Magyar Hirlap, 1929. szeptember (39. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

2 1929­ szeptember T. •RA.053LJÓ HÍRLAP tü­ntetben minden hatalom közreműködhetik Európa megbékéltetésében.­­ A francia kormány például sokat tet­­­hetne a Rajna balpartjának kiürítésével. A kiürítésre megállapított maximális határ­időt lehetőleg meg kellene rövidíteni. A gyors kiürítés pszichológiai jelentősége kétségkívül igen nagy volna, éppen úgy, mint a Saab­­­kérdés gyors rendezésének is. Németország a maga részéről megtette a szükséges előre­haladást, mert magára vállalta a Young-terv nyomasztó terhét, a gazdasági és politikai helyzet valamennyi résztvevő nemzet együtt­működését teszi szükségessé. Ha szerencsésen fejlődik ki, amit kívánunk, abból a béke, a civilizáció és az általános jólét majdnem vég­leges konszolidációja származik. Apponyi Albert tanácskozása Génfben­ ­ Genf­ből jelentik: Gróf Apponyi Albert Szombat délelőtt a genfi magyar képviselet­­épületében megbeszélést folytatott a többi magyar delegátussal. Smith Jeremiás a népszövetség pénzügyi bizottságának üléseire Genfbe érkezett. A népszövetségi tanács szombati ülése Genfből jelentik. A népszövetségi tanács Szombati második nyilvános ülésén sem vett még részt senki a tanácsnak arcon tagjai közül, akik az elmúlt hetekben a hágai konferencián részt vettek. A népszövetség gazdasági bizottságának jelentését tárgyalta­tta a tanács. ) Dalton angol helyettes államtitkár a szénkérdésben fontos nyilatkozatot tett ,és bejelentette, hogy a népszövetség leg­közelebbi ülésszakában az angol delegáció javaslatot tesz majd a szénkérdés nemzet­közi rendezésére vonatkozólag. Ezután a hadianyaggyártó ipar ellenőrzésére vonat­kozó egyezmény kidolgozására alakult bizottság jelentését olvasták fel, majd Scialoja olasz tanácstag a hágai döntőbíró­ság szabályzatának reformját sürgette és azoknak a függelékeknek mielőbbi el­fogadását kérte, amelyeket az Egyesült Államok kormánya a döntőbíróságba való belépésének előfeltételéül tekint. Amennyiben a jövő héten Genfben összeülő konferencián a hágai nemzetközi döntő­­bíróságban résztvevő államok a szabályzat módosítását magukévá teszik és a népszö­vetség teljes ülése a módosításokat szintén elfogadja, ami nem kétséges, a módosított hágai szabályzatot és az Egyesült Államok által követelt függelékeket még a népszövet­ség őszi ülésszakának ideje alatt aláírják és érvénybe léptetik. A népszövetség ta­nácsa, mint ismeretes, a hágai döntőbíróság szabályzatának reformját már a madridi tanácsülésben elfogadta. Vaj* r '*e -crtax&xsa T. ARTIN ____________hogy Székrekedés esetén ÁLLJON RENDELKEZÉSRE Henderson szerint most lehet első­ízben beszélni a háború befejezéséről Genfből jelentik: Henderson angol külügy­miniszter a világsajtó képviselői előtt szom­baton délután nagyjelentőségű nyilatkozatot tett az angol kormánynak a népszövetség tizedik közgyűlésére vonatkozó terveiről. Henderson hangoztatta a mostani konferen­cia korszakalkotó jelentőségét. 1914 augusztus 4-ike óta most lehet első ízben igazán a háború befejezéséről beszélni. Az angol kormány mindenkor azon a véle­ményen volt, hogy amíg idegen csapatok állnak német földön, nem lehet azt mondani, hogy a háború végleges befejezést nyert. MacDonald miniszterelnök a jövő héten a domíniumok kormányaival folyó táviratvál­tás után fog majd nyilatkozni Angliának a kötelező nemzetközi döntőbíráskodás rend­szeréhez való csatlakozása ügyében. Remél­hetőleg — mondotta Henderson — Dawes tábornok és MacDonald között a tengeri leszerelés kérdésében folyó tárgyalások rövidesen eredménnyel vég­ződnek és az öt tengeri nagyhatalom leszerelési konferenciáját egybe lehet majd hívni. —­ A konferencia eredményéről a népszövet­ség előkészítő leszerelőbizottságát — mon­dotta továbbá Henderson — értesíteni fogjuk, amire azután megtörténik az első döntő lépés a leszerelés kérdésének megoldása felé. Henderson kitért a kisebbségek kérdésére is, anélkül, hogy erre vonatkozóan határozott kijelentéseket tett volna. Nyilatkozata végén megemlékezett az angol külügyminiszter arról, hogy Graham kereskedelmi miniszter a népszövetségi közgyűlés általános vitájá­ban beszélni fog a világ gazdasági problémái­nak a világbéke szempontjából való je­lentőségéről. Ez a kérdés szoros összefüggésben áll a szén­kérdéssel, amire Dalton angol tanácstag már a tanács ülésében rámutatott. Ünnepélyes külsőségek között megnyitották a budapesti nemzetközi sakkversenyt Szombaton este hét órakor a Gellért-szálló zenetermében gyűltek össze a budapesti nem­zetközi sakkverseny résztvevői. Tizenegy kül­földi mester: Capablanca, Rubinstein, Tarta­­kower, Colle, Canal, Monticerli, Thomas, Przepiorka, Prokes, Van der Bosch és Brinck­­mann, valamint a sakkverseny három magyar résztvevője: Steiner Endre, Havasi Kornél és dr. Vajda Árpád. A távollevő Sipőcz Jenő polgármester helyett Bérczes Jenő alpolgár­mester nyitotta meg a sakkversenyt és fran­cia nyelven üdvözölte a megjelent külföldi versenyzőket. Ezután Abonyi István kormányfőtanácsos megköszönte a főváros áldozatkészségét és megejtette a sakkverseny sorsolását. Holnap, vasárnap délután 3­ órakor kezdődik a ver­seny a Vigadóban. Az első fordulóban a kö­vetkező mérkőzéseket bonyolítják le: Rubin­stein—Przepiorka, Steiner Endre—Prokes, T­artakower—Monticelli, Thomas—Havasi. A MAGYAR HÍRILAP REGÉNYE SINCLAIR LEWIS: SAM RODS­WORTH EUrróPÁBAN 33 FORDÍTOTTA: SZm.ll TIVADAR Fran hogy elfintorította volna az orrát, ha meglátja ezt a furcsa dekorációt! Az étterem előtt a girbe-gurbe, szűk, sötét sohol sikátor, jobbra egy szingaléz kocsma pis­logó lámpája, balfelől egy kis francia könyves­bolt, egy osztriga-falatozó és egy paróka-készítő műhely. A terem maga tele volt festve freskók-­k­kal: Isola Bella, Fiesole, Castel Sant Angelo látképei. Valami címfestő csinálhatta vagy kö­zönséges mázoló. Sam tekintete kikerülte ezeket a csúf képeket, de megakadt a nagy keréken, a Rotary-egyesü­let szimbólumán. Soha életében nem volt még Rotary-gyűlésen, mégis jólesett látnia az otthon megszokott jelvényeket. Hazai szigetre jutott a száműzetés kellős közepén, otthon volt, valaki volt megint. A többiek már vártak rá és sorra bemutatkoz­tak. Volt köztük olyan, aki harminc éve Angliá­ban élt, olyan is, aki csak egy hónapja jött el hazulról. Olyan különbözőek voltak, mint az Állatkert lakói, ahol összekerül az oroszlán a majommal. De valamennyiük közös vonása volt az amerikai szívélyesség és az a bizonyos dongó hang, amelyről azt mondják, hogy orron keresz­tül való beszéd, holott valóban úgy keletkezik, hogy az illető egyáltalában nem használja az orrát beszéd közben. Ott volt Stubbs, a Pitts­burgh National Bank London-Haymarket-i fiók­jának a vezetője, deresfejű, ötvenes ember, a golfsport fanatikusa. A fiatal Ertman, a chicagói „Register“ londoni tudósítója, egyetemet végzett, irodalomban és nyelvekben jártas, művelt kul­­túrember. A fiatal Suffern, a baltimorei „Eagle“ riportere, szélesvállú, pirosarcú, hangos, jó­kedvű gyerek. Dublin, a Lightfoot-varrógép angol vezérképviselője, szikár, sovány, halk­­szavú, idősebb úr. Markart, aki az Orient Chewing Gum Corporation rágógumiját terjesz­tette itt, Knabe, aki a Serial Cash Register auto­matikus ellenőrző pénztárait, azokat a min­­denütt látható blokk-kiszolgáltató gépeket kép­viselte. Fish,­­az American Express and Forwar­ding Company embere. Smith, az International Tourist Agency utazási irodájának a főnöke. Nutthal, az Anglo-Peruvian Bank igazgatója, Lancashireben született ugyan, de Omahában élt tizennyolc évig és 300 percentes amerikainak érezte magát. A többiek autósok voltak, a leg­különbözőbb amerikai márkák eladói. Az ajtó mellett külön asztal állt, megrakva Martini-cocktail, Bronx-cocktail, Scoth-whisky, Bourbon, Canadian Club, American Rye és egyéb italokkal. Sam nem tudta megúszni az első üdvözlést négy cocktailnél kevesebbel, már támolyogva botorkált a főhelyre, az asztalhoz, leült és elfelejtette, hogy Fran most egyedül van Lockett-tel. Vidám hangulat uralkodott vacsora közben. Átkiáltoztak az asztal egyik végéről a másikra. Viccek sortüze, egész széria, amely így kezdő­dött: „Két zsidó utazik a vonaton ...“ Sam sok vacsorán és estélyen vett részt az utóbbi időben, de igazán jól most érezte magát először. Nem számolta, hány konyakot és szódavizes wiskyt iszik, desszert után. A jelenlevők legnagyobb része nős volt és hetenként egyszer kapott ki­menőt az amerikai asszonytól, aki külföldön is azt az elvet vallotta, hogy a házasságban csak a feleségnek vannak jogai. A jó férjek tehát ki akarták használni azt a heti egy szabad estét, alaposan a pohár fenekére néztek és rágyúj­tottak a régi jó amerikai nótákra. Előbb az jött, hogy „A szegény Jimmyt sírba tettük, én kísértem el...“, aminek egy másik szövege is volt: „A férj éjfélkor hazaoson, dülöng egy kicsit.“ Nagy sikere volt annak a dalnak, hogy: „Odalenn a Bingo-farmon“ és megújrázták azt is, hogy „Mary szegény kisleány, de nagyon tisz­tességes.“ Ezek mind jók voltak, de valamennyit felülmúlta John Johnson nótája, amelyet kar­ban énekeltek: A nevem Dzsan Dzsanza, A hazám Viszkanza, Fát vágok ott kérem, Az a mesterségem, Kiteszem a lábam, Szaladnak utánam, A nevemet kérdik S én megmondom nékik A nevem Dzsan Dzsanza, A hazám Viszkanza, Fát vágok ott kérem ... Bizonyos számú pálinkák után nagyszerű nóta ez, nem is hagyták abba egyhamar, fújták egyfolytában legalább tíz percig. Mielőtt azonban a nagy vidámság kitört, Sam Dodsworth valóságos ankét központjába került. Az asztal komolyabb elemeit az a már betege­sen ismétlődő nagy kérdés foglalkoztatta, hogy Amerika valóban a modern világ Rómája-e vagy barbár tartomány, amely Európa színvonala alatt áll? Vagy talán mind a kettő? A harminc jelenlevő úr közt alig volt tíz, aki­ben bármely amerikai fél nem ismerte volna a honfitársát és a tíz közül legfeljebb öt volt, akit angol ember is angolnak gondolt volna. Nyel­vükben, modorukban, külsejükben megmarad­tak amerikainak, de egy sem volt köztük, aki vissza szeretett volna menni Amerikába. Sam azelőtt is tudta, hogy vannak kozmopolita hajlamú korcs amerikaiak, akik bolondjai a rangkórságnak, a kártyának és italnak, nap­­lopók, akik Párizsban könnyű kalandokat ke­resnek, hóbortos művészek, akik Európa mű­kincseit tanulmányozzák. Hogy ilyen emberek jobban érzik magukat itt, mint odaát, azon nem csodálkozott. De hogy komoly üzletembe­rek is így gondolkodjanak, azt már nem tudta megérteni. Hiszen ezek az emberek szent meggyőződés­sel hangoztatták, hogy Amerika a világ leg­nagyobb országa, legnagyobb nemcsak termé­szeti kincsei, lakosságának száma, az élet kom­fortja folytán, nemcsak energiája és technikai előrehaladottsága alapján, de lelke, szelleme, jósága, emberszeretete, humora, kedélye és tudásszomja szerint is. Amerikát nem lehet el­felejteni ... Gondoljunk csak New York képére... New York egy téli estén ... a Park Avenue ragyo­góan kivilágított színházai és palotái tündéri fényben úsznak ... millió ívlámpa festi rózsásra a felhős ég alját... Vermont, őszi délután, fáklyaszerű jávorfáival.. . Minnesota forró nyáron, a szélben hullámzó kalászerdejével... a búzaföldek közt hatalmas vörös gazdasági gépek, távolabb egy germán templom csúcsíves tornya ... hallgatag őserdők ... a Sierra Nevada kopár sziklái. .. céltáblák Arizona telepein .­. .(Folytatjuk) Vasárnap Ismeri már az ital cipitalp széruivól? A talpat néhány percnyi kezelés után egész vastag­­sá­rban vizta­laan é­s szilárdabbá t eszi és megóv bennünket a felfázás okozta súlyos betegségektől. Egy üveg ára­­.SO P. (4—8 pár c­eflre elegendő.) Kapható m­ndenütt. Ahol nem volna, házhoz szállítjuk. I Gyártja: Bacnrach TeilVEI'SK, telítő anyagok gyára I VII., .szöve­tég ucca 86/b. J. 43S—Iz. i Vaida—Colle, Van der Bosch—Capablanca, Brinckmann—Canal. Szombaton este a külföldi vendégek tiszte­letére bankett volt a Gellért-szállóban. I mJIIIIIMBMMIM MS.IW /MWMSWSIilllT' A kormányzó Szombathelyre utazott a közkórház megnyitására Horthy Miklós kormányzó feleségével szombaton este 22 óra 10 perckor Gödöllőről Szombathelyre utazott, ahol vasárnap dél­előtt részt vesz a vármegye és a város köz­kórházának ünnepélyes megnyitásán. Az ünnepélyen dr. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter, miniszterelnökhelyettes mondja a megnyitóbeszédet. A kormányzó kíséretében elutaztak: dr. Vértesy Sándor, a kabinetiroda főnöke, vitéz Somkuthy József tábornok, a katonai iroda főnöke, vitéz Ig­­mándy-Hegyessy Géza testőrezredes, a test­­őrségek parancsnoka, vitéz Koós Miklós al­ezredes, első szárnysegéd, Brunswik György őrnagy, utazási felügyelő. A MÁV részéről Samarjay Lajos, a MÁV elnöke, kíséri a kor­mányzó különvonatát. Ötvenöt fokos kánikula Párizsban Párizsból jelentik. A kánikula ma elérte tetőfokát. A hőmérő délben árnyékban 34, napon 55 fok Celsiust mutatott. Fényes fiúinternátus bármilyen iskolát látogató bejáró és bent­lakó tanulók részére.­­ Budapest, V., Csanády u. 19. Tel. 904—31. Prospektus. Negyvenkettedik Iskolaév.

Next