Magyar Hirlap, 1928. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

Fölvetődött az a kérdés, várjon Nádosy és Windischgrätz kap-e ke­gyelmet? Az elhatározás első csoportja a pénzhami­sítást nem sorolja fel azok között a bűncse­lekmények között, amelyeknek elkövetői minden további nélkül kegyelmet kapnak, így tehát Nádossyék a második csoportba tartoznak, vagyis csak akkor részesülhet­nek kegyelemben, ha a bíróság őket három hónapon belül kegyelemre méltóknak nyil­vánítja. Megállapították azt is, hogy Rupert Rezső, akit a pécsi tábla legutóbb négyhó­napi fogházra ítélt, ma pedig a Töreky­­tanács előtt állt, az amnesztia-rendelet kö­vetkeztében kegyelemben részesül. ­ A pénzügyi bizottság elfogadta a költségvetést A pénzügyi bizottság folytatta a költség­­vetés vitáját. Ganl Gaszton volt az első szó­nok, aki a földbirtok rettenetes eladósodá­sát ismertette. Kifogásolta a magas adókat és főként a tisztviselők nagy számát. A ta­karékossági elv szigorú megtartását köve­tette. A költségvetést egyébként elfogadta. Biró Pál szerint a bajoknak nem a kor­mány az oka. Szerinte az ország fogyasztó­­képessége növekedőben van és a gazdasági élet teherbírása erősbödik. Kéri, hogy teremt­senek exportlehetőségeket és faragják le a vámok egy részét. Megdicséri a Nemzeti Bank helyes vezetését és természetesen elfo­gadja a költségvetést is. Sándor Pál szerint nagy baj az, hogy a társadalom pesszimista, aminek az az oka, hogy míg az állam gazdagodik, addig a tár­sadalom mindjobban elszegényedik, mert nem bírja a terheket. Inkább az adó­terheket csökkentsék, mintsem hogy beruhá­zásokra költsék. Elismeri, hogy a világon nincs ma jobb pénzintézet a Magyar Nemzeti diánknál. A vámok csökkentését kéri és elis­meri, hogy a mezőgazdák rossz helyzetben vannak, mert magas kölcsönnel kénytelenek dolgozni és exorbitáns áron tudják megsze­rezni a szükséges eszközöket. Gróf Bethlen István kijelenti, hogy nincs szándékában a magas ipari vámokat forszí­rozni. E tekintetben az OMGE és a GyOSz megegyezése volt az alap. A szomszédos álla­mokban az volt a hangulat, hogy nem vol­tak hajlandók agrárius körök nyomására megtenni azokat az engedményeket, amikre a magyar kormány számított. Ott, ahol hiba van, azokat a tételeket revízió alá fogják venni. Bod pénzügyminiszter megállapítja, hogy a magyar pénz az egész világon stabilitásnak örvend, örül, hogy elismeri még az ellen­zéki kritika is a Nemzeti Bank kiválóságát. Nálunk kisebb az adóteher, mint külföldön és ott komplikáltabb is az adórendszer, mint nálunk. A könyveket az adómegállapítások­­nál elfogadják. Revízió alá veszi a köz­­munkaváltságot és ennek elöljárójában új útügyi törvényt készíttet. A tisztviselőkarban emelkedés van a postánál, ami az emelkedő forgalom következménye és ahány iskolával lábbel állítunk, annyival több tanító is kell. Egyszerűsíti azonban a közigazgatási és a számvitelt. A nagy tisztviselői létszámot az elvesztett háború okozta és igen nehéz a le­építés. Egy országban sem csökkentették azonban olyan rohamosan a tisztviselők számát, mint nálunk. A megüresedő állások egy részét nem fogja betültetni.­ A földbir­­tokreform finanszírozásához előbb meg kel­lene teremteni a szükséges jogi feltételeket és csak azután lehet részére tőkét biztosí­tani, ami csak külföldi kölcsönnel oldható meg. Akkor lesz itt rend, ha a földbirtok megszabadul mai súlyos adósságaitól és hogyha forgótőkéhez jut. Megoldja az Állam­vasutak beruházási programját is. Sikerülni fog az exporthitel biztosítása is. A Nemzeti Banknál azért vannak nagy összegek, mert oda koncentrálódnak az állami intézmények és a kincstár pénzei. Azután a Postatakarék­pénztár következik. A Nemzeti Bank jöve­delméből az állam is részesedik, tehát ezek jövedelmet is képeznek az államnak. Szigo­rúan akarja ellenőrizni az autonómiák ház­tartását. Ezután a költségvetést általánosságban el­fogadták és áttértek a kultusztárca költség­­vetésének tárgyalására, amelyet Oberham­­mer ismertetett A bizottság csütörtökön folytatja munkáját. a­i# '+1 ' 0 1928 március I.Mihar Katonai amnesztia A kormányzó a kormányzói hatalom át­vételének évfordulója alkalmából a honvéd­­bíráskodás alá tartozó egyénekre vonatko­zóan kegyelmet hirdet az 1020 március 1-je előtt elkövetett bűncselekményekre. A kor­mányzói elhatározás így szól: Kegyelemből elengedem: mindazon egyének szabadságvesztésbün­­tetésének hátralévő részét, akik bűncselekményüket 1920. évi már­cius hó 1-je előtt követték el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése után jelen elhatározásom keltéig sem aljas indokból eredő, vagy az állam és társada­lom törvényes rendje ellen irányuló bűn­cselekményt, sem pedig akár a honvéd­­igazságszolgáltatást érintő eddigi, akár a jelen közkegyelmi rendelkezéseim szerint amnesztia alá nem eső egyéb bűntettet el nem követtek, s hogy büntetésüknek felerészét jelen el­határozásom keltéig már lezültütték. Mindazon egyének szabadságvesztés bün­tetését, illetőleg annak hátralévő részét, akik bűncselekményüket 1920. évi március hó 1-je előtt követték el és a jogerős ítélet végrehajtása akár hivatalból,­­ akár kére­lemre, akár a lezajlott rendkívüli esemé­nyek következtében elhalasztatván, illetve félbeszak­otta Iván vagy foganatosítható nem lévén, az ítélet jogerőre emelkedésétől je­len elhatározásom keltéig legalább öt évet szabadlábon töltöttek, feltéve, hogy rájuk nézve ez előző pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. Mellőzendő, abbahagyandó, illetve meg­szüntetendő a bűnvádi eljárás az 1920. évi március hó­se előtt elkövetett s jelen elha­tározásom keltéig ismertté vált mindazon bűncselekményekre nézve, amelyeknél a bűnvádi eljárás folyamatbatétele, illetőleg lefolytatása a katonai igazságszolgáltatás menetében a háború és a forradalmakkal kapcsolatos rendkívüli események által elő­­idézett zavarok (bűnperiratok elkallódása, bizonyítékok beszerzésének nehézségei vagy egyéb, az államérdekeket érintő ok) által volt akadályozva, föltéve, hogy terhelt a bűncselemény elkövetése óta legalább öt éven át szabadlábon volt s hogy az 1. pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. Nem részesülnek jelen elhatározásom alapján kegyelemben az állami és társa­d­almi rendre nézve veszélyes egyének, to­vábbá azok, akiknek cselekménye kémke­dés, abban való „bűb­társság“ (kémkedés elősegítése), aljas indokból elkövetett gyil­kosság , szokássá vált (üzeltszerű) lopás, a hadiszállítások körül való visszaélés által elkövetett, az állam hadiereje elleni bűntett s a világháború folyamán elkövetett meg­ismételt első — vagy ennél súlyosabban mi­nősülő — szökés bűntette. Nem részesülnek továbbá kegyelemben azok sem, akik magukat a büntetés elől elvonva, bujkálnak vagy éppen külföldre tá­voztak, ide nem értve azokat, akik nyilvánvalóan nem ezzel a szándékkal, hanem a békeszer­ződés következtében maradtak átcsatolt te­rületen Annak eldöntését, hogy elítéltre (ter­heltre) nézve fennállanak-e a jelen elhatá­rozásomban meghatározott feltételek, az 1921. évi május 18-án kelt elhatározásom F. pontja szerinti kegyelmi tanácsokra biznia. Esetleg felmerülő kételyek esetén, külö­nösen pedig a kizáró okul szolgáló közveszélyesség kérdésében a honvédelmi miniszter dönt, aki jelen elhatározásom helyes végrehajtása felett a felügyeleti jogot gyakorolja. Felhatalmazom a honvédelmi minisztert arra is, hogy a többi fentebb megjelölt elő­feltételek fenforgása esetén kivételesen a kegyelmi tanács elé utalhassa azoknak az egyéneknek ügyét is, akik tam­cselekntényüket ugyan az 1-1 3. pontban megjelölt időpont után, de még az 1920. év folyamán követ­ték el. Megengedem továbbá, hogy a kegyelmi tanács­ javaslata alapján közvetlenül külön kegyeleti javaslatok legyenek elém terjeszt­­hetők az oly egyénekre vonatkozóan, akik 1920. évi március hó 1-je előtt követték el bűncselekményüket, de akikre nézve a je­­len elhatározásomban meghatározott összes feltételek nem forognak ugyan fenn, azon­ban az illetők, tekintettel a körülményekre, rendkívüli kegyelemre méltók. A nagyváradi zavargások vádlottai a bíróság előtt Bukarestből jelentik: Kolozsvárott ma folytatták a nagyváradi zavargások miatt vád alá helyezett 28 egyén bűnperének tár­gyalását. A 28 vádlottat összesen 90 védő védi, 190 tanút idéztek meg. A tárgyalást eddig kétszer el kellett napolni, mert a ta­núk egy része sohasem jelent meg az idé­zésre. A bíróság azonban most elhatározta, hogy a tárgyalást minden körülmények kö­zött befejezi. A tárgyalás mai napja a vád­lottak kihallgatásával telt el. LIOXI SEfiiYIÍM UnmAz ír«».*»(K­s-TÁv cég úz elme s Rákóczi 41 59. szám. (Népopera alvóház mellett Telette: te.TM ím Csatöri SE Franciaország 523,769 katonát tart fegyverben, de a naciona­listák még ezt is keveslik Párizsból jelentik. A kamara ma délelőtt és délután a hadsereg legénységi létszámáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A javasla­tot a késő délutáni órákban kéz­felemeléssel elfogadták. A francia hadsereg 1928. évi le­génységi állománya eszerint 523.769 fő, még­pedig: 240.000 főnyi tartalék, 106.000 főnyi tényleges állomány is 179 000 főnyi gyar­mati hadsereg. A gyarmati hadsereg legna­gyobb része, 95.000 fő, Észak-Afrikában állomásozik. A vita folyamán a szélsőjobboldali pártok szónokai hevesen kritizálták a javaslatot, amely szerintük túlságosan alacsonyan álla­pítja meg a hadsereg létszámát Jean Fabry, az ismert militarista képviselő, a hadsereg létszámának jelentékeny növelését követelte­, hivatkozással arra, hogy Franciaországnak minden eshetőségre készen kell állnia. A demokrata párt semmi áron nem nyugszik bele a Fővárosi Takarékpénztár megvásárlásába Holnap jár le az Egyesült Fővárosi Taka­rékpénztár részvénypakettjének megvásár­lására a fővárosnak adott opció. Ennélfogva az úgynevezett tizenkettes bi­zottság, melynek a városházi pártok veze­tői a tagjai, ma délben ülést tartott a rész­vények megvásárlása dolgában. Ezen az ülésen Ripka Ferenc főpolgármester is megjelent, Papanek pénzügyi szakértővel együtt. A vita meglehetősen heves lest, úgy­hogy háromszor kellett felfügeszteni a tanácskozást, am­ely zárt ajtók mögött folyt. Délután fél háromkor még javában tanács­koztak és csak fél négy felé került szava­zásra a sor. A tanácskozást nem lehetett abbahagyni, mert amint említettük, holnap lejár az opció és a Wolls-párt, valamint Kozmáék kije­lentették, hogy mindenáron dönteni kell ma ebben a kérdésben. Ezzel szemben Glücksthal Samu azon a véleményen volt, hogy ebben a fontos kér­désben meg kell hallgatni a pénzügyi bi­zottságnak a véleményét is és ebben a kérdésben csak a közgyűlés dönthet. A demokraták és a szocialis­ták egyébként, amint kiszivárgott, eré­lyesen ellenezték a részvénypakett meg­vásárlását. Ezzel szemben Wolffék és Kozmáék a megvásárlás mellett kar­doskodtak. A vita oly hosszúra nyúlt, hogy a tizenket­tes bizottság tagjai közül időközi­en ketten otthagyták a tanácskozást, úgyhogy mikor délután félnéggy órakor p­oskusházy Lajos alpolgármester szavazásra tette fel a kér­dést, hogy megvásárolja-e vagy sem a város az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár rész­vénypakettjét, már csak tíz bizottsági tag volt jelen. Ezek közül hatan a megvásárlásra szavaztak, négy bizottsági tag pedig nem­mel szavazott. Erre Folkus Kházy elnök kimondta, hogy a főváros megvásárolja az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár részvénypakettjét. Hír sze­rint a baloldal nem nyugszik bele ebbe a megoldásba és rendkívüli pénzügyi bizott­sági ülést, valamint rendkívüli közgyűlést akarnak össze­­hivatni, hogy opponálhassanak a részvények megvásárlása ellen. Bródy Ernő országgyűlési képviselő, a városházi 12-es bizottság tagja, a következőkép nyilatkozott ebben a kérdésben: — Ami szerdán délben 12-es bizottság­ban történt, az példátlan a főváros tör­ténetében. Arról van szó, hogy a fővárosi pártok vezetői sohasem vették magukra, hogy ön­hatalmúlag döntsenek egy fontos kérdésben a pénzügyi bizottságnak és a főváros közgyűlésének a meg­kerülésével Ma ez történt. Én a leghatározottabban elleneztem ezt a megoldást és a magara részéről kije­lentettete, hogy a demokrata párt elé vi­szem ezt az egész kérdést. A demokrata párt rendkívüli értekezletét össze is fog­juk hívni. A demokrata párt rendkívüli közgyűlés összehívását fogja kérni a fő­polgármestertől, aki­­ köteles ebben az ügyben összehívni a rendkívüli közgyű­lést. Nincs semmi célja a titkolózásnak, mert a részvényvásárlás mégis a főváros közgyűlése elé fog kerülni. Én ezt előre bejelentettem a 12-es bizottság mai ülé­sén, mert nem vagyok hajlandó egy ilyen fon­tos anyagi vonatkozású kérdésben egyedül a magam véleményét döntő­nek elfogadni. Arra való a főváros közgyűlése, hogy az döntsön ilyen kérdésben, nyilvánosan, a nagyközönség és a sajtó nyilvánossága előtt, mert lehetetlen, hogy 12 dv, bármennyire verzátus legyen is a főváros kérdé­seiben, kisajátítsa magának a főváros közgyűlésének hatáskörét Nem lehet amikálisan, titkosan ilyen nagyfontosságú kérdéseket elintézni. A főváros közgyűlése arra való, hogy az döntsön minden kérdésben, amely a fő­város polgárságát érdekűi és érinti Pesthy és Mayer miniszterek és Ráday Gedeon az I. osztályú magyar érdemkeresztet kapták Félhivatalosan jelentik: A kormányzó ú*, miniszterelnök előterjesztésére dr. Pesth­y Pál igazságügy miniszternek kiváló odaadás­sal és fáradhatatlan ügyi­­izgalommal a ha­zónak tett értékes szolgálatai elismeréséül az l. osztályú magyar érdemkeresztet adomá­­nyozta. A kormányzó a miniszterelnök előterjesz­tésére Mayer János földművelésügyi minisz­ternek kiváló odaadással és fáradhatatlan ü­gybu­zgalomm­al különösen a mezőgazdaság terén teljesített értékes szolgálatai elismeré­­séül az I. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta. A kormányzó a miniszterelnök előterjesz­tésére gróf Ráday Gedeon nyugalmazott bel­ügyminiszter, országgyűlési képviselőnek ér­demekben gazdag, önzetlen és hazafias köz­isend tevékenysége elismeréséül az I. osz­tályú magyar érdemkeresztet adományozta. Szigetvárott pótválasztás lesz Nádosy és Nicsovics között Szigetvárról jelentik: Ma folyt le a sziget­vári kerületben a pótválasztás és este kilenc órakor a szavazatok így állnak: Nádosy Elek 5258, dr. Nicsovics Vazul 2912, Kele­men István 2391, Fekecs Vendel 1041. A szav­­vazás már csak kevés helyen folyik, úgy­hogy ma este lezárják és az eredményt hol­nap hirdetik ki. A mostani számarány mellett is bizonyosra vehető, hogy Nádosy és Nicso­vics között pótválasztásra kerül sor

Next