Magyar Hirlap, 1928. november (38. évfolyam, 249-272. szám)

1928-11-03 / 249. szám

4 1928­ november 3. •AACSJ5ÍJ* HIPIAP Mr. H. G. Welk szomszédságában Essexben él egy öregedő milliomos, aki túl az ötvenedik esztendőn, a szívelzsíroso­­dás rémén és az elkerülhetetlen érelmesze­sedésen kívül valami oktalan és magyaráz­hatatlan spleen-t is kap. A vénülés rezig­­nációja ez talán, vagy az alkonyatba for­duló élet melankóliája — Raingo, a nyuga­lomba vonult milliomos maga sem tudja. Visszanézhetne Raingo a múltjába, tur­kálhatna elmúlt sikerei aranylombú koszo­rúiban (egy üzletember sikerei valóban mindig aranylombúak), de Raingot nem ér­deklik a forró börzecsaták emlékei, nem ér­deklik nagy financiális Marengók. Hiába keresi maga körül a petyhüdő életütemű ember a jövő napok célját, fölöslegesnek talál mindent. A felesége él mellette... de rég kihűltek egymás számára. Gyűjtsön még részvényeket a trezorjába? ... elég van. De nyilván kell még jönni valaminek. Raingo sorsa nem fejeződhetik be ilyen el­halkult taktusokkal. Ezzel a fanyar csendélettel indul meg Arnold Bennett új regénye, a Lord Raingo. Bennett szereti ezt a figurát. Új könyvében Raingo portréját rajzolja a leggyengédebb színekkel. Nem tud elfogulatlan lenni a ha­lál felé ballagó milliomos alakjával szemben az író. És ezáltal válik Lord Raingo Ben­nett előbbi regénye, a Mister Prohack roko­nává. Abban is egy idősbödő férfi tökéletes rajzát adta A. Bennett. Az essexi csöndbe valósággal belerobban egy távirati mondat, amely Londonba szó­lítja Raingot. A háborús miniszterelnök ka­­binetrevíziója során régi barátjára, Raingóra gondol, gyorsan a fővárosba szólítja és tár­cát ajánl fel neki. Peregnek az események. Lord lesz, felső­házi tag lesz a kereskedelmi báróból. Raingo bársonyszékből nézi a világot. Milyen furcsa miliőváltozás. Raingo nem beszél már többé, csak nyilatkozik. Újságírók figyelik minden mozdulatát. A háborús Anglia politikája és a háborús­­Anglia politikusainak éles profilja rajzoló­dik Bennett regényének azon oldalain, ami­kor Raingot sorsa a miniszterséghez vezeti. Egyfelől látni a diplomáciai konyhát, a politikai szakácsokat, az államháztartás kuk­táival, másfelől látni egy öregedő miniszter szemérmes és gyáva, alkonyati melegű sze­relmének a kibontakozását. Színésznő volt Dóra, akit Lord Raingo utoljára megszeret. Egy izzó szerelem után kerül a miniszter már-már reszketős karjai közé. Micsoda tragédia alszik a volt színésznő szemében. Egy fiatal tisztet szeretett, úgy volt, hogy a felesége lesz, aztán szakítottak, a tiszt dacból és fájdalomból jelentkezett a parancsnokságánál, hogy a tűzvonalba megy. És nem sokkal később Dóra a hivatalos veszteséglista nevei között megtalálja a fia­tal tiszt nevét. „Én öltem meg“ — döbben fel benne a lelkiismeret. És ezt az önvádat a volt színésznő nem bírja el: öngyilkos lesz­­— így határoz. Raingot egyszerre támadják meg az ese­mények: felesége egy autókatasztrófa áldo­zata lett, fia, aki német fogságba esett, meg­szökik a drótsövénnyel bekerített táborból, Raingot egy hirtelen fellépő tüdőgyulladás ágyba dönti. S mialatt az ő élete lassan csődbe jut, mellette két fiatal élet egymás felé hajlik: fia, hazatérve a fogságból, össze­találkozik Dóra húgával s megszeretik egy­mást. Sorsok és szerelmek és események között von párhuzamot a Lord Rainge-ban Arnold Bennett. Talán nem is véletlen — érezteti az író —, hogy rejtett kapcsolatokat lehet felfedezni a történések között. Az élet gép­házában, akár Lord Raingo villájának mo­toros szekrényében, egy dinamó, táplálja az egész telepet és az egy helyről induló áram okozza talán, hogy minden­ minden kapcso­latban van egymással a világon. Háromszázhatvanhat, aprószedésű oldalon húzódik végig Lord Raingo regénye, de ezt a könyvet mégsem lehet letenni addig, míg végig nem olvasta az ember. Mélységén túl érdekes, bátorságán túl érezelmes, rideg­ségén túl poétikus. És talán nem utolsó sor­ban oka a regény töretlen varázsának, hogy a fordítás munkáját Fischer Annie végezte, az eredeti szöveghez való hűséggel s mégis költőien tolmácsolva Bennett új, nagy re­gényét. A regény utolsó fejezetének néhány ol­dala, amint Lord Raingo elér az élet vég­állomásához s vonata a nagy megpihenés előtt még egy-kettőt zihál, utólérhetetlenül gyengéd és finom. A halál pillanatában Dó­rát vizionálja az öreg szerelmes__A leányt látja, amint telefonkagylóval a kezében az ölébe omlott és hozzásimult. Testének drága súlyát, hajának illatát érezte ... Aztán egye­dül maradt az űrben. Arnold Bennettnek el kell hinni, hogy így hal meg az ember. * A Magyar Hírlap kedvezményes regény­sorozatának novemberi kötete .4. Bennett Lord Raingo című könyve. Előfizetőink 90 fillér beküldése ellenében kihordóink vagy posta útján megkaphatják az új re-­ frényt. I Nagy vesztegetési botrányt lepleztek le Londonban Több megvesztegetett rendőrtisztviselőt felfüggesztettek állásától Londonból jelentik. A londoni rendőrség az esti lapok jelentése szerint külföldi szervezetet leplezett le, amely­nek ügynökei Londonban megveszteget­tek több rendőrtisztviselőt, akiktől bizalmas információkat kértek. A információk jellegét illetően egyelőre még nem tudni semmit sem. A megvesztegetett tisztviselők 1000— 1200 font sterlinget kaptak fejenként. Valamennyiüket felfüggesztették állá­suktól s megindult ellenük az eljárás. A titokzatos megvesztegetési ügy közelebbi részletei még nem kerültek nyilvánosságra. Öngyilkosságot követett-e el vagy más lőtte főbe Móry Bélánét? A tábla elrendelte a bizonyítást dr. Móry Béla válóperében és Oswald Károly táblabírót bízta meg a tanúkihallgatá­soknak Móry lakásán való foganatosításával Váratlan és érdekes fordulat történt dr. Móry Béla mérnök, egyetemi tanársegéd és háztulajdonos tizennégy hónap óta tartó válóperében. A budapesti tábla Antalffy­­tanácsa az első bíróság­ ítéletének megvál­toz­­tatásával elrendelte a bizonyítást arra, ön­kezével emelte-e maga ellen a fegyvert dr. Móry Béláné, a válópöri alperes, vagy más lőtte főbe, mert ezt a körülményt a válóperi vétkesség megállapításánál döntő­­fontosságúnak tartja. A vizsgálat, helyeseb­ben a bizonyítás elrendelése azt jelenti, hogy a tábla a bűnügyi eljárásnak ügyészi vádelejtéssel történt befejezésével nem éri be, hanem a perrendtartásban adott jogánál fogva ki akarja tölteni azokat a hézagokat, amelyeket a bűnügyi eljárás során nyitva hagytak. Heteken át foglalkoztatta a nyilvánossá­got Móry Béláné esete. 1927 március 4-én délután fél kettőkor kihívták a mentőket dr. Móry Béla józsef körúti lakásába, ahon­nan azután átlőtt fejjel a Rókus-kórházba szállították Móry Béla feleségét. Az asszony rendkívül súlyosan sebesült meg és az orvosok csak félszemének­­ eltávolításával menthették meg az­­ életnek. Hat hónappal utóbb, 1927 szeptember else­jén dr. Móry Béla válópert indított felesége ellen azon az alapon, hogy súlyosan vétett házastársi kötelessége ellen, amennyiben úgy betegágyában, mint felgyógyulása után tett nyilatkozataiban burkoltan őt vádolta meg a gyilkosság kísérletével, már­pedig a köz­ben lefolytatott bűnügyi eljárás a vád elejté­sével végződött és az asszony a pótmagán­­vád képviseletét nem vette át. A vádat az ügyészség azon az alapon ejtette el, hogy a vizsgálat adatai szerint „az öngyilkosság fenforgása megállapítható“. Az asszony vi­­szontkeresetet indított férje ellen és havi 500 pengő végleges nőtartás megállapítását is kérte a bíróságtól. A törvényszéken dr. Malonyay Béla tör­vényszéki bíró tárgyalta a válópert és a há­zasságot mindkét fél hibájából felbontotta és mind a két házasfelet vétkesnek nyilvání­totta, az asszonyt pedig végleges nőtartás iránt előterjesztett igényével elutasította. Az ítélet ellen mind a két fél fellebbezett a táblához, amely a napokban tárgyalta ezt a rendkívül érdekes ügyet és elnapolta a tárgyalást azzal, hogy a bizonyítás tekinte­tében előterjesztett indítványokra végzését írásban közli a felekkel. Ma kézbesítették ezt a végzést a feleknek. A végzés azt az érdekes meglepetést hozta, hogy a tábla elrendelte a bizonyítást a per egész anyagára, vagyis arra, öngyilkos­ságot követett-e el Móry Béláné vagy más lőtte-e főbe? A tábla pontokba foglalja azokat a kérdé­seket, amelyek a bizonyító eljárás során tisztázandók. Ezek a következők: 1. Hogyan került a szellőző ágyból a mat­rac, amelyre a súlyosan sebesültet fektették, a földre és hogyan került feje alá a véres szarvasbőrpárna ? 2. Elképzelhető-e, illetve módjában volt-e Móry Bélánénak, hogy súlyos fej sebével le­vesse magáról a véres zseni pert, amelyet azután a fegyverre dobva a földön találtak? 3. Miért jött haza Móry Béla március 4-én délelőtt, szokásától eltérőleg, kétszer is? 4. Miért javította meg az előtte való este lakatosszerszámmal a saját szobájába vezető ajtót, úgyhogy az többé magától nem nyílt ki, mint annak előtte és miért tiltott el min­denkit attól, hogy a szobába belépjen, akár­milyen zajt is hall ki onnan? 5. Igaz-e az, hogy Móry Bélánénak a há­zasságkötés előtt viszonya volt valakivel? 6. Igaz-e az, hogy 1917 szeptember 1-én házasságon kívüli gyermeke született? 7. Igaz-e az, hogy Móry Béláné termé­szetes gyermeke gróf Kaminszky nevű föld­­birtokosnak? 8. Igaz-e, hogy gróf Kaminszky testvéré­nek fia örökbe akarta fogadni, helyesebben örökbe fogadta volna, ha Móry Bélának si­kerül házasságra lépnie? 9. Igaz-e, hogy egy Hunyady grófnő tár­salkodónőnek akarta maga mellé venni és mint ahogyan az asszony állította, Olasz­országba vitte volna magával, hogy exisz­­tenciát teremthessen magának. Ezeket a kérdéseket a tábla tizennyolc tanú kihallgatásával akarja tisztázni és a végzés föl is sorolja mind a tizennyolc tanú nevét. Elrendeli a tábla végzése dr. Oláh Gyula elmeorvosszakértő kihallgatását is arra, tényleg elmebeteg-e, hisztériás elme­zavarban szenved , és konfabulációra hajlamos-e az asszony, mint ahogyan all a bontóperben egy,­ma­gánorvos megállapította. A tanúkihallgatások foganatosításával az Antal ff­y-tanács egyik tagját, dr. Oswald Károly ítélőtáblás bírót bízta meg és utasí­totta, hogy a tanúkihallgatásokat a tragédia színhelyén, dr. Móry Károly józsef körúti lakásán foganatosítsa a jövő hó elején. Kérjen . . csak /ULtos, fotós M­TI és Utt- CB_f_ _ Emeilakii A román szenátus és kamara ülése Bukarestből jelentik. A szenátus és a kamara ismét megkezdte munkáját. A trónbeszéd vitá­jában Iliescu szenátusi előadó a Kellogg-egyez­­mény aláírásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a román hadsereg felszerelését és a román repülőügy szervezetét növelni és fejleszteni kell, mert különben nem lehet a leszerelést keresztül­vinni. Gyárfás magyar szenátor, az egyetlen el­lenzéki felszólaló volt a vitában, miután a nem­zeti parasztpárt távol tartotta magát a szenátus­ból. Gyárfás, mint gazdasági szakember, rész­letesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. A trónbeszéd külpolitikai részével is foglalko­zott. Kívánatosnak jelezte a Magyarországgal való megegyezést és baráti viszonyt. Ezután Anghelescu iskolapolitikáját bírálta s négy pont­ban foglalta össze a magyar kisebbségi iskola sérelmeit. Beszédét azzal végezte, hogy bizal­matlanságot szavazott a kormánynak. A kamarában Wilier magyar képviselő sorolt fel a magyar kisebbségeket érintő kulturális sérelmeket, összehasonlítást tett a román lapok és a nagyváradi magyar lapok között. Míg a román lapok szabadon tájékoztathatják olvasói­kat, addig a magyar lapok fehér foltokkal tar­kítva jelennek meg. A közhivatalokban a ma­gyarok nem használhatják anyanyelvüket, a magyar színházak előadásai után nagyobb vi­galmi adót kell fizetni, mint a román nyelvű előadások után. Ezután a nyugdíjazott vagy állásukból elbocsátott magyar köztisztviselők ügyének rendezését tette szóvá, majd a köz­­oktatásügyi kérdésekben jelentkező sérelmeket ismertette, azt a hosszú harcot, amelyet a ma­gyar párt folytat évek óta az államsegélyért. Felsorolta az iskolasérelmeket s különösen Anghelescu közoktatásügyi miniszter politiká­ját bírálta, végül a csiki magánjavak ügyét tette szóvá. Földrengés Észak-Amerikában Los Angelesből jelentik. A Santa Barbara kerületben fekvő Lompooc helységben teg­nap este két erős földrengés volt. A föld-, rengések súlyos károkat okoztak. A rengés­­ következtében a helységgel megszakadt min-1 dán összeköttetés. Szombat FARKAS IMRE a legbájosabb és legszeretetreméltóbb tollú magyar poéta, a mai napon átvette a JDE9M MAGAZIN“ belső irányítását. A „Magyar Magazin“, mint a legszebben illusztrált, legmodernebb magyar folyóirat, eddig is igyekezett mindenben újat és ere­detit adni, — ezután a szerencsésen válasz­tott vezér zászlaja alá tömörülve pedig még nagyobb ambícióval tör előre és valamennyi száma a mai nyomdatechnikának megfelelő legtökéletesebb kiállításában igyekszik a leg­nagyobb írók és művészek mellett a tehetsé­ges fiatal generáció munkáit olvasói köz­kincsévé tenni. A „Magyar Magazin“ a legtökéletesebben, legfrissebben, szines-lélekkel szerkesztett legnívósabb és legtartalmasabb folyóirat s circa 90—100 darab érdekesnél­ érdekesebb illusztrációval minden hónap elsején jelenik meg. Felelős szerkesztője: Hanuszik László, kiadója: a „Hellas“ irodalmi és nyomdai rt. Kapható minden újságárusnál, trafikokban, könyvesboltokban és pályaudvarokon. Ara­p 1.3o Fegyelmet és minden rendbontás elkerülését követeli az ifjúsági nagybizottság a diákszerveze­tektől • Az egyetemi hallgatók ifjúsági nagybizotts­sága csütörtökön ülést tartott, melye­n meg­­­beszélték a lezajlott egyetemi zavargások­ ügyét és a következő határozatot hozták: Az ifjúsági nagybizottság tudomásul veszi az ifjúságnak azt a szándékát és indítványát, hogy álláspontját és sérelmeit memorandum­ban kívánja kifejezésre hozni és a memorandumot a kormány az országo­­gyűlés és a nyilvánosság elé terjeszti. Minthogy pedig az ifjúsági nagybizottság az ország és az ifjúság érdekei szempontjából a fegyelem és nyugodt magatartás megóvá­­­sát feltétlenül szükségesnek tartja, nyomatékosan felhívja az ifjúságot mindennemű rendbontás elkerülésére. Megköveteli tehát az összes szervezetektől és azok tagjaitól a rend és fegyelem megőrzését, valamint az egyetemi és főiskolai szabályok és rendeletek követését. *­ Az ifjúsági nagybizottság tehát felhívta a főiskolai diákokat, hogy kerüljenek el min­­denféle rendbontást, tanúsítsanak nyugodt magatartást. Megköveteli a nagybizottság az összes ifjúsági szervezetektől s azok tagjait­­ól a rend és fegyelem megőrzését, valamint az egyetemi és főiskolai szabályok, rendele­tek követését. Nagyon helyes. Komoly és felelősségtudat­­os ifjúság nem is határozhat mást, nem is utasíthatja másra az ifjakat s kötelessége is, hogy ezt megkövetelje szervezeteitől. A hatá­­rozat, felhívás, megkövetelés azonban ne csak­ írott malaszt legyen. Álljon is helyre a rend, nyugalom, fegyelem a főiskolákon, mert kül­­önben a nagybizottság tekintélyét, jóhírét, szavahihetőségét teszik tönkre a nem pas­zírozó szervezetek vagy ifjak. Reméljük hát, hogy ez a nagybizottság érvényt is fog tudni szerezni akaratának. Csak egyet nem értünk ... Csak egyet kér­dünk ... Azt, amit a melankolikus költő éppen november elejére írt egy csodaszép versében, hogy: miért oly későn, levelek hullása, daru távozása idején?! Miért oly, későn?! Miért csak most?! Hiszen az, hogy csak most és nem előbb, nem a­tkor, amikor ezt kellett volna, bizony-bizony igen sokat ártott a nagybizottság tekintélyének, fontos magyar érdeknek, az ifjúságnak és amaz akarat komolyságának, amelyet azonban még így, még elkésve is helyeslünk, ha az az akarat tényleg valóra is válik. Az angol községi választásokon a munkáspárt nyerte a legtöbb mandátumot , Londonból jelentik. Az angliai és walesi (London kivételével) községi választások során a végleges választási eredmény szerint a konzervatívok 15, a liberálisok 13, a mun­káspártiak 130 és a függetlenek 10 új man­dátumot nyertek. A konzervatívok vesztes­sége 80, a liberálisoké 28, a munkáspártiaké? 19 és a függetleneké 41 mandátum. — Idegesség, fejfájás, álmatlanság, szédülés, bágyadtság, levertség, félelemérzések eseteinél a természetes „Ferenc József“ keserűvíz kitűnő háziszer, amely az emésztőszervek legtöbb ré­széből eredő zavarokat gyorsan megszünteti és visszaadja a testnek és szellemnek régi munka­­képességét. Orvosi szaktekintélyek megfigyel­ték, hogy a Ferenc József víz öreg embereknél is enyhén, kellemesen­ és lebízhatóan hat. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben.

Next