Magyar Hirlap, 1892. október (2. évfolyam, 271-301. szám)

1892-10-01 / 271. szám

1892 október 1 MAGYAR HÍRLAP egyházi főpásztort adjon nekik, aki kiválóan politi­kai eszköz legyen a magyarok kezében. A képviselőház holnapi ülésén Wekerle pénz­ügyminiszter az 1893. évi költségvetési előirányzaton kivül az aldunai szabályozási munkák költségelő­irányzatát is elő fogja terjeszteni, mely mintegy más­fél millióra terjed, részletes jelentést fog továbbá előterjeszteni az államjavaknak részint már megtör­tént, részint még tervbe vett eladásáról. Egyúttal Szapáry Gyula gróf miniszterelnök be fogja nyúj­tani a háznak az 1891. évi zárszámadásokat. Ma délután több órai miniszteri ta­nács volt. A kétlelkű főispán. Lapunk legutóbbi számá­ban megírtuk már, hogy az a védekezés, mely sze­rint nem Török Albert főispán küldte a többször említett odiózus levelet az «Ellenzék»-be, nem állja meg helyét, mert tényleg ő a szerzője a levélnek. X. Y. Z., a nyílt levél írója, ki most megnevezi ma­gát Aldor Imre gimnáziumi tanár személyében, most igazolja állításunkat a következő hozzánk intézett levéllel: «Igen t, szerkesztő úr! Méltóztassék megengedni, hogy Bartha úr tegnapi nyilatkozatához rövidke utó­­iratot csatoljak: Tény, hogy a kvalifikálhatlan tudó­­sítás­t Szabó K. ügyvéd ur küldte meg az­­ Ellenzéki­nek, csakhogy nem Török Albert ur diktálása alap­ján, hanem másolatban. A kézem közt levő ere­deti fogalmazvány első betűtől utolsóig Török A. ur kezeírása. A tudósítás megjelenését levélváltás előzte meg. A részleteket e tárgyban ma nem szel­lőztetem. Csak az eredményt konstatálom. Bartha M. minden izében gentleman lévén, harczmodorát politikai téren is ehhez szabja; az «Ellenzék» közle­ménye ennélfogva néhány pontjában sokkal enyhébb és simább, mint az udvarhelymegyei szabadelvü párt elnökének, Török Albert urnak kézirati konczeptusa, saját­­ pártja, főispánja és tisztikara ellen. Buda­pest, szept. 30. X. Y. Z.» A sommás eljárás. A képviselőház igazság­ügyi bizottsága mai ülésében, Kasuch elnöklése alatt tárgyalás alá vette a sommás eljárásról szóló tör­vényjavaslat függőben maradt szakaszait, melyekre nézve az igazságügyi kormány részben új szöveget terjesztett elő. Az eskü alatti kihallgatásra vonat­kozó 90. szakasz helyett a bizottság Jeleszky ál­lamtitkár indokolása után új szakaszt állapított meg. Eszerint, ha a ténykörülményről csak a bizonyító félnek van közvetlen tudomása, úgy esküre csak a bizonyító fél bocsátható; ezt a bíróság az ellenfél beleegyezésének esetén felül csak akkor bocsáthatja esküre, ha oly ténykörülmények forognak fenn, a­melyek a bizonyító fél vallomásának valóságát támo­gatják. Ha a döntő ténykörülményre nézve a bizo­akart látni mást csak őt, maga mellett, nézni, mind­örökre. A férj nem jött. Az óra tizet ütött, kint is elhalt a lárma, csendesség szállott az egész házra. Katóka félni kezdett, összegubbaszkodott ágyán, majd egyszerre hirtelen kiegyenesedett, felugrott. Félni, amikor férje itt van a közelben. De mért is nem megy hozzá ? Elhozta, de nem akarja szeretni többé ? Csak egy pillanatra támadt föl benne ez a rettentő kétség, a másik pillanatban már ő indult meg az ajtó felé, ő akarta felkeresni. De megállt a hálószoba ajtaja előtt: — Gyér, gyér! kiáltá. Semmi válasz. Talán lefeküdt, talán igy illik, igy kell ez? Csak legalább valami életjelt adna magá­ról. De hisz mégsem hallhatná a bezárt szobák során, a falszőnyegeken keresztül. És íme, amint minden erejét megfeszítve, az erős akarattal szinte kábultan figyel, hallja jól is­mert lépéseit. De mintha valaki más is lépkedne most, más módra, más zajjal. Valami suttogás hallatszik, majd néma csend és kevés vártatva egy erős hang szól: — Nem! Aztán sem lépés, sem suttogás, sem szó. Egész testében lázba borulva, hallgatta az asszony ezt a kietlen csendességet. Talán egy óráig is állott ottan, telve hihetetlen képzelődésekkel, hirtelen feltűnő reménységgel, összezúzva, kétségbeesve, végül olyan állapotban, hogy nem tudott magáról többé mit sem, nyitók kiegészítése válik szükségessé, a bíróság a per körülményeihez képest belátása szerint ítéli meg, hogy a bizonyító felet vagy ellenfelét bocsássa es­küre.­­ A felebbezési eljárásban való képvise­letre nézve a bizottság a 125-ik §-hoz a következő rendelkezéseket vette fel. «A felebbezési eljárás so­rán a szóbeli tárgyaláson a felek, illetőleg törvényes képviselőik csak személyesen vagy ügyvéd által kép­viselve jelenhetnek meg, s a felebbezés nyilvános előadása esetében azt a jogukat, hogy kérelmeiket szóval indokolhatják, szintén csak személyesen vagy ügyvéd által gyakorolhatják. Azok, akik ügyvédi oklevéllel bírnak, továbbá a bírói és kir. ügyészi minőségben alkalmazott államhivatalnokok, a kir. közjegyzők, a nyilvános jogtanárok és a jogtudorok nevüket a felebbezési eljárás során, a szóbeli tárgya­lásnál és a felebbezés nyilvános előadásánál is kép­viselhetik.» Változtatásokat tett még a bizottság az örökösödési és birtokbírósági perekre és a felül­vizsgálati bíráskodásra vonatkozó szakaszokban. — A tárgyalást hétfőn délután 5 órakor folytatják. 3 A delegácziók megnyitása. Holnap, október elsején lesz a delegácziók első nyilvános ülése. A delegácziók elé holnap nemcsak a jövő évi költségelőirányzatot ter­jesztik, hanem a külügyi és a hadügyi minisz­ternek póthitel-követelését is. A közös külügy­miniszter a konzuli irodák hivatalnokai szá­mára és a miniszteri palota épületének javítá­sára, a hadügyminiszter pedig az állami czik­­kek áremelkedése következtében okozott több szükségletre kér póthitelt. Előterjesztenek to­vábbá egy tengerészeti czéloknak szolgáló pót­hitelt, valamint az 1890. évi közös zárszámadá­sokat és a boszniai közigazgatás költségelő­irányzatát is. A jövő évi közös költség előirányzat kö­rülbelül 4 és fél millió forint több szükségletet fog feltüntetni, de a tényleges több szükséglet nem egészen 2 millió forint, mert a vámbe­vételek 2 millió forinttal magasabbak és a Boszniában állomásozó csapatok rendkívüli több­szükséglete 800.000 forinttal csekélyebb. E­dődy helyettesíti őt. A bizottsági tagságra helyért Gáli József póttagot hívták be. Erdődy István gróf, a korelnök még nem ér­kezett meg a fővárosba és ha a holnapi ülésen sem jelenik meg, akkor Széchen Antal gróf és ha ez is távol marad, Kussevics Szvetozár veszi át a kor­elnöki tisztet. A delegáczió ülésére ma Bécsből ide érkeztek a közös miniszterek és a közös minisztériumok több osztályfőnöke és szakelőadója. * A magyar delegáczió ma délután hat óra­kor tartotta meg a képviselőház első termében ki­jelölő értekezletét. Elnök volt Kussevics Szveto­zár, jegyző Münnich Aurél. A kormány részéről Szapáry Gyula gróf miniszterelnök volt jelen. Az értekezlet kijelölései szerint elnök: Tisza Lajos gróf, alelnök: Szapáry Géza gróf, jegyzők: Hegedűs Sándor, Rakovszky István és Rud­nyánszky József br., háznagy: ifj. Wodiáner Al­­bert báró. Az albizottságokba kijelöltettek: I. Költségvetési albizottság: Rudnyánszky Jó­zsef br., Szerb György, ifj. Wodiáner Albert báró. II. Naplóbiráló albizottság: Fenyvessy Fe­­rencz, Kubinyi Árpád, Kussevich Szvetozár, Mikes Miklós, Rudnyánszky József. II. Külügyi albizottság: Ábrányi Kornél, Andrássy Aladár gr., Andrássy Tivadar gr. Apponyi Albert gr., Beksich Gusztáv, Brankovics György, Faik Miksa, Fenyvessy Ferencz, Gáli József, Gyur­­kovich György, Jókai Mór, Károlyi István gr., Mikes Miklós gr., Nikolich Fedor br., Perczel Dezső, Sa­­massa József, Szécsen Antal gr., Sztáray István gr, Tisza Kálmán. IV. Hadügyi albizottság: Apponyi Lajos gr., Asbóth János, Beöthy Ákos, Bokross Elek, Bolgár Ferencz, Czemnkovics Miklós, Hegedűs Sándor, Hol­­lán Ernő, Lukács Antal, Münnich Aurél, Nákó Kál­mán gróf, Nopcsa Elek b., Pulszky Ágost, Rakovszky István, Rudnyánszky József b., Szapáry Géza gróf, Széll Kálmán, Sztáray Antal gr., Ugrón Gábor, Vu­­kotinovics Lajos, Wahrmann Mór, Zichy Nándor gr .. Tengerészeti albizottság: Batthyány Lajos gr., Bethlen Ödön gr., Daniel Ernő, Erdődy István gr., Huszár Károly b., Kubinyi Árpád, Kussevich Szvetozár, Pallavicsini Ede őrgróf, Rakovszky Géza. VT. Pénzügyi albizottság: Bohus Zsigmond, Fluger Károly, Francié Henrik, Harkányi Frigyes, Kiss Pál, Latinovich Ernő, Schlauch Lőrincz, Szerb György, ifj. Wodiáner Alb. b. Az első nyilvános ülést délután 5 órakor tart­ják meg Erdődy István gróf elnöklete alatt a főren­diház üléstermében. Erdődy gróf ugyanis Zichy Fe­­rencz gróf után a legidősebb tagja a delegácziónak s minthogy Zichy nagy korára és megtámadott egész­ségére való hivatkozással lemondott a bizottsági tag­ságról, a korelnökséget sem viselheti. Itt tehát Ez-Arra ébredt, hogy által ölelte egy forró, erős kar, felemelte, ölébe vette, beczéző szóval, csókkal borította el. Mint a szomjas virág, ha est­ék­, abban a pillanatban felocsúdott. Rátette kezét férje ajkára, nem akarta engedni, hogy az hízelegjen, ő akart. Meg is cselekedte, hanem hangja egyszerre benn­szakadt, csókja elfogyott, csaknem sírva szó­lalt meg: — Adj ennem, meghalok éhen! Nevettek rajta, hogy legelső napon is, hogy asszonnyá lett, éheznie kellett. Asztalhoz ültek, az asszonyka mohón, szinte belemarkolt az ételekbe, a férj meg egy üveg »Mumm« után nyúlt és kiitta egy pár percz alatt. Halvány arcza egyszerre ki­pirult: — Mily szép vagy! — mondá az asszony. — úgy szeretlek, hogy megszeretnélek ölni! — mondá a férj, amíg szemei villogtak. Katóka odabújt a keblére: — Hát ölj meg, ha ez neked jó! súgta meg­­adólag, szelíden. — Akarsz meghalni! suttogta a férj elcsukló hangon. — Akarok, ha neked kell! Nem lehetett az asszonykán kifogni. Kitárta mellét és sürgette: — Ölj meg, ölj meg, én is akarom! Nevettek aztán. Katóka megkostólta a pezs­gőt és igen jónak találta. — Még, még, mondá! A férj töltött neki. (Folyt, köv.) Szögyény miniszter utóda. — Zichy József gróf. — Egyre valószinü, hogy Zichy József gróf a pozsonyi főispán lesz örököse Szögyény-Marich László miniszteri tárczájának. Erre engednek következtetni az alábbi értesülések. A Neue Freie Presse írja: Szögyény minisz­ter még október folyamán beadja lemondását és azután mint ausztria-magyarországi nagykövet Ber­linbe költözik. Vilmos császár tudvalevőleg nem­sokára Bécsbe jön és nem lehetetlen, hogy Szőgyény­­nek ekkor alkalma nyílik majd arra, hogy az uralkodónak, a­kinek ajánlani fogják, mint leendő nagykövet bemutassa magát. Szögyény helyének betöltésére eddig még nem találtak embert. Igaz, hogy több jelölt között Zichy József gróf nevét emlegetik legsűrűbben, de ez a kombináczió még távol áll a megvalósulástól, bár nem lehetetlen, hogy utóvégre mégis a pozsonyi főispánhoz fordulnak. Itteni politikai körökben valószínűnek gondolják, hogy Szapáry miniszterelnök vállalja el ezt a tárczát is addig, míg Szögyény utódjára nézve megállapodás történik». A «Wiener Tagblatt”-nak írják Pozsonyból, hogy budapesti pontos értesülés szerint, Zichy Jó­zsef gróf, trencsén megyei és pozsonyi főispánt már a jövő héten kinevezik a király személye körüli miniszternek. Zichy utódja Pozsonyban Majláth György esztergomi főispán, a meggyilkolt kúriai bíró fia, Trencsénben pedig Baross Jusztin lesz, az elhalt kereskedelmi miniszter fivére. Pozsonyi levelezőnk táviratozza, hogy Szapáry gróf ma azt írta Zichy József gróf­nak, hogy a király személye körüli miniszter­nek őt kandidálta első helyen.

Next