Magyar Hirlap, 1929. június (39. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-01 / 121. szám

, 1929 június 1. A balatonfüredi orvoshét előadásai Balatonfüred, május 31. A balatonfüredi orvoshét előadói csütörtökön és pénteken folytatták előadásaik sorozatát. Szőnyegre kerültek csaknem az összes orvos­­tudományi problémák, amelyek az utóbbi idő­ben intenzívebben foglalkoztatták a tudományos világot. Ezekb­ől az előadásokból bontakozik ki az orvosi tudomány jövőjének biztató perspek­tívája, hiszen ma már számtalan fronton siker­rel vehetjük fel a harcot a betegség ellen ott is, ahol addig az orvos maradt alul a küzdelemben. Csütörtökön dr. Bencze Gyula egyetemi rend­kívüli tanár tartott előadást A különböző diu­­rglikus eljárások javallatairól. Dr. Kövesi Géza igazgató-főorvos A máj, a hasnyálmirigy és a lép megbetegedéseiről be­szélt. Feltárta a pontos összefüggéseket, ame­lyek a máj, a hasnyálmirigy és lép működése közt fennállanak és kórossá válhatnak. Feszült érdeklődés közepette részletezte Kövesi a lép­nek legújabban fölfedezett működését: a benne felhalmozódott, normális körülmények között a keringésben részt nem vevő vérmennyiséget szükség szerint — például magas hőmérséklet­nél, munkánál , vagy visszatarthatja, vagy pedig magából kipréselheti. Rendkívül nagy­fontosságú ez az újabban ismertetett tény a vérkeringési zavarok kezelésénél. Dr. Bakay Lajos egyetemi nyilvános rendes tanár tartotta pénteken az első előadást ezzel a címmel: Újabb nézőpontok a sebészi fertő­zések gyógyításában. Azokat a bevált eljáráso­kat, amelyek a háborúban szerzett tapasztala­tok nyomán alakultak ki, Bakay kimerítően is­mertette. A béke éveiben nagy haszonnal alkal­mazhatják a gyakorlati sebészetben az ilyen eljárásokat. Dr. Hasenfeld Artúr egyetemi rendkívüli ta­nár A keringési elégtelenségek gyógyászatának irányairól címmel tartott előadást. A keringés elégtelenségével kapcsolatosan egyes kérdéseket újabb megvilágításba helyez és gyógyítási irány­elveit fejti ki. Következtetése az, hogy a termé­szet bámulatosan célszerű védelmi intézkedése­ket tett, hogy a keringési zavarokat lehetőleg kiegyenlítse. Legfőbb törekvésünk az legyen, hogy a természet regulációs (szabályozó) törek­véseit terápiával, kellő gyógykezeléssel támo­gassuk. Bemutatja azt a készüléket, amellyel egyszerre öt orvos hallgathatja meg a beteg szívműködését. A diplomás hallgatóság részéről dr. Halász Miksa egészségügyi főtanácsos (Zalaegerszeg), dr. Kerbolt László (Sárosd) és dr. Temesváry István tisztifőorvos (Eger) mondtak köszönetet a magasnívójú előadásokért. Csütörtök délután 3 órakor Siófokra rándul­ Ketterl Jenő belső komornyik visszaemlékezései Sajtó alá rendezte : CISSY KLASTERSKY Magyarra átdolgozta: LÖVIK KÁROLY (54 Copyright by Magyar Hírlap 1929 Először egy ajtónálló jelentkezett nálam az üzenet­tel, másodszor a gazdasági hivatal egyik szolgája, de mindez nem volt elég, mert harmadszor egy udvari tisztviselő, végül pedig egy udvari titkár kopogtatott nálam ugyanazzal a kívánsággal. Én azonban hajt­hatatlan maradtam és mindegyiknek csak azt felez­tem: — Nincs szivarom. Másnap reggel Liechtenstein herceg heves szemre­hányásokkal illetett, hogyan merészeltem megtagadni a német császártól a szivarokat. — Ezt jelenteni fogom őfelségének! — mondta nagyhangon a herceg. — Kérem, főméltóságú uram — válaszoltam hi­degen —, őfelsége már értesült tőlem az esetről... Képzelhető, hogy Liechtenstein herceg ezután mi­lyen dühösen távozott. Vilmos császár látogatása Budapesten 1897 szeptember huszonhetedikén Vilmos császár Budapesten látogatta meg Ferenc Józsefet. A király maga ment ki felséges vendége elé a pályaudvarra és miután a német császár udvari vonatának tizenegy órakor kellett érkeznie, az uralkodó már féltizenegy­kor kihajtatott a pályaudvarra. A díszkíséretet egy század honvédhuszár szolgáltatta és az első hintóban Budapest főkapitánya ült három magasrangú rendőr­tiszttel. Az ezután következő két fogatban a főpol­gármester és a polgármester ült a városi tanácsnok kíséretében. A magyar urak egytől egyig gyönyörű díszmagyarba voltak öltözve. Maga Ferenc József hatfogatú á­la­jrazzmont-hintóban hajtatott a pálya­udvarra. A díszhintó lovasai és a hátul álló lakájok fekete­­sárga libériában pompáztak, így ez lehetett talán az oka a később történteknek. Ferenc József nagyon rosszkedvű volt, mert annak ellenére, hogy óriási tö­meg szegélyezte az útvonalat mindenütt, alig itt-ott hangzott el egy szerény „éljen a király“. A pályaudvaron azután őfelsége szabad folyást en­gedett haragjának és semmivel sem volt megelé­gedve. Lobkowitz herceg volt akkor a budapesti hadtestparancsnok és a király a sárga földig lehordta amiatt, mert a Rákóczi úton állítólag egy vigyázz­ban álló hadnagy abban a kezében, amelyben kivont kardját tartotta, égő cigarettáját igyekezett elrejteni. Én persze csak nevettem, amikor meghallottam ezt az állítólagos esetet, mert igazán nem a szegény hadnagy hozta ki a királyt sodrából, hanem „berlini kollégájának“ a látogatása. Éppen akkoriban sut­togtak arról, hogy mozgalom indult meg Magyaror­szágon, amely azt célozta, hogy Ferenc József halála után Magyarország szakadjon el Ausztriától és Vil­mos császár második fiát, Eitel Frigyes herceget kiáltsák ki magyar királlyá. Erről az állítólagos moz­galomról tudomása volt Ferenc Józsefnek is, mert maga báró Bánffy magyar miniszterelnök beszélt róla őfelségének. Amikor azután Vilmos császár Ferenc József olda­lán végighajtatott Budapest utcáin, valósággal őrjön­gött a tömeg a lelkesedéstől. Az emberek rekedtre él­jenezték magukat, kalapjukat a levegőbe dobálták és úgy ordították: — Éljen Vilmos császár! A német császár azt se tudta, hová legyen örömé­ben és egészen a végkimerülésig integetett és szalu­tált az éljenző tömegnek. Egészen biztos, hogy Budapest nem akart Ferenc József ellen demonstrálni ezzel a fogadtatással, ha­nem csupán a híres magyar vendégszeretet hozta magával, hogy ilyen melegen fogadják a fejedelmi vendéget, annyi azonban bizonyos, hogy mást se le­hetett hallani az utcán, mint azt, hogy „Éljen Vil­mos császár!“ II. Vilmos négy napig maradt Budapesten és ahol csak mutatkozott — már pedig Vilmos császár na­gyon szeretett „mutatkozni“ — a nép mindenütt való­sággal körülrajongta. Azt meg kell hagyni a német császárnak, hogy valóságos virtuóz volt abban, ho­gyan nyerje meg azokat az embereket, akik még sohasem látták és így nem ismerték. Ferenc József jelenlétében valamennyire még mérsékelte magát II. Vilmos, de ha a király nem volt ott, valósággal le­bilincselő jóakarattal igyekezett a németek uralko­dója megnyerni a magyarok szívét. A negyedik napon Ferenc József már egészen kétségbeesetten sóhajtott föl és úgy kérdezte meg Bángy bárótól a német császár jelenlétére célozva: — Dehát még mindig itt van? Amikor aztán Vilmos császár végül is elutazott, nem volt Budapesten boldogabb ember, mint Ferenc József. A király uralkodásának hatvanadik évfordulója Ferenc József uralkodásának hatvanadik évforduló­ján, 1908-ban, egész sor nárret fejedelem jött el Bécsbe az uralkodót üdvözölni. A schönbrunni kas­tély Mária Antoinette-termében fogadta a király a német államok fejeit és a Hansa-városok polgármes­tereit. Persze erre az ünnepélyes fogadtatásra eljött Vilmos császár is, aki éppen a tizenharmadik volt a király üdvözlésére egybegyűlt fejedelmek között. II. Vilmos mellett — aki természetesen nem mu­lasztotta volna el az alkalmat, hogy ő tartsa az ün­nepi beszédet ott volt Bajorország agg régensher­­cege, Luitpold is, továbbá György szász király, Vil­mos württembergi király és egész sor kis állam nagyhercege. Ferenc József hallatlanul izgatott volt reggel, amikor felvirradt a fogadtatás napja, de ami­kor azután látta, hogy minden kitűnően megy, visz­­szatért a jókedve, jóllehet éppen nyolcszor kellett egyetlen nap átöltöznie, miután az ünnepélyes ki­hallgatás után minden fejedelmet magánkihallgatá­­son fogadott és minden egyes alkalommal annak a hadseregnek az egyenruháját vette magára, amely­nek a fejedelme elébe járult. Magánál az ünnepélyes fogadtatásnál a király természetesen az osztrák­magyar hadsereg tábornagyi díszegyenruháját öltötte magára. II. Vilmos beszédére Ferenc József a meghatott­ságtól remegő hangon mondott köszönetet a távoli országokból egybegyűlt fejedelmeknek jókívánsá­gaikért. HÍRLAP tak ki az orvoshét résztvevői. A hajóállomáson dr. Zsembery Gyula polgármester küldöttség élén fogadta őket és kérte a magyar orvosok fokozott támogatását a Balaton számára. Végig­járták a fürdőhelyet és megtekintették a rész­ben új berendezkedéseket. Az orvosok egyik csapata Badacsonyba autózott, ahol Sebesta Erhard a „Hableány“-szállóban látta őket ven­dégül. Pénteken délután Balatonfüred igazgató­sága már a hatodik fürdőhelyre vezette át Ma­gyarország orvosait a tanfolyam keretében, ez­úttal Balatonalmádi került sorra. Bethlen miniszterelnök péntek este Madridba utazott A minisztertanács a mezőgazdasági exporttal, a fagykár-akcióval és az elektromos centráléval foglalkozott Gróf Bethlen István miniszterelnök, akiről megírtuk, hogy részt vesz a népszövetség madridi tanácskozásain, csütörtökön utazott el a fővárosból. Először inkei bérletére uta­zott és onnan Párizson keresztül indult Mad­ridba. Elutazása előtt tanácskozott Vass Jó­zseffel, aki, mint mindig, ezúttal is átvette Bethlentől a kormány vezetését. A pénteki minisztertanácson már Vass József elnökölt és a honvédelmi miniszter és a külügymi­niszter kivételével valamennyi miniszter je­len volt. A távollevő minisztereket Gömbös Gyula államtitkár, illetőleg gróf Khuen-Hé­­derváry Sándor helyettesítette. A minisztertanácsról a következő hivatalos közlést adták ki : A kormány tagjai ma délelőtt 11 órakor minisztertanácsot tartottak, amelyen a távol­levő gróf Bethlen István miniszterelnök he­lyett Vass József népjóléti miniszter el­nökölt. A minisztertanácson mindenekelőtt Bod János közgazdasági miniszter tett előterjesz­tést úgy az ipari, mint a mezőgazdasági kivitel további fejlesz­tésének és megszervezésének kérdé­sében. A minisztertanács a közgazdasági miniszter javaslatait egyhangúlag magáévá tette. Ez­után Mayer János földművelésügyi miniszter számolt be a fagykár sújtotta vidéken szer­zett tapasztalatairól és a helyi hatóságokkal lefolytatott tárgyalásairól. Ezek alapján rész­letes előterjesztést tett a segítőakció kivite­lére és módozataira nézve, amelyek fölött élénk vita folyt. Tekintettel arra, hogy a pénzügyminisztérium még nem fejezhette be e kérdéssel kapcsolatban a pénzügyi előké­szítés munkáját, -­­ a minisztertanács végső döntését legkö­zelebb megtartandó ülésére halasztotta. A minisztertanács, amely végül folyóügyeket tárgyalt, délután fél 3 órakor ért véget. A hivatalos jelentésben közölteken kívül foglalkozott még a minisztertanács az elek­tromos centrálé ügyével is. Herrmann Miksa kereskedelmi minisztert tett előterjesztést az elektromos centrálé munkálatairól és kö­zölte a kabinet tagjaival, hogy a nyers építkezési munkák júliusban elkészülnek. Előterjesztést tett a villamos centráléval kapcsolatos néhány kérdésben és a minisztertanács hozzá is járult a keres­kedelmi miniszter előterjesztéséhez. A fagykár sújtotta vidékek segítésére vo­natkozóan Mayer János földművelésügyi mi­niszter szombaton vagy hétfőn tárgyal We­­kerle Sándor pénzügyminiszterrel, úgyhogy a legközelebbi minisztertanács már végleges javaslatokat akar előterjeszteni. A demokrata párt megkoszorúzta Vázsonyi Vilmos sírját A demokrata párt Vázsonyi Vilmos halá­­lának harmadik évfordulóján délben kivo­nult a Kerepesi úti temetőbe, ahol megko­szorúzták az elhunyt vezér sírját. A csalá­don és a párt képviselőtagjain kívül nagy­számban jelentek meg a párt tagjai. A de­mokrata párt koszorúját Gál Jenő ország­­gyűlési képviselő tette le szép beszéd kísére­tében. 1 . — Itt vagyunk — mondotta — és elmond­juk, hogy akarásunk­ ■elszántságunk hősi Szombat Tátra utca 18. sz. sarokházban 2-3-4 szobás előkelő flasffb kivitelű S­­ail Cetlin központi fűtéssel, melegviz-szolgáltatással azonnalra kinyúlt. Bővebbet a helyszínen, vagy Katona, Székely, Molnár építészeknél Személynök ucca 9. erényszámba megy. Nem alkuszunk soha, mint ahogy te sem alkudtál soha. A gyarló­ságunk változhatott, de a lelkünk el nem tántorodott soha. Engedd, hogy hirdessük a szolidaritásnak azt a tanát, amelyet egyszer oly szépen hirdettél az egész nemzetnek, amikor azt mondottad: nem a kormányok szolidaritása, hanem a becsületes népek, az alkotmányos, szabadságszerető népek igaz szeretete és szolidaritása váltja meg ezt vi­lágot. Soha jobbkor, soha találóbbat nem mondhattál nekünk. A sírra a kegyeletes emlékbeszéd után még sokan helyeztek koszorút. A spanyol király a barcelonai magyar művészeti kiállításon Barcelonából jelentik: Alfonz király csü­törtökön délben ünnepélyesen megnyitotta a barcelonai világkiállítás nemzetközi művé­szeti palotáját. A megjelenteket magyar részről Kertész K. Róbert államtitkár, Ruttkay Udó főkonzul, Tihamér Lajos osz­tálytanácsos, Déry Béla igazgató, a kiállí­tás rendezője fogadták. A király először a spanyolok kiállítási ter­mét tekintette meg, majd utána mingyárt a magyar reprezentatív termet szemlélte meg, ahol minden műtárgyat alaposan megnézett. A király a legnagyobb elismeréssel nyilatko­zott a kiállítás harmóniájáról. Maxim Gorkij Moszkvába érkezett Moszkvából jelentik: Maxim Gorkij Moszkvába érkezett, ahol a kormány képvi­selői és a különböző szervezetek kiküldöttei ünnepélyes fogadtatásban részesítették. Roosevelt látogatása Ferenc Józsefnél A tengerentúli államfők közül, akik Ferenc József­nél jártak, a legérdekesebb személyiség kétségkívül Roosevelt, az Északamerikai Egyesült Államok volt elnöke mint ki legjobban. Roosevelt családja Hollan­diából származott, maga az ex-elnök pedig erőteljes termetű, középmagas ember volt, akinek gyönyörű, hófehér fogai minduntalan kicsillantak, ha elnevette magát. Persze, az ex-elnök nem tagadhatta volna le, hogy self made man és ezt mindenki az első pillantásra látta, de arra is hamarosan rájött mindenki, hogy Roosevelt kora egyik legjobb szónoka és vakmerően bátor lovas is volt. Fiatal korában a „President“ Heidelbergben tanult, majd önként jelentkezett a háborúban és egész sor ütközetben tüntette ki ma­gát. Később Roosevelt egészen az ezredesi rangig emelkedett és csapatteste, a „Rough riders“-ek, kü­lönösen a spanyol—amerikai háborúban tüntették ki magukat. „Colonel Roosevelt“ a legkülönbözőbb jó tulaj­donságokat egyesítette magában: nagy író, szónok, gondolkodó, politikus és államférfi volt egy sze­­mélyben, aki lóháton járta be a végtelen amerikai prairiket, az őserdőkben pedig fejszével a kezében vágott magának utat. Huszonnyolc esztendő alatt Roosevelt egyszerű képviselőből az Egyesült Államok mindenható elnöki állásába tudott emelkedni és úgy hisszük, ehhez nem kell több kommentár, ki­vált miután két ízben is vezette az Unió ügyeit ez a hallatlanul tehetséges, kitűnő ember. ( Folytatjuk.)

Next