Magyar Hirlap, 1927. május (37. évfolyam, 98-122. szám)
1927-05-01 / 98. szám
r MA EGY ÉVE ÍRTA: FELEKY GÉZA Május elseje a természet újjászületésének ünnepe, a ver sacrum napja, és neva a halálé. De azért a Világ sírkövén ez a felirat: Született 1909 március 15. Meghalt 1920 május 1. A szabadság napján született és a tavasz ünnepének napján esett el. Élt, tanított, tizenhét éven át, és harcolt fedezék nélkül, páncél nélkül, fegyver nélkül. Testét nem védte más, mint a becsületes szándék gyolcsinye, és kezében nem volt más, mint a tiszta hit feszülete. Tizenhét emlékezetes év után tavaly május elsején, hajnali két órakor történt a halálos ítélet kikézbesítése és végrehajtása a vádlott előzetes kihallgatásának és minden más formaságnak mellőzésével. A végrehajtott halálos ítéletekkel kár vitatkozni. Minek elmondani, hogy a Nemzeti Bank kárára történt hitelrontás volt a belügyminiszteri végzés indokolása és a Nemzeti Bank a törvényszéki tárgyalás kezdetén elejtette a vádat. Minek beszélni a törvényszéki ítélet által adott felmentésről. És a sajtószabadság sérelmét is kár volna emlegetni. Mert az, ami ma egy éve történt, hajnali két órakor, az jóval több a sajtószabadságon esett sérelemnél. Mióta kiderült az, hogy egy régi és nagy, sokfelé olvasott, sokfelé megbecsült lapot egyetlen tollvonás végleg kitörölheti az eleven magyar újságoksorából, megváltozott az egész magyar ellenzéki sajtó hangja, és majd egyszer feleletet kap az a kérdés, várjon az újabb hangfogó alkalmazása a már előbb alkalmazott hangfogók mellé jó szolgálat volt-e a magyar jövő ügyének. Azt a tollszárat, amellyel a volt belügyminiszter aláírta a Világ végleges betiltását, érdemes volna megőrizni és elhelyezni a magyar történeti emlékek múzeumába, néhány más ereklye mellé. Valószínűleg sablonos, kis fapálca volt csak, vékony és könnyű, de ennek a belügyminiszteri tollszárnak súlyát azért érzi az egész magyar sajtó egy év óta. * Egyszer talán következni fog a nagy per, ahol mérlegelés és ítélet alá esik a Világ egész tizenhét esztendeje. Minden, amit végzett és amit próbált, minden, amiért dolgozott és amiért harcolt. Olyan egyszerű néhány mondatba foglalni a tizenhét év történetét. Megindulásának napjától fogva látta gyűrni a felhőket a Világ, és harcolt azért, hogy a válság órái megerősödve, felvértezve érjék Magyarországot. Próbálta felépíteni a magyar történeti hagyományok legszebb gránitkockáiból és a XX. század politikai, erkölcsi szükségességeiből azt az erődvonalat, amely minden irányban megtámadhatatlanná teszi a magyar földet. Amikor tompa morajlással közeledett már a nagy földrengés, a Világ félreverte a vészharangot, az emberszeretet nevében, a józanság nevében és azért, mert a magyar jövőt csak békével lehetett megmenteni, nem háborúval. Amikor már háromszor hullottak le a falevelek, és nem hozták meg a fegyverek ígért lecsöndesedését, kérte, és újból kérte a béke megkötését addig, amíg nem késő, addig, amíg a méltányosság és a megegyezés jegyében lehet tárgyalni 1918 tragikus őszén sürgette azokat a nagy rendszabályokat, amelyek megállíthatták volna az összeomlást és megelőzhették volna a középeurópai forradalmi hullám átcsapását Magyarország területére. A proletárdiktatúra alatt nem hirdethetett semmit, mert egyike volt a két első lapnak, amelyet megszüntetett a népbiztosok tanácsa. . Trianon előtt hirdette, és pedig minden nap az erő, az erély békepolitikáját, a néma és apatikus várakozás helyett. Hirdette azokat az eszközöket, amelyek a győztes hatalmak közvéleményének napirendjére tűzték volna a magyar kérdést. Az ellenforradalom véres hullámverése közben hirdette a törvény szavát, az erkölcs parancsát, a magyar történet tiszta, nagy hagyományait és amikor a hivtalos kijelentések sora szerint a hatóságok nem voltak még elég erősek az egyéni akciók leszerelésére, egyedül vette fel a harcot, minden hátvéd, minden fegyver nélkül. Néha kockázatosnak látszott a küzdelem, de a Világ nem ebben a harcban esett el. Előrelátta a reménytelenség jegyében rögtönzött koronajavítási kísérlet által fölidézett fölösleges gazdasági földrengés rombolásait és sürgette a kiépítését azoknak a síneknek, amelyek letompíthatták volna a gazdasági szanálás nagy zökkenéseit. Amint sürgette a kiépítését azoknak a síneknek, amelyek a gazdasági kapcsolatokat, a szellemi kapcsolatokat, a politikai kapcsolatokat jelentik a Nyugat felé. Azután pedig ... Már így is hosszú a sírfelirat. Katedra volt és szószék. A tudás terjesztésének katedrája, és a tiszta meggyőződés szószéke. *' ■. Született március tizenötödikén, a szabadság napján, meghalt május elsején, a tavasz ünnepén. Élt, dolgozott, harcolt tizenhét évig a jobb magyar holnapért. " Vasárnap „Nem tudom elfelejteni a régi sebeket és hántásokat“ - írta Térey Gábor, aki ellen hatvanegy éves korában indítottak fegyelmi vizsgálatot Végrendeletét hétfőn bontják fel Néhány nappal ezelőtt — mint a Magyar Hírlap megírta — egész különös módon értesült a Szépművészeti Múzeum és a magyar művészvilág arról, hogy Térey Gábor, a Szépművészeti Múzeum régi képtárának sok éven át volt igazgatója, Bádenben elhunyt és már el is temették. Térey Gábor egyik amerikai barátja, Boross Jenő bankár, az ismert műgyűjtő és mecénás ugyanis kábel útján kérte meg Glück Frigyest, hogy helyezzen nevében is koszorút az elhunyt Térey Gábor sírjára. Ez az Amerikából érkezett távirat volt az első értesítés a kiváló műtörténeti író elhunytáról. FREIBURGBÓL BUDAPESTRE 1896-ban, a millenniumi ünnepségek idején, hívták Budapestre, az Országos Képtár élére Térey Gábort, aki akkor már két éve volt a freiburgi egyetemen a művészettörténet magántanára. Elfogadta a meghívást és feleségével együtt, aki egy freiburgi professzor leánya volt Budapestre költözött. 1904 óta állt a Szépművészeti Múzeum régi képtárának élén és 1918-ban érdemei elismeréséül udvari tanácsossá nevezték ki. Két esztendővel ezelőtt, hatvanegy esztendős korában ment nyugdíjba s azóta távol él Magyarországtól. Magányos és elvonult ember volt, de nyugdíjaztatása óta különös és feltűnő ridegséggel szakította meg magyarországi összeköttetéseit. Mindössze egykét bizalmas, meghitt barátja kapott tőle időnként értesítést, de ezek a levelek is szűkszavúak voltak, nem adtak, felvilágosítást arról, hogy miért hagyta el olyan meglepő gyorsasággal Magyarországot. Dr. Fenyő Kornál ügyvéd volt talán a legmeghittebb barátja Térey Gábornak. Márciusban vastag paksamétát kapott Bádenből Fenyő. A levélben Térey végrendelete és egy levél volt, amely megmagyarázza azt a már-már különcködéssé fejlődő zárkózottságot, amellyel visszavonult magyar barátaitól és ismerőseitől. VÁLASZ NÉLKÜL... Térey ugyanis meghívást kapott Amerikából, hogy tartson előadást az európai képzőművészet fejlődéséről és történetéről. Bejelentette akkor illetékes hatóságainak, hogy az amerikai egyetemeken képzőművészeti előadásokat fog tartani. Bejelentésére a válasz késett, az indulás ideje pedig egyre közeledett. Néhány nappal előbb, mielőtt hajója, amelyre jegyet váltott, elindult volna Cherbourgból, még egyszer kipróbálta sürgetni a döntést, de nem sikerült. Térey Gábor ekkor választ nem várva, kiutazott Amerikába, ahol részint a newyorki, részint a columbiai egyetemeken tartott előadást a magyar képzőművészetről. Sok barátot szerzett itt Magyarországnak, útján ismerkedett meg Boross Jenő bankárral is, akinek táviratából értesültek később Magyarországon is haláláról. Mikor befejezte előadásait és visszatért Magyarországba Térey, több értékes képet hozott magával, így Boross Jenő is néhány jelentékeny műremekkel ajándékozta meg a Szépművészeti Múzeumot. Visszaérkezése után meglepetve értesült arról, hogy az Országos Képzőművészeti Tanács elrendelte ellene a fegyelmit megelőző vizsgálatot, mert mint köztisztviselő, engedély nélkül tartott előadást Amerikában. Egyben igazolásra szólították fel, hogy adjon számot, mennyit keresett amerikai útján? Térey terjedelmes beadvánnyal fordult a közoktatásügyi minisztériumhoz. Előadta, hogy amerikai útja egyáltalában nem nevezhető üzleti útnak, mert lelkes és önzetlen propaganda volt a magyar képzőművészet mellett. Mikor 1896-ban elfogadta az Országos Képtár meghívását, szintén a magyar művészetért való rajongása hozta haza, hiszen Freiburgban jobban jövedelmező állása volt és akkor már felesége is egy odavaló tanár leánya lett. Térey ügyében egyre húzódott a vizsgálat, végül is, meg sem várva annak eredményét, kérte nyugdíjaztatását. Erről a fegyelmi vizsgálatról még legmeghittebb barátainak és családtagjainak sem tett említést, úgyhogy ez csak most, halála után, kerülhet nyilvánosságra. Nyugdíjaztatása után hirtelen elhagyta Magyarországot és a zágrábi múzeum képtárát rendezte. Mióta innen is tovább utazott, semmi hírt sem hallottak felőle, és március elején érkezett csak Fenyő Kornélhoz az is levél, amelyben visszatér újra arra a fegyelmi vizsgálatra, amely végleg elkedvetlenítette. A levél angol nyelven íródott és többek között a következőket tartalmazza: .4 „Metropolitan of Art“ megbízott, hogy Európában vásároltak részére értékes, régi alkotásokat. Meghívtak, hogy a vásárolt régi képekkel együtt utazzam ki és rendezzem ott a régi és új képtárat. Elégtételül kellene, hogy szolgáljon ez a meghívás azokért a dolgokért, amik otthon történtek velem. Mégsem tudom elfelejteni azokat a régi sebeket és hántásokat, amelyek 30 év után értek, és olyan méltatlanul! Ha erre gondolok, úgy érzem, hiába volt minden ...“ A VÉGRENDELET Ehhez a levélhez csatolta végrendeletét,amelynek végrehajtásával dr. Fenyő Kornélt bízta meg. A paksamétában még egy, melléklet volt: a Szépművészeti Múzeum épületében lévő kilencszobás lakás kulcsa. A lakásban Féregnek milliárdokat érő képei, szobrai és más műkincsei vannak. A végrendelet intézkedik ezekről az értékes műkincsekről, amelyeket egy életen keresztül gyűjtött szenvedélyesen Térey Gábor. Az ügyvéd most Budapestre sürgönyözte feleségét és három fiát, akik valószínűleg hétfőn érkeznek meg és ekkor bontják föl a végrendeletet. Mikor Bádenben meghalt Térey, felesége nővérénél, egyik fia New Yorkban, a másik Londonban, a harmadik Újvidéken tartózkodott. Egyedül, megbántva és csalódottan halt meg az idegen város szanatóriumában a hatvanhároméves Térey Gábor. A. Gy. gaBBMMM/——— || Nem a III kívánjuk, u ?Sl 1 ^ § hogy vakon higyjen 11 j| W | hirdetésünknek. £ || j| I ^ ^ ma ' I jj M OVENALL fogkrémet H és 2'50 pengőért 1 üveg ISKl 9 lal OVENALL szájvizet |S| s' r’ap és azokat reggel, délben, este rendszeresen használja, it^l úgy hirdetésünk igazáról nemcsak meggyőződik, hanem öm lesz készítményeink leglelkesebb szószólója! Gyártmányaink minőségét a BAEDER-név garantálja. 1927 május 1. 0 A gráci szállodai és idegenforgalmi kiállítás megnyitása Grácból jelentik: Dr. Schürff kereskedelemügyi és forgalomügyi miniszter sok hivatalos személyiség, közöttük Magyarország képviselőinek és az érdekelt iparágak képviselőinek jelenlétében megnyitotta az első osztrák vendéglő-, szálloda- és kávéházipari, továbbá idegenforgalmi szakkiállítást. Verekedés május elseje miatt április harmincadikén Bécsből jelentik : Hietzingben egy háztulajdonos megtiltotta, hogy május elseje alkalmából házára vörös lobogót tűzzenek ki. Emiatt ma éjszaka szociáldemokraták és keresztényszocialisták között összeütközésre került a sor, amelyben többen megsebesültek, néhányan súlyosan. A rendőrség kénytelen volt közbelépni és többeket letartóztatott.