási költsége már nagyobbára födözve van ; siettem önök részére a bejött előfizetési pénzekből eleve is 2000 p.ftot megküldeni, s ezen fölül majd a könyvárusi utón eladandó példányok jövedelméből is rövid időn ismét szép összeget remélek átadhatni önök romokba dőlt városának némi fölsegélésére. És hogy ezen, nemzeti irodalmunk bajnokai, — mondhatnám sörvitézei — és pártolói által Losoncz újjászületésének oltárára hozott tettleges áldozat szent lángja, ápoló ereje minél inkább növekedjék: lelkesítve a tanúsított részvét melegétől, elhatározom e czélból jövő tavaszra a Losonczi Phönix második kötetét is kiadni. S meg vagyok győződve, hogy a nyomasztó körülmények jellegei közöl is jótékony napként előragyogó magyar nagylelkűség ismét erélyesen fogja segíteni vállalatom folytathatását s ez által a már letett alaptőkének mindinkábbi növelését. Az általam előlegesen megküldött 2000 p. ftot azon tőkepénz közé kérem befektetni, mely a hatóságok s egyesek részéről Losoncz gyámolitására már eddigelö összegyűlt s későbbi intézkedésig a legnagyobb biztosság mellett kamatokra van kiadva. Ha majd az Emlékkönyv mindkét kötetének jövedelmét — mely számításom szerint legalább is 6-7000 p. ftot teend — szerencsém lesz egészen átadhatni; engedjék meg önök, miként a helyszínen személyesen szerzendő tapasztalásaim nyomán intézkedhessem annak hová s mily czélokra leendő fordításáról, előre is kikötvén azt, hogy szellemi vállalatom jövedelmének nagyobb részével Losoncz szellemi intézeteinek új alapítványait kívánom gyarapítani. Legyenek önök meggyőződve a felől, miszerint irodalmi pályámnak egyik legkedvesebb, leglelkesítőbb foglalkozása volt és lesz önök hamvaiból emelkedni kezdő magyar városának fölsegítését erőm és tehetségem szerint előmozdítani. Adja ez ég, hogy a sors által szinte keményen sújtott irodalmunkon kívül minden más közérdekeink képviselői is versenyző buzgósággal igyekezzenek Losoncz fölvirulását eszközölni, valamint önök is egykor, jobblétük boldog korszakában mindent, ami szép , jó, nemes és hazafias volt, legforróbb részvéttel fölkarolni, tettlegesen pártolni, soha el nem mulasztották. Isten áldja és segítse meg önöket! — Pest dec. 2-án. 1850. Vahot Imre. Austria, Bécs , nov. 30. Mindeneknek szemei az ollmützi értekezletre vannak fordítva. Hitelesen eddig semmi köztudomásra nem jutott ugyan, de valószínűleg remélhetni, hogy az értekezlet nem volt gyümölcstelen a béke biztosítására nézve. Az ,Ö. C.‘ mai száma semmit az eredményről nem szól, csupán azt irja, hogy a conferenczia bevégezve, s ö excja a ministerelnök ma reggel Bécsbe visszaérkezett. Az ,0. D. P.4 csupán hirképen, melyet a kútfőkhöz közelálló körökben hallott, de melynek sem való- sem valótlanságáért jótállást nem vállal, állítja, miszerint a vitályos kérdések végrendezése megtörtént. A következő pontok lennének végkép megállapítva : 1. Austria és Poroszország közösen Kasselben maradnak. 2. Mindkét kormány csapatai együtt, hannoveraiakat véve magukhoz, hajtandják végre Schleswig-Holstein lefegyverzését. 3. Austria részéről némi népképviselőt biztosittatik a szövetségnél. 4. Azon körülménynél fogva, miszerint az első és második porosz honvédseregben sok demokratikus elem uralkodik, a porosz kormánynak ezzel összeütközése esetén Austria részéről a szövetségi segély biztosittatik. Ezek meglehetős érthetőséggel formulázott pontok volnának, mennyiben valók, majd a legközelebbi napok megmutatandják. — A ,Reichszeitung ugyancsak mai számában nem mond egyebet e conferenczia eredményéről, mint hogy az „megnyugtató, s mindkét részről komoly és őszinte törekvés nyilatkozik a békének ha csak lehet fentartására. Ennyit azelőtt is tudtunk. A .Wanderer4 meg e tárgyban így ír: „Az értekezlet Manteuffel úr kivánata szerint közvetlenül csupán ő közte és ha Schwarzenberg közt történt, úgy, hogy sem az orosz követ Meyendorff úr, sem gróf Westphalen nem vettek benne részt. Az német ministerek német ügybeni értekezlete volt. Azonban úgy látszik, az első párbeszéd nem igen elégíté ki egyik fél óhaját sem, s mint halljuk, Manteuffel úr tegnap estve el akart már utazni. Ha Schwarzenberg azonban rábírta őt a konferencziák nagysúlyú momentumának tekintetéből azoknak ma folytatására, s minden azt hagyja sejteni, miszerint békülékenység épen úgy mint politikai éleslátás már e pillanatban kedvező véget idéztek elő e boldogtalan zavarokban.“ A ,Lloyd4 esti lapja jelenti, hogy ha Schwarzenberg mindjárt megérkezése után császár ő felségénél több óráig tartó audienczián volt, s hallomásul említi, hogy a conferencziák, a cabinetek ratificatiójának fentartása mellett, kedvező eredménnyel végződtek, s a főkérdésben megtörtént az egyesség.— Ellenben az ,O. D. P.4 fönebb idézett pontjai közöl azt, miszerint forradalmi ellenszegülés esetében Poroszországnak Austria részéről szövetségi segély igértetnék, üres hírnek nevezi, azt állítván, miszerint arról e conferencziákban szó sem lehetett. A .D. R.4 e conferencziákat egyszerűen megemlítvén , azok tárgyára nézve azt mondja, miszerint azt a német zavarok megoldása végett kitűzött szabad conferencziák kérdése képezendő. Látja olvasó a föllebbi idézetekből, mikép az ollmüczi értekezleteket oly sűrű fátyol borítja, melyet szellőztetni a bécsi journalisticának nem igen sikerült. A .W.4 erősíti, mikép azokról még a követség tagjai sem tudnak de csak egy szócskát is. A conferencziák közös ebéddel zárattak be, s tegnap esti 5 órakor mindenik fél rendeltetése helyére elutazott. Béke vagy háború, ez a kérdés! A határozat e két momentum fölött oly titok és gyorsasággal történt, minőt még soha tapasztalni alkalmunk nem volt, s valóban ez az utolsó pillanat vala, a jelen ellenállhatlanul sürgetett, s minden viszonyok annyira fenyegető állást vönek, mikép minden körülményt mint örvendetest kelle üdvözlenünk, mely bennünket e feszültség alól fölszabadítani s valahára biztos támpontot leendő képes nyújtani a sejtések és valószinüségszámitások e lövegében. — A birod. kormánylap nov. 29-én kiadott CLI 11. darabja 452. sz. alatt a pénzügyministerium rendeletét közli a bécsi börze visszaélései megszüntetésére. Annak főpontjai következők: 1.) A nyilvános börze látogatása csak beléptijegy előmutatása mellett engedtetik meg, melyet a börzebiztos ingyen ad , és pedig törvényes kereskedők , gyárnokok, vagy ügyvezetőknek, továbbá hites alkuszoknak minden további kimutatás nélkül; ellenben más személyek s idegeneknek csak akkor, ha a börze látogatásának szükséges voltát kellőleg kimutatják. E jegyet másnak átadni , vagy idegen nevű jegyet használni tilos. 2) A börzén kívüli minden oly gyülekezés, melyben börzeügyek végeztetnek, tilos. 3.) Adásvevés a börzén csak hites váltóalkuszok közvetítése által történhetik. 4.) A börzén minden ügyközésnek mások zavarása nélkül kell történni. A nyilvános papírok, váltólevelek vagy comptantok folyamára hatni, az árakat vagy ígért összeget fönhangon kikiáltani, vagy másoknak jelek által tudtára adni nem szabad. 5.) Senkinek semmi szin alatt nem szabad arra hatni, hogy a pénz vagy értékpapírok folyama roszabbuljon. Különösen a börze későbbi fordulatának jósolgatása, hi-