Magyar Hirlap, 1927. március (37. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-01 / 48. szám

2 1927 március­­. hogy az elfogottak egy része feltűnően jól­­ volt kiöltözve, természetesen valamennyiü­ket Szántó Zoltán látta el pénzzel. Amikor a rendőrség már kellő adatokat szerzett Szántó budapesti szerepére vonat­kozóan, a volt népbiztoshelyettest részlete­sen kihallgatták. Szántó Zoltán elmondotta, hogy Moszkvából küldték Budapestre azzal, hogy , az ifjúmunkásokat szervezze meg és kö­­zt vessen el minden a forradalmasítá­­sukra. Elmondotta, hogy az ifjúmunkásokat meg­felelő kiképzés útján rohamcsapattá akarta alakítani és március huszonegyedikén, a magyarországi proletárdiktatúra évforduló­jának napján már ki akarta próbálni őket. Úgy tervezte, hogy elvbarátaival hatalmas tüntetést rendez és minden jel szerint vér is folyt volna, de amint mondotta, áldozat nélkül nincsen forradalom.­­mi Demonstrálni akartunk — folytatta, — hogy vagyunk, hogy megmutassuk, hogy ütőerőnk van. Többet nem beszélek, ne is kérdezzenek, mert nincs rá felhatalmazá­som. Szántó nem volt hajlandó többet mon­dani és ezért visszakísérték a 200-as cellába. Sor került Kocsis János kihallgatására, akit Glanz Józseffel együtt szintén sikerült el­fogni a detektíveknek. Kocsis elmondotta, hogy Vági István, Löwy Sándor és még négy Vági-párti vezető minden hó elsején és tizen­ötödikén fejenként 1000—1000 dollárt ka­pott agitáció céljaira. A pénzt futárok hoz­ták, akiknek az útján Szántót értesítették, hogy szükség van budapesti utazására, mire Szántó január tizenötödikén meg is je­lent Budapesten. Előzőleg Szántó részére a bécsi magyar kö­vetségen Csillag József névre szóló szabály­­szerű magyar útlevelet szereztek. Amikor Szántó a fővárosba érkezett, első dolguk az volt, hogy kommunista röpiratokat előállító nyomdát szerezzenek. Kispesten már vásá­roltak is egy nyomdát, amelyre 120 millió koronát fizettek előleg címén. Glanz József a mozgalom szervezésével kapcsolatosan mondott el részleteket, így elmondotta, hogy Merényi Sándorral, Löw Sándorral, Krisztán Jánossal, a Vági-párt vezető tagjaival együtt meg volt bízva az­zal, hogy forradalmárokat képezzenek ki. A kiképzésre iskolát csináltak, amelynek hivatalos neve konspiratív szervező iskola volt. Az iskolában kiképzett embereket vi­dékre küldték, főleg azokra a helyekre, ahol ipari munkások vannak. Ezeken a helyeken újabb iskolákat állítottak fel, amelynek neve: forradalmasító szervező tanfolyam volt. Az iskolákban egyelőre három-három embert képeztek ki azzal a céllal, hogy azo­kat, akiket erre alkalmasnak találnak, to­vább képezzék. A budapestkörnyéki falvakban erős agi­­tációt fejtettek ki, különösen a munkanélküli munkások kö­rében. Különösen Gyömrőn, Pesterzsébeten, Pestszentlőrincen, Maglódon, Monoron és Piliscsabán működtek sikerrel és ezekben a községekben iskolákat állítottak fel,­­ ame­lyek vezetésével természetesen megbízható egyének voltak megbízva. Tizenöt embert szállítottak be a pestkörnyéki községekből, akik töredelmes vallomást tettek. A budapesti rendőrség természetesen megkereste a vidéki rendőrhatóságokat is, hogy nyomozzanak a kommunista mozgalom ügyében. A nyomozás szálai elsősorban Debrecenbe, Kaposvárra és Szolnokra ve­zettek. Debrecenből négy veszedelmes agitátort szállítottak Budapestre, Orbán István szerelőt, Nagy Béla bádogost, Bleuer Béla lakatost és Szabó Mátyás vas­esztergályost, akik debrecen környéki építke­zéseken dolgozó munkásokat igyekeztek meg­szervezni. Orbán be is vallotta, hogy kom­munista propagandára nyomtatványt kapott és állandóan jelentékeny pénzösszeg fölött rendelkezett. Meg volt bízva azzal, hogy Deb­recenben megalakítsa a bolsevista centrálét, ahonnan a keletmagyarországi mozgalmak­nak kellett volna kiindulni. Kaposvárott Mózsi István napszámost és Nagy Imre magánf­ivatalnokot tartóztatták le, akiknek a lakásán házkutatás alkalmával rengeteg röpiratot találtak. Rajtuk kívül ötven embert állítottak elő a rendőrségre, akiknek a kihallgatása két nap óta szünet nélkül tart. A főkapitányság a leleplezett kommunista mozgalomról hivata­los jelentést adott ki, amely szerint megálla­pítást nyert, hogy az egész országot behálózó újabb bolse­vista szervezkedés indult meg. Ez a vakondmunka kiterjedt a fővároson kívül a környékbeli községekre, azonkívül Debrecenre, Pécsre, Szolnokra, Miskolcra és Kaposvárra. A szervezkedés vezetője Szántó Zoltán volt. Kézrekerült a kommunista fiiatalmunkások magyarországi pártjának egész vezetősége is. ‘VUTSZ'&i ’tT'HTWlEáT és csekély haszonnal eladunk, ügy- Sz­ink szintén művésziesen javítunk ■perzsa, szmtrna és nyírott szőnyegeket, antik bútort és régiségeket, Anti Kárt rt. (Sternberg Z. J.­ VII, Dob u 31. t Kazinczy uccai saroküzlet). Telefon: József 103—08 Amikor Zletényi főkapitány-helyettes visz­­szatért a rendőrség épületébe, az újabb uta­sítás alapján folytatták a kihallgatásokat, azonban sem Szántótól, sem pedig előállí­tott társaitól nem sikerült újabb részleteket megtudni. A délután folyamán újabb nyolc elő­állítás történt és a késő éjszakai órákban hatvankettőre szaporodott az előállítottak száma. A rendőrség szombaton délután három órakor tudta meg pontosan, hogy egy volt népbiztoshelyettes Budapesten rejtőzködik, azonban közelebbi adatot nem tudtak róla. A tulajdonképpeni nyomozás ekkor kezdő­dött meg és a rendőrség politikai osztálya akkor még nem is gyanította, hogy kiter­jedt hálózattal működő, újabb összeeskü­véssel áll szemben, amely nemcsak Buda­pesten, hanem a vidéken is működik. Az esti órákban szerzett tudomást a rendőrség arról, hogy a Budapesten rejtőzködő nép­biztoshelyettes Csillag álnéven tartózkodik a fővárosban és tulajdonképpen Szántó Zol­tánnal azonos. Ugyanakkor megtudták Szán­tónak a lakcímét is. Két detektívet küldtek ki Szántónak a Városmajor utcában lévő lakása elé, ahol a rendőrség emberei lesbeállottak. Éjszaka két óráig várakoztak, azonban Szántó nem jelentkezett. Ekkor bementek a lakásba és a háziasszonytól megtudták, hogy Szántó már délután eltávozott hazulról és azt mon­dotta, hogy Pécsre utazik, ahol sürgős el­intézni valója van. A detektívek nyomban sejtették, hogy Szántó nem mondott igazat és a háziasszonyának azért mondott be té­ves adatokat, hogy ezáltal a nyomozó ha­tóságokat félrevezesse. A detektívek tisztában voltak azzal, hogy Szántó minden valószínűség szerint meg­szökött Budapestről és Bécs felé vette me­nekülése útját, miután tudomást szerzett arról, hogy a társait leleplezték. Személyle­írás alapján meg is állapították, hogy Szántó a bécsi gyorsvonaton utazott el Bu­dapestről. Rögtön telefonértesítés ment a határállomásra, hogy a volt népbiztoshe­­lyettest, aki Csillag névre szóló útlevéllel utazik, okvetlenül tartóztassák fel. Így tör­tént azután, hogy a legutolsó pillanatban a menekülő Szántót Hegyeshalomnál sikerült feltartóztatni. Szántóék Budapesten tervszerűen dolgoz­tak és sejtrendszer alapján építették ki ter­vüket, amelyet március közepén akartak meg­valósítani. Vági István, aki közvetlen érint­kezést tartott fenn Szántóval, még nem tudja, hogy Szántó szintén a rendőrség foglya és abban a hitben van, hogy Szántónak si­került kijutni az országból. Vági Istvánt a délutáni órákban ismételten kihallgatták és megkérdezték tőle, hogy nem érintkezett-e Budapesten egy Csillag nevű egyénnel. Vági tagadó választ adott és amikor közölték vele, hogy az állítólagos Csillag Szántó Zol­tánnal azonos, Vági a meglepettet játszotta és azt felelte, hogy sem az állítólagos Csil­lagot, sem Szántót nem ismeri. Ekkor még nem mondották meg neki, hogy Szántó már a rendőrség foglya. Vágit a volt népbiztoshelyettessel holnap fogják szembesíteni. Vági tagadó vallomásával szemben a nyo­mozás megállapította, hogy Vági István öt­naponként találkozott Szántóval. Rendsze­rint a Hungária úton egy autotaxiba szállt be Vági és autón a Hűvösvölgybe vitette magát. Az autót egy dűlőúton várakozni hagyta és egy megjelölt helyen találkozott Szántóval. A hűvösvölgyi erdőben hosszabb ideig sétát tettek és ekkor beszélték meg azokat a módokat, amelyek alapján folytatták az agitációt. Szántó minden egyes találkozás alkalmával jelentősebb összeget adott át Váginak szer­vezkedés céljaira. Amikor Vági elvált Szán­tótól, a reá várakozó autóba ült, ismét a Hungária útig vitette magát és ott kiszállt a gépkocsiból. Szántó jelentős összeget hozott magával Moszkvából és állandóan küldtek utána pénzt, mert a szervezkedés rengeteg össze­get emésztett fel. Már bécsi tartózkodása alatt is többezer dollárt osztott szét az ot­tani agitáció céljaira, rövid magyarországi tartózkodása azonban horribilis összegekbe került. Szántónál a megmotozása alkalmá­val elszámolási jegyzéket találtak, amelyből kiderült, hogy január tizenöttől február vé­géig pontosan 19.882 dollárt költött el a szervezkedés céljaira. A jegyzékből kitűnik, hogy ebből az ösz­szegből jelentős tétel jutott a vidéki szer­vezetek részére, amely maga közel fél­­milliárdba került, míg egy milliárd a bu­dapesti agitáció alapjául szolgált. Az embe­reit bőségesen ellátta pénzzel, valamennyit kiruházta és állandó futárszolgálatot tartott fenn Budapest és Bécs között, amely szintén nagy összegbe került. A bé­csi központ a Budapestről kapott jelenté­seket továbbította Moszkvába, ahonnan vi­szont újabb direktívákat küldtek Bécsbe, amelyeket Bécs közvetített azután a buda­pesti futárok útján. Vágiék hamis okmányokkal dolgoztak és a bécsi futárok idegen névre kiállított út­levéllel utaztak. A rendőrség kutatja Csil­lag Józsefet, akinek az útlevelével sikerült Szántónak Budapestre utazni. Lehetséges, hogy Csillag József magánhivatalnok ok­mányait ellopták, de valószínű az is, hogy jó pénzért megvették Csillagtól. Minden­esetre ezt a körü­lményt a nyomozásnak még tisztáznia kell és ezért külön detektív­­csoportot bíztak meg Csillag Józsefnek az előállításával. A kommunista agitációban három nő is részt vett, közöttük Hámán Kató. Mind a három nőt ma délután állították elő a főkapitányságra. A nagy tömegekben előállított egyének sorsában a késő esti órákban még nem tör­tént döntés. Arról volt szó, hogy egy részü­ket átszállítják a toloncházba, később azon­ban ez a terv megváltozott és valamennyie­ket a főkapitányság fogdáiban és a detektív­­szobákban őrzik. Nagy súlyt helyeznek arra, hogy a foglyok ne érintke­­essenek egymással és ezért a főkapitányság intéz­kedésére a Mosonyi uccai rendőrlaktány útból rendőröket vezényeltek ki a Zrínyi uccába, úgyhogy a foglyokra állandóan rendőőrök ügyelnek, nehogy, beszélhessenek egymás­­sal. A főkapitányságra olyan értesítések ér­keztek, hogy a még szabadlábon lévő Vági­­párti egyének az esti órákban nagyi tünte­tésre készülnek, letartóztatott társaiknak szabadonbocsátása érdekében. Ezért a ke­rületi kapitányságokon permanenciát ren­deltek el, a fontosabb útvonalakon lovas­­rendőrök ügyeltek fel és a főváros egész területén kettőzött rendőrszemek és kerék­páros rendőrosztagok cirkáltak. A rendőri készültség egész éjszaka tartott, azonban a tervezett tüntetés elmaradt és az éjszaka nyugodtan telt el, sehol semmiféle rendza­varás nem fordult elő. Éjszaka az előállítottak száma elérte a nyolcvanat A késő éjszakai órákban újabb előállítá­­­sok történtek a rendőrségen. A detektívek autókon több egyént vittek be a rendőr­ségre, akiknek részük volt a kommunista mozgalom megszervezésében. Az előállítot­takat éjszaka még nem hallgatták ki, csak­ a személyi adataikat vették fel és azután egymástól elkülönítve a detektívszobákban helyezték el őket. Valamennyieket holnap fogják kihallgatni. Az előállítottak száma az újabb transzporttal együtt túlhaladja a 1 , nyolcvanat. „Moszkva őrültjei“ A Népszava keddi számában Moszkva őrültjei címmel írt vezércikket a legújabb kommunista mozgalomról. A Népszava fel­hívja a munkásságot a vezércikkben arra, hogy foglaljon állást az őrülteik és fantasz­ták ellen. A magyar szociáldemokrácia ellen­sége a bolsevizmusnak, mert ellensége min­den erőszaknak, akármilyen színekben pom­pázik is. A magyar munkásmozgalom a de­mokratikus haladás harcosa akar lenni és őket a bolsevizmustól nemcsak taktikai, vagy tempóbeli különbségek választják el, hanem társadalomszemléleti különbségek is. Bármennyire megnehezíti is a bolsevizmus­­sal szemben való védekezést az uralkodó­rendszer népellenes politikája, mégis az a kötelessége Magyarország szervezett prole­­tariátusának, hogy minden tőle telhető erő­vel küzdjön a bolsevizmus ellen, amely még eddig sohasem vált veszedelmévé az ural­kodó osztályoknak, hanem mindig csak a munkásmozgalomnak. Húszezer dollárba került eddig Szántóék agitáció­ja A belügyminiszter hétfőn délután re v­ál­latott magának a kommunista mozgó­s ügyében folytatott nyomozásról. Hetei Imre főkapitányhelyettes részletesen elmon­dotta az eseményeket, hogy milyen nagy­szabású akció indult meg külföldön is, az orosz szovjet kezdeményezésére és ennek egyik ágazata jutott el Magyarországra. El­mondotta, hogy a kommunisták az utóbbi időben beszivárognak az országba és ezért újabb rendszabályokra van szükség. Közel két óra hosszat tartózkodott a főkapi­tányhelyettes a belügyminiszternél és azután visszatért a főkapitányságra, ahol tovább folytatták a kihallgatásokat. Kean Marko­vics volt miniszter a magyar—jugoszláv közeledés előmozdítására Budapestre érkezett Belgrádból jelentik: Markovics Lázár dr. volt miniszter, a jugoszláv parlament tagja, vasárnap este Budapestre utazott Popovics Milisov radikális képviselőtársa kíséretében. Markovics miniszter, aki egyébként a belg­rádi egyetem tanára, Jugoszlávia legtekin­télyesebb államférfiai sorába tartozik és mindenütt mint a magyar—jugoszláv közeledés lelkes hívét ismerik. Markovics Lázár a radikális párt egyik ve­zére és Nincsics volt külügyminiszter leg­bizalmasabb emberének számít. Elutazása előtt Markovics Lázár útjáról a következő kijelentéseket tette: — Budapesti utamnak nincsen hivatalos jellege. A magyar fővárosban különböző politikai vezető emberekkel fogok tanács­kozni, természetesen elsősorban Walkó Lajos külügyminiszterrel. Ma még nem tu­dom, hogy Bethlen István gróf miniszter­­elnökkel is találkozom-e, ez csak akkor dől el, ha Budapesten már kialakultak tárgya­­lásaim során azok a nagy vonalak, ame­lyekhez később tarthatjuk magunkat. Volta­képpen Magyarország és Jugoszlávia között ma jóformán semmiféle kapcsolat nincsen, így utazásom első célja ezeknek meg­teremtése. Köztudomású, hogy még annak idején Genfben a magyar és a jugoszláv politikusok tárgyalásokat indítottak ez­­irányban és én remélem, hogy a jó viszonyt sikerül majd Budapesten kimélyítenem. * Markovics miniszter ma megérkezett Bu­dapestre és a Dunapalota-szállóban foglalt el egy dunaparti appartmentet és számí­tása szerint három napot fog a magyar fő­városban tölteni. Forster Pál báró belgrádi magyar követ, aki még nem foglalta el ál­lomáshelyét, Markovics miniszter budapesti tartózkodásának tartamára elhalasztotta el­utazását, hogy ő is részt vehessen a tárgya­lásokon. Előadás a sajószentpéteri bűn sírokról Az Országos Magyar Régészeti Társulat hétfőn este 6 órakor a Nemzeti Múzeumban felolvasó ülést tartott Kuzsinszky Bálint dr. egyetemi tanár elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után felkérte az elnök Bartucz, Lajos dr. történészt, hogy tartsa meg érte­kezését a sajószentpéteri ásatásokról. Bartucz Lajos dr., aki egyik vezetője volt­­ ezeknek az ásatásoknak, azzal kezdte elő­­­ adását, hogy Sajószentpéter mellett 93 sírt ástak fel, amelyek mind a dún korból valók. A sírban minden egyes csontváz mellett egy marhacsontot találtak, amiből arra követ­keztetnek, hogy a hunoknál a marhatenyész­tés nagyon el volt terjedve. A csontvázak mindegyike marhabőrbe volt odavarrva. A feltárt sírleletekből megállapíthatták azt is, hogy a férfi csontvázak 165 cm., míg a nőké 152 cm. volt. A csontvázakból megállapít­ható, hogy azok mongol típusúak is európai fajnak egyetlen sírban sem találták semmi­féle nyomát. A sírleletek bizonyítják, hogy a húnok sokkal nagyobb csoportokban vol­tak az országban, mint az az eddigi adatok bizonyították, mert hasonló csontvázakat találtak Mosonban, Sopronban, Győrben és Kecskeméten is. Ebből azt a következtetést vonja le Bartucz dr., hogy a hunok dél felől jöttek be hazánkba. Fettich Nándor dr. tartott ezután ismer­tetést a mosonszentjánosi ásatásokról. Itt 50 négyzetkilométer területen 244 sírt tár­tak fel. A sírokban a népvándorlás idejéből való csontvázakat találtak, amelyek mellett sok cifraság, övesatt, külső veret, régi kard, pengék és harci szerszámok kerültek nap­világra. Fettich tanár ezután rátért arra, hogy az ásatások még koránt sincsenek be­fejezve és azt a jövőben még erőteljesebben fogják tovább folytatni. Az előadásokat a nagyszámban megjelent hallgatóság élénk tetszéssel fogadta és az előadókat meg­tapsolta. asraw«ai»wpyfiiffiSiBaBayTBgBmaBiai*!j^^ ­­ Tárgyalják a beulázási programot A 12-es kölcsönügyi bizottság hétfőn dél­után 5 órakor Sipőcz Jenő dr. polgármester elnöklete alatt tárgyalás alá vette a beruhá­zási programot és a program megvalósításá­hoz felveendő kölcsön ügyét. A bizottság megállapodásra még nem tudott jutni, ennél­fogva tárgyalásait kedden délben 1­:12 óra­kor folytatja.

Next