Magyar Hirlap, 1928. április (38. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-01 / 76. szám
4 1928 április. két értékes ritkaságot magokkal hozni és így Caligula gályáiról temérdek értékes műtárgy tűnt el Egyik-másik művészeti ritkaságot sikerült mindazonáltal megmenteni és ezek most a római múzeumban tesznek tanúbizonyságot arról, hogy milyen hallatlanul értékes műkincsek lehetnek még mindig a nemi- tó tükre alatt. A legértékesebb ezek között egy bronz oroszlánfej és egy bronz farkasfej, végül egy Meduzafő, amely feltűnően hasonlít arra a Meduzafejre, amelyet néhány évvel előbb a Tiberis medrében találtak. Aki csak egyszer is látta ezeket a gyönyörű bronztárgyakat, tisztában van azzal, hogy milyen óriási nyeresége volna az egész világ művészetének, ha sikerülne teljes egészében megismerni a nemi- tó fenekén heverő két római gályát. Miért épített Caligula császár a kis neműi tó vizére két hatalmas gályát? Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy miért építtetett Caligula császár a parányi neműi tó vizére két ilyen óriási hajót, hiszen a 70 méteres gályák a másfél kilométeres tavon nem nagyon hajókázhattak,tény, hogy egyedül Caligula császárnak volt ez a rögeszméje, különben a rómaiak között ez a szokás nem igen volt elterjedve. Caligula a régi görögöktől és egyiptomiaktól tanulta el a szokást, hiszen Cleopatra úszó palotái, amelyek a Nílus vízén ringatóztak és a syracuzai Geron úszó nyaralói közismertek voltak abban az időben. A rómaiak is vízi nyaralókba vonultak a nagy nyári hőség idején, de ezek az úszóházak még legrosszabb esetben is a Tiberisen hajókáztak, a többségük pedig a Földközi tenger partjait járta be gazdáival. A rómaiak Úszóházai a lehető legnagyobb fényűzéssel voltak berendezve. Gyönyörű festmények, művészi szobrok díszítették a szobákat, a fürdők és a különböző isteneknek szentelt kápolnák pedig túlteltek még a szárazföldön álló házakban talált hasonló intézményeken is. Caligula alig négy évig uralkodott, így csak nagyon rövid ideig használhatta két gyönyörű hajóját. A nagyobbik gálya a császár és udvartartása számára készült, míg a kisebbiken alkalmasint hűséges légionáriusai laktak, akik minden útjára elkísérték a kegyetlen katonacsászárt. Természetesen egyik hajó sem azért készült, hogy nagy utakat tegyenek meg velük, hanem csupán a császár mulattatására és azért, hogy teljes biztonságban pihenhessen a hajó fedélzetén. Caligula tudvalevőleg már őrült volt, amikor a trónra került és súlyos álmatlanságban szenvedett. Annyi bizonyos, hogy a nem ii tónál ideálisabb nyaralóhelyet el sem lehet képzelni, hiszen még a legforróbb nyár idején is hűvös szellő lengedezik a hegyek közt fekvő tó tükre felett, amellett pedig Caligula valóban biztonságban érezhette magát minden támadás elől, amitől joggal tartott, hiszen Krisztus után 41 február 24-én valóban orgyilkos tőrének esett áldozatául. Hogyan süllyedt el a hét gálya? A történetírók nem jegyezték fel, hogy Caligula halála után mennyi ideig lebegtek még a nemii tó tükrén a gyönyörű gályák, de valószínű, hogy miután halála után senki sem törődött velük, lassan kint víz kezdett szivárogni a hajók belsejébe és miután a tömérdek érc, márvány és egyéb súlyos anyag amúgy is nagyon megterhelte a hajókat, azok lassan-lassan mind mélyebbre gyomor és béltisztító hatása páratlan. Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Az Igmándit ne tévessze össze másfajta keserűvízzel! — Csak húsz fillér egy csomag selyemmel bélelt levélpapír, amin magától megiródik a levélpapír és a hölgy örömkönnyeket sír. Csak húsz fillér, hölgyeim és uraim, finom vétel, előnyvétel, utánvéttel és részvéttel. Gyöngéllem az ügyet. Ennél már mink falusiak is előbbre vagyunk. Láttam én a szegedi szegénypiacon egy csutkanyakú magyart, aki egy pár rossz csizmát árult, mivel most már, hogy nyiladozik az idő, a rendes ember úgyis felköszön a csizmának és mezítláb jár földanyánk hátán. Tehát a magyar előtt tartózkodik a csizma és a csizmán tartózkodik egy veréb. Ha valaki közeledik, akkor fölrebben, csippen is egyet, de el nem száll, mert oda van kötve a csizma füléhez spárgával. — Hát ez a veréb, bátya? Ezt is árulja kend? —■ Neve, uram, — magyarázza a csutkanyakú — hát ez a reklám. Hogy jobban észrevegyenek a népek. Nem is tudom, mi lesz ebből a Pestből, ha mink egyszer nekidaráljuk magunkat az üzletnek. Az Andrássy úti lámpák fényében elcikkázik egy madár. Furcsa kész, repüléssel bukik a föld felé. Egy hölgy elvisítja magát: — Jesszus, patkány! De aligha patkány, mert már megint fölvágódott a lámpáig. — Eh, veréb, — mondja egy monoklis úr — nyilván kiesett a fészekből. — Dehogy, — állt meg mosolyogva egy másik úr — a veréb még ilyenkor nem esik ki a fészekből, csak mikor a fiai megnőnek és kitaszigálják belőle. Ez fecske, kérem. A fecske költöző madár, tetszik tudni, s most keresi a fészkét. Ő a tavasz hírnöke. Lám, csakugyan, fecske. Az emberek meg vannak illetődve és meg vannak nyugodva, most már biztos, hogy tavasz van. Egy kopasz úr le is veszi a kalapját, fölemeli a fejét a lámpa felé és nagyot szippant. — Á, ózon, érzitek? A hozzátartozó hölgy is érzi. Mások is kezdik érezni. Csak ő nem szól semmit, az esti bogárvadász, a sutaröptű madár, a denevér, a pesti tavasz hírnőké. * Az Állatkertben két egymásba nyíló kerítés, az egyiken is kint van a bérlő névjegye, a másikon is. Az egyikben a fekete bivaly lakik, a másikban a fehér bivaly, latinul és magyarul. Csakhogy egyik lakosztályból át lehet a másikba menni és jelenleg a két bérlő ki is használta ezt a lehetőséget. Most a fehér bivaly a fekete bivaly és a fekete bivaly a fehér bivaly és a pesti nemzet zavarban van és nem tudja, mit higgyen. Ebből látom, hogy hogy keletkeznek Pesten a félreértések. • A nyüzsgő téren, a villamosbódénál, a szürke vasoszlopon halvány rózsaszín foltocskát látok. Megnézem közelebbről: a foltocskának elmosódott szívformája van. Végighúzva rajta az ujjam: pirosceruzás lesz, a foltocska fog. Elég magasan van, gyerekkor ide fel nem ért. Ez valami titkos jel, amilyent mifelénk vándorcigányok hagyogatnak el a pusztai erdőkben. Ide piros szívet rajzolt egyszer valaki, nyilván magamforma falusi, aki olyan egymagában bolygott ebben az embervadonban, mint most én. Eső mosta, hólé áztatta, nap szárította, szélporlasztotta, de azért megvan. Ki lehet, merre jár, mit csinál, megvan-e még, aki emléket állított, üzenetet küldött, esküt fogadott a piros szívvel? Mindegy, akárki volt, a falusi ember úgy érzi, hogy neki most kötelessége egy boltot keresni, ott piros plajbászt venni s azzal újra lángolóvá tenni a szürke oszlopon a piros szívet, így ni. Hadd nyíljon tavaszt ez a piros szívvirág ezeknek a szegény pestieknek. Ne mondhassák, hogy nem hagytam itt nekik semmit s mit lehet tudni, hátha javamra írják ezt a jóvátételt valahol a Cassiopeiacsillagban. Kispest, Pesterzsébet és Csepel sok-sok lakosa megbetegedett a rossz ivóvíz következtében és hivatalos vizsgálat indult meg, hogy megállapítsák, miképpen fertőződött meg e városok vize és ki felelős a tömeges megbetegedésekért? Újpesten ellenben, ahol tizenöt év óta panaszkodnak az emberek a rossz ivóvíz miatt, minden maradt a régiben. Újpestnek, ennek a szépen fejlődő gyárvárosnak a vizét körülbelül 15 éve az Ister Rt. vízművek szolgáltatja. Évek óta panaszkodtak Újpest lakosai, hogy az Ister vize ihatatlan s az egészségre ártalmas. Hivatalos vizsgálat indult meg Újpesten is és a vizsgálat igazat adott a panaszkodóknak. Csodálatosképpen nem történt semmi. Az Ister nyugodtan tovább szolgáltatta az ihatatlan vizet. Újpest polgárai pedig lassanként leszoktak a vízivásról. Új ipar virágzott ki Újpesten: a szódavízgyártás, mert sehol nem isznak annyi szódavizet, mint Újpesten. Körülbelül két évvel ezelőtt Újpest városának egyik közgyűlése alkalmával dr. Faggyas Gyula tisztifőorvost tették felelőssé Újpest lehetetlen vízviszonyai miatt. A főorvos ekkor fölállott és azt mondotta, hogy nagyon jól tudja, hogy a víz rossz és ihatatlan, de az egészségre nem ártalmas. Újpest városának közgyűlése megnyugodott a tisztifőorvos válaszában. Az Ister vízművek igazgatósága pedig kijelentette, hogy Újpest városának a vizét megpróbálja szűrőkkel élvezhetőbbé tenni. A kutak környéke és a közegészség ügye Mostanában a pesterzsébeti, kispesti és csepeli vízfertőzés terelte újra a ügyeimet az Ister-vízművekre. Kintjártunk Újpesten és meglátogattuk az Ister-vízművek rt. Népszigeten levő telepét. Az Ister kútjai közelében trágyadombok, pöcegödrök vannak. Áradás idején a Duna vize elönti a kutakat és megfertőzi az ivóvizet. A kutak közvetlenül „a kis Duna“, azaz a Duna holt ága közelében vannak. Ebbe a holt Dunaágba ömlenek Újpest csatornái s a közeli gyárak elhasznált rothadó anyagainak levezetőcsövei. Az újpesti polgárok kétségbeesetten panaszkodnak, hogy nem törődik senki velük, jövedelmüknek egy részét szóda- és ásványvízre kell fordítaniuk. Több helyen érdeklődtünk, mindenütt panaszt hallottunk. Egy újpesti biztosítási tisztviselő a következőket mondotta az újpesti ivóvízről: — Fizetésem 240 pengő, ebből minden hónapban körülbelül negyven pengőt költök ásványvízre.» Még a teámat is ásványvízből készítem, próbáltam rendes vízvezetéki vízből csinálni teát, de bűzös lett, lehetetlenség volt meginni. Tűrhetetlenek az állapotok és hiába fordulunk akárhová segítségért, mindenütt azt mondják, legyünk türelemmel, megjavul a víz. Dr. Faggyas tisztifőorvos nyilatkozata Felkerestük dr. Faggyas Gyulát, Újpest városának tisztifőorvosát, akivel beszélgettünk az újpesti vízmizériákról. A főorvos úr hivatalos nyilatkozatot nem tett, de sok érdekeset mondott. — A vizsgálatokat én vezettem az Ister ellen mondotta a tisztifőorvos. — Kár bolygatni most ezeket a dolgokat, mert hiszen most már lassanként rendbejön minden. — Tisztifőorvos úr, azt hallottunk, hogy Újpesten két tífuszeset fordult elő. — Kérem, ez nem felel meg a valóságnak — jelenti ki —, ez félreértés. Különben sem tartozik a vízre, mert hiszen attól tizenöt év óta nem betegedett meg senki. Igaz az, hogy a víz undór gerjesztő, de az egészségre nem ártalmas. Ezután egymásután soroljuk fel, hogy az Ister kútjai mellett trágyadombok, pöcegödrök vannak, a holt Dunaág, amelybe a gyárak szennyvize és a város csatornái ömlenek és hogy áradáskor elönti a Duna vize a kutakat és ezzel megfertőzi Újpest ivóvizét. — Ez, sajnos, igaz — mondja Újpest város tisztifőorvosa —, de meg kell említenem, hogy a trágyadombokat az én utasításomra elhordták a kutak körül, a pöcegödröket kitisztították és betemették. A holt Dunaágra vonatkozólag a népjóléti minisztériumtól éppen most kaptunk értesítést arról, hogy a zsilipeket kijavítják és rendbejön minden. Egyetlen baja az újpesti víznek, hogy mangántartalmú és emiatt bűzös. Az Ister különben most kutakat furat s így megvan a lehetőség, hogy igen rövid időn belül rendes ivóvizet szolgáltathat. Dr. Andriska egyetemi tanár tanulmányának megdöbbentő adatai Dr. Andriska Viktor egyetemi tanár a Népegészségügy című közegészségügyi folyóiratban legutóbb tanulmányt írt az újpesti vízről. Andriska professzor szerint az Isterkutakon segíteni nem lehet. Az Ister kútjai szerves anyagot még el nem kövesedett és meg nem szenesedett állapotban tartalmaznak. A víznek hatalmas mangántartalma van, ami miatt ihatatlan. Az Ister telepét megvizsgálta Andriska egyetemi tanár és ő is megállapította, hogy a kutak közelében pöcegödrök és trágyadombok vannak, ettől undorító a víz íze és szaga. Külön kísérletet folytatott az újpesti ivóvízzel. Egy vizespohárba Ister-vizet öntött és 24 órán keresztül állni hagyta, 24 óra múlva körülbelül egy centiméteres üledéke volt a pohár víznek. Ezt az üledéket megvizsgálták és megállapították, hogy élő állatok oszlásnak indult tömegéből áll. Ez a vizsgálat az újpesti polgárokat anynyira megdöbbentette, hogy társadalmi akciót indítottak az Ister ellen. Küldöttséget menesztenek a népjóléti miniszerhez és kérni fogják a legszigorúbb vizsgálatot. Réti Sándor Mindenki megállapítja, hogy az újpesti víz undort gerjesztő, de az újpestiek évek óta ezt a vizet kénytelenek inni süllyedtek, míg végül is egészen eltűntek a nézők szemei elől. Amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a két gálya el fog süllyedni, a rómaiak kísérletet tettek, hogy partra vontassák őket, de éppen ennél a partvontatási kísérletnél merültek el azután egészen a hajók. Minden jel arra vall, hogy Caligula gályái azon mód süllyedtek el, ahogyan a császár otthagyta őket, legalább is az 1895-ben napvilágra hozott gyönyörű műtárgyak azt bizonyítják, hogy nem történt kísérlet a hajók leszerelésére. A kisebbik gálya 15 méter mélységben fekszik a tó színe alatt, a nagyobbik azonban már legalább 25 méternyire, ott, ahol a tó medre éppen hirtelen meredeken kezd lejteni. Kétségtelen, hogy amikor a kiemelési munkálatok megkezdődnek, valóságos népvándorlás indul majd Rómából a nemii tó felé, mert valóban egészen különös és szokatlan látvány lesz, amikor az óriási szivattyúk hozzákezdenek a tó vizének lecsapolásához és megindul a régi rómaiak titokzatos alagútján keresztül a Campagna síksága felé. A mérnökök úgy számítják, hogy legalább 35 millió köbtonna vizet kell kiszivattyúzniuk ahhoz, hogy 25—30 méterrel lecsapolhassák a tó vizét, de miután a forrásokból folyton újabb és újabb vízmennyiség fog ömleni a tóba, legalább 75—100 millió köbtonna víz kiszivattyúzásával kell számolni. Rómában bizonyosra veszik, hogy a turisták egész serege fogja ellepni a nemii tó partjait, akik az éjszakákat sátrak alatt töltik majd az albai hegyek oldalán, hiszen kellemesebb nyári üdülést el sem lehet képzelni, mint ebben a gyönyörű történelmi környezetben, ahol még a legforróbb kánikula idején sincsen meleg. Az albai hegyek már a régi Róma idején is kedvelt nyaralóhelyek voltak és Tusculum erdeinek közepében állott Cicero kedves nyaralója is. Aznap, amikor majd láthatóvá válik az első gálya orra, természetesen még az addigiakat is sokszorosan felülmúló tömegekben lepik majd el az idegenek és Róma lakosai a nemii tó partját, mert valóban egyedülálló látvány lesz, amikor Caligula két kincses gályája kiemelkedik a tó vizének tükréből. Vasárnap Elnapolták a szkupstinát Belgrádból jelentik. A szkupstinát ma bizonytalan időre elnapolták. Valószínűleg április 20-a előtt nem is ül össze. Az elnapolást az elnök még a teljes napirend elintézése előtt hirdette ki, úgy hogy a napirend utolsó pontja dr. Nagy Ödön radikálispárti magyar képviselő mandátumának igazolása csak az orthodox húsvét után tárgyalható le. v**1 uccs 15- ö'j vezetőségi rassi Sál*. OCellUWi Idegen nyelvek csakis, küHlödiek Utal lanktatnik (Társalgási, kereskedelmi, tudomá-ínyos, irodalmi, műszaki nyelvek) Személyenkénti oktatási családi társaskörök. Kisebb, nagyobb csoportok höveves urak részére. Felvétel minden időben. Oktatás reggel 6-tól este 9-ig. Teréz 245-99. Kérje B. tájékoztatónkét !