Magyar Hirlap, 1892. október (2. évfolyam, 271-301. szám)
1892-10-01 / 271. szám
1892 október 1 MAGYAR HÍRLAP egyházi főpásztort adjon nekik, aki kiválóan politikai eszköz legyen a magyarok kezében. A képviselőház holnapi ülésén Wekerle pénzügyminiszter az 1893. évi költségvetési előirányzaton kivül az aldunai szabályozási munkák költségelőirányzatát is elő fogja terjeszteni, mely mintegy másfél millióra terjed, részletes jelentést fog továbbá előterjeszteni az államjavaknak részint már megtörtént, részint még tervbe vett eladásáról. Egyúttal Szapáry Gyula gróf miniszterelnök be fogja nyújtani a háznak az 1891. évi zárszámadásokat. Ma délután több órai miniszteri tanács volt. A kétlelkű főispán. Lapunk legutóbbi számában megírtuk már, hogy az a védekezés, mely szerint nem Török Albert főispán küldte a többször említett odiózus levelet az «Ellenzék»-be, nem állja meg helyét, mert tényleg ő a szerzője a levélnek. X. Y. Z., a nyílt levél írója, ki most megnevezi magát Aldor Imre gimnáziumi tanár személyében, most igazolja állításunkat a következő hozzánk intézett levéllel: «Igen t, szerkesztő úr! Méltóztassék megengedni, hogy Bartha úr tegnapi nyilatkozatához rövidke utóiratot csatoljak: Tény, hogy a kvalifikálhatlan tudósítást Szabó K. ügyvéd ur küldte meg az Ellenzékinek, csakhogy nem Török Albert ur diktálása alapján, hanem másolatban. A kézem közt levő eredeti fogalmazvány első betűtől utolsóig Török A. ur kezeírása. A tudósítás megjelenését levélváltás előzte meg. A részleteket e tárgyban ma nem szellőztetem. Csak az eredményt konstatálom. Bartha M. minden izében gentleman lévén, harczmodorát politikai téren is ehhez szabja; az «Ellenzék» közleménye ennélfogva néhány pontjában sokkal enyhébb és simább, mint az udvarhelymegyei szabadelvü párt elnökének, Török Albert urnak kézirati konczeptusa, saját pártja, főispánja és tisztikara ellen. Budapest, szept. 30. X. Y. Z.» A sommás eljárás. A képviselőház igazságügyi bizottsága mai ülésében, Kasuch elnöklése alatt tárgyalás alá vette a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat függőben maradt szakaszait, melyekre nézve az igazságügyi kormány részben új szöveget terjesztett elő. Az eskü alatti kihallgatásra vonatkozó 90. szakasz helyett a bizottság Jeleszky államtitkár indokolása után új szakaszt állapított meg. Eszerint, ha a ténykörülményről csak a bizonyító félnek van közvetlen tudomása, úgy esküre csak a bizonyító fél bocsátható; ezt a bíróság az ellenfél beleegyezésének esetén felül csak akkor bocsáthatja esküre, ha oly ténykörülmények forognak fenn, amelyek a bizonyító fél vallomásának valóságát támogatják. Ha a döntő ténykörülményre nézve a bizoakart látni mást csak őt, maga mellett, nézni, mindörökre. A férj nem jött. Az óra tizet ütött, kint is elhalt a lárma, csendesség szállott az egész házra. Katóka félni kezdett, összegubbaszkodott ágyán, majd egyszerre hirtelen kiegyenesedett, felugrott. Félni, amikor férje itt van a közelben. De mért is nem megy hozzá ? Elhozta, de nem akarja szeretni többé ? Csak egy pillanatra támadt föl benne ez a rettentő kétség, a másik pillanatban már ő indult meg az ajtó felé, ő akarta felkeresni. De megállt a hálószoba ajtaja előtt: — Gyér, gyér! kiáltá. Semmi válasz. Talán lefeküdt, talán igy illik, igy kell ez? Csak legalább valami életjelt adna magáról. De hisz mégsem hallhatná a bezárt szobák során, a falszőnyegeken keresztül. És íme, amint minden erejét megfeszítve, az erős akarattal szinte kábultan figyel, hallja jól ismert lépéseit. De mintha valaki más is lépkedne most, más módra, más zajjal. Valami suttogás hallatszik, majd néma csend és kevés vártatva egy erős hang szól: — Nem! Aztán sem lépés, sem suttogás, sem szó. Egész testében lázba borulva, hallgatta az asszony ezt a kietlen csendességet. Talán egy óráig is állott ottan, telve hihetetlen képzelődésekkel, hirtelen feltűnő reménységgel, összezúzva, kétségbeesve, végül olyan állapotban, hogy nem tudott magáról többé mit sem, nyitók kiegészítése válik szükségessé, a bíróság a per körülményeihez képest belátása szerint ítéli meg, hogy a bizonyító felet vagy ellenfelét bocsássa esküre. A felebbezési eljárásban való képviseletre nézve a bizottság a 125-ik §-hoz a következő rendelkezéseket vette fel. «A felebbezési eljárás során a szóbeli tárgyaláson a felek, illetőleg törvényes képviselőik csak személyesen vagy ügyvéd által képviselve jelenhetnek meg, s a felebbezés nyilvános előadása esetében azt a jogukat, hogy kérelmeiket szóval indokolhatják, szintén csak személyesen vagy ügyvéd által gyakorolhatják. Azok, akik ügyvédi oklevéllel bírnak, továbbá a bírói és kir. ügyészi minőségben alkalmazott államhivatalnokok, a kir. közjegyzők, a nyilvános jogtanárok és a jogtudorok nevüket a felebbezési eljárás során, a szóbeli tárgyalásnál és a felebbezés nyilvános előadásánál is képviselhetik.» Változtatásokat tett még a bizottság az örökösödési és birtokbírósági perekre és a felülvizsgálati bíráskodásra vonatkozó szakaszokban. — A tárgyalást hétfőn délután 5 órakor folytatják. 3 A delegácziók megnyitása. Holnap, október elsején lesz a delegácziók első nyilvános ülése. A delegácziók elé holnap nemcsak a jövő évi költségelőirányzatot terjesztik, hanem a külügyi és a hadügyi miniszternek póthitel-követelését is. A közös külügyminiszter a konzuli irodák hivatalnokai számára és a miniszteri palota épületének javítására, a hadügyminiszter pedig az állami czikkek áremelkedése következtében okozott több szükségletre kér póthitelt. Előterjesztenek továbbá egy tengerészeti czéloknak szolgáló póthitelt, valamint az 1890. évi közös zárszámadásokat és a boszniai közigazgatás költségelőirányzatát is. A jövő évi közös költség előirányzat körülbelül 4 és fél millió forint több szükségletet fog feltüntetni, de a tényleges több szükséglet nem egészen 2 millió forint, mert a vámbevételek 2 millió forinttal magasabbak és a Boszniában állomásozó csapatok rendkívüli többszükséglete 800.000 forinttal csekélyebb. Edődy helyettesíti őt. A bizottsági tagságra helyért Gáli József póttagot hívták be. Erdődy István gróf, a korelnök még nem érkezett meg a fővárosba és ha a holnapi ülésen sem jelenik meg, akkor Széchen Antal gróf és ha ez is távol marad, Kussevics Szvetozár veszi át a korelnöki tisztet. A delegáczió ülésére ma Bécsből ide érkeztek a közös miniszterek és a közös minisztériumok több osztályfőnöke és szakelőadója. * A magyar delegáczió ma délután hat órakor tartotta meg a képviselőház első termében kijelölő értekezletét. Elnök volt Kussevics Szvetozár, jegyző Münnich Aurél. A kormány részéről Szapáry Gyula gróf miniszterelnök volt jelen. Az értekezlet kijelölései szerint elnök: Tisza Lajos gróf, alelnök: Szapáry Géza gróf, jegyzők: Hegedűs Sándor, Rakovszky István és Rudnyánszky József br., háznagy: ifj. Wodiáner Albert báró. Az albizottságokba kijelöltettek: I. Költségvetési albizottság: Rudnyánszky József br., Szerb György, ifj. Wodiáner Albert báró. II. Naplóbiráló albizottság: Fenyvessy Ferencz, Kubinyi Árpád, Kussevich Szvetozár, Mikes Miklós, Rudnyánszky József. II. Külügyi albizottság: Ábrányi Kornél, Andrássy Aladár gr., Andrássy Tivadar gr. Apponyi Albert gr., Beksich Gusztáv, Brankovics György, Faik Miksa, Fenyvessy Ferencz, Gáli József, Gyurkovich György, Jókai Mór, Károlyi István gr., Mikes Miklós gr., Nikolich Fedor br., Perczel Dezső, Samassa József, Szécsen Antal gr., Sztáray István gr, Tisza Kálmán. IV. Hadügyi albizottság: Apponyi Lajos gr., Asbóth János, Beöthy Ákos, Bokross Elek, Bolgár Ferencz, Czemnkovics Miklós, Hegedűs Sándor, Hollán Ernő, Lukács Antal, Münnich Aurél, Nákó Kálmán gróf, Nopcsa Elek b., Pulszky Ágost, Rakovszky István, Rudnyánszky József b., Szapáry Géza gróf, Széll Kálmán, Sztáray Antal gr., Ugrón Gábor, Vukotinovics Lajos, Wahrmann Mór, Zichy Nándor gr .. Tengerészeti albizottság: Batthyány Lajos gr., Bethlen Ödön gr., Daniel Ernő, Erdődy István gr., Huszár Károly b., Kubinyi Árpád, Kussevich Szvetozár, Pallavicsini Ede őrgróf, Rakovszky Géza. VT. Pénzügyi albizottság: Bohus Zsigmond, Fluger Károly, Francié Henrik, Harkányi Frigyes, Kiss Pál, Latinovich Ernő, Schlauch Lőrincz, Szerb György, ifj. Wodiáner Alb. b. Az első nyilvános ülést délután 5 órakor tartják meg Erdődy István gróf elnöklete alatt a főrendiház üléstermében. Erdődy gróf ugyanis Zichy Ferencz gróf után a legidősebb tagja a delegácziónak s minthogy Zichy nagy korára és megtámadott egészségére való hivatkozással lemondott a bizottsági tagságról, a korelnökséget sem viselheti. Itt tehát Ez-Arra ébredt, hogy által ölelte egy forró, erős kar, felemelte, ölébe vette, beczéző szóval, csókkal borította el. Mint a szomjas virág, ha esték, abban a pillanatban felocsúdott. Rátette kezét férje ajkára, nem akarta engedni, hogy az hízelegjen, ő akart. Meg is cselekedte, hanem hangja egyszerre bennszakadt, csókja elfogyott, csaknem sírva szólalt meg: — Adj ennem, meghalok éhen! Nevettek rajta, hogy legelső napon is, hogy asszonnyá lett, éheznie kellett. Asztalhoz ültek, az asszonyka mohón, szinte belemarkolt az ételekbe, a férj meg egy üveg »Mumm« után nyúlt és kiitta egy pár percz alatt. Halvány arcza egyszerre kipirult: — Mily szép vagy! — mondá az asszony. — úgy szeretlek, hogy megszeretnélek ölni! — mondá a férj, amíg szemei villogtak. Katóka odabújt a keblére: — Hát ölj meg, ha ez neked jó! súgta megadólag, szelíden. — Akarsz meghalni! suttogta a férj elcsukló hangon. — Akarok, ha neked kell! Nem lehetett az asszonykán kifogni. Kitárta mellét és sürgette: — Ölj meg, ölj meg, én is akarom! Nevettek aztán. Katóka megkostólta a pezsgőt és igen jónak találta. — Még, még, mondá! A férj töltött neki. (Folyt, köv.) Szögyény miniszter utóda. — Zichy József gróf. — Egyre valószinü, hogy Zichy József gróf a pozsonyi főispán lesz örököse Szögyény-Marich László miniszteri tárczájának. Erre engednek következtetni az alábbi értesülések. A Neue Freie Presse írja: Szögyény miniszter még október folyamán beadja lemondását és azután mint ausztria-magyarországi nagykövet Berlinbe költözik. Vilmos császár tudvalevőleg nemsokára Bécsbe jön és nem lehetetlen, hogy Szőgyénynek ekkor alkalma nyílik majd arra, hogy az uralkodónak, akinek ajánlani fogják, mint leendő nagykövet bemutassa magát. Szögyény helyének betöltésére eddig még nem találtak embert. Igaz, hogy több jelölt között Zichy József gróf nevét emlegetik legsűrűbben, de ez a kombináczió még távol áll a megvalósulástól, bár nem lehetetlen, hogy utóvégre mégis a pozsonyi főispánhoz fordulnak. Itteni politikai körökben valószínűnek gondolják, hogy Szapáry miniszterelnök vállalja el ezt a tárczát is addig, míg Szögyény utódjára nézve megállapodás történik». A «Wiener Tagblatt”-nak írják Pozsonyból, hogy budapesti pontos értesülés szerint, Zichy József gróf, trencsén megyei és pozsonyi főispánt már a jövő héten kinevezik a király személye körüli miniszternek. Zichy utódja Pozsonyban Majláth György esztergomi főispán, a meggyilkolt kúriai bíró fia, Trencsénben pedig Baross Jusztin lesz, az elhalt kereskedelmi miniszter fivére. Pozsonyi levelezőnk táviratozza, hogy Szapáry gróf ma azt írta Zichy József grófnak, hogy a király személye körüli miniszternek őt kandidálta első helyen.