Magyar Hirlap, 1930. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

•AAIOKIN HÍRLAP 4 1930 február T. ———B—sraewMi—————■ uptánsok és a többi, a lefoglalások által károsultak igényei a győztes hatalmak, va­lamint az utódállamok hozzájárulásából ki­elégítést nyernek; hogy Magyarország az ellene támasztható háborús követelésektől egyszer és mindenkorra megszabadult és hogy végre megmenekültünk a lidércnyomás alól, melyet az okozott, hogy sohasem tud­tuk, vájjon mennyit is lehet rajtunk tulajdonképpen követelni.­­ De különös súlyt kell helyeznünk az­ elért pénzügyi szuverenitásra. A múltban elénk szabott korlátok közül elegendő utalni azokra a súlyos hátrányokra, melye­ket a külföldi kölcsönök felvétele elé gör­dített akadályok okoztak.­­ Nem ámíthatjuk magunkat azzal a re­ménnyel, hogy a depresszió máról holnapra engedni fog. Itt vannak a mezőgazdasági bajok, az ipar bajai, a munkanélküliség, a kereskedelem kétségbeesett vívódása, a kö­zéposztály háborús sebei és ezek a bajok egy csapásra nem múlhatnak el. De a hágai egyezmény az első fénysugarat jelenti a politikai és gazdasági láthatáron. Természe­tes, hogy a kölcsönök felvételénél a legnagyobb önmérséklettel kell eljárnunk és ezek felhasználásánál a produktivitás és a takarékosság elveit a legszigorúbban szemmel kell tartanunk. Mutschenbacher Emil beszélt ezután és a gazdasági körök nevében üdvözölte a mi­niszterelnököt. A magyar gazda tudja, hogy a hágai eredmény következtében Magyar­­ország visszakapja pénzügyi szuverenitásai és a magyar állam rövidesen nagyobb kül­földi kölcsönhöz jut, amely elő fogja segí­teni a gazdatársadalom talpraállítását A magyar gazdák azt remélik, hogy a hágai egyezmény szabaddá teszi a nemzetközi érintkezést és hogy el­következik a tervszerű, következetes, egészség­es és kizárólagos gazdasági politika. Azt kérdi a miniszterelnöktől, tudja-e, hogy a gazdák a jelenlegi súlyos gazdasági vál­ságból való kibontakozást remélik és haj­­landó-e a miniszterelnök e cél elérésére al­kalmas gazdasági programot adni. Belatiny Artúr a kereskedelem nevében fejtegette a hágai egyezmény következ­ményeit és arra mutatott rá, hogy a hágai paktum szabaddá teszi az utat arra, hogy a kereskedelem kiépíthesse régi kapcsola­tait és szabaddá lesz az út a nemzetközi tőkepiac felé. Székely Ferenc üdvözölte még a vendé­geket, majd gróf Bethlen István miniszter­­elnök válaszolt a felszólalásokra. A miniszterelnök felszólalása Gróf Bethlen István miniszterelnök min­denekelőtt köszönetet mondott a vendég­látásért, majd arról beszélt, hogy amikor felszólították ezen a baráti összejövetelen való résztvevésre, bizonyos aggodalom fogta el, mert attól félt, hogy ez félremagyarázásra ad okot idebenn és a külföldön. Itthon azért, mert egyesek azt gondolják vagy azt mondják, hogy a Hágában volt kormnytagok ünnepeltetni akarják, nagy­kőt, holott erre nincs ok, a külföldön pedig azért, mert talán úgy fogják felfogni, hogy ez az összejövetel egy győzelmi tér volna, amiből az következik, hogy Magyarország Hágában olcsóbban is adta volna. És mégis eljött, mert meggyőződése, hogy ez a baráti összejövetel befelé demonstrációt jelent, azokkal a támadásokkal szemben, amelyek­ben az ő becsületes munkájukat sárral akar­ták befecskendezni. — Nem győzelmi tort ülünk — mondotta a miniszterelnök —, hiszen mint legyőzöt­­tek mentünk ki és szerepünk csak az volt, hogy az országot még áldozatok árán is megmentsük a nagyobb veszélytől. Mint százszázalékos magyarok mentünk ki és ne mondja senki, hogy százszázalékosabb ma­gyar azoknál, akik Hágába mentek. Odakünn százszázalékos legyőzött ma­gyarok voltunk és a rossz között a leg­kevésbé rosszat kellett választani. A magyar igazság parabola alakjában halad útján, eleinte nehézségekkel küzd, de az­után egyre könnyebb az útja. Legyünk az­zal azonban tisztában, hogy az igazság győ­zelmét csak fokozatos munkával érhetjük el és még messze távolban van a jövő, mikor ez bekövetkezik. — Bizalommal és reménységgel mentünk ki, mert az volt az érzésünk, hogy lépésről lépésre érvényesíthetjük a magyar igazságot és ennek az érzésnek kell átadni a nemzetet. Nem a csüggedés, a pesszimizmus kell, hogy úrrá legyen, hanem a reménység érzése. El­jöttem azért is, mert az alkotmányos fakto­rokon kívül ez a társaság, ahol a magyar közgazdaság színe-java van együtt, az ipar, mezőgazdaság, kereskedelem és ez a társaság hivatott politikamentes, elfogultság nélk­ü­l ítéletet mondani a hágai egyezményről. A miniszterelnök ezután azt fejtegette, hogy mi lett volna, ha Hágában nem sikerül a megegyezés. Ellenséges atmoszférában kel­lett odakünn tárgyalni és ők igyekeztek a kontaktust fenntartani a hazai levegővel. Azt látták, hogy amikor a tárgyalásokban majd­nem szakadás következett be, akkor itthon bizonyos csüggedés hangjait lehetett hallani és ezt éppen azok ütötték meg, akik ma kri­tizálnak. Ezek még kevesebb kritikát gyako­roltak volna, ha a magyar delegáció nem i■evezett volna meg. Ha nem egyeztek volna meg, az ellen­séges atmoszféra még jobban kifejlő­dött volna Magyarországgal szemben és Magyarország úgy tűnt volna fel, hogy nem akar megegyezni. Ott volt, mint fe­nyegető utolsó fórum, a jóvátételi bizott­ság és a külföld egész gazdasági ereje, amely, ha nem is bojkottal, de más fegy­verrel felléphetett volna ellenünk és még az ország valutáját is fenyegethette volna. Más időkben a nagyhatalmak áldozatkész­ségére csak még kisebb mértékben lehetett számítani. — Mi a pozitív eredmény? — kérdezte it miniszterelnök — Megmondom egy szó­val: újból nagykorúak lettünk, olyan bérműapoik jelenlétében, akik bizonyára jóindulattal fogják kísérni a fiatal nagy­korú Magyarország józan cselekedeteit. Ebben a nagykorúságban egyesek azt kí­vánják, hogy csak csináljunk minél több adósságot, amennyit csak lehet, mások már látják a szobrokat emelkedni azért, ami a nagykorúság címén jár és egy csoport azt hitte, hogy most már a rögeszmék megva­lósítására kerül a sor Hány ember van Magyarországon, aki azt hiszi, hogy a jövő, boldog Magyar­­ország kapukulcsa a­z ő zsebében van, de természetesen úgy, hogy a kapupénz is az ij zsebébe fog befolyni!­­ A nagykorúságnak egy következménye van: nagykorú módra kell viselkedni, mert ha nem így viselkedünk, újból kiskorúsít­­tatni fogunk. Örömmel üdvözlöm Popovics Sándor cikkét, mert hiszen józan meggon­dolást hirdet Judiciumra, fegyelmezett­ségre van szükség és én az okos, józan, judíciumteljes optimizmusnak vagyok a szószólója. Mutschenbacher Emil interpel­lációjára azt felelem, hogy az összes gazdasági faktorok erejének latbavetésével elkövetkezett az ideje, hogy a magyar kormány egy nagystílű gazdasági politikát csináljon. Ha eddig ezt nem tettük, elég rámutatnom arra, hogy komoly gazdasági politikát csak financiális megalapozottsággal lehet csinálni. Nagykorúak lettünk, szebb perspektíva áll­n1 magyar nemzet előtt és ezt a magyar gazdasági faktorokkal vállvetve a magyar kormánynak kötelessége kihasználni. A miniszterelnök végül a magyar gazda­sági élet egészségére és virágzására ürítette poharát és beszéde befejezésekor a jelen­­voltak zajosan megtapsolták. 300 SZOBA BÚTOR I hálók, ebédlők, tirí szobák std csak Jó nincsétiben. 9 MÉLYEN LESZÁLLÍTOTT ÁRON készpénzért vagy fs kivonatra a legkedvezőbb fizetési feltételekkel! A fi bus­rok a földszinti l. és !!. emeleti mintaterm­eink­­ben megtekinthetők. „BOO-MIL“ kor. réaszonytár £3 •neuf bn­­or áru­házában. Budapest, VI. kerület, M Vi I meg és á■ Marconi látogatása a Vatikánvárosban Vatikánvárosból jelentik: Marconi pénte­k­en a Vatikánvárosban volt, hogy helyszíni remiét tartson a legközelebbi jövőben fel­állítandó rádióállomás ügyében. Az új élelmiszervásártér építési munkálataira rövi­desen kiírják a pályázatot A főváros középítési bizottsága Bérczes Jenő alpolgármester elnöklésével pénteken délután ülést tartott, amelyen az új élelmi­­szernagyvásártér terveinek kérdésével fog­lalkozott. A Soroksári úton építendő új vá­sártér tervrajzát tudvalevőleg Münich Ala­dár műépítész dolgozta ki, azonban a terv­rajz elfogadását illetően a bizottság annak­idején nem tudott egységes megállapodásra jutni és ezért a felmerült ellentétek kikü­szöbölésére a tervezet felülvizsgálására al­­bizottságot küldtek ki. A pénteki ülésen Krencsey Géza műszaki főtanácsos ismertette az albizottság jelenté­sét, amely a terveket elfogadni ajánlja. A bizottság kisebb vita után ilyen értelemben határozott, ami azt jelenti, hogy az ügy a jövő héten a tanács elé kerül és az építési munkálatok kivitelére vonatkozólag rövide­sen nyilvános árlejtést hirdetnek. Az új élelmiszervásártér föld­munkálatai már megindultak és ezzel kapcsolatban az ülésen Bechtler Péter szóvátette, hogy a földmunkások­­nagyrészét két pengő napi­bérért dolgoztatják. Vajna Ede tanácsnok megnyugtató változa u­tán az ütés véget ért. Szombat Navratil Hedvig premierje egy prágai táncpalotában Prágából jelentik. Megvolt Navratil Hedvig prágai premierje. Navratil Hedvig az egyik prágai táncpalotában lép fel, a maga nemében páratlanul álló burleszkben. A burleszk címe: „Mindenki bolond, Párizstól Prágáig“. A fő­szerepet természetesen Navratil Hedvig játssza, akiről Prágában még mindig nem hiszik, hogy ő az igazi Navratil Hedvig. A prágaiak véle­ménye szerint valaki, akinek érdekében állott, megfizette ezt az ár Navratil Hedviget, hogy vállalja az igazi Navratil Hedvig szerepét és tegye lehetetlenné, hogy az obermostenitzi Navratil-család megnyerje a Gaby Dessys va­gyonáért folyó örökségi pert A burleszkben többek közt a következő je­lenetek vannak: A színpad bírósági tárgyaló­termet ábrázol. Navratil Hedvig a bíró elé lép, aki így szól hozzá: — Nem hiszem, hogy maga az igazi Navratil Hedvig. Magát­ csak azért bérelték fel, hogy az igazi Navratil Hedvigről ne lehessen bebizo­nyítani Gaby Deslyssel való személyazonos­ságát. Navratil Hedvig nem válaszol. — Benső barátságban állott a portugál fa­királlyal? — folytatja a bíró a kérdezést. — Nemi — hangzik a válasz. — De ismeri a portugál exkirályt, nemde? — Hedvig ismeri ezt — hangzik az édeskés és kétértelmű válasz. A következő kérdésre Navratil Hedvig el­mondja, hogy valamikor másfélmillió pezeta vagyona volt — Mit gondol, mi lesz a per vége? — Még van egy adum, — válasz­ol Navratil Hedvig, — de ezt csak majd a párizsi perben vágom ki. A bíró ezután kihirdeti az ítéletet. Óriási ka­caj hangzik fel a nézőtéren, midőn felolvassa az ítéletet, amely úgy szól, hogy Gaby Dessys örökségét Csehszlovákia kapja, amely a pénzt jóvátételi tartozása törlesztésére fordítja. Függöny. A főkapitány nyilatkozata Palásthy Irén afférjáról A Városi Színház csütörtök esti premier­jén kellemetlen kalandja volt Palásth­y Irénnek, az ismert nevű külföldi magyar primadonnának, Hans Bartsch­eim . i..­­színpadi kiadó feleségének. Palásthy Irén napokkal ezelőtt jött Hollywoodból Buda­pestre szüleinek meglátogatására és szüle­i­­vel együtt jelent meg csütörtökön este a Városi Színházban. A primadonnán egy Párizsban készült ezüst lamé estélyi ruha volt, amelynek feltűnő dekoltázsa miatt az előadás végén igazoltatta a színházban inspekciót teljesítő Marinovich Marcel rendőrfogalmazó. A primadonnát Marino­vich felszólította, hogy kövesse őt a szín­házban levő második emeleti rendőr szármba, ahol leigazoltatta, mert, mint mondotta, többen panaszt tettek nála Palásthy Irén feltűnő öltözéke, túlzott dekoltázsa miatt. Palásthy Irén kifogásolta az igazoltatás formáját, amely természetesen izgalmas je­lenetek között ment végbe és kifogásolta azt is, hogy őt, mint amerikai állampolgárt, ilyen eljárásban részesítették. Az esetről Marinovich jelentést tett felettes hatóságá­nak, de panasszal fordult a rendőrséghez Palásthy Irén is. Az üggyel kapcsolatban beszéltünk dr Bezegh-Huszágh Miklós főkapitánnyal, aki a következőket mondotta: — Csütörtökön reggel az intézkedő rendőr­­tisztviselő jelentést adott be az ügyről hozzám, egyben a művésznő is följelentést tett a rendőrtiszt ellen. Egyelőre csak a föl­jelentésekből és az üggyel foglalkozó újság­cikkekből értesültem a dologról. Tekintettel arra, hogy még az ügyben senkit sem hallgattam ki, nem tudok se pro, se kontra nyilatkoza­tot tenni. Éppen ezért ebben a pillanatban még nem lehet megállapítani, hogy kinek van igaza. Palásthy Irén egyébként pénteken délelőtt a pestvidéki törvényszék Marton-tanácsa előtt állott hatósági közeg elleni erőszak vétségével vádolta. A színésznő 1928 szep­temberében helyiérdekű villamossal ment ki Rákosszentmihályra szüleihez s magával vitte kutyáját is, amelyet jegy nélkül szállí­tott, miután a pénztárnál a kutyának csak harmadosztályú jegyet akartak adni. Emiatt konfliktusa támadt a kalauzzal, aki állomás­ról állomásra jelentést tett a forgalmi főnö­köknél, a különböző állomásokon rend­őröket is hívtak, akik Palásthy Irént sorra igazoltatták. A Nagyicce állomásául azonban Kiss II. József rendőr nem érte be az iga­zoltatással, hanem felszólította a primadonnát, hogy száll­jon le a villamosról. A színésznő elvesz­tette a türelmét és a rendőrt mellbe­­lökte. Emiatt indult meg ellene az eljárás. A fő­tá­rgyaláson, amelyet a művésznő kérésére tűztek ki január 31-ére, Palásthy Irén ta­gadta, hogy a rendőrt mellbevágta volna és arra hivatkozott, hogy a fizikai erőkülönbség miatt is kizártnak vehető, hogy ő a tagba­szakadt, hatalmas rendőrőrmestert tettleg bántalmazta volna. A tanúvallomások alapján a bíróság bizo­nyítottnak vette, hogy Palásthy Irén a ter­hére rótt bűncselekményt elkövette és ezért 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Hálás köszönetein ezúton g ■ nyilvánítom mindazoknak, I I akik férjem elhúnyta alkal-1 9 mából az engem ért csa-1 1 pásban velem éreztek. Egyben kérem további jó-1 I indulatukat I fci. Klein íraiona) Kálirai» " fi a PALERMO KÁVÉHAZ tulajdono.,.: J Hálás köszönetein ezúton nyilvánítom mindazoknak, akik férjem elhúnyta alkal­mából az engem ért csa­pásban velem éreztek. Egyben kérem további jó­indulatukat in. Klein (rate) Kite* a PALERMO KÁVÉHÁZ tulajdona.... ■ ■ Magyar képviselők felszólalása a prágai parlament költségvetési vitájában Prágából jelentik. A költségvetési bizottság pénteki ülésén az igazságügyi előirányzat tárgyalása során Törköly képviselő (magyar nacionalista) felpanaszolta, hogy a kisebb­ségekre vonatkozó törvénynek a nyelv­kérdésre vonatkozó intézkedéseit nem hajt­ják végre. Dr Tabloniczky (magyar keresztényszocia­lista) az igazságügyi költségvetés nagyobb dotálását követelte, mert ez időszerint az egész előirányzatnak csak 3,23 százalékát teszi ki. Kifogásolta, hogy magyar sport­­egyesületek tagjait a Szloveszkóba való be­utazás pillanatában alaptalanul letartóztato­gatják. Követelte Magyarországgal kölcsö­nös jogszerződés megkötését, mert Szlo­­venszkó számára Magyarország a legtermé­szetesebb eladási terület, a jogsegélyszerző­dés hiánya következtében pedig gazdasági­lag erősen szenved. Dr Meissner igazságügyminiszter válaszolt több költségvetési felszólalásra s bejelen­tette a sajtóreformra vonatkozó javaslat be­terjesztését. Réthy L. Pál a maga, va­lamint gyermekei: György, Kató, férjezett Baian Nicolainé, István, Lajos, Sándor, Erzsébet, továbbá unokái: Mireca és Sanda és me­nye: Réti Istvánné szül. Schaffer Ilona nevében mély fájdalommal adja tudtul, hogy felejthetetlen hitvese Réthy­ Pálné szül Rothbaum Janka életének 57-ik, boldog házasságá­nak 39-ik évében, január 30-án, hosszas szenvedés után meghalt. Csak a családjáért élő, ideális anya volt, aki önfeláldozó szere­tettel ragaszkodott a gyermekei­hez és szíve megnyílt minden jó és nemes cselekedet előtt. Vasárnap, február 2-án, déli fél­­egy órakor temetjük el a rákos­­keresztúri szr. temetőben. Emlékét megőrizzük! Budapest, 1930 január 31. Minden külön értesítés helyett. & ••Vízv­­..i

Next