Magyar Hirlap, 1895. augusztus (5. évfolyam, 207-237. szám)
1895-08-01 / 207. szám
1995. augusztus 1. ____________mWbH HIRLAP ÍKobolhuțj; 32. a kesztölczibe: JZsarnoczay Mihály ;szőt (Dorogh). Mosonmegyében. 1. A halászii kerületbe Hamar Imre községi jegyzőt, (PtísA.), 2. a lébényibe Boldini Rezső közs. szőt, (Szent*Miklós), 3. a magyar-óváriba: Ekhardt Ferenc, városbirót, h. Hegyi Sándor közs. sző; 4. a mosoniba Gsellmann Gyula közs. szőt, h. Horváth Ferencz áll. iskolai igazgató tanító; 5. a pusztasomorjaiba Schaffer Lajos közs. szfjt (Szent-János); 6. a szent-jánosiba Wachser Ferencz közs. jegyző (Puszta-Somorja, Szent-Péter); 7. a szent-péteribe: Wallner Gusztáv közs. sző (Szt.Jánosi) (Szolnok); 8. a szolnokiba: Serényi József közs. sző, (Sal.Péter); 9. Ruszter Ede közs. szj> (Tft?nîl) (Tetany); 10. a tétényi betöltetlen, (Tarcsaj; 11. agkálnokiba Pollhamm«r János körsző,(Zza/d«z»)(Magyar-Kim qle); 12. a magyar-kimlei betöltetlen (Kálnok);13. a pisúitbe: Jandl Nándor körjzó (Darnó); (Halász); 14. a darnói betöltetlen (Tisfc); 15. A szentmiklósiba: Bandler István körjegyző; (Lébény); 16. A rpecséri betöltetlen. 17. A bánfaluiba: Wimmer Miksa közs. jző. (A. Khnicz). 18. A barátfaluiba: Vajda látván közs. jző. (Féltarany.) (boldogasszony.) 1$. A boldogasszonyiba: Müner Ulrik közs. jegyző. (Barátfalu.) (Féltorony, Pótfalu, Szt.András.) 20. a felsőronyibe: Stubergll Tivadar közs. sző. (Boldogasszony) (Barátfalu.) 21. a gálosiba Políreisz Mátyás közs. sző; (Védeni.) 22. az alsóillmiczibe Mészáros János közs. sző; (Bánfáin.) 23. a császár-kőbányaiba Csóka Endre körszó; (Saspitg.) 24. A nezsideribe Heesi Mihály közs. sző, h. Róth Ede közs. alszó;(Nyúlás, Védeny, Pandorf); 25. Nyulasiba: Marecsek István közs. sző. (Nezsider) (Sásony); 26. a pandorfiba: Jankovics János közs. sző. (Nezsider) (Újfalu, Bruck-Ujfalu); 27. Apátfaluiba: Grits Ödön községi jegyző Boldogasszony; 28. a somogyiba: Frnda Imre községi jegyző (Valla); 21. a vásonyiba: Kirchlechner Imre luws. jző (Nyúlás) (Cs.-Kőbánya); 30. a szent-andrásiba: Miliián Adolf közs. jző (Boldogasszony), 31. az újfalusiba: Polihammer Ernő körjegző (Pándorf), 32. a vattaiba: Várhegyi Ferencz községi jegyző (Pornogy); 33. a védenyibe: Ehrengruber Károly közje jző (Nezsider), (Gálos); 34. a bruck-ujfalusiba: Holeer József áll. el. isk. igazgatótanitó (Tándor), 35. a rajkaiba: Filsinger Sándor körjegyző (Kiliti), (Oroszvár); 36. az oroszváriba: Bulich Antal köriző (Rajka); 37. a körtvélyesibe: Strobl József körsző (Köpcsény) 38. a hegyeshalomiba: Langer Kázmér körsző (Miklósfalu); 89. a köpcsényibe: Sirőck János közs. jző. (Körtvélyes) 40. a gátaiba: Luncer Endre köze. jző (Zurány); 41. a zurányiba: Kajier János közs. jző (Gata), (Miklósfalu, Gála); 42. a miklósfalviba: Ivicsics István községi sző (Zarany), (Hegyeshalom); 43. a kilitiibe: Silihányi István közs. sző (Rajka) Ugocsa vármegyéjen. 1. A nagyszőllősi kerületbe: Lator Béla közs. jegyző, h. Molnár István segédjegyző; 2. a tis.aujíakiba: Imrék László közs. jegyző, h. Pillér József áll. tanító (Tisza Ujhely); 3. a salánkiba: Szarka Dezső közs. jegyző, h. Nagy Bálint közs. elöljáró (Egresi, csak a házassági anyakönyvvezetői teendőkre nézve); 4. a fekete-argóiba: Morvay Zoltán közs. jegyző, h. Sftfcösd István áll. tanító; 5. a tur-terebe*ibe: Szabó György községi jegyző, helyettese Erdélyi Koriolán állami tanító; 6. a turcziba: Papp Gyula közs. jegyző, h. Farkas Gyulá 4I. Ignitó (kis-gârșgi, koiplós-szellős); 7. a királyháza-Uilgyesfalvaiba: Goldberger Dezső közs. sz., n Jankovics Miklós áll. tarjitó, (terenázai, csarnatői); 8. a kovácsfalvaiba: Trokpya György körjegyző Tiza-Újlaki, 9. a fancsikaiba: Szeley Lajos körízó, h. Jankovics Béla áll.tanító (egresi); 10. az egresibe: Mészáros Lajos körszó (Salanki)csak a házassági anyakönyvezetői teendőket illetőleg; (Francsiska); 11. a nagy-komjatiba: Kalós László közsjíő (Nagy-csorgovai); 12. az ölyvösibe: Újhelyi István kizfi; Algó-kanajszlói: Veregmertj (Nagyrákóczi) 13. az első-karaszlóiba:Qsedrik János körsző, (Nagy-rakóci) (ölyvösi);14. a nagy-rákócziba: Hadszega Mihály körjegyző (ölyvösi) (alsó-karászlói); 15. a veresmartiba: Kénes András köríző, (ölyvösi), 16. a halmaiba: Szintay János köríző, h. Szász Béla áll. tanító (Batári), (esik a házassági anyakönyvvezetői teendőket illetőleg); 17. a veléteibe: Pák János köríző, h. Vrabély István áll. tanító; 18. a tekeháizaiba: Újhelyi Zsárd körízó (Királyháza); 19. a csepelbe: Klein Hermann körízó, h. Egry István csetnei birtokos; 20. a bazáriba: Beier József körjzfit, h. Fülöp Sándor közs. bírót (halmii) (Csak a házassági anyakönyvi teendőket illetőleg); 21. a péterfalvaiba Kalos Bertalan körjző, h. Szabó Gyula birtokos; 22. a kökényesdibe Orodonszki Károly körjző, h. Köröskény István birtokos; 23. a kis-gércibe Mikolay Gábor körjegyző (Turócsi); 24. a Komlós-sellőibe Szörb Mihály körjző (Turócs); 25. a nagy-tarnyiba Ráthonyi Sándor Körízó, h. Siménfalvi Szabolcs ál. tanító; 26. a csórna tőrbe Kerner Máté köríző (Királyháza); 27. a nagy csongordi nincs betöltve (Nagy Romját); 3 Plener, az, mert aki minden érzelmével, legjobb tehetségével szolgálta hazája ügyét, az a legnyugalmasabb állásban sem lehet érzés nélkül való múmia. Látni és érezni fogja, hogy az Ő közszereplésének utolsó pár éve, melyet a szükséges energia hiánya jellemzett, csak hibás volt egy kor átmenetéhez, melytől üdvöt és áldást nem remélhet hazája számára. Látni fogja azt a szomorú tényt, hogy az önzetlen haladás, az úttörő liberalizmus vezéreinek félre kellett vonulniok, hogy helyet eegedjenek Lueger urnak és hireg U társainak, érezni fogja, hogy abban a küzdelemben, amelyben bennünket is támogatott s melyet az emberiség legnemesebb eszméinek szentelt, a tiszta fegyverek elrozsdásodtak, élük kicsorbult, hatalmuk eltompult. A feudálarisztQkruták, a klaikálisok, az ifjú-csehek s az antiszemiták zövetsége lép azoknak nyomába, akik a magyarországi szabadelvű törekvéseknek is leghívebb támogatói voltak. Abban a nyugalmas állásban, mellyel aktív politikai szereplésének elismerésre mutató határkövet állították, megfigyelheti a kiváló osztrák államférfiu a politikai események változandóságát s tanulmányozhatja amaz áramlatok érvényesülésének proczesszusát, melyek ellen férfi-ereje javával küzdött s védekezett. S lehet, hogy amikor a dolgok annyira elfajultak, hogy a fáradtakat is ujfent csatasorba szólítják, a levágott hajú Sámsonok is újra összeszedik végső erejüket, hogy megakadályozzák a roskadozó háznak fejük fölött való összeomlását. . . Mindazok pedig, akik Plener politikai szereplését figyelemre méltatták, el fogják ismerni, hogy becsületes politikus, tehetséges, munkaképes és munkára kész férfiú volt, aki sok szolgálatot tett hazájának. Mi kétszeresen sajnáljuk nyugalomba tételének e hivatalos apotheozisát, mert mindig igazi rokonszenvet tanúsított hazánk s méltánylást kulturális fejlődésünk érdekei iránt. Hiszszük, hogy e rokonszenve irántunk mostani állásában sem változik meg s jövőben is velünk érez és javunkra dolgozik. És talán az osztrák szabadelvű irány sem vesztette el benne egészen egyik úttörő munkáját. Mikor a baba született. (Rajz a vasúti életből.) — A Magyar Hírlap eredeti tárczája. — Még néhány percz előtt siketitő zaj, idegesen ide-oda futkosó utasok kiabálása, hordárok monoton számbemondása, gépek erős füstülgése, pinczérek, ujságelárusítók lármája törte be a szárföldi állomást, de az egymás után felhangzó hármas füttyre, meglódult a hatalmas jelzőharang és egymásután indultak ki három irányba a személyvonatok, magukkal vívén e zajt, ez élénkséget és visszahagyván soksok füstöt, eldobott zsíros papirosokat és füstölgő szivarvégeket. Szeretem a pályaudvart az ő siketülő lármájában, tolongó, futkározó, kényelmes ülésekért veszekedő utasaival, látom, érzem, hogy itt lüktet a haladó század ütere, tekintetem szeretettel simogatja az előkelő gyorsvonat fényes kocsisorát elégülten szemlélem a személyvonatok barnára festett, demokrata járműveit, melyek messze földről elhozzák az alföldi kubikost, hogy ínséges házába kenyérrel lakottan térjen meg az őszre, örvendek a széles, zsíros kalap alól kikandikáló tót napszámosnak, ki a fővárosba siet azt felépíteni, szeretem a nehezen gördülő, marhával, dongával megrakott tehervonatot, mert tudom, hogy ez év fáradsága, sok dolgos kéz munkájának gyümölcse halad át a külföldre, meghozván cserébe a jólétet és a gazdasági emelkedést. Szép a pályaudvar az ő élénkségével, lármájával és sok-sok füstjével, «le még szebb, különösen este, az ii csendjében. A A hivatalos lap mai száma a következőket közli: Ő császári és apostoli királyi felsége folyó évi július hónap 10-én kelt legfelső elhatározásával, a közös legfőbb számvevőszék megürült elnöki tisztét, a közös külügyi és pénzügyi miniszterek lega ázatosabb együttes előterjesztésére: nemes Plenár Ernő tudor, belső titkos tanácsosnak méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. Ez a kinevezés, melyet jó idő óta jeleztünk s melyet hivatalos részről cáfolgattak, egy kiváló politikus aktív szereplésének végét jelenti. Az osztrák szabadelvű párt vezére s legelső politikusa ezzel hosszú időre, talán örökre lelépett a küzdőtérről s a nyugalom párnájára hajtotta fejét. Nyugalomnak mondják, de valóban nem hold sugara szeretettel simogatja az egyenes irányban futó sínpárokat, leküdi hozzájuk fényének ezüstjét és az ezüst folyóban lágyan simul meg a váltók és jelzők szelíd zöld fénye, vagy álmatag tejfehér világa, mia jobbról balról a vízdaruk nagy vérvörös szeme haragosan ijeszt, mintha mondaná: ne közelíts hozzám. Mint a tücskök csirpelése hangzik fel messziről a kocsitolók lassú füttyjele, közberikolt röviden, de határozottan, a tartalék mozdony és az összetolt járművek ütközői egymást hangos érczmormogással köszöntik. Elpihent a zaj a szárföldi állomáson. A podgyász hordárok asszonyai megjöttek a vacsorás bögrékkel, végig ülték a perront, jóízűen falatozó uraikban gyönyörködve, biczegő portás bezárta a várótermeket és szintén vacsorázni sietett. A tavirdai hivatalba behuroltak egy órai pihenőre a kocsit mesterek és a »gólyák« is, — a végzett tanfolyam halhatók — kiket az öreg Beke Júzaa, a lávirászok öreg apja, állandóan Kurzsi Miskáknak titulál. Az öreg szabad óráiban vasúti talányokban dolgozik és olyan tételeket ad megoldásra a szegény Kurzsi Miskának, hogy az még éjjel is vele álmodik. — Gyerekek ma vigyázzunk, Marcu hivatalnok úr házát kerülgeti a gólya, azért olyan ideges. — A gólya? kérdi vigyorogva a Szál Peti kurzisra. — Persze, hogy gólya, de nem olyan ám mint maga, ki csak azért jött a világra, hogy a vonal összes szamárjeleit zsebre vágja, hanem valóságos szárnyas gólya. Holnap egy kis vasutassal több lesz, mai napság a vasúti nem Kurzsi Miskából lesz, azok mind fuserek, hanem születik. Nagy tudomány ez, nem lehet ezt tíz hónap alatt megtanulni. Az én fiam még akkora volt, mint az öklöm és már értette a jelzéseket, az álc-al tanulta a telegrafálást és . . . — És ma olyan állomási elöljáró, hogy nincs több olyan az országban — sodja ki a jól ismert mondást Grósz kocsimester. Egy órai pihenő. Addig nincs vonat. Morres Dezső mozdulatlanul bámul bele a lámpába. Lelke ott kalandozik a külváros egy kis udvari szobájában, hol kíntól izzadó arczczal vergődik hófehér ágyában lelkének jobb fele, az ő kis felesége, s mellette nincs más, mint a megriadt bamba cselédlány és kövér, jólelkü tudós asszony a Sáriné. Hisz mind a kellő jó lelkű, de vad idegen. Úgy könyörgött neki az asszony: ne hagyj itt Dezső! Mennie kellett, nem jött a helyettes. Az állomás szűk, kevés benne a »természetbeni« és elkeseredve gondolt a vidéki város urainak kapzsiságára, kik összekunyerálnak maguknak táblát, pénzügyigazgatóságot, katonaságot, építenek ezeknek fényes palotákat, de nem építenek lakóházat és a kis emberek egymást szorongatják ki a városból, ki egészen a külső részekbe, hol még százötven forinté^ akad két kis szoba. És mennyi boldogság belefért abba a két kis udvari szobába. Egy év üdve, mely voézédessé képes tenni egy egész hosszú életet, nyeri ma el koronáját, s ő nem lehet otthon, nem bátoríthatja a