Magyar Hirlap, 1918. december (28. évfolyam, 288-305. szám)

1918-12-08 / 288. szám

Mt 8. December 8. mmGymn mtszTgp A románok Gyulafehérvárott, a román Impe Arad, december 6. A gyula­fehérvári Nemzeti Tanács az elmenekült, polgármester helyébe kinevezte dr. Velves Kamill un­tani ügyvédet polgár­mesterré. Az elmenekült rendőrkapitány he­lyére pedig kinevezték dr. Paticeán Rubin ügyvédet. Az új polgármester tegnap a város ösz­­szes­ tisztviselőivel közölte kineveztetését és kijelentette előttük, hogy minden tisztviselő a helyén marad, ha leteszi az esküt a nagy román Nemzeti Tanácsnak és ennek paran­ Nagyvárad, december 7. " ‘ Nagyv­árad szervezett munkássága ma délután két­ nagygyűlést tart Nagyváradon, egyet a városházán, egyet pedig a színház­­. A nagygyűléseken tiltakoznak az ellen, hogy a szabad magyar köztársaság területe és népessége újból egy­ királyi militarista uralom alá kerüljön és egyben tiltakozik az önrendelkezési jog azon megsértése ellen, . • hogy • Gyulafehérvárott a magyarok és szá­­r­szók­ meghallgatása nélkül döntöttek. Hol­nap, vasárnap, a bajármegyei és a nagy­váradi nemzeti tanácsok fognak­ együttes gyűlést tartani, amelyen az egész társadalom bevonásával erélyesen, állást foglallak a román an­nektálás­ ellen. Nagyvárad, december 7. ; Lázár Aurél,dr., aki «.nagyszebeni kor­mányzó­­tanácsban az igazságügyi tárcát lád - ■ja el, a következő kijelentéseket tette: ^ , — A gyulai és/.'vári határozatot sokan félreértették és éppen ezért a kormányzó ta­­­­nács legközelebb hiteles magyar szövegben is kiadja. A geográfiai határok precíz meg­állapítása eddig nem történt meg és az Im­perium területét csak általános vonásokban szabták meg. Az átmeneti állapotban tisztára , a romnánlakta területekre szorítkozunk és így például Nagyváradnak és Bihar megye ma­gyarlakta részeinek dolga abszolúte nem a­k­­­­tuális. Az imperium átvétele nem megy erő­szakkal , hanem csakis békés után, kölcsönös megértő megegyezéssel. Dokumentálni fog­juk, hogy becsületes és demokratikus köz­­igazgatást akarunk, amely a románoknak és az esetleg ottlakó magyar kisebbségnek is , csak áldást és boldogulást jelent. Tisztára mendemonda, hogy az imperium átvétele a tisztviselők exisztenciáját veszélyezteti. Szó sincs róla. Semmiféle retorzióra nem gon­­■ dőlünk. Rendkívüli nehézségekkel jár a ma­­... iyaz közigazgatásból átmenni a román köz­­igazgatásba és így a kipróbált munkaerőket nem mellőzhetjük. Még a román ügykezelés bevezetése is lassú átmenet kérdése, mert a románajkú jegyző sem ismeri, a román köz­­igazgatási nyelvet. Az alispáni hivatallal is kontaktusban óhajtunk lenni. A kölcsönös támogatás elve kell, hogy érvényesüljön az egész vonalon. Számítunk a mostani tisztvi­selők munkájára nemcsak a közigazgatásnál, de a bíróságnál is. Egyelőre meg kell, hogy maradjon a magyar nyelvű bíráskodás, mert ez máról-holnapra nem pótolható. A román bíráskodás és közigazgatás bevezetése kü­lönben egészen természetes dolog, mert ha a békekonferencia valamiképpen nem szank­cionálná a gyulafhérvári határozatot, akkor is oly széleskörű autonómiást és szuverenitást nyernénk­, amelybe mindezek az intézkedések okait pontosan végrehajtja. A tisztviselők erre tanácskozásra gyűl­tek össze és úgy határoztak, hogy az esküt leteszik. Le is tették még tegnap az esküt az új polgármester kezeihez. Aki románul nem tud, az magyar nyelvért mondta az es­küt. Eskütétel után a polgármester felszólí­­totta tisztviselőket, hogy hűségesen és egyet­értően szolgálják a polgárság érdekeit, ak­kor senkinek bántódása nem lesz és nem esik senkin sérelem,­­ beleillenek. Épp ezért nincs alapja a magyar­­ közvélemény bármely rétege részéről semmi­féle izgalomnak vagy idegességnek. A gyula­fehérvári nemzetgyűlés az imperium­ alatt élő összes nemzetek szabadságát és jogait oly hangsúlyozottan emeli ki, hogy a magyar­,­sággal szemben nekünk, a legnagyobb res­­pektussal és figyelemmel kell eljárnunk a határozat végrehajtásában. Mi tiszta de­mokrata népuralmat hozunk, jó és becsületes közigazgatást a régi helyébe, melyet minden­ki elventendőnek, károsnak tartott. Elnyo­mottakból nem leszünk elnyomók, hanem jo­­­­got, szabadságot, megélhetést biztosítunk mindenkinek. Románok és németek összetűztek Aradon. Mint Aradról jelentik, a Mackensen­­hadseregnek Aradon állomásozó csapatai és az aradi román tisztek között tegnap kisebb összeütközések voltak a vasúti állomáson. Az összetűzés oka az volt, hogy O­pre Péter román hadnagy, fegyveres román katonák­kal le akart foglalni egy német automobilt, amely az állomáson állott. A német­ tisztek ez ellen tiltakoztak, sőt egy német százados revolvert is rántott, mire a pályaudvari pa­rancsnokság több magyar katonája és az odasiető többi német tisztek rendet­ terem­tettek. Este tíz óra tájban azonban újbó konfliktusok támadtak a román katonák és néplét katonák között, olyannyira, h­o­gy ösz­­sze is ütköztek egymással és lövöldöztek ■ e­gy­másra. Sebesülés nem történt. Román tisztek Petrozsényben, Petrozsényban két­ román tiszt jelent meg tegnap, akik elmondták, hogy a Szur­­dok-szorosnál kétszáz főnyi román csapat áll. Tirgujiuban pedig kétezer román várja a Magyarországba való bevonulást. Megcá­folták, hogy Romániában forradalmi moz­galmak észlelhetők. Székely tiltakozás, Miskolc, december 7. A Miskolci Székek­ Társaság a napokban gyű­lést tartott, amelyen a Miskolcon és vidékén élő, mintegy ezer lelket számláló székelyek nevében tiltakozón az ellen, hogy a székelységet bármiféle, formában Magyarországtól elszakítsák. Magyaror­szághoz köti a vérközösségen és a történelmi kap­csolaton kívül földrajzi helyzete is. A társaság me­morandumot intézett a kormányhoz, hangoztatva, hogy készséggel és belátással üdvözli azt a gondo­latot, amely a népek szabad rendelkezésétől teszi függővé annak megállapítását, hogy minden nép miképpen véli jónak elintézni a maga sorsát, más közte lakó élő népek sérelme nélkül. Látogatás a munkás bér. A Magyar Hírlap tudósítójától. Válságos helyzetben van az ország. Rettenetes károkat idézett elő már eddig is a munkáskéz hiánya. És most­­még növeli a bajt, az, hogy igen sok az olyan renitens ná­ció, aki felszabad­ulva a katonai kötelezett­ség alól, most nem­ akar dolgozni. Ez az elem szinte megbénítja azokat is, akik át­látták már a helyzet komolyságát és most dolgozni akarnak. Ki kell ezeket irtani tűz­­zel-vassal. Nem szabad megengedni, hogy az ország jóléte, jövője veszélyeztetve le­gyen. Felbecsülhetetlen fontosságú ez gazda­­sági szempontból. Mert a dolgozni nem akarók, élősdi szájaskodók, százezrek szájá­tól vonják el a falatot. Ezer és ezer család fagyoskodik miattok és nem tudnál?­ mene­külni a rettenetes járványtól, mely napon 1z tucatonként szedi áldozatait. Most megjelent egy egészséges rende­let, amely a tisztességes, dolgozni akaró munkásnak jó helyet biztosít, akit lehet, r­á­szorít a munkára, az akaratoskodókról pe­dig leveszi védő kezét végképpen. Érdekes volt megnézni, hogyan megy a gyakorlatban a munka­­közvetítés. Elmentem az Állami Munkaközvetítő Hivatal -J­ózsef­ utca 33 szám alatti helyisé­­gébe, ahol Andor Endre dr. miniszteri ta­nácsos, a Hivatal igazgatója a közvetítési ügyekről, a hivatal működéséről a követke­zőket mondotta: — A forradalom előtt általában több volt a munkahely, mint a munkakereső. A kettő közti különbség azonban csekély volt. A forradalom, illetve a leszerelés után vál­tozott a helyzet erősen. Most a munkahely sokkal több, mint a munkakereső. Tizenhat munkaközvetítő hely gyűjti az adatokat az országban. A november 27-től beérkezett adatok (a marosvsárhelyi­ és soproni kivé­telével) ezek: az országban ma 23617 munka­hely van, ezzel szemben a munkakeresők száma: 4405. Részletesebben, a különböző munka­osztályokban a következő a helyzet: munkaadók keresnek 12,101 napszámost. Napszám munkára jelentkezett 1009 egyén. A szabó és cipész szakmában sok a hely, ke­­vés a jelentkező. A kereskedelmi alkalma-­­­zottaknál ugyanez a helyzet. Vas- és fény­munkások igen sokan jelentkeznek, viszont itt a hely kevés. M­ilcsi­ts Géza miniszteri biztos most adott ki egy rendeletet, amelyben gondosko­dik a napszámosok, fém- és vasmunkások­ról. Akinek nem jut munka, arról gondos­kodnak, aki nem akar dolgozni, azzal rövi­den végeznek. (A Magyar Hírlap csütörtöki száma bőven foglalkozott már ezzel.)­­ — Maga a munkakövetítés hogyan tör­ténik? — A munkaadó — mondotta Andor — egy „Munkaadó megbízás"­­ -t állít ki. Ezen az űrlapon a kívánt munkások számát és a szakmát szabatosan megjelöli, továbbá a munkabért és munkaidőt. A munkát kereső egy „Munkás megbízási“ űrlapot tölt ki, melyen bejelenti igényeit. Ezt a két szelvényt a Munkásközvetítő Hivatal veszi kezelésébe. Műhelyt akad a munkásnak megfelelő munkaadó, az űrlapo­kat összecsatolják, a munkásnak Ajánló­­lapot adnak, melyet az visszakap a meg­felelő hivatalnak, amint elfoglalja állását. Ezeknek alapján készül az állásszerzés sta­tisztikája. , . ..ti 3 «0ZBCHEP OTTHOKKS Sárarany # If!. TEHB2-B0RSIT 22. W 4­feTm4s1^ A­D r e rj, e lej r » hat Ae iv ojU­s­ba»J ..QX91t.fl &t S* " " ' * I . « i . "

Next