Magyar Hirlap, 1931. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-01 / 1. szám
rátörtek" Csfiflenes kivisilis és egyéb áruk FALUS és FODOR csődtömegkiárusítása és mis allalmi árui a cég solt helyiségében! IV. Hajó utca 12—14. s7. (Belváros) megkezdődött! A csődtömeg tartalmazott: 5000 méter D. J. Anderson Dijlenet, skót ostordot, lenvászon, és selyemsebkendőket, kiköllórukat, szvettereket, harisnyákét és zoknikat, sifonokat, vásznakat, stb. Eladásra kérel még külön is hihetetlen élesén: többezer méter ovlord trientin, zelk, Tolle de Sói, Damastárik, abroszok, törülközők, pamut és len, alsólepedők és paplanepedők, silónok és ÁGYNEMŰ VÁSZNAK stb. Tájékoztató árak: Ja chiftonok és vásznak . . • —-56 P-től la Oxford és zefirek .... 1.18 .. Toile de Sói la női fehérneműre 1.78 „ Nancuk la.................. . . 1.28 „ Jó zoknik és férfiharisnyák . —.78 „ Selyem és batiszt zsebkendők . —.50 „ Gyönyörű gyapji pullóverek stb. 5.50 „ fa lepedővásznak . . . 2.48 1.80 „ Paplanlepedővászon 180 cm sz. 2.88 „ Lenvásznak, damasztárak stb. hihetetlen olcsón! Viszonteladóknak árengedmény. 1931 Itt az újév, itt van újra, Köszönti víg hejehujja, Pohár csendül, zene lendül, A köszvény is láncra lendül. Az óév, mint Mvénhedt sztár, Balfenéken kiléphet már. Most kezdik csak jól leszólni A tegnapi hódolói... Az Idő nagy kulisszái közül új sztár fog kiszállni... Csillogó szép, drága, selymes, — Melyikünkbe lesz szerelmes? Kronosz karján is kilibben, S elszorul a vér a szívben ... Milyen karcsú, milyen bájos, Hollywoodi filmszabályos. Csókjait, nézd, hogy dobálja... És a nézőtér csodálja. Pont ilyen volt az elődje, — De ezzel most ki törődnél Lesz-e különbékességed?... Bort, búzát és békességet Hozol-e vagy más titok van Modern kézitasakodban? Exportot is hozz borunkhoz S bárhogy illik ez korunkhoz: Örökségül, jaj, ne vedd át Búza mellett a balettát. Békességet ne csak hirdess, Jelszavakban ne csak fürdess. Szűnjön meg a régi átok S tűnjenek el — a plakátok! Szállítsad le az adónkat, Csillapítsd le zord szabónkat, S alperesből — oh, ne vess meg! — Léptess elő felperesnek. Teljesüljön szivünk álma, Kifizetett havi számla, S keresetünk mellé némely Találatot is mellékelj. Rossz embernek ne kegyelmezz, Női nemhez légy figyelmes. Kislánynak adj szép esztendőt. Asszonyokról végy le kettőt. Ne legyen a gond fogyasztó És fogyasszon a fogyasztó. S önmagukat ne fogyasszák, Csak kövér nők s bő kisgazdák. Napszámosnőt, nyolc gyerekkel, Ne gyötörj még egy sereggel. Gazdagoknak bő áldást hozz, Sok gyereket szállíts házhoz. Forgalmunkba önts egy kis vért, De vigyázva, nehogy ismét A zálogház legyen zsongó És a színház egyre kongó. A magas politikától Tarts minden jó embert távol. Mert ki egyszer belekóstol, Nem szabadul a gonosztól. Ki miniszter volt, maradjon, Ki filiszter, csak izzadjon. Ki diktátor volt, diktáljon. Míg bolond lesz földi tájon. ... Látod. Újév kisasszonyka, Szivünket mi minden nyomja. Mutatóba tán elég e. ... S most köszöntünk ... Csalj meg, édes! Molnár Jenő •A. HIPLAP Ketten beszélnek Egy dialógus kísérlete a zsidókérdésről Írta: Báró MADARASSY-BECK GYULA ELLENZÉKI ZSIDÓ: „Csak a nemzeti gondolatban való maradéktalan egybeforradás hozhat számunkra teljes feloldozást, csak a tiszta nemzeti erkölcsi és társadalmi egység jelenthet sorsunk további alakulásához egyetemes garanciát.“ Ezt mondta Bethlen karácsonyi cikkében. Te, aki hithít kormánypárti vagy, mit gondolsz, benne vagy ebben a nemzeti egységben vagy nem? KORMÁNYPÁRTI ZSIDÓ: Benne vagyok. Lehetetlen, hogy a miniszterelnök, azmikor a nemzeti egységből ki akarná rekeszteni azt racsonyi cikke vezérmotívumába, ebből a nemzeti egységből ki akarná rekeszteni azt a hazafias és becsületes zsidóságot, amely az ország nagyszerű felépítésének 1867-től 1914-ig egyik legfontosabb pillére volt, amely 1914-től máig a nemzet tragikus sorsában hűségesen és teljes mértékben osztozott, amelynek munkája és tehetsége ma is minden vele szemben tagadhatatlanul felállított speciális és mesterséges akadály dacára páratlan értéket képvisel és épúgy az ország rettenetesen próbára tett teherbírásának, mint kultúrmunkájának egyik legjelentősebb eleme. ELLENZÉKI ZSIDÓ: Hát én nem tudom, hogy benne vagy-e. De internis non judicat praetor, tehát nem tudhatom, hogy mi volt Bethlen lelkében, amikor ezt a cikket írta. Az utolsó évek, de különösen az utolsó hetek eseményei azonban nem arra mutatnak, hogy a kormány és a„kívülről támogató“ orkesztet, amely minden megmozdulását hűségesen kíséri. Veled valami nagyon össze akarna forrni. Emlékezzél csak Gömbös kecskeméti beszédére és a miniszterelnök felszólalására ugyanebben a kérdésben a Házban. KORMÁNYPÁRTI ZSIDÓ: Tudom, hogy Gömbös beszéde kellett hogy vérig sértsen minden önérzetes zsidót, különösen abban a vonatkozásban, amely sem a parlamentben, sem egyebütt nem lett eléggé kiemelve, hogy közvetve, nemes egyszerűséggel megtagadta a zsidók magyarságát. De hidd el, ezt nem veszem túlságosan komolyan. Mindenekelőtt olyan nehéz jelenleg a kormány képviselőjének tapsokat szerezni, hogy már ebből a szempontból kénytelenek szélsőséges jelszavakat egyes esetekben kilovagolni. Azután semmiféle jogcíme nincs a honvédelmi miniszternek arra, hogy a zsidók magyar vagy nem magyar voltát eldöntse. Sokkal mélyebben a magyar fajban gyökerező reprezentánsai a nemzetnek ezt őelőtte ellenkező irányban döntötték el és eldöntötte régen a magyar faj, amely az antiszemitizmus német importcikkével szemben mindig egészséges immunitást mutatott. A zsidók magyarsága túlélte Istóczyt és Verhovayt és túl fogja élni Gömböst is. Végül a magyartalanság vádjával szemben ebben az országban nem is vagyunk rossz társaságban. Ady Endrére gondolok, aki „Én nem vagyok magyar?“ című egyik legszebb versének végén azt írja: „Korcsoknak és cifrollkodóknak, Félig élőknek, habzó szájúaknak, Magyarkodóknak, ködevőknek, Svábokból jött magyaroknak Én nem vagyok magyar?“ ELLENZÉKI ZSIDÓ: És a Vitézi Szék és a polgári házasság törvényének katonai szempontból való egyszerű megtagadása? KORMÁNYPÁRTI ZSIDÓ: Sérelem, nagy, súlyos sérelem és ügyetlenség, amelyhez hasonlót Ferenc József uralma alatt semmiféle aktív miniszter büntetlenül nem követhetett volna el. De hát fontos-e mindez, életbevágóan fontos-e a mai gazdasági nyomorúságban, amelyben nem az önérzetet érintő, nem egy házasságjogi törvényt deklasszifikáló nyilatkozatról vagy tényről, hanem egzisztenciákat alapjában megtámadó intézkedésekről is van ezerszeres okunk panaszkodni. Nézd a kormánypárti zsidót, aki a történtek után kormánypárti maradt, tehát másokkal együtt engem is, aljasnak neveztek a főváros törvényhatósági bizottságában. Pedig úgy érzem, hogy nem vagyok aljas. Más vagyok. Konzervatív, passzív, az ütközőpontokat kerülő, a rend abszolút fönntartását mindenek fölé helyező, ezer és ezer évek elnyomutását minden megnyilatkozásában megérző zsidó, akinek lelke atavizmusában együtt sír a Hubermann, a Mischa Ellmann, a Millstein, a Menuhin Yehudi hegedűjével, a csendes és feltűnésnélküli munka keresője, aki ha minden pórusa lélekzésében magyar is, a politikáról komolyan nem akar tudni. Mint az öreg Isaak Landauer, a csak üzletének élő és semmi mással nem törődő bankár mondja Feuchtwanger Jud Süssében, az összes modern allűrökben díszelgő, vadászó, lovagló és hitelezőjének nagyszerűen öltöző Süssnek, királyok és hercegek barátjának, hercegnők szeretőjének, amikor ragyogó pompával berendezett lakásába vezeti és mint luxusa egyik szimbólumát megmutatja neki papagályát: „Was braucht ein Jud ein Papagei!“ De különben is, hogy Gömbösre visszatérjek, hiszen Bethlen elég energikus volt vele szemben, amikor kijelentette, hogy nem tehet lakatot minisztere szájára. ELLENZÉKI ZSIDÓ: Látod, nekem több bajom van a miniszterelnök beszédével, mint a Gömbösével. Gömbösre nézve megáll mindaz, amit mondasz. De mit jelent például az, hogy a miniszterelnök nem lehet lakatot miniszterei szájára. Hogyan magyarázod ezt? Az a miniszterelnök, aki korlátlan úr ebben az országban, aki lakatot tud tenni egész pártja szájára, a sajtó, a gyűlések megnyilatkozásaira, egyedülálló választási törvényeivel a közvélemény megnyilatkozására, éppen csak Gömbös szájára nem tehet lakatot? Ezt a természeti csodát nem tudom magamnak megmagyarázni. Itt igazán a lakatos körül lehet a baj, aki úgy látszik relatív impotenciában szenved. És főleg mit jelent az, hogy Bethlen még ebben a beszédében is, tizenegy év után, egyebet nem tud a Vitézi Szék tarthatatlan álláspontja érdekében elmondani, hogy a zsidóságnak mindent meg kell értenie, a kommunizmusban játszott szerepe miatt. KORMÁNYPÁRTI ZSIDÓ: Hát ez a régi grammofónlemez, amelyet, fájdalom, alátámaszt az, hogy a magyar bolsevizmus alatt a zsidóság söpredéke feltűnőbb szerepet játszott, mint a kereszténység söpredéke. És különben is a miniszterelnök kínos helyzetben volt és nem igen volt módjában ennél a tisztán ócskasági értékkel bíró argumentumnál egyebet találnia. ELLENZÉKI ZSIDÓ: Nem gondolod-e azonban, hogy ezzel a magyar közéleti antikvitással, amelyből annyian és sokan igen jól élnek, illenék egyszer komolyan leszámolni? Mert ez az egész beállítás nem felel meg a tényeknek. Veszedelmesen hasonlít a versaillesi, trianoni és saint-germaini békeszerződéseknek ahhoz a régóta történelmileg ezerszer megcáfolt és ma is fenntartott fikciójához, hogy a világháborúért a teljes felelősség Németországot terheli. Ez a fikció kellett az antantnak, mert ebből vezettékle a békeszerződések semmi mással nem indokolható igazságtalanságait. Ugyanígy van szükségük mindazoknak, akik politikai vagy anyagi fegyverzetük alkatrészeit ennél a tűznél kovácsolják, annak az általános vádnak a fikciójára, amellyel a zsidókat a kommunizmusért felelőssé teszik. Egy catilináris exisztencia, aki az orosz szovjet propagandapénzéhez jut, érkezik haza és egyben zsidó, indítja meg a földalatti munkát. Ez igaz, de itt a hangsúly igazán nem Kun Béla zsidó voltán van. Lenin keresztény volt, Trockij zsidó. Hogy az akkor mézesheteit élő orosz szovjeturatom a nem o£ nélkül külföldön csavargó Kun Bélát választotta ki a magyar kommunista propaganda anyagi előkészítésére, ez igazán a véletlen játéka. Erre a célra Lenin Trockijék mindenesetre csak egy csavargó, sikkasztás miatt valamikor körözött olyan zsidót találtak, akinek a normális társadalmi rend épségben maradása mellett ebben az országban már semmi keresnivalója nem volt. Ellenben Károlyi Mihály gróf volt a legjavából, hitbizománytulajdonos, a keresztény magyarság egyik legősibb képviselője és talán mégsem kétséges, hogy a magyar közviszonyok teljes lezüllesztése nélkül, amely az ő neve, működése nélkül lehetetlen lett volna, soha nem láttunk volna kommünt. Emlékszem arra az intervjúra, amelyet Károlyi Mihály gróf egy francia zsurnalistának a kommün kitörése előtt körülbelül két héttel adott le, amelyben a következő passzus foglaltatik: „Le monde appartient au communisme et la Hongrie doit marcher á la tété ron à la queue.“ Tehát Károlyi Mihály már akkor kifejezetten leszögezi magát a kommunizmus mellé és Magyarország dicsőségének tekinti ennek mielőbbi bevezetését Miért vállaljon a zsidóság felelősséget Kun Béláért, amikor a kereszténység és nevezetesen a grófok szakszervezete nem vállal felelősséget Károlyi Mihály grófért? Vagy ha atrocitásokról beszélünk, miért súlyosabb a felelősség Szamuelly Tiborért, mint Cserny Károlyért? De különben is a kommün kitörésének első napján kommunista lett egy csomó nagy szervezete az országnak és testületileg egynéhány foglalkozási ág, ante-,lyet nem nevezek meg és amelyben alig volt csak egy zsidó is, de nem lett kommunista egyetlenegy kereskedő sem, amely foglalkozási ágban pedig ugyebár statisztika szerint a zsidóság a legeminensebb túlsúlyban van. Mert hiszen, ha csak arról a pár „gyáva** zsidóról lett volna szó, akik miatt a grammofónlemez újra és újra jár, azokat huszonnégy óra alatt lekaszabolták volna a mai „hősködők“, akik akkor is mindannyian jelen voltak. Bizonyos, hogy abban a salakban, amelyből a kommunizmus összeállótt, a zsidóság szerepe feltűnőbb volt, mint a 1931 január 1. 5 Standard Madho v ujivri A januári rádiónyugtát minden rádióelőfizető saját érdekében olvassa el és szelvényét kitöltve mielőbb küldje be. Raninamaior Tanácsadó Budapest 62, postafiók 173