Magyar Hirlap, 1927. augusztus (37. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-27 / 193. szám

Szombat Péchy Erzsi tízezer do és kétszáz angol font készpénzét hazajövet ellopták Monte A magyar rendőrséget kéri, hogy átiratban erélyes nyomozásra bírják a montecarlói rendőrséget Néhány nappal ezelőtt érkezett Londonból Budapestre Péchy Erzsi és ő nyilatkozott a Magyar Hírlap­ban londoni vendégszereplései­ről. Elmondotta, hogy mennyi kellemetlensége volt az intrikusokkal, de végül is kitűnő szer­ződést kapott és a londoni­­közönség is szeretetébe fogadta. Történt azonban Péchy Erzsi külföldi út­ján egy olyan esemény is, amely eddig még nem került nyilvánosságra. A bonyodalmas ügyben egész sereg detektív nyomoz és igyek­szik felderíteni a bonyodalmas ügy részleteit. Az történt ugyanis, hogy Péchy Erzsit­ Londonból visszajövet, Montecarlóban súlyosan meglopták a szállodában. Tízezer dollár értékű ékszereit vitték el isme­retlen tettesek, ezenfelül kétszáz angol font készpénzt és­­ kétszázötven pengőt. Ez a két­százötven pengő úgy került ide, hogy a mű­vésznő, aki még eddig nem látta az új ma­gyar pénzt, előző nap angol pénzt váltott be, részben kíváncsiságból, részben, hogy ha megérkezik Budapestre, legyen nála magyar pénz is. A lopás Montecarlóban történt, a Mirabeau­­szállodában. Péchy Erzsi két hozzátartozójá­nak társaságában pihent Montecarlóban, ami­kor a váratlan szerencsétlenség érte. A mű­vésznő mindezideig az ügy érdekében senki­nek sem beszélt az esetről, ellenben most, hogy a nyomozás még mindig nem vezetett eredményre, elhatározta, hogy itthoni össze­köttetéseit is felhasználja, hogy a montecarlói rendőrséget erélyesebb nyomozásra bírja. Péchy Erzsi ugyanis elhatározta, hogy fölke­resi Hetényi Imre főkapitányhelyettest és megkéri, hogy átiratot intézzen a montecarlói rendőrséghez, melyben kéri, hogy erélyeseb­ben nyomozzanak nagy értékű ékszerei után. Annak idején Péchy Erzsi összes éksze­reit magával vitte Londonba, ahol később több új értékes ékszert vásárolt. Londonból való elutazása előtt az ékszereket kazettába zárta és azután betette egy kisebb kézitás­kába, amelyet a hajón és a vonaton vagy a kezében tartott vagy pedig maga mellé he­lyezett az ülésre. Értékeit idegenben min­dig safe-be szokta elhelyezni, ez volt az első eset, hogy a szállodai szobában hagyta, így történt azután a szerencsétlenség. Megkértük Péchy Erzsit, mondja el, ho­gyan történt a titokzatos tolvajlás Monte­carlóban? — Erről az én tulajdonképpeni nagy sze­rencsétlenségemről senkinek sem akartam szólni — mondja a művésznő —, mert azt hittem, ez nem használ a dolognak. De most, hogy látom, hogy a monte­­carlói rendőrség nyomozása eredmény­telen, elhatároztam, hogy az itteni rendőrségnél is lépéseket teszek, hogy a nyomozást megsürgessem. Bizony — folytatja Péchy Erzsi — ez az én külföldi utamnak igazi szerencsétlensége, a színészettel nem volt baj ... Ott rendbe­jött aztán minden. Úgyszólván az összes ékszereimet elvit­ték, nem maradt, csak két gyűrűm. Ott Montecarlóban hihetetlen nagy port vert föl a dolog, én pedig olyan rosszul éreztem magam idegileg, hogy napokig nem tudtam magamról. Hogy Pestre nem jutott el az ékszerlopás híre, annak az az oka, hogy a montecarlói rendőrség nem engedte meg az ottani újságoknak, hogy meg­írják. Így történt aztán, hogy a lapokban mind­össze három sorban jelentették, hogy egy Madame Thea nevezetű hölgynek ellopták az ékszereit. Még a nevemet sem engedték kiírni, nehogy pánikot keltsen a nagy ék­­szertolvajlás a montecarlói vendégek között. Pedig valósággal megrohantak az újságírók. — Titokzatos körülmények között történt a lopás. A Mirabeau-szálloda ötödik eme­letén laktam két szobában, két budapesti hozzátartozómmal együtt. Ebben a szállodá­ban összesen tizenhatan laktunk. Velem volt még három kanadai hölgy is, akikkel együtt jöttem és akik barátnőim. Tehát ide­gen összesen csak tíz volt. És természetesen ott volt még a szálloda igazgatója, a fele­ség , a főnorrál és négy szállodai boy. Este — mikor az eset történt — fáradt­nak éreztem magamat, nem akartam grand toilette-be öltözni, csak egyszerű estélyi ruhát vettem magamra. Ehhez azonban nem lehet nagy ékszereket fölvenni így történt aztán, hogy az éksze­reimet otthon hagytam. Este tíz óra volt, mikor elmentünk a szállodából. Éjjeli tizen­két órakor érkeztünk vissza. A szobában minden úgy volt, ahogy hagytuk. Kinyitot­tam a szekrényt, hogy megnézzem az ék­szerkazettát, amely úgy volt lezárva, ahogy hagytuk. Mikor kinyitom az ékszerkazettát, két­ségbeesve látom, hogy teljesen üres. Soha életemben nem tudom elfelejteni azt az érzést, felsikoltottam, végigvágódtam az ágyon. Természetesen azonnal értesítették a rendőrséget. .A szálloda ajtaját lezárták. A tíz idegen vendégnek három napig nem volt szabad kimozdulni a szálloda épületéből, amíg a nyomozás tartott. Később pedig házkutatást végeztek náluk, olyankor, amikor nem voltak éppen odahaza. Azonban minden eredménytelen volt. Érdekes a dologban, hogy a szállodának csak egy ki­járata van, nyitva tíztől tizenkét óráig, ami­kor a lopás történt és a hallban — a kijárat előtt — ültek az igazgató, a felesége és a por­tás és ezek azt vallják, hogy ez alatt az idő alatt senki idegen nem lépett be a szálloda kapuján ... — Egyébként, remélem mégis, hogy a nyo­mozásnak lesz valami eredménye. Egy monte­carlói detektív nyugtatott meg, mondva, hogy felülről kaptak erélyes utasítást, hogy a ma­gyar művésznő ékszereit meg kell találni. Montecarlóban egyébként napirenden vannak az ilyen nagyarányú, lopások. Úgyszólván minden héten van egy ilyen nagy ékszerlopás. Előtte való héten Mary Garden világ­hírű amerikai énekesnő hugának lopták el az ékszereit egy dobozból, a tengerpartmenti kabánából, míg fürdött. A kabánában hozzátartozói is voltak. Úgyszólván minden héten van ilyen ékszerrablási szenzáció. A montecarlói rend­őrség szinte már előre várja, mi lesz a jövő hét szenzációs lopása. Rózsahegyi László Huszonegyre emelkedett a chamonixi vasúti katasztrófa halottainak a száma Genfből jelentik . A chamonixi polgármes­teri hivatalra csupán a késő délutáni órákban érkeztek be az első megbízható adatok a cha­­monix-mer-de-glacei vasúti katasztrófa ha­lálos áldozatainak személyazonosságát illető­leg. Az eddigi megállapítások szerint a halot­tak között két svájcin kívül, akiknek személy­­azonosságát kétséget kizáróan megállapítot­ták, egy Braum­a nevű asszony is van, akinek nemzetiségét és lakhelyét még nem sikerült megállapítani. Férje a súlyosan sebesültek kö­zött van s egyelőre még nem lehetett kihall­gatni. Életét vesztette a katasztrófánál egy Joseff nevű család négy tagja is, akik vagy né­met vagy skandináv illetőségűek. .A többi ha­lott a nevek után ítélve, angol, amerikai vagy francia származású. Attól tartanak, hogy a szerencsétlenül járt kocsi roncsai alatt még mindig he­vernek holttestek. A mentési munkálatokat csak a legnagyobb nehézségek árán tudják folytatni, minthogy Chamonix környékén tegnap este óta borzal­mas hóvihar pusztít. A katasztrófa helyét többméteres hó borítja. A legutolsó, délután 3 órakor Chamonixból érkező jelentések szerint a vasúti katasztrófa 21 halálos áldoza­­­­­ának legnagyobb része francia nemzet­­­tiségű. A halottak személyazonosságának megállapí­tása nehézségekbe ütközik, mert a legtöbben közülük nem szállodai vendégként jöttek Com­­monixba, hanem csak mint átmeneti turisták. Lapjelentések szerint a szerencsétlenség halá­los áldozatai között 4 amerikai is van. A nem­­­­zetek szövetsége nemzetközi sajtókonferenciá­jának délelőtti ülésén lord Burnham, a konfe­rencia elnöke, a legnagyobb részvéttel emléke­­­­zett meg a chamonixi katasztrófa áldozatairól és felhatalmazást kért arra, hogy a francia kormánynak, valamint azoknak a kormányok­­­­nak, amelyeknek állampolgárai találhatók az áldozatok között, a konferencia részvétét tol­mácsolhassa. A konferencia résztvevői he­lyeikről felállva hallgatták végig az elnöki indítványt, amelyhez természetesen hozzájá­rultak.­­ Szemben az ellenkező hírekkel, megállapí­tást nyert, hogy a chamonixi vasúti ka-­­­tasztrófa áldozatai között nincsen osztrák ál­lampolgár. A súlyosan sebesültek egy részét ma Annecyba szállították, mert a chamonixi­­ kis kórház elégtelennek bizonyult a ka­tasztrófa nagyszámú sebesültjeinek befoga­dására. Levine Párizsban eladta a Miss Columbia első ha­sonmását egy amer Párizsból jelentik. Nagy volt a meglepe­tés, amikor tegnap Levine megjelent a le bourgeti repülőtéren és a taxiból egyenesen a Miss Columbia hangárja felé sietett. Csakhamar bebizonyult, hogy Levine most se váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert nem akart startolni repülőgépével Amerikába. A kitűnő Levine azért érkezett ki a le bourgeti repülőtérre, mert egy üzlet esélyei csillantak fel. Valamelyik dúsgazdag amerikai miss bejelentette magát Levine­­nél és a Miss Columbia utasa erre a „rande­vúra“ sietett ki a hangárhoz. Levine a le bourgeti hangárt egész üzleti irodává alakította át és itt várta az amerikai hölgyet, aki vala­milyen szeszélyből vásárlónak jelentke­zett a Miss Columbiára, illetve Levine nem is a Miss Columbiát akarta eladni, hanem ennek a repülőgép­nek másodpéldányát, amelyet szintén ugyanaz a gyár készített, mint amely a hí­res óceánjáró repülőgépet gyártotta. Valamelyik újságíró meg is interjúolta Levinet, aki a következőket mondotta: — Amikor tehetem, a Miss Columbián visszatérek Amerikába. Mindenesetre meg­várom, amíg az időjárás jobb lesz. Hogy meddig tartózkodom itt, azt még nem tu­dom, mindenesetre addig, amíg szükséges­nek tartom. Különben is New Yorkból úgy indultam, hogy karácsonyra térek vissza, no és úgy­e addig még éppen elég időm van. Csakhamar feltűnt egy újabb gépkocsi is, amely szintén a hangár felé igyekezett. Drouhin szállott ki belőle. Levine és Drouhin üdvözölték egymást, a segédmun­kások kihúzták a gépet a hangárból, Drouhin a pilótaülésbe szállott, Levine melléje ült és amikorra megvizsgálták, hogy minden rendben van-e, már újabb gépkocsi robogott elő. Egy hölgy szállott ki belőle. Magas, karcsú alak: Miss Bol. Ra­gyogóan szép és most arról is nevezetes, hogy ezer és egy szeszélye mellé a fejébe vette, hogy neki éppen olyan repülőgépének kell lennie, mint ami­lyennel Chamberlinék az Óceánt át­repülték. Levine kiszáll a gépből és Miss Bol elé siet. Odavezeti a repülőgéphez, fölsegíti a pilótaülésbe. Miss Bol ott foglal helyet. 1­1 m,rein­ is k­u­­l­ás a Mm i­s i­gaz­­i látványosság. 1927 augusztus 27. 5 ahol ezelőtt Levine ült. Néhány pillanat és a Miss Columbia a levegőbe libben, néhány perc múltán azon­ban ismét földreszáll. Miss Bol arca ragyog, nem kevésbé Levine ábrázata. Hiszen sike­rült neki az első üzletet megkötnie. És ezt minden bizonnyal szívesebben veszi, mint a készülő új Óceán-repülés bizonytalan babérait. És még aznap elment a távirat Bellanca mérnökhöz, hogy küldjön a Miss Co­lumbiához hajszálig hasonlító repülő­gépet Miss Boinak. És Miss Bol három hónapon belül meg­kapja a gépet,­­ ha hinni lehet Levine ígéretének. És mit jelent az ennek a karcsú hölgynek, ha vágyának teljesítéséért olyan nevetségesen kis összeget kell fizetnie,­­ mint 15.000 dollár... Egy örjöngő ember a kútba dobta a kis­lányát Pécsről jelenti a Magyar Hírlap tudósí­tója. Horváth József szabolcsbányatelepi bányamunkást néhány héttel ezelőtt el­hagyta a felesége és a szüleihez költözött. A házastársak között ugyanis állandó volt a veszekedés a férj féltékenykedése miatt. Az asszony végre megunta az örökös civódást és jeleneteket s ezért négy és féléves kis­lányával elköltözött férjétől. Horváth nem tudott belenyugodni a történtekbe és csü­törtökön felkereste feleségét szüleinél. Pró­bálta rávenni az asszonyt, hogy térjen visz­­sza hozzá, felesége azonban hallani sem akart erről. A bányamunkás erre dühöngeni kezdett, a kislányt kiragadta az anyja kar­jaiból és elrohant. Futás közben még visz­­szakiáltotta a megrémült asszonynak: — Megbosszulom magamat! Kislányunkat a község kútjába fogom dobni. Az asszony férje után szaladt, aki egye­nesen a községi legelőn lévő kút felé tartott. Horváthné segélykiáltásaira figyelmesek let­tek a legelőn lévő pásztorok és Horváth felé rohantak, de már későn érkeztek. Az őr­jöngő ember a kislányt beledobta a kútba. A pásztorok azonban néhány perc alatt ki­mentették a kútból a gyermeket, akinek semmi baja sem történt. Horváth a közel­ben lévő kukoricásba vetette magát s a csendőrök itt fogták el. Az ügyészség Hor­­váthot előzetes letartóztatásba helyezte. Hainisch szövetségi elnök meg­látogatta Voronoff professzort Bécsből jelentik : Hainisch szövetségi elnök néhány nappal ezelőtt a két hét óta a Semme­­ringen tartózkodó Voronoff párizsi tanárt meglátogatta és a tudóssal hosszabb ideig el­beszélgetett. Voronoff tegnapelőtt Jauernben viszonozta a látogatást. Hainisch elnöknél, aki a párizsi tanárt és társaságát vendégül hívta meg. Voronoff néhány nap múlva Salzburgba, onnan pedig a zoológiai kongresszusra Buda­pestre utazik. Borzalmas vihar a Keleti-tenger part­vidékén Stettinből jelentik: A Keleti-tenger partvi­dékén tegnap reggel óta borzalmas viharok dühöngenek. .4 hajózási forgalmat be kellett szüntetni. A vihar több tengeri fürdőn jelen­tékeny károseat idézett elő. .4 heringsdorp nagyhidat elsöpörte a vihar ereje s a herings­­dorfi gyönyörű sétányt is súlyosan megron­gálta. Ütközet kezdődött Kínában a déli és északi csapatok között Londonból jelentik: Sanghai jelentések szerint a déli és az északi csapatok között Csin Kiangtól nyugatra heves ütközet fejlő­dött ki. Szun Csuan Fang csapatai az elmúlt éjszaka kisiklatták a déli csapatok egyik ka­­tonavonatját. A déliek egyik páncélvonata szintén az északiak kezére került. Több déli hadosztály állítólag átpártolt az északiakhoz. A menekülő déliek egy része elvágta a sanghai—nankingi vasútvonalat. Nan King el­­estének hírét, melyet ma reggel a Daily Tele­graph hozott, eddig még nem erősítették meg. A legutolsó sanghai jelentések szerint az északi csapatok az éjszaka sötétjét és a kö­dös időt felhasználva, átkeltek a Jang-Cse- Kiangon és elfoglaltak több folyómenti hely­séget. Hogy a déliek figyelmét az átkelésről elterelék, az egész idő alatt Pu-Kaut bom­bázták. A délieknek azonban még így is si­került elsüllyeszteniük az északi csapatok két szállítóhajóját, melyeknek 300 főnyi le­génysége a folyamba veszett. Nanking el­­estével minden órában számolni lehet. Szun-Csuan-Fang tábornok kijelentette, hogy Sanghait legkésőbb szeptember 5-ig el­foglalja.

Next