Magyar Hirlap, 1928. április (38. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-01 / 76. szám

4 1928 április­­. két értékes ritkaságot magokkal hozni és így Caligula gályáiról temérdek ér­tékes műtárgy tűnt el Egyik-másik művészeti ritkaságot sikerült mindazonáltal megmenteni és ezek most a római múzeumban tesznek tanúbizonyságot arról, hogy milyen hallatlanul értékes mű­kincsek lehetnek még mindig a nemi-­ tó tükre alatt. A legértékesebb ezek között egy bronz oroszlánfej és egy bronz farkasfej, végül egy Meduzafő, amely feltűnően ha­sonlít arra a Meduzafejre, amelyet néhány évvel előbb a Tiberis medrében találtak. Aki csak egyszer is látta ezeket a gyönyörű bronztárgyakat, tisztában van azzal, hogy milyen óriási nyeresége volna az egész vi­lág művészetének, ha sikerülne teljes egé­szében megismerni a nemi-­ tó fenekén he­verő két római gályát. Miért épített Caligula császár a kis neműi tó vizére két hatalmas gályát? Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy miért építtetett Caligula császár a parányi neműi tó vizére két ilyen óriási hajót, hiszen a 70 méteres gályák a másfél kilométeres tavon nem nagyon hajókázhattak,­­tény, hogy egyedül Caligula császárnak volt ez a rögeszméje, különben a rómaiak között ez a szokás nem igen volt elterjedve. Caligula a régi görögöktől és egyiptomiaktól tanulta el a szokást, hiszen Cleopatra úszó palotái, amelyek a Ní­lus vízén ringatóztak és a syracuzai Geron úszó nyaralói közismertek vol­tak abban az időben. A rómaiak is vízi nyaralókba vonultak a nagy nyári hőség idején, de ezek az úszó­házak még legrosszabb esetben is a Tiberisen hajókáztak, a többségük pedig a Földközi tenger partjait járta be gazdáival. A rómaiak Úszóházai a lehető legnagyobb fényűzéssel voltak berendezve. Gyönyörű festmények, művészi szobrok díszítették a szobákat, a fürdők és a különböző isteneknek szentelt kápolnák pedig túlteltek még a szárazföldön álló házakban talált hasonló intézménye­ken is. Caligula alig négy évig uralkodott, így csak nagyon rövid ideig használhatta két gyönyörű hajóját. A nagyobbik gálya a császár és udvar­tartása számára készült, míg a kisebbi­ken alkalmasint hűséges légionáriusai laktak, akik minden útjára elkísérték a kegyetlen katonacsászárt. Természetesen egyik hajó sem azért készült, hogy nagy utakat tegye­nek meg velük, hanem csupán a császár mulattatására és azért, hogy teljes bizton­ságban pihenhessen a hajó fedélzetén. Caligula tudvalevőleg már őrült volt, amikor a trónra került és súlyos álmat­lanságban szenvedett. Annyi bizonyos, hogy a nem ii tónál ideáli­­sabb nyaralóhelyet el sem lehet képzelni, hiszen még a legforróbb nyár idején is hűvös szellő lengedezik a hegyek közt fekvő tó tükre felett, amellett pedig Caligula való­ban biztonságban érezhette magát minden támadás elől, amitől joggal tartott, hiszen Krisztus után 41 február 24-én valóban or­gyilkos tőrének esett áldozatául. Hogyan süllyedt el a hét gálya? A történetírók nem jegyezték fel, hogy Caligula halála után mennyi ideig lebegtek még a nemii tó tükrén a gyönyörű gályák, de valószínű, hogy miután halála után senki sem törődött velük, lassan kint víz kezdett szivárogni a hajók belsejébe és miután a tömérdek érc, márvány és egyéb súlyos anyag amúgy is nagyon megterhelte a hajó­kat, azok lassan-lassan mind mélyebbre gyomor és béltisztító hatása páratlan. Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Az Igmándit ne tévessze össze másfajta keserűvízzel! — Csak húsz fillér egy csomag se­lyemmel bélelt levélpapír, amin magá­tól megiródik a levélpapír és a hölgy örömkönnyeket sír. Csak húsz fillér, hölgyeim és uraim, finom vétel, előny­­vétel, utánvéttel és részvéttel. Gyöngéllem az ügyet. Ennél már mink falusiak is előbbre vagyunk. Láttam én a szegedi szegénypiacon egy csutka­nyakú magyart, aki egy pár rossz csiz­mát árult, mivel most már, hogy nyila­dozik az idő, a rendes ember úgyis fel­köszön a csizmának és mezítláb jár földanyánk hátán. Tehát a magyar előtt tartózkodik a csizma és a csizmán tartózkodik egy ve­réb. Ha valaki közeledik, akkor föl­rebben, csippen is egyet, de el nem száll, mert oda van kötve a csizma füléhez spárgával. — Hát ez a veréb, bátya? Ezt is árulja kend? —■ Neve, uram, — magyarázza a csutkanyakú — hát ez a reklám. Hogy jobban észrevegyenek a népek. Nem is tudom, mi lesz ebből a Pest­ből, ha mink egyszer nekidaráljuk ma­gunkat az üzletnek. Az Andrássy úti lámpák fényében el­­cikkázik egy madár. Furcsa kész, repü­léssel bukik a föld felé. Egy hölgy elvi­sítja magát: — Jesszus, patkány! De aligha patkány, mert már megint fölvágódott a lámpáig. — Eh, veréb, — mondja egy monok­­lis úr — nyilván kiesett a fészekből. — Dehogy, — állt meg mosolyogva egy másik úr — a veréb még ilyenkor nem esik ki a fészekből, csak mikor a fiai megnőnek és kitaszigálják belőle. Ez fecske, kérem. A fecske költöző ma­dár, tetszik tudni, s most keresi a fész­két. Ő a tavasz hírnöke. Lám, csakugyan, fecske. Az emberek meg vannak illetődve és meg vannak nyugodva, most már­ biztos, hogy tavasz van. Egy kopasz úr le is veszi a kalap­ját, fölemeli a fejét a lámpa felé és na­gyot szippant. — Á, ózon, érzitek? A hozzátartozó hölgy is érzi. Mások is kezdik érezni. Csak ő nem szól sem­mit, az esti bogárvadász, a sutaröptű madár, a denevér, a pesti tavasz hír­nőké. * Az Állatkertben két egymásba nyíló kerítés, az egyiken is kint van a bérlő névjegye, a másikon is. Az egyikben a fekete bivaly lakik, a másikban a fehér bivaly, latinul és magyarul. Csakhogy egyik lakosztályból át lehet a másikba menni és jelenleg a két bérlő ki is hasz­nálta ezt a lehetőséget. Most a fehér bi­valy a fekete bivaly és a fekete bivaly a fehér bivaly és a pesti nemzet zavar­ban van és nem tudja, mit higgyen. Ebből látom, hogy hogy keletkeznek Pesten a félreértések. • A nyüzsgő téren, a villamosbódénál, a szürke vasoszlopon halvány rózsaszín foltocskát látok. Megnézem közelebbről: a foltocskának elmosódott szívformája van. Végighúzva rajta az ujjam: piros­ceruzás lesz, a foltocska fog. Elég ma­gasan van, gyerekkor ide fel nem ért. Ez valami titkos jel, amilyent mifelénk vándorcigányok hagyogatnak el a pusz­tai erdőkben. Ide piros szívet rajzolt egyszer valaki, nyilván magamforma fa­lusi, aki olyan egymagában bolygott ebben az embervadonban, mint most én. Eső mosta, hólé áztatta, nap szárította, szél­porlasztotta, de azért megvan. Ki lehet, merre jár, mit csinál, megvan-e még, aki emléket állított, üzenetet kül­dött, esküt fogadott a piros szívvel? Mindegy, akárki volt, a falusi ember úgy érzi, hogy neki most kötelessége egy boltot keresni, ott piros plajbászt venni s azzal újra lángolóvá tenni a szürke oszlopon a piros szívet, így ni. Hadd nyíljon tavaszt ez a piros szívvirág ezek­nek a szegény pestieknek. Ne mondhas­sák, hogy nem hagytam itt nekik sem­mit s mit lehet tudni, hátha javamra ír­ják ezt a jóvátételt valahol a Cassiopeia­­csillagban. Kispest, Pesterzsébet és Csepel sok-sok lakosa megbetegedett a rossz ivóvíz követ­keztében és hivatalos vizsgálat indult meg, hogy megállapítsák, miképpen fertőződött meg e városok vize és ki felelős a tömeges megbetegedésekért? Újpesten ellenben, ahol tizenöt év óta panaszkodnak az emberek a rossz ivóvíz miatt, minden maradt a régi­ben. Újpestnek, ennek a szépen fejlődő gyár­városnak a vizét körülbelül 15 éve az Ister Rt. vízművek szolgáltatja. Évek óta panaszkodtak Újpest lakosai, hogy az Ister vize ihatatlan s az egész­ségre ártalmas. Hivatalos vizsgálat indult meg Újpesten is és a vizsgálat igazat adott a panaszkodók­­nak. Csodálatosképpen nem történt semmi. Az Ister nyugodtan tovább szolgáltatta az ihatatlan vizet. Újpest polgárai pedig las­sanként leszoktak a vízivásról. Új ipar vi­rágzott ki Újpesten: a szódavízgyártás, mert sehol nem isznak annyi szódavizet, mint Újpesten. Körülbelül két évvel ezelőtt Újpest vá­rosának egyik közgyűlése alkalmával dr. Faggy­as Gyula tisztifőorvost tették felelőssé Újpest lehetetlen vízviszonyai miatt. A fő­orvos ekkor fölállott és azt mondotta, hogy­­ nagyon jól tudja, hogy a víz rossz és iha­tatlan, de az egészségre nem ártalmas. Újpest városának közgyűlése megnyugo­dott a tisztifőorvos válaszában. Az Ister víz­művek igazgatósága pedig kijelentette, hogy Újpest városának a vizét megpróbálja szű­rőkkel élvezhetőbbé tenni. A kutak környéke és a közegészség ügye Mostanában a pesterzsébeti, kispesti és csepeli vízfertőzés terelte újra a ügyeimet az Ister-vízművekre. Kintjártunk Újpesten és meglátogattuk az Ister-vízművek rt. Nép­szigeten levő telepét. Az Ister kútjai köze­lében trágyadombok, pöcegödrök vannak. Áradás idején a Duna vize elönti a ku­takat és megfertőzi az ivóvizet. A kutak közvetlenül „a kis Duna“, azaz a Duna holt ága közelében vannak. Ebbe a holt Dunaágba ömlenek Újpest csatornái s a közeli gyárak elhasznált rothadó anyagai­nak levezetőcsövei. Az újpesti polgárok kétségbeesetten pa­naszkodnak, hogy nem törődik senki velük, jövedelmüknek egy részét szóda- és ásvány­vízre kell fordítaniuk. Több helyen érdek­lődtünk, mindenütt panaszt hallottunk. Egy újpesti biztosítási tisztviselő a következőket mondotta az újpesti ivóvízről: — Fizetésem 240 pengő, ebből minden hó­napban körülbelül negyven pengőt költök ásványvízre.» Még a teámat is ásványvízből készítem, próbáltam rendes vízvezetéki vízből csinálni teát, de bűzös lett, lehetetlenség volt meginni. Tűrhetetlenek az állapotok és hiába fordulunk akárhová se­gítségért, mindenütt azt mondják, legyünk türelemmel, megjavul a víz. Dr. Faggyas tisztifőorvos nyilatkozata Felkerestük dr. Faggyas Gyulát, Újpest városának tisztifőorvosát, akivel beszélget­tünk az újpesti vízmizériákról. A főorvos úr hivatalos nyilatkozatot nem tett, de sok érdekeset mondott. — A vizsgálatokat én vezettem az Ister ellen mondotta a tisztifőorvos. — Kár boly­gatni most ezeket a dolgokat, mert hiszen most már lassanként rendbejön minden. — Tisztifőorvos úr, azt hallottunk, hogy Újpesten két tífuszeset fordult elő. — Kérem, ez nem felel meg a valóságnak — jelenti ki —, ez félreértés. Különben sem tartozik a vízre, mert hiszen attól tizenöt év óta nem betegedett meg senki. Igaz az, hogy a víz un­dór gerjesztő, de az egészségre nem ártalmas. Ezután egymásután soroljuk fel, hogy az Ister kútjai mellett trágyadombok, pöce­­gödrök vannak, a holt Dunaág, amelybe a gyárak szennyvize és a város csatornái öm­lenek és hogy áradáskor elönti a Duna vize a kutakat és ezzel megfertőzi Újpest ivó­vizét. — Ez, sajnos, igaz — mondja Újpest vá­ros tisztifőorvosa —, de meg kell említenem, hogy a trágyadombokat az én utasításomra elhordták a kutak körül, a pöcegödrö­­ket kitisztították és betemették. A holt Dunaágra vonatkozólag a népjóléti minisztériumtól éppen most kaptunk értesí­tést arról, hogy a zsilipeket kijavítják és rendbejön minden. Egyetlen baja az újpesti víznek, hogy mangántartalmú és emiatt bű­zös. Az Ister különben most kutakat furat s így megvan a lehetőség, hogy igen rövid időn belül rendes ivóvizet szolgáltathat. Dr. Andriska egyetemi tanár tanulmányának megdöbbentő adatai Dr. Andriska Viktor egyetemi tanár a Népegészségügy című közegészségügyi folyó­iratban legutóbb tanulmányt írt az újpesti vízről. Andriska professzor szerint az Ister­­kutakon segíteni nem lehet. Az Ister kútjai szerves anyagot még el nem kövesedett és meg nem szenesedett állapotban tartalmaz­nak. A víznek hatalmas mangántartalma van, ami miatt ihatatlan. Az Ister telepét megvizsgálta­ Andriska egyetemi tanár és ő is megállapította, hogy a kutak kö­zelében pöcegödrök és trágyadombok vannak, ettől undorító a víz íze és szaga. Külön kísérletet folytatott az újpesti ivó­vízzel. Egy vizespohárba Ister-vizet öntött és 24 órán keresztül állni hagyta, 24 óra múlva körülbelül egy centiméte­res üledéke volt a pohár víznek. Ezt az üledéket megvizsgálták és megálla­pították, hogy élő állatok oszlásnak indult tömegéből áll. Ez a vizsgálat az újpesti polgárokat any­­nyira megdöbbentette, hogy társadalmi ak­ciót indítottak az Ister ellen. Küldöttséget menesztenek a népjóléti miniszerhez és kérni fogják a legszigorúbb vizsgálatot. Réti Sándor Mindenki megállapítja, hogy az újpesti víz undort gerjesztő, de az újpestiek évek óta ezt a vizet kénytelenek inni süllyedtek, míg végül is egészen eltűntek a nézők szemei elől. Amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a két gálya el fog süllyedni, a rómaiak kísérletet tettek, hogy partra vontassák őket, de éppen ennél a partvontatási kísérletnél merültek el azután egészen a hajók. Min­den jel arra vall, hogy Caligula gályái azon mód süllyedtek el, ahogyan a császár ott­hagyta őket, legalább is az 1895-ben nap­világra hozott gyönyörű műtárgyak azt bizonyítják, hogy nem történt kísérlet a hajók leszerelésére. A kisebbik gálya 15 méter mélységben fekszik a tó színe alatt, a nagyobbik azonban már legalább 25 mé­ternyire, ott, ahol a tó medre éppen hirte­len meredeken kezd lejteni. Kétségtelen, hogy amikor a kiemelési munkálatok megkezdődnek, valóságos nép­­vándorlás indul majd Rómából a nemii tó felé, mert valóban egészen különös és szo­katlan látvány lesz, amikor az óriási szi­vattyúk hozzákezdenek a tó vizének lecsa­­polásához és megindul a régi rómaiak titok­zatos alagútján keresztül a Campagna sík­sága felé. A mérnökök úgy számítják, hogy legalább 35 millió köbtonna vizet kell ki­­szivattyúzniuk ahhoz, hogy 25—30 méterrel lecsapolhassák a tó vizét, de miután a forrásokból folyton újabb és újabb vízmennyiség fog ömleni a tóba, legalább 75—100 millió köbtonna víz kiszivattyúzásával kell számolni. Rómában bizonyosra veszik, hogy a turisták egész serege fogja ellepni a nemii tó part­jait, akik az éjszakákat sátrak alatt töltik majd az albai hegyek oldalán, hiszen kelle­mesebb nyári üdülést el sem lehet képzelni, mint ebben a gyönyörű történelmi környe­zetben, ahol még a legforróbb kánikula ide­jén sincsen meleg. Az albai hegyek már a régi Róma idején is kedvelt nyaralóhelyek voltak és Tusculum erdeinek közepében állott Cicero kedves nyaralója is. Aznap, amikor majd láthatóvá válik az első gálya orra, természetesen még az addigiakat is sokszorosan felülmúló tömegekben lepik majd el az idegenek és Róma lakosai a nemii tó partját, mert valóban egyedülálló látvány lesz, amikor Caligula két kincses gályája ki­emelkedik a tó vizének tükréből. Vasárnap Elnapolták a szkupstinát Belgrádból jelentik. A szkupstinát ma bi­zonytalan időre elnapolták. Valószínűleg április 20-a előtt nem is ül össze. Az elna­polást az elnök még a teljes napirend elinté­zése előtt hirdette ki, úgy hogy a napirend utolsó pontja dr. Nagy Ödön radikálispárti magyar képviselő mandátumának igazolása csak az orthodox hús­vét után tárgyalható le. v**1 uccs 15- ö'j vezetőségi rassi Sál*. OCellUWi Idegen nyelvek csakis, küH­lö­­diek Utal lank­tatnik (Társalgási, kereskedelmi, tudomá-í­nyos, irodalmi, műszaki nyelvek) Személyenkénti oktatási családi társaskörök. Kisebb, nagyobb csoportok höveves urak részére. Felvétel minden időben. Oktatás reggel 6-tól este 9-ig. Teréz 245-99. Kérje B. tájékoztatónkét !

Next