Magyar Hirlap, 1929. szeptember (39. évfolyam, 197-221. szám)
1929-09-01 / 197. szám
4 1929 szeptember. FOGKRÉM Csak egyszer kísérelje meg, hogy ön is meggyőződést szerezzen e kiváló fogkrém kiválóságáról CtIBBS a fogápolószerek királya! Alapítva 1712 GIBBS az angol király udvari szállítója Kis tubus P —.00 nagy tubus Pl.LO LONDON- PARIS—BUDAPEST V. Nádor utca 30 Az MTK 6:1 (5:0) arányban győzte le a Szegedi Úszó Egyesület vízipóló-csapatát Az MTK nagy fölényben, megérdemelten győzött a két tartalékkal felálló szegediek ellen. A gólok közül Homonnay négyet, Keserű és Brandy egyet-egyet lőtt, míg a szegediek egyetlen gólját Wannie 11. szerezte. A vízipólóbajnokság állása a következő: 1. UTE 11 pont (42:12), 2. MTK 11 pont (35:13), 3. MESE 11 pont (22:12), 4. MAC 9 pont <13:5), 5. III. kér. 6 pont (16:5), 6. SzUE 6 pont (14:20), 7. FTC 2 pont (8:29), 8. BSzKRT 2 pont (10:32), 9. NSC 0 pont (3:35). 3——MM—B/1BMWIIHI—IBW^g Az interparlamentáris unió tanácsülése Genfből jelentik: Az interparlamentárisunió mai tanácsülésén az angol delegáció a jövő évre Londonba hívta meg az unió konferenciáját. A meghívásra való tekintettel gróf Apponyi Albert visszavonta Magyarország régebbi meghívását, hasonlóképpen a belga és román delegáció is visszavonta meghívását. A tanácsülés ennek folytán elhatározta, hogy a jövő évi konferencia Londonban lesz, július második felében. Az interparlamentáris unió tanácsülésén résztvett magyar delegátusok közül Kállay Tibor, Gratz Gusztáv, Berzeviczy Albert és Lukács György már elutaztak. Gróf Apponyi Albert és báró Szterényi József Genfben maradnak, mint a népszövetség közgyűlésére kiküldött magyar delegátusok. Radisics Elemér, a magyar csoport főtitkára szintén Genfben marad, hogy mint a Magyar Külpolitika szerkesztője, a népszövetségi közgyűlés munkálatait figyelemmel kísérje. MMIMIIHT MUmMIM iPVUMMMmU———I»r Francia képviselők lengyelországi útja Varsóból jelentik. A francia képviselők szombat reggel megérkeztek Varsóba. Délben megkoszorúzták a lengyel ismeretlen katona emlékét, majd tovább folytatták útjukat. TUNCSRAM HIPLAP Bonyodalmak Újpest város centennáriuma körül Mikor lesz a város százéves — 1932-ben vagy 1940-ben ? Újpest város képviselőtestülete évek előtt elhatározta, hogy 1931-ben országos ünnepség keretében ünnepli meg Újpest alapításának századik évfordulóját. A város az 1929. évi költségvetésbe a jubileumi munkálatok előkészítésére 15.000 P-t, az 1930-iki költségvetésbe szintén 15.000 pengőt vett fel és az ünnepséget mégsem tartják meg előreláthatólag 1931-ben. A város jogi és pénzügyi bizottságának legutóbbi ülésén Negyedi Szabó Béla kérdést intézett Semsey Aladár polgármesterhez, mikorra tervezi a város vezetősége a jubileumi ünnepségeket. A polgármester válaszában közölte, hogy az 1931-es dátumot korainak tartja, mert aggodalmai vannak atekintetben, hogy Újpestet tényleg 1831-ben alapították. A városnak az alapítás idejéből eredeti okmányai nincsenek és így ez a köztudat hitelesség szempontjából nem ellenőrizhető. A polgármester közölte, hogy illetékes helyen kérdést intézett a város alapításának évéről. — Melyik az az illetékes hely? — kérdezték. — A gróf Károlyi-uradalom — válaszolta Semsey. — Választ még nem kaptam. Ezután Ugró Gyula nyugalmazott polgármester adott felvilágosítást a város alapításának évéről. Szerinte Mildenberger Márton az első újpesti házat 1831 őszén építette a Váci úton, a mai Jellinek-féle vendéglő helyén és 1832 tavaszán ő volt a mai Újpest első lakója. 1834-ben Újpesten már zsidó imaház volt, 1840-ben tartotta Újmegyer kisközség, a mai Újpest őse, alakuló képviselőtestületi közgyűlését. Az Újpest név először 1844-ben bukkant fel. A város alapítását Ugró szerint az első házak építésétől kell számítani és nem akkortól, amikor már kialakult közigazgatási élet volt. A város vezetősége e felvilágosítás ellenére is megvárja a Károlyi-uradalom felvilágosító válaszát. A Magyar Atlétikai Club motorsportosztályának jövő évi programja A Magyar Atlétikai Club (MAC) motorsportosztálya az 1930. évben a következő versenyeket rendezi: 1. 1930. év tavaszán rendezik meg az ismert okok miatt az idén elhalasztott „Ausztria—Olaszországi túraút“-at. Az esetleges útvonalváltozást és a start napját a motorsportosztály még ebben az évben nyilvánosságra hozza. 2. 1930 május havának utolsó vasárnapján, amely nap az 1924. évi XIV-ik törvénycikk alapján a világháború hősi halottainak emlékére szolgáló „Hősök Emlékünnepe", automobil-, cyclecar-, szóló- és mellékkocsis versenyt rendez a MAC, amatőr vezetők részére, „A hősök második országos emlékversenye" címmel. Ez a verseny, mint ebben az évben is, ezúttal is huszonnégyórás időtartamú lesz és így a start 1930. május 25-én, vasárnap, a célbaérkezés pedig május 26-án, hétfőn történik meg. A megnevezett gépjárműveken egyedül csak a vezetők foglalhatnak helyet. A verseny útvonalát idejekorán megjelölik. 3. 1930. június 8-án és 9-én, pünkösd vasárnapján és hétfőjén rendezi meg a MAC motorsportosztálya „Harmadik repülőnap“-ját, a mátyásföldi repülőtéren. A harmadik repülőnap megrendezése az eddigi két repülőnap keretei közt megy végbe. 4. 1930 június havának végén, vagy július elején kerül megrendezésre a Margitsziget körül az „Első Országos Külmotoros Motorcsónakverseny“. 5. 1930 szeptember 28-án, vasárnap lesz az „Ötödik országos Jánoshegyi gyorsasági hegyiverseny", automobil-, cyclecar-, szóló- és mellékkocsis amatőrvezetők részére. A fenti nagyobbszabású sporteseményeken kívül a MAC motorsportosztálya a sport és a klubszellem szilárdítására az 1930. évben a múlthoz hasonlóan több egy- és kétnapos társaskirándulás megrendezését vette tervbe, amelyeken a klub vendégeket is szívesen lát. NÁDOR PEHSZÓ Budapest, Nádor ucca 24. Telefon: Ant. 266—49. Kényelmes modern családi otthon. Szabadság térre nyíló szobák. Elsőrendű ellátás Figyelmes kiszolgálás. Hosszabb tartózkodás esetén külön megegyezés szerinti árak. Leütöttek és megfojtottak egy úrileányt Yorkshire határában A brutális gyilkosnak még nem akadt nyomára az angol rendőrség (A Magyar Hírlap londoni tudósítójától.) Yorkshire egyik legelhagyatottabb részében, a kis Ukley városka határában borzalmas gyilkosságot fedeztek fel, amelynek áldozata a környék leggazdagabb építési vállakozójának leánya, Mary Learoy. A borzalmasan megcsonkított holttestet vasárnap reggel fedezték fel az egyik közeli villa ablakából és azóta az egész környék rendőrsége üldözi a yorkshirei lapok között a brutális gyilkosság elkövetőjét, de mindezideig nem sikerült a gyilkost elfogni. A legtragikusabb a dologban az, hogy a szerencsétlen leányt alig száz méternyire édesapja gyönyörű villájától ölték meg s alig harminc méternyire a gyilkosság színhelyétől egy másik villa is emelkedik, amelynek az ablakából fedezték fel aztán a holttestet. Mary Learoy szombaton este elment hazulról és végignézte a városka mozijának előadását, azután tíz órakor hazafelé indult. Ameddig lehetett, az országúton ment a gyönyörű, harminc éves, magas, karcsú úrileány, majd az országútról letért, hogy a villájukhoz vezető ösvényen folytassa tovább útját. Már csak száz méternyire lehetett a villájuktól és vagy tíz méternyire egy erős fényű villanylámpától, amikor a támadás érte. A rendőrség a nyomokból megállapította, hogy a szerencsétlen leányt hátulról valami súlyos tárggyal fejbeütötték, úgy hogy elvesztette az eszméletét, azután az ösvényről a merénylő lehurcolta a mély fűbe, a fák árnyékába. Éjjelnegyed tizenegykor a környék lakói tényleg halottak is egy kétségbeesett sikoltást, de miután a hang nem ismétlődött meg, abban a hiszemben voltak, hogy tévedtek s így csak utólag, mikor már a gyilkosságról hallottak, jutott eszükbe ez a sikoltás. Másnap reggel a szomszédos villa lakói megpillantották a fűben heverő holttestet és nyomban telefonáltak a rendőrségnek, hogy menjen ki a gyilkosság színhelyére. A detektívek egész serege rohant gyorsjáratú automobilokon oda, ahol a holttestet megtalálták. Borzalmas látvány várt rájuk. Nyomban meg lehetett állapítani, hogy az előkelő úrileányt megfojtották, mert nyaka köré csavarva találták selyemharisnyáit és arca a fojtogatástól borzalmasan eltorzult. A fűben szerte-szét szórva különböző ruhadarabok hevertek és minden jel arra mutatott, hogy borzalmas küzdelem folyhatott le a gyilkos és áldozata között. Mary Learoy erős, kisportolt leány volt s a gyilkos bizonyára csak hosszabb küzdelem után végezhetett vele. A legcsodálatosabb az egészben az, hogy a leány nem kiabált segítségért és attól az egyetlen sikoltástól eltekintve, amelyet a környéken hallottak is, semmi sem jelezte, hogy milyen élethalálharc folyik a fák alatt. A rendőrség mindent felkutatott a gyilkosság színhelyén. Munkáját tényleg siker is koronázta, mert egy cigarettatárcát találtak a gyilkosság színhelyétől néhány lépésnyire, amelyről azt hiszik, hogy az a gyilkosé lehetett. Egyelőre még nem sikerült a tárcára vonatkozólag bővebb adatokat megtudni, de remélik, hogy ezen a nyomon elindulva, végül is sikerülni fog a gyilkost kézrekeríteni. Mindenesetre megpróbálkoztak vérebekkel is, amelyek a gyilkosság színhelyétől nyílegyenes vonalban az ilklevi kastélyhoz rohantak, de azután a kastély kapujánál, ott, ahol az országút kezdődik, elvesztették a nyomot. A meggyilkolt úrileány pénztárcájában egyetlen fillért sem találtak sőt az ékszerei is hiányoztak, a rendőrség nem fogadja el ezt döntő bizonyítéknak arra vonatkozólag, hogy valamilyen csavargó támadta meg Mary Learoyt. Inkább azt hiszik, hogy a gyilkos azért fosztotta ki áldozatát, hogy ezzel elterelje magáról a gyanút. A nyomozás rendkívül nehezen halad Yorkshire lapjai között, ahol annyi búvóhely akad, hogy a gyilkos akár hetekig is elrejtőzhetik bennük. Vasárnap ! Nem a front borzalmait, nem a hadifogságban lévők tragédiáját mondja el Max Glass „A fékevesztett emberiség" című regényében. A háború utáni irodalom rávetette magát a háború adta gigantikus témákra. Nem vették észre azonban az órák, hogy a háborús témák révén önként egy újabb regény-terrénum nyílik: megnézni a háború utáni embert, bevilágítani a lelkébe, megvizsgálni, hogyan ülepedtek le benne a háború izgalmai, hogyan felejti el a hadifogságot, hogyan tér vissza a társadalomba. Frontot járt emberek beszélik a nyomor cinizmusával, hogy nehezebb megvívni a mindennapi élet kenyércsatáját, mint kézitusában verekedni az ellenséggel. Max Glass írói érdeklődése azok felé az emberek felé fordul, akik visszatértek a háborúból, maguk mögött hagyták a fogolytábor drótsövényét, elhelyezkednek a béke világában, leülnek a munkapadjuk elé, kezükbe veszik a tollat, próbálják ott folytatni az életüket, ahol 1914-ben elszakadt, it „A fékevesztett emberiség" hősei azt a lehangoló igazságot dokumentálják, hogy a háborút járt ember nem tudja kidobni emlékezetéből azt, amit látott. Idegrendszerének, érzékenysége mindenre reagál. Halált, vért, hadifogolyszenvedést asszociálnak a békés élet fogalmaival azok, akik visszajöttek. Max Glass, aki hosszas és mélyrehajtó stúdiumokat végzett, fölfedezte a háború más és jelentős hatását is. A háború mélyt hatást gyakorolt az emberek politikai és társadalmi szemléletére. Akik visszajöttek, nem tudnak régi ideológiájukba visszahelyezkedni. A halál nagy demokráciája demokratává tesz mindenkit, aki csak egyszer is állt centiméternyi közelségben a haláltól. Nem is regény a szó pontos értelme szerint „A fékevesztett emberiség". Inkább körkép. Max Glass pálcát vesz az egyik kezébe, a másik kezével megfogja az olvasó kezét s vezetni kezdi az olvasót a hatalmas körkép előtt. Pálcájával a figurákra mutat. Megmagyarázza, mitől borús az emberek tekintete, miért van mély gyűrű a szemük alatt, miért ráncos a fiatalok homlokain, Max Glass a virtuóz készségével tükrözi vissza könyvében azt a zavart, amit a háború támasztott az emberek lelkében. Az író hangsúlyozza könyvében, hogy a szociális kérdések megoldása legelső kötelessége Európának a háború után. Hónapos marsok, kézigránátos ütközetek emlékével a háború utáni Európa férfiai nem tudnak úgy elhelyezkedni a gazdasági életben, mint azelőtt. Ez a szociális fejtegetés itt száraznak tűnik, de Max Glass írói eszközeivel varázsosan tud száraz témák iránt feszült érdeklődést kelteni. A közönség elolvassa a regényt, egy pillanatig sem gondol arra, hogy voltaképpen politikai tervezeteket kap a regény sorai között. Csak „A fékevesztett emberiség" utolsó sorának elolvasása után érez az olvasó valami rendkívülien finom értelmi párlatot, a regény hatását. Ez a könyv nemcsak szórakoztat, nemcsak gyönyörködtet, nemcsak tanít, hanem javít is. A háború utáni Európa írója nem is választhatott az élethez közelállóbb programot magának, mint azt, hogy betűvel javítja meg az embereket. Max Glass „A fékevesztett emberisért című regénye a Magyar Hírlap regénysorozatának szeptemberi kötete. Előfizetőink 90 fillér beküldése ellenében postán vagy, kihordóink útján megkaphatják a könyvet, amit «Immii mim inkx inaira ...... Négy embert megölt a villám egy görög szigeten Athénból jelentik. Sikadros szigetén nagy vihar pusztított. Négy embert a villám agyonsújtott, 20-at megsebesített. Aghyaban az orkánnak három halálos áldozata és több súlyos sebesültje van. Olcsón üdülhet és gyógyulhat a Hűvösvölgyi llll!l!!!!!l!lll!ll!llll!!!!lllll i Pa rkszanatórl untban IIIIIIIIIIIII!lllll!llll!l!lllll!i!ll!l!ll!lll!l!í!ill!II a Hárshegyen Hidegkúti út 78. * Telefón: 640-85. Mérsékelt árak ] — -------------------------