Magyar Hirlap, 1918. július (28. évfolyam, 168-176. szám)

1918-07-21 / 168. szám

sm Jiff­tre 2T, mmsYim HiRh­ftp ványainak nézhettek. Ennek a leletnek aa. ..-apján letartóztatták és. M ríszérp. adták a kolostorban levő embereket, akik lnyen a polgári, utóbb persgt a katonai bí­rósághoz kerültek. Az ügy­vétfel visszake­rült a polgári bírósághoz, mivel esetleg a közrend ellen elkövetett kihágást lehetett vo­lna megállapítani. Hogy mi történt aztán ebben a dolog­ban, azt a szónok nem tudja. s­gy látszik,­­ hogy elposványosodott. A szóbanforgó em­berek azonban a demmerálás alapján fél­­esztendeig voltak vizsgálati fogságban. A bán megemlített még néhány esetet, amely­ben görög-keleti vallásű­ embereket egyszerű feljelentés alapján minden tárgyi ok nélkül üldöztek. A bán ezután helyesbítette a Frank-pártra vonatkozóan tegnapelőtt tett kijelentését, mivel meggyőződött róla, hogy az alkotmány ellen folytatott aknamunká­ról Frank dr. és Horváth dr. képviselőkön kívül a párt többi tagja nem tudott. Kiss­ dr. Fánk-párti képviselő személyes kérdésben szólalt fel és kijelentette, hogy ha valóban kérték volna is a katonai biztos­­ küldését, ezt meggyőződésből is tehették volna­. Az elnök ezután­­ az ülést berekeszt­­ette. Az ülés berekesztése után a többség­­zajosan ünnepelte­­a bánt Bu^aj?RSt9 juíites 20. A Fremdenblatt és a külügyminisztérium. Bécsből jelentik: A Fremdenblatt Írja: Azt a kritikus magatartást amelyet a Fremdenblatt egy idő óta a mostani osztrák kormánynyal szemben követ, némely helyen teljesen tévés módon úgy magyarázzák, mintha a lap állás­­foglalása a külügyminisztérium előzetes tudtá­val és hozzájárulásával történnék, mivel a Fremdenblatt régóta benső összeköttetésben van a k­ülügyminisztériummal. A félreértések elhá­rítása végett a Fremdenblatt nemrégen úgy vál­toztatta meg e minisztériumhoz való viszonyát, hogy most már teljesen független től. Ez azon­ban egyik részről sem változtatott azon, hogy a Fremdenblatt külső politikai magatartását a jö­vőben is, a külügyminisztériummal egyetértően állapítsa meg. A japán teautazás, a francia faapdtézó eseményei.­ ­• Az oroszországi problémát újra napirendre tűzte a cseh brigád hadjárata. A csehekből álló orosz brigád vezetőit az entente fizette meg, hogy Oroszországban zavart keltsenek és se­gítségére legyenek a Németországgal békét kö­tött bolseviki hatalom­ megdöntésében. A szi­bériai hadtest első harcaiban győzelmesnek mutatkozott, de csakhamar egyik vereséget a másik után szenvedte és kénytelen volt Szi­béria keleti részébe visszavonulni, ahol azután újabb ellenséggel találkozott, a központi hatal­m­ak hadifoglyaival, akik nyilván nem annyira világba Isim­­ okokból léptek fel a csehek ellen, hanem védekezni akartak ama kegyetlenkedé­sek ellen, amelyeket a cseh árulók a halom folyamán a Hadifogságba jutott osztrák és ma­gyar katonákkal szemben elkövettek. A német és osztrák-magyar hadifoglyok harcias fellé­pése az ententeot közbelépésre szorította. Hó­napok óta hangoztatja Anglia, hogy Német­ország Szibériában levő hadifoglyai segítségé­vel a keleti országot meg akarja hódítani a maga számára. Ezért sürgették a japán hadse­reg intervencióját, amelyre úgy látszik most sor kerül. A japán kormány tegnapi tanácskozásán elhatározta, hogy beleavatkozik a szibériai ese­ményekbe. Japán kormányának elhatározását nyilvánvalóan Amerikával folytatott tanácsko­zások előzték meg, amelyek során a két hatalom az intervenció mértékére nézve megállapodott egymással. Újsághírek szerint a csehek anyagi és "­erkölcsi támogatást kértek Amerikától és az ententetől és Japán e felszólítás következtében ad tényleges segítséget, hogy a bolseviki ural­mat megdöntse. A Reuter-ügynöksé­g jelentése szerint a cseh brigád a szibériai vasút mentén Irkuckból előn­pulóban van délre a Balkal-tó irányába. Oroszország másik nagy problémája a Murman-part vidékének megvédelmezése. Nem csak kelet felől veszélyezteti a bolseviki uralmat az entente fegyveres ereje, hanem északnyugat felől is, a Murman-part vidékéről, ahol angol haderők táboroznak. Oroszországból érkező utasok elbeszélései szerint az orosz kormány a németekre bízza, hogy az angolok előrenyomu­lását a Murnan-parton akadályozza meg. Állí­tólag Oroszország teljesen tartózkodni fog a fegyveres beavatkozástól.­­ A legutóbbi német támadás arra késztette a franciákat, hogy egy offenzív lökéssel segítse­nek szorongatott helyzetükön. Tehermentesítő szándékból indították meg ellenoffenzíváj­ukat az Aisne és a Maine között. Ez a támadás nagy tüzérségi­ csatával kezdődött meg és utána nyo­multak elő a mély tagozottságú rohamcsapatok alacsonyan szálló, repülőgépektől , és a páncélos automobiloktól támogatva. A­ németek az előre­törő francia csapatokat az arcvonal egyes ré­szein visszaverték, egyes részeken azonban sike­rült a franciáknak óriási áldozatok árán a leg­első német vonalba betörni. A franciákat olyan véres vereség érte támadásuk visszaverése köz­ben, amilyen a háborúban alig ért még hadvi­selő felet. Kíméletlenül küldözgették a franciák tömött sorokban előre csapataikat, és természe­tes, hogy e tömöttsorú csapatok megtizedelve, óriási hézagokkal térhettek csak vissza kiinduló állásaikba. A rendkívül súlyos veszteségek kö­vetkeztében a francia támadás estére ellanyhult. De nemcsak ezen a terepen érte a franciákat óriási veszteség, hanem mindenütt, ahol a leg­­­utóbbi német támadás óta ellentámadást kezd­tek. Az offenzíva harmadik napján sorra dühös ellentámadásokat intéztek a németek ellen. Mély tagozódású tüzeléssel végigtapogatták a felvonulási utakat és állandó tűzben tartották a Mamne-völgyet. A faluk és majorok körül való­ságos vas- és tűzgyűrű képződött. Rohamra először 16-án este indultak, főerejüket azonban július 17-én fejtették ki. Mindenáron vissza akarták foglalni a Marne-völgyet. A német tá­madó hadosztályok azonban szívósan tartották az­­ elfoglalt területet, úgy­hogy a franciák ezrekre menő véres veszteségük árán sem tudták célju­kat elérni. A német hadosztályok a nagy francia támadás ellenére még előre is tudtak nyomulni. front többi részén sikerült az ellenségnek óriási áldozatok­­ árán és váltakozó lefólyáss­ Imre után egyetlen helyen mélyen betörnie és vonalunkat visszanyomnia. Az ellenség megtizedelt rohamcsapatai frissen harcba vetett tartalékokkal és páncélos automobi­lokkal állták a németek tüzelését­: délben már összeomlottak az ellenséges- - támadások a Swissonstól délnyugatra kezdődő és Neu­­illyn keresztül Chateau Thierry­től észak­­nyugatra végződő vonalon. Az ellenség tö­mött sorokban ha­­tra vetett erőinek kimé­­letten feláldozásával sem érhette el célját, ellenben a németek áttörő kísérlete a Som­­menál, Flandriában, a Lesnél, az Aisnenél és Noyontól délnyugatra mindenütt teljesen sikerült. A németek ilyenképen néhány nap alatt­­80 kilométernyire nyomultak előre az ellenség állásain és mindenütt maguk előtt kergették az ellenséges hadseregeket. A déli órákban megismételte az ellen­ség kétségbeesett támadásait Soissonstól délnyugatra, de tüzérségünk olajozó tüze­léssel óriási veszteséget okozott neki. Az ellenséges rohamzászlóaljak sz­em­mel látha­­tóan leolvadtak és a harcba vetett menterő­­sítéseket már felvonulásuk közben meg­semmisítő tüzelés alá vették messzire hordó ütegeink. A rendkívül súlyos veszteségek következtében a harci tevékenység délután ellanyhult. Este 6 órakor még egyszer meg­kísérelte az ellenség, hogy megrohanja a Fillers Cotterets-tel szemben lévő német frontot, azonban a késő éjszakáig folytatott támadásnak semmi eredményét sem látta. A július 18-ik­a véres nap volt az ellen­ségnek. * ZSz emterziQ Sefoerm&sttesifési ídm&dtísa aS>&awnaz*ad£. Berlin, juEus 20. fWdlff.) A németeknek Reimstől két­oldalt megindított offenzivája tehermente­sítő támadásra kényszerítette az ententeot az Aisne és a Marne között. Ez a tehermen­­tesítő offenziva július 18-án reggel 5 óra 45 perckor a leghevesebb tüzeléssel kezdődött. Részint a tüzelés megkezdésével egy idő­ben, részint pedig negyed órával később megkezdte az ellenség a támadást mélyen tagozott igen nagy erősekét, amelyeket ala­­csonyan szálló repülőgépek és számos pán­célos automobillal támogatott. A támadás az Aisne és a Chateau Thierrytől északnyu­gatra lévő területen elhúzódó állások élén indult meg. Az Aisnetől északra véresen, visszavertünk részleges előretöréseket, mire viszonylagos nyugalom, következett A­ ­ visszavert francia offemiva* Berlin, július 20. (Wolff.) Hogy­ a­ Reimstó! kétoldalt megindult új támadás az ellenség harci ere­jét újból mily rendkívül súlyosan gyöngí­tette, bizonyítják az alábbi számok azokról a foglyokról, akik sebesületlenül jutottak német fogságba. A 8. francia, hadosztály se­­besületlen foglyokban 38 tisztet és 2241 főnyi legénységet,­ az 51. francia hadosztály 56 tisztet, 1785 közembert, a 124. francia hadosztály 35 tisztet, 1291 főnyi legénysé­get, a 132. hadosztály 23 tisztet, 1269 köz­embert, a 8. olasz hadosztály 77 tisztet és 3602 főnyi legénységet vesztett. Július 17-ének estéjéig a német fogolyállomáso­kon összesen 320 francia tiszt és 13.538 köz­ember, olasz foglyokban 61 teszt, 3855 ha­ladt át. Az összeg tehát 410 teszt, 17.617 főnyi legénység A foglyokban szenvedett ez erős vesz­teségekhez járulnak a ellenség veszteségen halottakban és sebesültekben, valamint el­tűntekben. Ezek a veszteségek a későbbi két­méletlen ellentámadások alkalmával külö­nösen fokozódtak. Időközben a sebesületlen foglyok, száma 20.000-nél többre emelkedett. Míg­ a fran­ciák a harcok első két napján a Marnetól­­délre és északra a hegyi erdőkbe hátráltak, a harmadik napon­ valamennyi készenlétben álló hadosztály és üteg erőit dühös ellentá­madásokra koncentrálta. Mély tagozódási*­­tüzeléssel már reggel végigtapogatta a­ föl-, vonulási utakat és szakadékokat. Nagykali­­berű lövedékek dühösen vágódtak le a Marne-völgy mentén. Valamennyi falu, minden egyes major közü­l valóságos vas- és­­ tűzgyű­rű képződött. Aurát hal­felvakból az 3

Next