Magyar Hirlap, 1930. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-01 / 26. szám
•AAIOKIN HÍRLAP 4 1930 február T. ———B—sraewMi—————■ uptánsok és a többi, a lefoglalások által károsultak igényei a győztes hatalmak, valamint az utódállamok hozzájárulásából kielégítést nyernek; hogy Magyarország az ellene támasztható háborús követelésektől egyszer és mindenkorra megszabadult és hogy végre megmenekültünk a lidércnyomás alól, melyet az okozott, hogy sohasem tudtuk, vájjon mennyit is lehet rajtunk tulajdonképpen követelni. De különös súlyt kell helyeznünk az elért pénzügyi szuverenitásra. A múltban elénk szabott korlátok közül elegendő utalni azokra a súlyos hátrányokra, melyeket a külföldi kölcsönök felvétele elé gördített akadályok okoztak. Nem ámíthatjuk magunkat azzal a reménnyel, hogy a depresszió máról holnapra engedni fog. Itt vannak a mezőgazdasági bajok, az ipar bajai, a munkanélküliség, a kereskedelem kétségbeesett vívódása, a középosztály háborús sebei és ezek a bajok egy csapásra nem múlhatnak el. De a hágai egyezmény az első fénysugarat jelenti a politikai és gazdasági láthatáron. Természetes, hogy a kölcsönök felvételénél a legnagyobb önmérséklettel kell eljárnunk és ezek felhasználásánál a produktivitás és a takarékosság elveit a legszigorúbban szemmel kell tartanunk. Mutschenbacher Emil beszélt ezután és a gazdasági körök nevében üdvözölte a miniszterelnököt. A magyar gazda tudja, hogy a hágai eredmény következtében Magyarország visszakapja pénzügyi szuverenitásai és a magyar állam rövidesen nagyobb külföldi kölcsönhöz jut, amely elő fogja segíteni a gazdatársadalom talpraállítását A magyar gazdák azt remélik, hogy a hágai egyezmény szabaddá teszi a nemzetközi érintkezést és hogy elkövetkezik a tervszerű, következetes, egészséges és kizárólagos gazdasági politika. Azt kérdi a miniszterelnöktől, tudja-e, hogy a gazdák a jelenlegi súlyos gazdasági válságból való kibontakozást remélik és hajlandó-e a miniszterelnök e cél elérésére alkalmas gazdasági programot adni. Belatiny Artúr a kereskedelem nevében fejtegette a hágai egyezmény következményeit és arra mutatott rá, hogy a hágai paktum szabaddá teszi az utat arra, hogy a kereskedelem kiépíthesse régi kapcsolatait és szabaddá lesz az út a nemzetközi tőkepiac felé. Székely Ferenc üdvözölte még a vendégeket, majd gróf Bethlen István miniszterelnök válaszolt a felszólalásokra. A miniszterelnök felszólalása Gróf Bethlen István miniszterelnök mindenekelőtt köszönetet mondott a vendéglátásért, majd arról beszélt, hogy amikor felszólították ezen a baráti összejövetelen való résztvevésre, bizonyos aggodalom fogta el, mert attól félt, hogy ez félremagyarázásra ad okot idebenn és a külföldön. Itthon azért, mert egyesek azt gondolják vagy azt mondják, hogy a Hágában volt kormnytagok ünnepeltetni akarják, nagykőt, holott erre nincs ok, a külföldön pedig azért, mert talán úgy fogják felfogni, hogy ez az összejövetel egy győzelmi tér volna, amiből az következik, hogy Magyarország Hágában olcsóbban is adta volna. És mégis eljött, mert meggyőződése, hogy ez a baráti összejövetel befelé demonstrációt jelent, azokkal a támadásokkal szemben, amelyekben az ő becsületes munkájukat sárral akarták befecskendezni. — Nem győzelmi tort ülünk — mondotta a miniszterelnök —, hiszen mint legyőzöttek mentünk ki és szerepünk csak az volt, hogy az országot még áldozatok árán is megmentsük a nagyobb veszélytől. Mint százszázalékos magyarok mentünk ki és ne mondja senki, hogy százszázalékosabb magyar azoknál, akik Hágába mentek. Odakünn százszázalékos legyőzött magyarok voltunk és a rossz között a legkevésbé rosszat kellett választani. A magyar igazság parabola alakjában halad útján, eleinte nehézségekkel küzd, de azután egyre könnyebb az útja. Legyünk azzal azonban tisztában, hogy az igazság győzelmét csak fokozatos munkával érhetjük el és még messze távolban van a jövő, mikor ez bekövetkezik. — Bizalommal és reménységgel mentünk ki, mert az volt az érzésünk, hogy lépésről lépésre érvényesíthetjük a magyar igazságot és ennek az érzésnek kell átadni a nemzetet. Nem a csüggedés, a pesszimizmus kell, hogy úrrá legyen, hanem a reménység érzése. Eljöttem azért is, mert az alkotmányos faktorokon kívül ez a társaság, ahol a magyar közgazdaság színe-java van együtt, az ipar, mezőgazdaság, kereskedelem és ez a társaság hivatott politikamentes, elfogultság nélkül ítéletet mondani a hágai egyezményről. A miniszterelnök ezután azt fejtegette, hogy mi lett volna, ha Hágában nem sikerül a megegyezés. Ellenséges atmoszférában kellett odakünn tárgyalni és ők igyekeztek a kontaktust fenntartani a hazai levegővel. Azt látták, hogy amikor a tárgyalásokban majdnem szakadás következett be, akkor itthon bizonyos csüggedés hangjait lehetett hallani és ezt éppen azok ütötték meg, akik ma kritizálnak. Ezek még kevesebb kritikát gyakoroltak volna, ha a magyar delegáció nem i■evezett volna meg. Ha nem egyeztek volna meg, az ellenséges atmoszféra még jobban kifejlődött volna Magyarországgal szemben és Magyarország úgy tűnt volna fel, hogy nem akar megegyezni. Ott volt, mint fenyegető utolsó fórum, a jóvátételi bizottság és a külföld egész gazdasági ereje, amely, ha nem is bojkottal, de más fegyverrel felléphetett volna ellenünk és még az ország valutáját is fenyegethette volna. Más időkben a nagyhatalmak áldozatkészségére csak még kisebb mértékben lehetett számítani. — Mi a pozitív eredmény? — kérdezte it miniszterelnök — Megmondom egy szóval: újból nagykorúak lettünk, olyan bérműapoik jelenlétében, akik bizonyára jóindulattal fogják kísérni a fiatal nagykorú Magyarország józan cselekedeteit. Ebben a nagykorúságban egyesek azt kívánják, hogy csak csináljunk minél több adósságot, amennyit csak lehet, mások már látják a szobrokat emelkedni azért, ami a nagykorúság címén jár és egy csoport azt hitte, hogy most már a rögeszmék megvalósítására kerül a sor Hány ember van Magyarországon, aki azt hiszi, hogy a jövő, boldog Magyarország kapukulcsa az ő zsebében van, de természetesen úgy, hogy a kapupénz is az ij zsebébe fog befolyni! A nagykorúságnak egy következménye van: nagykorú módra kell viselkedni, mert ha nem így viselkedünk, újból kiskorúsíttatni fogunk. Örömmel üdvözlöm Popovics Sándor cikkét, mert hiszen józan meggondolást hirdet Judiciumra, fegyelmezettségre van szükség és én az okos, józan, judíciumteljes optimizmusnak vagyok a szószólója. Mutschenbacher Emil interpellációjára azt felelem, hogy az összes gazdasági faktorok erejének latbavetésével elkövetkezett az ideje, hogy a magyar kormány egy nagystílű gazdasági politikát csináljon. Ha eddig ezt nem tettük, elég rámutatnom arra, hogy komoly gazdasági politikát csak financiális megalapozottsággal lehet csinálni. Nagykorúak lettünk, szebb perspektíva álln1 magyar nemzet előtt és ezt a magyar gazdasági faktorokkal vállvetve a magyar kormánynak kötelessége kihasználni. A miniszterelnök végül a magyar gazdasági élet egészségére és virágzására ürítette poharát és beszéde befejezésekor a jelenvoltak zajosan megtapsolták. 300 SZOBA BÚTOR I hálók, ebédlők, tirí szobák std csak Jó nincsétiben. 9 MÉLYEN LESZÁLLÍTOTT ÁRON készpénzért vagy fs kivonatra a legkedvezőbb fizetési feltételekkel! A fi busrok a földszinti l. és !!. emeleti mintatermeinkben megtekinthetők. „BOO-MIL“ kor. réaszonytár £3 •neuf bnor áruházában. Budapest, VI. kerület, M Vi I meg és á■ Marconi látogatása a Vatikánvárosban Vatikánvárosból jelentik: Marconi pénteken a Vatikánvárosban volt, hogy helyszíni remiét tartson a legközelebbi jövőben felállítandó rádióállomás ügyében. Az új élelmiszervásártér építési munkálataira rövidesen kiírják a pályázatot A főváros középítési bizottsága Bérczes Jenő alpolgármester elnöklésével pénteken délután ülést tartott, amelyen az új élelmiszernagyvásártér terveinek kérdésével foglalkozott. A Soroksári úton építendő új vásártér tervrajzát tudvalevőleg Münich Aladár műépítész dolgozta ki, azonban a tervrajz elfogadását illetően a bizottság annakidején nem tudott egységes megállapodásra jutni és ezért a felmerült ellentétek kiküszöbölésére a tervezet felülvizsgálására albizottságot küldtek ki. A pénteki ülésen Krencsey Géza műszaki főtanácsos ismertette az albizottság jelentését, amely a terveket elfogadni ajánlja. A bizottság kisebb vita után ilyen értelemben határozott, ami azt jelenti, hogy az ügy a jövő héten a tanács elé kerül és az építési munkálatok kivitelére vonatkozólag rövidesen nyilvános árlejtést hirdetnek. Az új élelmiszervásártér földmunkálatai már megindultak és ezzel kapcsolatban az ülésen Bechtler Péter szóvátette, hogy a földmunkásoknagyrészét két pengő napibérért dolgoztatják. Vajna Ede tanácsnok megnyugtató változa után az ütés véget ért. Szombat Navratil Hedvig premierje egy prágai táncpalotában Prágából jelentik. Megvolt Navratil Hedvig prágai premierje. Navratil Hedvig az egyik prágai táncpalotában lép fel, a maga nemében páratlanul álló burleszkben. A burleszk címe: „Mindenki bolond, Párizstól Prágáig“. A főszerepet természetesen Navratil Hedvig játssza, akiről Prágában még mindig nem hiszik, hogy ő az igazi Navratil Hedvig. A prágaiak véleménye szerint valaki, akinek érdekében állott, megfizette ezt az ár Navratil Hedviget, hogy vállalja az igazi Navratil Hedvig szerepét és tegye lehetetlenné, hogy az obermostenitzi Navratil-család megnyerje a Gaby Dessys vagyonáért folyó örökségi pert A burleszkben többek közt a következő jelenetek vannak: A színpad bírósági tárgyalótermet ábrázol. Navratil Hedvig a bíró elé lép, aki így szól hozzá: — Nem hiszem, hogy maga az igazi Navratil Hedvig. Magát csak azért bérelték fel, hogy az igazi Navratil Hedvigről ne lehessen bebizonyítani Gaby Deslyssel való személyazonosságát. Navratil Hedvig nem válaszol. — Benső barátságban állott a portugál fakirállyal? — folytatja a bíró a kérdezést. — Nemi — hangzik a válasz. — De ismeri a portugál exkirályt, nemde? — Hedvig ismeri ezt — hangzik az édeskés és kétértelmű válasz. A következő kérdésre Navratil Hedvig elmondja, hogy valamikor másfélmillió pezeta vagyona volt — Mit gondol, mi lesz a per vége? — Még van egy adum, — válaszol Navratil Hedvig, — de ezt csak majd a párizsi perben vágom ki. A bíró ezután kihirdeti az ítéletet. Óriási kacaj hangzik fel a nézőtéren, midőn felolvassa az ítéletet, amely úgy szól, hogy Gaby Dessys örökségét Csehszlovákia kapja, amely a pénzt jóvátételi tartozása törlesztésére fordítja. Függöny. A főkapitány nyilatkozata Palásthy Irén afférjáról A Városi Színház csütörtök esti premierjén kellemetlen kalandja volt Palásthy Irénnek, az ismert nevű külföldi magyar primadonnának, Hans Bartscheim . i..színpadi kiadó feleségének. Palásthy Irén napokkal ezelőtt jött Hollywoodból Budapestre szüleinek meglátogatására és szüleivel együtt jelent meg csütörtökön este a Városi Színházban. A primadonnán egy Párizsban készült ezüst lamé estélyi ruha volt, amelynek feltűnő dekoltázsa miatt az előadás végén igazoltatta a színházban inspekciót teljesítő Marinovich Marcel rendőrfogalmazó. A primadonnát Marinovich felszólította, hogy kövesse őt a színházban levő második emeleti rendőr szármba, ahol leigazoltatta, mert, mint mondotta, többen panaszt tettek nála Palásthy Irén feltűnő öltözéke, túlzott dekoltázsa miatt. Palásthy Irén kifogásolta az igazoltatás formáját, amely természetesen izgalmas jelenetek között ment végbe és kifogásolta azt is, hogy őt, mint amerikai állampolgárt, ilyen eljárásban részesítették. Az esetről Marinovich jelentést tett felettes hatóságának, de panasszal fordult a rendőrséghez Palásthy Irén is. Az üggyel kapcsolatban beszéltünk dr Bezegh-Huszágh Miklós főkapitánnyal, aki a következőket mondotta: — Csütörtökön reggel az intézkedő rendőrtisztviselő jelentést adott be az ügyről hozzám, egyben a művésznő is följelentést tett a rendőrtiszt ellen. Egyelőre csak a följelentésekből és az üggyel foglalkozó újságcikkekből értesültem a dologról. Tekintettel arra, hogy még az ügyben senkit sem hallgattam ki, nem tudok se pro, se kontra nyilatkozatot tenni. Éppen ezért ebben a pillanatban még nem lehet megállapítani, hogy kinek van igaza. Palásthy Irén egyébként pénteken délelőtt a pestvidéki törvényszék Marton-tanácsa előtt állott hatósági közeg elleni erőszak vétségével vádolta. A színésznő 1928 szeptemberében helyiérdekű villamossal ment ki Rákosszentmihályra szüleihez s magával vitte kutyáját is, amelyet jegy nélkül szállított, miután a pénztárnál a kutyának csak harmadosztályú jegyet akartak adni. Emiatt konfliktusa támadt a kalauzzal, aki állomásról állomásra jelentést tett a forgalmi főnököknél, a különböző állomásokon rendőröket is hívtak, akik Palásthy Irént sorra igazoltatták. A Nagyicce állomásául azonban Kiss II. József rendőr nem érte be az igazoltatással, hanem felszólította a primadonnát, hogy szálljon le a villamosról. A színésznő elvesztette a türelmét és a rendőrt mellbelökte. Emiatt indult meg ellene az eljárás. A főtárgyaláson, amelyet a művésznő kérésére tűztek ki január 31-ére, Palásthy Irén tagadta, hogy a rendőrt mellbevágta volna és arra hivatkozott, hogy a fizikai erőkülönbség miatt is kizártnak vehető, hogy ő a tagbaszakadt, hatalmas rendőrőrmestert tettleg bántalmazta volna. A tanúvallomások alapján a bíróság bizonyítottnak vette, hogy Palásthy Irén a terhére rótt bűncselekményt elkövette és ezért 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Hálás köszönetein ezúton g ■ nyilvánítom mindazoknak, I I akik férjem elhúnyta alkal-1 9 mából az engem ért csa-1 1 pásban velem éreztek. Egyben kérem további jó-1 I indulatukat I fci. Klein íraiona) Kálirai» " fi a PALERMO KÁVÉHAZ tulajdono.,.: J Hálás köszönetein ezúton nyilvánítom mindazoknak, akik férjem elhúnyta alkalmából az engem ért csapásban velem éreztek. Egyben kérem további jóindulatukat in. Klein (rate) Kite* a PALERMO KÁVÉHÁZ tulajdona.... ■ ■ Magyar képviselők felszólalása a prágai parlament költségvetési vitájában Prágából jelentik. A költségvetési bizottság pénteki ülésén az igazságügyi előirányzat tárgyalása során Törköly képviselő (magyar nacionalista) felpanaszolta, hogy a kisebbségekre vonatkozó törvénynek a nyelvkérdésre vonatkozó intézkedéseit nem hajtják végre. Dr Tabloniczky (magyar keresztényszocialista) az igazságügyi költségvetés nagyobb dotálását követelte, mert ez időszerint az egész előirányzatnak csak 3,23 százalékát teszi ki. Kifogásolta, hogy magyar sportegyesületek tagjait a Szloveszkóba való beutazás pillanatában alaptalanul letartóztatogatják. Követelte Magyarországgal kölcsönös jogszerződés megkötését, mert Szlovenszkó számára Magyarország a legtermészetesebb eladási terület, a jogsegélyszerződés hiánya következtében pedig gazdaságilag erősen szenved. Dr Meissner igazságügyminiszter válaszolt több költségvetési felszólalásra s bejelentette a sajtóreformra vonatkozó javaslat beterjesztését. Réthy L. Pál a maga, valamint gyermekei: György, Kató, férjezett Baian Nicolainé, István, Lajos, Sándor, Erzsébet, továbbá unokái: Mireca és Sanda és menye: Réti Istvánné szül. Schaffer Ilona nevében mély fájdalommal adja tudtul, hogy felejthetetlen hitvese Réthy Pálné szül Rothbaum Janka életének 57-ik, boldog házasságának 39-ik évében, január 30-án, hosszas szenvedés után meghalt. Csak a családjáért élő, ideális anya volt, aki önfeláldozó szeretettel ragaszkodott a gyermekeihez és szíve megnyílt minden jó és nemes cselekedet előtt. Vasárnap, február 2-án, déli félegy órakor temetjük el a rákoskeresztúri szr. temetőben. Emlékét megőrizzük! Budapest, 1930 január 31. Minden külön értesítés helyett. & ••Vízv..i