Magyar Hirlap, 1918. július (28. évfolyam, 168-176. szám)
1918-07-21 / 168. szám
sm Jifftre 2T, mmsYim HiRhftp ványainak nézhettek. Ennek a leletnek aa. ..-apján letartóztatták és. M ríszérp. adták a kolostorban levő embereket, akik lnyen a polgári, utóbb persgt a katonai bírósághoz kerültek. Az ügyvétfel visszakerült a polgári bírósághoz, mivel esetleg a közrend ellen elkövetett kihágást lehetett volna megállapítani. Hogy mi történt aztán ebben a dologban, azt a szónok nem tudja. sgy látszik, hogy elposványosodott. A szóbanforgó emberek azonban a demmerálás alapján félesztendeig voltak vizsgálati fogságban. A bán megemlített még néhány esetet, amelyben görög-keleti vallásű embereket egyszerű feljelentés alapján minden tárgyi ok nélkül üldöztek. A bán ezután helyesbítette a Frank-pártra vonatkozóan tegnapelőtt tett kijelentését, mivel meggyőződött róla, hogy az alkotmány ellen folytatott aknamunkáról Frank dr. és Horváth dr. képviselőkön kívül a párt többi tagja nem tudott. Kiss dr. Fánk-párti képviselő személyes kérdésben szólalt fel és kijelentette, hogy ha valóban kérték volna is a katonai biztos küldését, ezt meggyőződésből is tehették volna. Az elnök ezután az ülést berekesztette. Az ülés berekesztése után a többségzajosan ünnepeltea bánt Bu^aj?RSt9 juíites 20. A Fremdenblatt és a külügyminisztérium. Bécsből jelentik: A Fremdenblatt Írja: Azt a kritikus magatartást amelyet a Fremdenblatt egy idő óta a mostani osztrák kormánynyal szemben követ, némely helyen teljesen tévés módon úgy magyarázzák, mintha a lap állásfoglalása a külügyminisztérium előzetes tudtával és hozzájárulásával történnék, mivel a Fremdenblatt régóta benső összeköttetésben van a külügyminisztériummal. A félreértések elhárítása végett a Fremdenblatt nemrégen úgy változtatta meg e minisztériumhoz való viszonyát, hogy most már teljesen független től. Ez azonban egyik részről sem változtatott azon, hogy a Fremdenblatt külső politikai magatartását a jövőben is, a külügyminisztériummal egyetértően állapítsa meg. A japán teautazás, a francia faapdtézó eseményei. • Az oroszországi problémát újra napirendre tűzte a cseh brigád hadjárata. A csehekből álló orosz brigád vezetőit az entente fizette meg, hogy Oroszországban zavart keltsenek és segítségére legyenek a Németországgal békét kötött bolseviki hatalom megdöntésében. A szibériai hadtest első harcaiban győzelmesnek mutatkozott, de csakhamar egyik vereséget a másik után szenvedte és kénytelen volt Szibéria keleti részébe visszavonulni, ahol azután újabb ellenséggel találkozott, a központi hatalmak hadifoglyaival, akik nyilván nem annyira világba Isim okokból léptek fel a csehek ellen, hanem védekezni akartak ama kegyetlenkedések ellen, amelyeket a cseh árulók a halom folyamán a Hadifogságba jutott osztrák és magyar katonákkal szemben elkövettek. A német és osztrák-magyar hadifoglyok harcias fellépése az ententeot közbelépésre szorította. Hónapok óta hangoztatja Anglia, hogy Németország Szibériában levő hadifoglyai segítségével a keleti országot meg akarja hódítani a maga számára. Ezért sürgették a japán hadsereg intervencióját, amelyre úgy látszik most sor kerül. A japán kormány tegnapi tanácskozásán elhatározta, hogy beleavatkozik a szibériai eseményekbe. Japán kormányának elhatározását nyilvánvalóan Amerikával folytatott tanácskozások előzték meg, amelyek során a két hatalom az intervenció mértékére nézve megállapodott egymással. Újsághírek szerint a csehek anyagi és "erkölcsi támogatást kértek Amerikától és az ententetől és Japán e felszólítás következtében ad tényleges segítséget, hogy a bolseviki uralmat megdöntse. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a cseh brigád a szibériai vasút mentén Irkuckból előnpulóban van délre a Balkal-tó irányába. Oroszország másik nagy problémája a Murman-part vidékének megvédelmezése. Nem csak kelet felől veszélyezteti a bolseviki uralmat az entente fegyveres ereje, hanem északnyugat felől is, a Murman-part vidékéről, ahol angol haderők táboroznak. Oroszországból érkező utasok elbeszélései szerint az orosz kormány a németekre bízza, hogy az angolok előrenyomulását a Murnan-parton akadályozza meg. Állítólag Oroszország teljesen tartózkodni fog a fegyveres beavatkozástól. A legutóbbi német támadás arra késztette a franciákat, hogy egy offenzív lökéssel segítsenek szorongatott helyzetükön. Tehermentesítő szándékból indították meg ellenoffenzívájukat az Aisne és a Maine között. Ez a támadás nagy tüzérségi csatával kezdődött meg és utána nyomultak elő a mély tagozottságú rohamcsapatok alacsonyan szálló, repülőgépektől , és a páncélos automobiloktól támogatva. A németek az előretörő francia csapatokat az arcvonal egyes részein visszaverték, egyes részeken azonban sikerült a franciáknak óriási áldozatok árán a legelső német vonalba betörni. A franciákat olyan véres vereség érte támadásuk visszaverése közben, amilyen a háborúban alig ért még hadviselő felet. Kíméletlenül küldözgették a franciák tömött sorokban előre csapataikat, és természetes, hogy e tömöttsorú csapatok megtizedelve, óriási hézagokkal térhettek csak vissza kiinduló állásaikba. A rendkívül súlyos veszteségek következtében a francia támadás estére ellanyhult. De nemcsak ezen a terepen érte a franciákat óriási veszteség, hanem mindenütt, ahol a legutóbbi német támadás óta ellentámadást kezdtek. Az offenzíva harmadik napján sorra dühös ellentámadásokat intéztek a németek ellen. Mély tagozódású tüzeléssel végigtapogatták a felvonulási utakat és állandó tűzben tartották a Mamne-völgyet. A faluk és majorok körül valóságos vas- és tűzgyűrű képződött. Rohamra először 16-án este indultak, főerejüket azonban július 17-én fejtették ki. Mindenáron vissza akarták foglalni a Marne-völgyet. A német támadó hadosztályok azonban szívósan tartották az elfoglalt területet, úgyhogy a franciák ezrekre menő véres veszteségük árán sem tudták céljukat elérni. A német hadosztályok a nagy francia támadás ellenére még előre is tudtak nyomulni. front többi részén sikerült az ellenségnek óriási áldozatok árán és váltakozó lefólyáss Imre után egyetlen helyen mélyen betörnie és vonalunkat visszanyomnia. Az ellenség megtizedelt rohamcsapatai frissen harcba vetett tartalékokkal és páncélos automobilokkal állták a németek tüzelését: délben már összeomlottak az ellenséges- - támadások a Swissonstól délnyugatra kezdődő és Neuillyn keresztül Chateau Thierrytől északnyugatra végződő vonalon. Az ellenség tömött sorokban hatra vetett erőinek kiméletten feláldozásával sem érhette el célját, ellenben a németek áttörő kísérlete a Sommenál, Flandriában, a Lesnél, az Aisnenél és Noyontól délnyugatra mindenütt teljesen sikerült. A németek ilyenképen néhány nap alatt80 kilométernyire nyomultak előre az ellenség állásain és mindenütt maguk előtt kergették az ellenséges hadseregeket. A déli órákban megismételte az ellenség kétségbeesett támadásait Soissonstól délnyugatra, de tüzérségünk olajozó tüzeléssel óriási veszteséget okozott neki. Az ellenséges rohamzászlóaljak szemmel láthatóan leolvadtak és a harcba vetett menterősítéseket már felvonulásuk közben megsemmisítő tüzelés alá vették messzire hordó ütegeink. A rendkívül súlyos veszteségek következtében a harci tevékenység délután ellanyhult. Este 6 órakor még egyszer megkísérelte az ellenség, hogy megrohanja a Fillers Cotterets-tel szemben lévő német frontot, azonban a késő éjszakáig folytatott támadásnak semmi eredményét sem látta. A július 18-ika véres nap volt az ellenségnek. * ZSz emterziQ Sefoerm&sttesifési ídm&dtísa aS>&awnaz*ad£. Berlin, juEus 20. fWdlff.) A németeknek Reimstől kétoldalt megindított offenzivája tehermentesítő támadásra kényszerítette az ententeot az Aisne és a Marne között. Ez a tehermentesítő offenziva július 18-án reggel 5 óra 45 perckor a leghevesebb tüzeléssel kezdődött. Részint a tüzelés megkezdésével egy időben, részint pedig negyed órával később megkezdte az ellenség a támadást mélyen tagozott igen nagy erősekét, amelyeket alacsonyan szálló repülőgépek és számos páncélos automobillal támogatott. A támadás az Aisne és a Chateau Thierrytől északnyugatra lévő területen elhúzódó állások élén indult meg. Az Aisnetől északra véresen, visszavertünk részleges előretöréseket, mire viszonylagos nyugalom, következett A visszavert francia offemiva* Berlin, július 20. (Wolff.) Hogy a Reimstó! kétoldalt megindult új támadás az ellenség harci erejét újból mily rendkívül súlyosan gyöngítette, bizonyítják az alábbi számok azokról a foglyokról, akik sebesületlenül jutottak német fogságba. A 8. francia, hadosztály sebesületlen foglyokban 38 tisztet és 2241 főnyi legénységet, az 51. francia hadosztály 56 tisztet, 1785 közembert, a 124. francia hadosztály 35 tisztet, 1291 főnyi legénységet, a 132. hadosztály 23 tisztet, 1269 közembert, a 8. olasz hadosztály 77 tisztet és 3602 főnyi legénységet vesztett. Július 17-ének estéjéig a német fogolyállomásokon összesen 320 francia tiszt és 13.538 közember, olasz foglyokban 61 teszt, 3855 haladt át. Az összeg tehát 410 teszt, 17.617 főnyi legénység A foglyokban szenvedett ez erős veszteségekhez járulnak a ellenség veszteségen halottakban és sebesültekben, valamint eltűntekben. Ezek a veszteségek a későbbi kétméletlen ellentámadások alkalmával különösen fokozódtak. Időközben a sebesületlen foglyok, száma 20.000-nél többre emelkedett. Míg a franciák a harcok első két napján a Marnetóldélre és északra a hegyi erdőkbe hátráltak, a harmadik napon valamennyi készenlétben álló hadosztály és üteg erőit dühös ellentámadásokra koncentrálta. Mély tagozódási*tüzeléssel már reggel végigtapogatta a föl-, vonulási utakat és szakadékokat. Nagykaliberű lövedékek dühösen vágódtak le a Marne-völgy mentén. Valamennyi falu, minden egyes major közül valóságos vas- és tűzgyűrű képződött. Aurát halfelvakból az 3