Magyar Hirlap, 1918. december (28. évfolyam, 288-305. szám)

1918-12-08 / 288. szám

Mt 8. December 8. mmGymn mtszTgp A románok Gyulafehérvárott, a román Impe Arad, december 6. A gyulafehérvári Nemzeti Tanács az elmenekült, polgármester helyébe kinevezte dr. Velves Kamill untani ügyvédet polgármesterré. Az elmenekült rendőrkapitány helyére pedig kinevezték dr. Paticeán Rubin ügyvédet. Az új polgármester tegnap a város öszszes tisztviselőivel közölte kineveztetését és kijelentette előttük, hogy minden tisztviselő a helyén marad, ha leteszi az esküt a nagy román Nemzeti Tanácsnak és ennek paran Nagyvárad, december 7. " ‘ Nagyvárad szervezett munkássága ma délután két nagygyűlést tart Nagyváradon, egyet a városházán, egyet pedig a színház. A nagygyűléseken tiltakoznak az ellen, hogy a szabad magyar köztársaság területe és népessége újból egy királyi militarista uralom alá kerüljön és egyben tiltakozik az önrendelkezési jog azon megsértése ellen, . • hogy • Gyulafehérvárott a magyarok és szárszók meghallgatása nélkül döntöttek. Holnap, vasárnap, a bajármegyei és a nagyváradi nemzeti tanácsok fognak együttes gyűlést tartani, amelyen az egész társadalom bevonásával erélyesen, állást foglallak a román annektálás ellen. Nagyvárad, december 7. ; Lázár Aurél,dr., aki «.nagyszebeni kormányzótanácsban az igazságügyi tárcát lád - ■ja el, a következő kijelentéseket tette: ^ , — A gyulai és/.'vári határozatot sokan félreértették és éppen ezért a kormányzó tanács legközelebb hiteles magyar szövegben is kiadja. A geográfiai határok precíz megállapítása eddig nem történt meg és az Imperium területét csak általános vonásokban szabták meg. Az átmeneti állapotban tisztára , a romnánlakta területekre szorítkozunk és így például Nagyváradnak és Bihar megye magyarlakta részeinek dolga abszolúte nem aktuális. Az imperium átvétele nem megy erőszakkal , hanem csakis békés után, kölcsönös megértő megegyezéssel. Dokumentálni fogjuk, hogy becsületes és demokratikus közigazgatást akarunk, amely a románoknak és az esetleg ottlakó magyar kisebbségnek is , csak áldást és boldogulást jelent. Tisztára mendemonda, hogy az imperium átvétele a tisztviselők exisztenciáját veszélyezteti. Szó sincs róla. Semmiféle retorzióra nem gon■ dőlünk. Rendkívüli nehézségekkel jár a ma... iyaz közigazgatásból átmenni a román közigazgatásba és így a kipróbált munkaerőket nem mellőzhetjük. Még a román ügykezelés bevezetése is lassú átmenet kérdése, mert a románajkú jegyző sem ismeri, a román közigazgatási nyelvet. Az alispáni hivatallal is kontaktusban óhajtunk lenni. A kölcsönös támogatás elve kell, hogy érvényesüljön az egész vonalon. Számítunk a mostani tisztviselők munkájára nemcsak a közigazgatásnál, de a bíróságnál is. Egyelőre meg kell, hogy maradjon a magyar nyelvű bíráskodás, mert ez máról-holnapra nem pótolható. A román bíráskodás és közigazgatás bevezetése különben egészen természetes dolog, mert ha a békekonferencia valamiképpen nem szankcionálná a gyulafhérvári határozatot, akkor is oly széleskörű autonómiást és szuverenitást nyernénk, amelybe mindezek az intézkedések okait pontosan végrehajtja. A tisztviselők erre tanácskozásra gyűltek össze és úgy határoztak, hogy az esküt leteszik. Le is tették még tegnap az esküt az új polgármester kezeihez. Aki románul nem tud, az magyar nyelvért mondta az esküt. Eskütétel után a polgármester felszólította tisztviselőket, hogy hűségesen és egyetértően szolgálják a polgárság érdekeit, akkor senkinek bántódása nem lesz és nem esik senkin sérelem, beleillenek. Épp ezért nincs alapja a magyar közvélemény bármely rétege részéről semmiféle izgalomnak vagy idegességnek. A gyulafehérvári nemzetgyűlés az imperium alatt élő összes nemzetek szabadságát és jogait oly hangsúlyozottan emeli ki, hogy a magyar,sággal szemben nekünk, a legnagyobb respektussal és figyelemmel kell eljárnunk a határozat végrehajtásában. Mi tiszta demokrata népuralmat hozunk, jó és becsületes közigazgatást a régi helyébe, melyet mindenki elventendőnek, károsnak tartott. Elnyomottakból nem leszünk elnyomók, hanem jogot, szabadságot, megélhetést biztosítunk mindenkinek. Románok és németek összetűztek Aradon. Mint Aradról jelentik, a Mackensenhadseregnek Aradon állomásozó csapatai és az aradi román tisztek között tegnap kisebb összeütközések voltak a vasúti állomáson. Az összetűzés oka az volt, hogy Opre Péter román hadnagy, fegyveres román katonákkal le akart foglalni egy német automobilt, amely az állomáson állott. A német tisztek ez ellen tiltakoztak, sőt egy német százados revolvert is rántott, mire a pályaudvari parancsnokság több magyar katonája és az odasiető többi német tisztek rendet teremtettek. Este tíz óra tájban azonban újbó konfliktusok támadtak a román katonák és néplét katonák között, olyannyira, hogy öszsze is ütköztek egymással és lövöldöztek ■ egymásra. Sebesülés nem történt. Román tisztek Petrozsényben, Petrozsényban két román tiszt jelent meg tegnap, akik elmondták, hogy a Szurdok-szorosnál kétszáz főnyi román csapat áll. Tirgujiuban pedig kétezer román várja a Magyarországba való bevonulást. Megcáfolták, hogy Romániában forradalmi mozgalmak észlelhetők. Székely tiltakozás, Miskolc, december 7. A Miskolci Székek Társaság a napokban gyűlést tartott, amelyen a Miskolcon és vidékén élő, mintegy ezer lelket számláló székelyek nevében tiltakozón az ellen, hogy a székelységet bármiféle, formában Magyarországtól elszakítsák. Magyarországhoz köti a vérközösségen és a történelmi kapcsolaton kívül földrajzi helyzete is. A társaság memorandumot intézett a kormányhoz, hangoztatva, hogy készséggel és belátással üdvözli azt a gondolatot, amely a népek szabad rendelkezésétől teszi függővé annak megállapítását, hogy minden nép miképpen véli jónak elintézni a maga sorsát, más közte lakó élő népek sérelme nélkül. Látogatás a munkás bér. A Magyar Hírlap tudósítójától. Válságos helyzetben van az ország. Rettenetes károkat idézett elő már eddig is a munkáskéz hiánya. És mostmég növeli a bajt, az, hogy igen sok az olyan renitens náció, aki felszabadulva a katonai kötelezettség alól, most nem akar dolgozni. Ez az elem szinte megbénítja azokat is, akik átlátták már a helyzet komolyságát és most dolgozni akarnak. Ki kell ezeket irtani tűzzel-vassal. Nem szabad megengedni, hogy az ország jóléte, jövője veszélyeztetve legyen. Felbecsülhetetlen fontosságú ez gazdasági szempontból. Mert a dolgozni nem akarók, élősdi szájaskodók, százezrek szájától vonják el a falatot. Ezer és ezer család fagyoskodik miattok és nem tudnál? menekülni a rettenetes járványtól, mely napon 1z tucatonként szedi áldozatait. Most megjelent egy egészséges rendelet, amely a tisztességes, dolgozni akaró munkásnak jó helyet biztosít, akit lehet, rászorít a munkára, az akaratoskodókról pedig leveszi védő kezét végképpen. Érdekes volt megnézni, hogyan megy a gyakorlatban a munkaközvetítés. Elmentem az Állami Munkaközvetítő Hivatal -József utca 33 szám alatti helyiségébe, ahol Andor Endre dr. miniszteri tanácsos, a Hivatal igazgatója a közvetítési ügyekről, a hivatal működéséről a következőket mondotta: — A forradalom előtt általában több volt a munkahely, mint a munkakereső. A kettő közti különbség azonban csekély volt. A forradalom, illetve a leszerelés után változott a helyzet erősen. Most a munkahely sokkal több, mint a munkakereső. Tizenhat munkaközvetítő hely gyűjti az adatokat az országban. A november 27-től beérkezett adatok (a marosvsárhelyi és soproni kivételével) ezek: az országban ma 23617 munkahely van, ezzel szemben a munkakeresők száma: 4405. Részletesebben, a különböző munkaosztályokban a következő a helyzet: munkaadók keresnek 12,101 napszámost. Napszám munkára jelentkezett 1009 egyén. A szabó és cipész szakmában sok a hely, kevés a jelentkező. A kereskedelmi alkalma-zottaknál ugyanez a helyzet. Vas- és fénymunkások igen sokan jelentkeznek, viszont itt a hely kevés. Milcsits Géza miniszteri biztos most adott ki egy rendeletet, amelyben gondoskodik a napszámosok, fém- és vasmunkásokról. Akinek nem jut munka, arról gondoskodnak, aki nem akar dolgozni, azzal röviden végeznek. (A Magyar Hírlap csütörtöki száma bőven foglalkozott már ezzel.) — Maga a munkakövetítés hogyan történik? — A munkaadó — mondotta Andor — egy „Munkaadó megbízás" -t állít ki. Ezen az űrlapon a kívánt munkások számát és a szakmát szabatosan megjelöli, továbbá a munkabért és munkaidőt. A munkát kereső egy „Munkás megbízási“ űrlapot tölt ki, melyen bejelenti igényeit. Ezt a két szelvényt a Munkásközvetítő Hivatal veszi kezelésébe. Műhelyt akad a munkásnak megfelelő munkaadó, az űrlapokat összecsatolják, a munkásnak Ajánlólapot adnak, melyet az visszakap a megfelelő hivatalnak, amint elfoglalja állását. Ezeknek alapján készül az állásszerzés statisztikája. , . ..ti 3 «0ZBCHEP OTTHOKKS Sárarany # If!. TEHB2-B0RSIT 22. W 4feTm4s1^ AD r e rj, e lej r » hat Ae iv ojUsba»J ..QX91t.fl &t S* " " ' * I . « i . "