Magyar Hirlap, 1931. április (41. évfolyam, 74-97. szám)
1931-04-01 / 74. szám
Szerda HÍRLAP , 1931 április 8. Földrengéskatasztrófa egy nicaraguai városban Managua városát teljesen elpusztította a földrengés és a tűzvész — 400—500 halott Washingtonból jelentik. Nicaraguából súlyos földrengést jelentenek. Hoover elnök kedden délután közölte a sajtóval, hogy jelentést kapott a nicaraguai amerikai megszálló csapatok parancsnokságáról, amely szerint a managuai kerületben földrengés volt. Managua városa teljesen romokban hever és a romok lángokban állanak. A földlökések még mindig tartanak. A katasztrófa halottjainak számáról még nincsenek megbízható jelentések. Hoover elnök utasította a nicaraguai amerikai csapatokat és a Vöröskeresztet, hogy siessenek a földrengés sújtotta lakosság segítségére. A földrengés-katasztrófának az első jelentések szerint eddig negyven halottja van. Managua városában a tűz a központi vásárcsarnokban keletkezett és rövid idő alatt az egész városra kiterjedt. A nyugati városrész néhány épen maradt utcasorát is elpusztította a tűzvész. A nicaraguai és az amerikai csapatok közösen irányítják a segélyakciót. Az Egyesült Államokból négy csatahajó indult el Nicaraguába, közöttük egy kórházhajó is. Késő éjszaka érkezett jelentés szerint Miamiban (Florida) a rádióállomás vezetősége azt állítja, hogy olyan híreket fogtak fel, amelyek szerint a managuai földrengés halálos áldozatainak számát 400—500-ra becsülik. A városban kihirdették az ostromállapotot. Mindenütt holttestek hevernek, egyedül a piactéren 35 holttestet találtak, köztük sok nőt és gyermeket. A nemzetőrök megkísérelték a tűz tovaterjedését a nagyobb épületek felrobbantásával megakadályozni, de nem volt elég dinamitjuk. A vízvezetéki csövek mindenütt megrepedtek. lián nyomokon folyik a hajsza a kalapácsos rabiógyilkos után A főkapitányságra eddig 47 Kovács Ferencet állítottak elő, akik valamennyien alibit igazoltak A ceglédi személyvonaton történt rablógyilkosság ügyében kedden újabb adatok jutottak a főkapitányság tudomására. Egy kereskedő arra hívta fel a rendőrség figyelmét, hogy él Budapesten vagy a főváros környékén egy lajosmizsei 22 éves lakatossegéd, Kovács Ferenc, akire pontosan ráillik az a személylerrás, amelyet a Mezőnszálló személyzete és a vasúti kalauz adott arról a titokzatos fiatalemberről, aki a meggyilkolt Steinherz Rudolf rejtélyes útitársa volt. A nyomozás megállapította, hogy ez a Kovács Ferenc egy lipótkörúti szerelővállalatnál szokott dolgozni és Pesterzsébeten sikerült is őt megtalálni. Hétfőn éjszaka előállították a főkapitányságra és kedden délelőtt részletesen kihallgatták. Kovács Ferencnek azonban sikerült teljes alibit igazolni. Bebizonyult, hogy valószínű az a vallomása, hogy a kecskeméti Steinherz Rudolfot nem ismeri, soha nem látta, vele együtt nem utazott és semmi köze sincs a bűntényhez. Azt állította Kovács Ferenc, hogy a rablógyilkos-merénylet napján egy lipótkörúti szerelővállalatnál dolgozott s ezt az állítását a vállalat igazolta is. Kovács Ferencet kedden délelőtt kivitték a Merán-szállóba, ahol sem a portás, sem a szolga nem ismerte fel benne azt a fiatalembert, aki Steinherz Rudolffal együtt bérelt szobát. Miután Kovács Ferenc ártatlansága így beigazolódott, kedden délelőtt elbocsátották a rendőrségről. .A főkapitányságon eddig már 47 Kovács Ferencet állítottak elő, akik valamennyien alibit tudtak igazolni, így valószínűvé vált, hogy Steinherz titokzatos úfitársa, akit a gyilkossággal gyanúsítanak, álnevet használt. Megjelent a főkapitányságon a Cructus Részvénytársaság egyik igazgatója is, amely vállalat egyik megalapítója volt Steinherz Rudolf. Ez az igazgató elmondotta, hogy egyik körúti kávéházban találkozott Steinherz-cel, aki kérdésére közölte vele, hogy azért jött fel a fővárosba, mert találkozója volt a Rotschild-kertészet egyik főkertészével. Ezzel az emberrel a vonaton ismerkedett meg és ígéretet kapott tőle, hogy a fiát Rotschild hatalmas kertészetében álláshoz juttatja. A meggyilkolt Steinherz Rudolf felesége is megerősíti ezt. Kihallgatása során ugyanis elmondotta, hogy Steinherz, amikor első pesti útjáról visszatért, örömmel újságolta, hogy megismerkedett egy kertésszel, aki fiát bejuttatja a mödlingi Rotschild-kertészetbe. Kedden délben a ceglédi rendőrség úfjabb adatokat közölt a főkapitánysággal a rablógyilkosság ügyében. Megállapították, hogy Steinherz Rudolf részvénytársaságának Alsóhernádon nagy szőlőtelepe és gyümölcsöse volt. Ott dolgozott Steinherz fia, Steinherz Béla is. Ezzel a vállalkozással kapcsolatban Steinherz összeköttetésben állott Lakos Ferenc kertészsegéddel és Bada István főkertésszel. Lakos március 30-án Nagytéténybe utazott üzleti tárgyalások végett és később Bada is utána utazott. A ceglédi rendőrség arra kérte a budapesti főkapitányságot, hogy Lakos Ferencet és Bada Istvánt kerítsék elő és hallgassák ki arra vonatkozólag, hogy mit tudnak a meggyilkolt Steinherz Rudolf ismeretségeiről. Ceglédről egy másik érdekes adat is tudomására jutott a főkapitányságnak. Egyik lajosmizsei trafikosnő, aki jól ismerte Steiiherzet, visszaemlékezik arra, hogy amikor Steinherz március 24-én Lajosmizsén átutazott Budapestre, kiszállt a lajosmizsei állomáson és betért hozzá a trafikba. Alig egy perccel azután, hogy Steinherz távozott a trafikból, beállított egy szőke fiatalember és szintén cigarettát vásárolt, majd ugyanabba a kocsiba szállt be, amelybe Steinherz. Erre a fiatalemberre ráillik a gyanúsított személyleírása. A rendőrségnek az a feltevése, hogy ez a szőke fiatalember volt az, aki a Rothschildok kertészének vallotta magát. Valószínű, hogy ezzel együtt jött Steinherz Budapestre. Ezt a feltevést igazolni látszik az a levél is, amelyet a meggyilkolt borkereskedő a fiának, Steinherz Bélának írt Alsóhernádra. Ebben a levélben felszólítja a fiát, hogy március 24-én este a 7 vagy9 órai vonattal jöjjön haza. Jelenti Steinherz a levelében, hogy ő éjjel fél háromkor érkezik meg és azután majd elmondja, hogy miről van szó. Jelzi is, hogy „egy jó üzletről, amely nagyon sürgős". A rendőrség a most felmerült újabb nyom alapján igyekszik kézrekeríteni a kalapácsos rablógyilkost. Ankét a házasságról Zsolt Béla előadása a polgár házasságáról az ifjúsági szabadelvű pártban Az ifjúsági szabadelvű párt kedden este folytatta nagysikerű ankétjét az ifjúság házassági problémáiról. Az előadásokat báró Piret de Bihari Antal vezette be. Az első előadó, Zsolt Béla, A polgár házasságáról tartott előadását történelmi visszapillantással kezdte. A tizenhetedik században — mondotta — a szerelem még úgyszólván főúri kiváltság volt, a házasság pedig feudális hatalmi és gazdasági viszonyokban gyökerező intézmény. A mai értelemben vett polgári család a tizenkilencedik században fejlődött ki igazában s ekkor alakult ki az a szerelmi élet, amely a családból ered és a családba tér vissza. A huszadik század nagy szellemi és társadalmi forradalma, a háború meglazította a családi építmény tégláit .4 A DENIUS JUBILEUMI KÖNYVVÁSÁRA a közönségnek a vártnál is nagyobb érdeklődése és a késztetők rohamos fogyása miatt a kitűzött határidőnél két héttel hamarabb, azaz is április 10-én ér véget MN*. Április 11-én a régi árak állnak helyre Részletes jegyzékkel szolgál minden könyvkereskedés és 11 RENIUS KÖNYVKIADÓ RT, Budapest, Vili, Stáhly utca 13 és a szeretem érzését a familiáris érzéstől az individuális érzés felé tolta el. Ezzel azonban csak a házasság anakronisztikus formája került válságba, mert a házasság alapvető elgondolásában olyan intézmény, amely nagyon is megfelel az emberi fejlődés irányának és az ember egyéni vágyainak. A fejlődés útja a monogámia felé vezet, de nem az olyan monogámia felé, amely büntetőszankciókkal kényszeríti a nőket és a férfiakat arra, hogy egy bizonyos férfihez vagy nőhöz ragaszkodjanak, hanem olyan állapotok felé, amelyben minden ember számára megkönnyítik, hogy megtalálja az egyetlenegy szerelmi és élettársat, akit lelke mélyén keres. Ez a monogámia, amely nem intézményes erkölcsvédelmen alapszik, hanem az ember eredeti alaptermészetén, nem került válságba és a társadalomnak ezen a téren éppen az volna a feladata, hogy megkönnyítse az embereknek szerelmi hajlandóságuk minél zavartalanabb kiélését. Meg kell tehát könnyíteni a házasságot és meg kell könnyíteni a válást is. Minél individuálisabb és öncélúbb a párválasztás, annál nyugodtabban lehet rábízni az egyénekre, hogy önmaguk őrizzék meg az általuk választott kapcsolatok épségét. Zsolt nagysikerű előadása után dr Keller László Védjük meg a házasságot című előadásában mindenekelőtt a házasság intézményének történeti fejlődését vázolta és történeti adatokkal bizonyította, hogy a kultúremberiség ideálja a törvényesen védett monogám házasság. Kifejtetteezután, hogy a mai házassági válságot nemcsak a gazdasági válság okozta, hanem az is, hogy a nő kilépett a család szentélyéből. A mai nőnek a férfinemre vonatkozó kifinomult kritikája megnehezíti a nő számára a házasságban való harmonikus életet. Hangoztatta végül, hogy szükséges, hogy a társadalom egészséges lelki életet éljen s akkor elkövetkezik a házasság reneszánsza. Dr Fenyvessy László, a következő előadó, a házasság problémáját élettani alapon vizsgálta s arra a megállapításra jutott, hogy közös érdek követeli a házasság megkötésének és a válásnak további könnyítését. Dr Feldmann Sándor, az ismert pszichoanalitikus idegorvos mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy téves az a közfelfogás, hogy a házassági problémának legsúlyosabb része a gazdasági kérdés. A problémák éppen akkor kezdődnek, amikor a házasság megkötése sikerül. A házasság előtti problémák sem gazdaságiak, hiszen nincstelen emberek is házasodnak és jómódúak kibújnak alóla. A gazdasági jólétnek csak ez a szerepe a házasságban, hogy pillanatnyilag azt az illúziót kelti, hogy nincs baj Váci utcai kesekedök propagandája lÉLÉMIlliÓ-ÉEll! Megbízható, jóg olcsó! kint, tehát nincs baj bent a családban sem. Ismertette ezután azokat az okokat, amelyek miatt a házasság harmóniája felbomlik és a segítség útját egész gazdasági és erkölcsi kultúránk megváltoztatásában jelölte meg. Az ankét egyes felszólalóit mindvégig feszült figyelemmel hallgatta a termet zsúfolásig megtöltő közönség. Gróf Károlyi Gyula külügyminiszter nyilatkozata olaszországi tapasztalatairól és Magyarország gazdasági tárgyalásairól Gróf Károlyi Gyula külügyminiszter Rómából visszatérve fogadta a Magyar Távirati Iroda munkatársát, akinek a következőket mondotta: — Miután a kormányzó úrnak és gróf Bethlen István miniszterelnöknek beszámoltam római utániról, szükségesnek tartom, hogy a magyar közvélemény széles rétegei is tudomást szerezzenek római benyomásaimról és egyidejűleg megismerjék azt az álláspontot, amelyet a kormány a legutóbbi politikai eseményekkel szemben elfoglalt. — Nem mulaszthatom el, hogy mindenekelőtt köszönetet ne mondjak Olaszország vezető államférfiainak, akik olyan őszinte, meleg fogadtatásban részesítettek. Mély benyomást tett rám Mussolini miniszterelnök személyisége, akinek politikai tisztánlátása, törhetetlen, céltudatos akaratereje és a magyar nemzet iránt érzett őszinte vonzalma biztosítéka annak, hogy a hatalmas Olaszország és Magyarország között a baráti kapcsolatok úgy gazdasági, mint politikai téren szilárdak maradnak és a jövőben még továbbfejlődnek. Magyarországgal szemben követelt politikájában teljes erővel mellette áll Grandi külügyiminiszter és nyugodtan merem mondani, az olasz vezető körük és az olasz nép őszi szessége, úgyhogy az olasz külpolitikának a magyarbarát politika úgyszólván általánosan elfogadot tényezőjévé vált. Áttérve a jelenleg legfontosabb külpolitikai problémákra, a külügyminiszter így folytatta nyilatkozatát: — Az osztrák—német vámúniótervezettel kapcsolatban Magyarország gazdasági politikája nem változik. Nem tudhatjuk, létrejjön-e az unió és ha igen, milyen formában, mert ez sok, rajtunk kívülálló tényezőtől függ. Ezenfelül nem szabad elfelejteni — amint erre különben egyes osztrák állami