Magyar Hirlap, 1927. szeptember (37. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-01 / 197. szám
4 1927 szeptember. Lemondott a mészáros ipartestület elnöksége A Budapesti Mészáros Ipartestület szerdán rendkívüli közgyűlést tartott a régi képviselőház nagytermében. Varga József ipartestületi elnök nyitotta meg a közgyűlést és jelentette, hogy indítvány érkezett az ipartestület vezetőségéhez rendkívüli közgyűlés megtartása iránt. Minthogy ez szabályszerűen történt, az elnökség kötelességének eleget téve, ma délutánra azt egybe is hívta. Azonban — mondotta — az ipartestület vezetősége ellen az utóbbi időben olyan hajsza indult meg, amely tetőpontját már elérte és ezért az ipartestület vezetősége szilárdan elhatározta, hogy az egyenetlenségnek a testületben tápot nem kíván adni és így a konzekvenciákat a maga részéről levonva, helyéről leköszönt. Varga elnök ezután az üléstermet elhagyta és helyét Pató István alelnök foglalta el, aki Leszlauer Gyulának adta át a szót. — Amióta az újabb forgalmiadó-rendszer életbe lépett — jelentette ki Leszlauer — a pénzügyminiszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hús árát le kell szállítani. Indokolta ezt a pénzügyminiszter azzal, hogy információi szerint a húst 14—16 százalék forgalmi adó terheli és ez okozza a tulajdonképpeni húsdrágaságot. A pénzügyminisztert tévesen informálták, mert okmányokkal tudja a húsiparosság igazolni, hogy 4 százaléknál több forgalmi adót sohasem fizetett. Ennél többet, 6 százalékot csak az fizetett, aki a bizományosnál szerzi be áruját. Tehát a pénzügyminiszter által életbeléptetett egyfázisú forgalmiadó-rendszer fejében a húsiparosság nem képes a kívánt 30 filléres árengedményt megadni, mert sem az állatforgalmi adót nem érintette a pénzügyminiszter rendelete, sem pedig a közterheken nem csökkentettek semmit. Prohászka József szólalt fel és tett indítványt, hogy töröljék el a húsra a forgalmi adót, valamint redukálja a főváros a helypénzeket. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Pogány Jenő és Weinberger Ernő felszólalásai után a közgyűlés véget ért. MBBnBmBKBOHBrvaaMMMaD Tűzoltófogat és automobil karambolja Szerdán este a Hermina úton, az Angol Park előtt hivatalos ellenőrző munkáját végző tűzoltótiszt kétfogatú kocsijának nekiment egy világosszürke színű, kis kategóriájú, budapesti rendszámú automobil s azt teljesen összetörte. Az autó vezetője a baleset után nem állott meg, hanem eloltotta az autó lámpáit és a Szent László úti vasúti átjáró felé menekült. Az autónak nyomaveszett. A főkapitányságon megindították a nyomozást az autó felkutatására. A rendőrség ezúton is felhívja a garázsok és autójavító-műhelyek tulajdonosát arra, hogyha egy fenti leírású, erősen megrongálódott autót hoznának javításra hozzájuk, azt a főkapitányságnak jelentsék. Századik évfordulók Irta: Dr. FÜLÖP ZSIGMOND Éhség és szerelem az élővilág legfőbb mozgató erői. Minden történelmi mozgalmat és minden kulturális haladást ennek a két hatalmas alapösztönnek a minél jobb kielégíthetése váltott ki. A szerelem, másszóval a szaporodás. Ha ez ilyen hatalmas tényező az állatvilág és az ember életében, akkor bizonyára erősen foglalkoztatta is mindig a laikusok és tudósok érdeklődését s annál csodálatosabb, hogy a mibenlétével olyan nehezen és olyan későn tudott tisztába jönni a kutatás. Az olvasó szinte el sem hiszi, hogy csupán száz évvel ezelőtt, 1827-ben fedezte föl az emlős állatok és az ember petesejtjét Carl Ernst von Baer. Erről a nevezetes dátumról akarunk pár sorban megemlékezni. Hogy a tudomány olyan nehezen tudott csak fényt deríteni a szaporodás, illetve a megtermékenyítés folyamataira, annak elsősorban az volt az oka, hogy itt szabad szemmel nem látható dolgokról van szó. Amíg tehát föl nem fedezték a mikroszkópot, addig csak kalandos és fantasztikus találgatásokról lehetett szó, amilyeneket Aristoteles produkált. Az ő tanításai maradtak érvényben a 17. század közepéig. Mikor aztán megszerkesztik a mikroszkópot, ennek első nagynevű alkalmazója, Leeuwenhock és tanítványa az emberi magfolyadékban (sperma) fölfedezik a fürgén mozgó ondóállatkákat (1677). Ha az ember és az emlősök petesejtjeit nem is, de az alsóbbrendű állatok tojásait, petéit már régebben ismerték. Most aztán a legvadabb és legfantasztikusabb találgatások és a legmélyebben járó elméleti spekulációk indultak meg és tartottak közel két évszázadon át afelől, hogy miben áll hát a petének és spermának egymásra való hatása, vagyis mi a megtermékenyítés lényege. Ezen a problémán köszörülgette az elméjét csaknem minden orvostermészettudós — ez a kettős minőség azokban az időkben igen csak mindig együttjárt — s körülbelül háromszázra tehető azoknak a fejlődési elméleteknek a száma, melyeket ezen idő alatt termeltek. A százados, sokszor igen ingerült hangú és csaknem mindig elméleti vitatkozás akörül forgott, hogy melyik szaporodási sejt játssza a fontosabb szerepe az új lények létrehozásánál: az ondóalka (sperma) vagy a pete (ovum)? Ennek megfelelőre oszlottak két táborra a tudósok: az ovist — akiknek vezére egyébként a híres Hoey volt, a vérkeringés fölfedezője — , tanították, hogy a magzat fejlődésének előfeltételei, a hozzá szükséges anyag stb a petében vannak megadva, a sperma spán inger gyanánt szolgál ahhoz, hogy petében szunnyadó ilyen energiák minésnek induljanak. (Mellékesen megjegyze, velt is valami kis igazságuk, mert Jack Loebnek, a híres amerikai biológusnál úgy harminc évvel ezelőtt sikerült az a bérlete, hogy alsóbbrendű állatoknak, plengeri sünöknek a petéit spermával való megtermékenyítés nélkül, pusztán vegyi aligok ingerlésével indítsa fejlődésnek.) A exakt ismeretek által nem fékezett fazia aztán ezen az úton tovább haladva gén épületes elméletekig jutott el, főle miután a természettudomány tanítását önhangba kellett hozni a kor uralkodó filozófával is. Ez az uralkodó filozófia pedig Leibnizé volt, amelyik semmiféle új donak a létrejövetelét nem ismerte el, amíg ne lett volna már a teremtés kezdetétől óva. Ám ha új dolgok nem keletkezhet , akkor hogyan jöhet létre mégis új élny a nő méhében? Nos, hát nincs is szív lények keletkezéséről, mert az Éva aánk méhében már eleve megvoltak, fölén kisebbedő egymásba fokozódott ítulyák formájában (Einschachtelungslehr) az összes későbbi utódok csirái. A fejlés, illetve új lények keletkezése tehát abba áll, hogy egy-egy anyaméhben mindig ejlődik a legkülső csíra, a többi változatul átmegy a nőutódokba. Ezen az lapon számította ki Haller, a 18. század egyik legismertebb természettudósa, hogy Éva méhében körülbelül JOO.OOO millimber-csíra volt betokozódva s az emlag kihalása természetesen akkor követődik el, mikor Éva anyánk egyik késői utódjában a legutolsó csíra jut kibontakozásra. Ezzel szemben a spermatisták azt vallották, hogy a sperma az az anyag, melyből az új egyén kifejlődik; szerintük az anyaméh csupán arra való, hogy a fejlődéshez szükséges védett helyet és táplálékot szolgáltassa. Ez az elmélet különösen akkor jutott uralomra, mikor Leowenhook egyik tanítványa (Hartspecker, 1694) a maga tökéletlen mikroszkópjával a spermaszál gömbölyű fejében egy teljesen kifejlett, csupán parányi és megnövekedésre váró emberalakot (homunculus) vélt látni, melyet le is rajzolt s ez a rajz megtalálható annak a kornak csaknem minden fejlődéstani könyvében. Ami pedig a betokozódási elméletet illeti, ezt ők is épúgy vallották, mint az ovisták, csak éppen a spermasejtre alkalmazva, vagyis, hogy az egész későbbi emberiség nem az Éva méhébe, hanem az Ádám magjába volt beskatulyázva. íme ezt írja az egyik vezérük: „így hát Ádám már az összes embereket az ágyékában hordta, így például azt a spermaállatkát is, amelyikből Ábrahám lett. Ebben a spermaállatkában pedig már benne voltak az öszszes zsidók, mint szintén magállatkák. Mikor aztán Ábrahám Izsákot nemzette, Izsák az apja testéből került elő s beléje zárva mingjárt magával hozta utódainak egész nemzetségét.“ Persze, hogy akadtak józan és világos fejű kutatók is, akik nem hagyták el a megfigyelés biztos talaját (a kísérletezés akkor még nem tartozott a természettudomány fegyvertárához), így a fenti fantasztikus találgatásokat halomra dönteni volt hivatva Caspar Friedrich Wolffnak 1759- ben megjelent korszakalkotó doktori értekezése „Az állatok fejlődéséről“. Wolff ugyanis tyúktojásokon végzett vizsgálatai és megfigyelései alapján bebizonyította, hogy a petében semmi sincsen előre kialakulva, minden magzat egymást szigorú sorrendben követő újraképződésekből fejlődik (epigenezis). Wolff azonban elméletével túlságosan is megelőzte a kortársait s nagytekintélyű ellenfeleivel szemben nem tudott érvényt szerezni a fölfogásának. (Lám, milyen haladást gátló hatása van a tekintélytiszteletnek a tudományban. Szíves figyelmébe ajánljuk ezt azoknak, akik minden korlátozás nélkül hirdetik nálunk a tekintélytisztelet elvéti) A Wolff írásait csak akkor ásták ki a por-temetőből, mikor a Baer korszakalkotó felfedezése s a kutatás egyéb eredményei véglegesen az általa képviselt felfogásnak adtak igazat. Az előbbiekben többször is emlegettük a mikroszkópot s láttuk, hogy már az első kezdetleges mikroszkóp is, amelynek a nagyítása még csak 100—200 körül járt, millyen lényeges haladást jelentett. Pár évtizeddel később elértek 500-as nagyítást is és sokág nem jutottak tovább. Ennek egyik legfőbb oka az volt, hogy a nagyítandó tárgyról jövő fénysugarak előbb a ritkát levegőn áthaladva lépnek be a sűrű közeget jelentő üveglencsébe. A levegő és az üveg fénytörése között igen nagy az eltérés s ea korai határt szabott a mikroszkópi nagyításnak. Nos, éppen száz éve annak is (1827),, hogy ezen az akadályon segített Giovanni Battista Amici az ú. n. immerziós (bemártó) lencse föltalálásával. A mikroszkóp tárgylencséje vízbe vagy cédrusolajba merül, tehát a nagyítandó tárgyról jövő fénysugár mingjárt sűrű közegen haladva kerül az üveglencsébe. Ennek a két közegnek a fénytörése közel egyenlő s így értük el, hogy, ma 3000-szeres a nagyítás végső határa. (A 120—30.000-szer nagyító ultramikroszkóp más dolog.) A szűkebb értelemben vett orvostudománynak is van két nevezetesebb százados évfordulója. Az egyik, hogy Francois Mélier, francia sebész 1827-ben elsőnek figyelmeztette az orvosvilágot a féregnyulvány (vakbél) megbetegedésének veszélyeire s biztos diagnózis esetén a féregnyúlványnak operáció útján való eltávolítását ajánlotta. Ám abban az időben még nem ismerték az antiszeptikus és aszeptikus műtéti eljárásokat s mivel a beteg szinte biztosabban belehalt az operációba, mint a betegségbe, az eljárást csak évtizedekkel későbben vették gyakorlati alkalmazásba. A másik évforduló : Johann Lucas Schönlein német orvostudós 1827-ben veti meg a természettudományra támaszkodó orvostudomány alapjait, amennyiben a betegség megállapításához, a pontos diagnózishoz segítségül veszi a fizikai és vegyi vizsgálatokat : vér- és vizelet-vizsgálatot, vegyi analízist, kikopogtatást, kihallgatást,és a mikroszkópi vizsgálatot. A mai orvos el se tudja képzelni, hogy valaha ezek nélkül is lehetett diagnózist csinálni. Olyan is volt az 1 $ A hátultöltő ágyút is éppen száz évvel ezelőtt találta föl Reiche porosz őrnagy. Nem is írok többet róla, mert tudom, mit kíván neki a nyájas olvasó. Én is azt kívánom 1 * iSci Sa A szocildemokraták a Talbot-ügy miatt rendkívli közgyűlés összehívását kérték Sipőcz polgármestertől A Talbot-üggyel kapcsolatban nemrégiben az a hír tért el, hogy a kormány végleg döntött a amos centrálé ügyében és úgy határozott,ogy a centrálét nem Budapesten, hanem Bánhidán építik fel. A szociáldemokrata -t községi frakciójának intézőbizottsága ez nyomban ülést tartott és azt határozta, hy a frakciónak javasolni fogja: foglaljak állást a centrálénak Bánhidán való épít ellen és kérjék a főváro rendkívüli közgyűlésének szehívását. Az intézőbizottsá ülése után ma este a szociáldemokrata fő községi frakciója tartott ülést, amelyről következő hivatalos közlést adták ki: A budapesti vényhatósági bizottság szociáldemokratasoportja Peyer Károly országgyűlési kviselő, majd dr. Bánóczy László vényhatósági bizottsági tag elnöklésével zerdán este ülést tartott. Az üléses csoport egyhangúan hozzájárult az ülőbizottság ama javaslatához, amely mint a csoport határozatilag állást foglal a Talbot-féle centrálénak Bánhidán való felépítése ellen. Változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy a centrálé Budapesten, illetve a főváros környékén építtessék fel. Annál is inkább ezen az állásponton kell lennie minden budapesti polgárnak, mert a fővárosi fogyasztók érdeke és a közgazdaság általános érdeke is ezt parancsolja. Nevezetesen, hogy a villanyközpontot Budapesten építsék fel és ne szolgáltassák ki a fővárost egyetlen bányatársulat kénye-kedvének. Tiltakozik továbbá az ellen, hogy a kormány a főváros illetékes szerveinek megkérdezése nélkül ilyen módon akarja a fővárosra oktrojálni a maga akaratát. Éppen ezért még a szerdai nap folyamán Sipőcz Jenő polgármesterhez, mint a főpolgármester helyetteséhez a rendkívüli közgyűlés összehívása ügyében levelet intézett. nmrnmrtisu —ni i ív ■»«'«sím———» —————— rr— A tírai ii szerződés nem irányul Jugoszlávia, sem Görögország ellen mondja Achmed Zogu Belgrádból jelent. Magyar Hírlap tudósítója: Az albán társaság elnöke, Achmed Zogu bég fogata Pravda munkatársát Szkutariban ésjelentette, hogy a tiranai szerződés in nacionális szerződés, amely nem irányul em Jugoszlávia, sem Görögország ellen , nem akar utat nyitni támadásoknak a Bin szabadsága ellen. Ebben a szerződben Olaszország és Albánia barátsági kapcsolatai vannak bizdítva és az albán és ois kormány kijelenti, hogy Jugoszlávia akkor csatlakozhatik ehhez a szerződéshez, amikor akar. A jugoszláv hírlapírónak arra a megjegyzésére, hogy a tiránai szerződés némely klauzulája bizalmatlanságot kelt, Ahmed Zogu azzal válaszolt, hogyha a közvélemény a tiránai szerződés klauzuláiban veszedelmet lát Albánia függetlenségét illetőleg, akkor a jugoszláv kormánynak éppen azért kellene csatlakoznia a tiranai szerződéshez, hogy ezt a veszedelmet megelőzzék. Hangsúlyozta Ahmed Zogu, hogy az albán tüzérségben mindössze öt olasz tiszt szerepel. Előalpesi Fiú-Nevelőintézet Pestalozzi Vidéki nevelőotthon svájci stílusban LÉGGYÓGYHELY FELDAFINGT£l STARNBERGI TO MELLETT Elsőrangú ház. A sextatól a prímáig, kisszámú osztályok, szigorú tanítási mód, jellemképzés. Legjobb ellátás, vizi és más sport. — Referenciák. — Prospektusok Csütörtök Egy olasz tiszt a mitrailleuse-csapatoknál, egy a depóknál, egy a transzportnál, egy új katonai mérnöki karban és egy a tengerészetnél. Megemlékezett végül Ahmed Zogu Djuraikovics dragomán esetéről, amelyet nem lényeges incidensnek minősített és annak a következményei miatt sajnálkozását fejeztei ki, kijelentvén, hogy ez az incidens egyáltalán nem volt Jugoszlávia ellen irányuló. Belgrádból jelentik: A Vreme jelenti Szkutariból, hogy Ahmed Zogu ottani látogatása alkalmával meghívta magához a békétlenkedő Mirdita-törzs hat vezetőjét. A meghívásnak csak ketten tettek eleget, de ezek is visszautasították a kenyeret és sót, amelyet Ahmed Zogu a hagyományokhoz híven átnyújtott nekik. A két mirdita-vezért ezután letartóztatták és a szkutari fogházba kísérték be. ian mii in nir hijiuichi ■ mi un »■■i im w— Szóváltás közben egy őrmester lelőtte a szakaszvezetőt Pécsről jelenti a Magyar Hírlap tudósi■jtója. A baranya megyei Mágócs községben, ahol ezidőszerint a pécsi 8. számú honvédi gyalogezred egyik osztaga gyakorlatozik, kedden este Pál Imre őrmester heves szóváltás után szolgálati revolverével agyonlőtte Gebhardt István vonatosztagbeli szakaszvezetőt. Az esetről szerda délelőtt érkezett jelentés a pécsi honvédtörvényszékre, ahonnan katonai bizottságot küldöttek ki Mágocsra. A bizottság késő este érkezett ki a községbe. Gebhardt István hullájának felboncolására így csak csütörtök reggel kerül sor. A katonai bizottság tagjai vitéz dr. Pereghy János főhadnagy-hadbíró vizsgálóbíró, Jilly László honvédügyész-százados, továbbá egy orvosszakértő és egy jegyzőkönyvvezető. A csendőrség a gyilkos őrmestert kedden este letartóztatta, s a katonai bizottság Pál Imre kihallgatását azonnal megkezdte. Információink szerint Pál Imre őrmester a csendőrség előtt tett vallomásában azzal védekezett, hogy a szakaszvezető megtámadta fegyverrel a kezében, úgyhogy ő kénytelen volt, önvédelemből revolverét használni. Gebenhardt ellen, aki veszekedő természetű ember volt. Harmadik lett Magyarország csapata az egyetemisták kardvívóbajnokságában Rómából jelentik. A Farnesine testnevelési akadémiában szerdán reggel kezdődött meg az egyetemi hallgatók mérkőzése a szabadtéri kardvívó-világbajnokságért. A küzdelemben első lett Olaszország 4 ponttal és 26 győzelemmel, 2. Franciaország, 3. Magyarország.