Magyar Hirlap, 1931. december (41. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-01 / 273. szám

2 1931 decemj­er T. HÍRLAP HÓCIPŐK a­lmí ® m map&m H'39 12-50 1§90 &5 ® gp uftaszcfik „VlW CIBSR UK, muzeum­-EiSnit 33. n­ Óimra egyelni! -** 'sonyi másik merénylője, Raád Árpád és Zsabka Kálmán alkották, hétről hétre hő mit. A megbeszéléseken, amelyek a nyár hónapokban még kis budai kocsmákban folytak, egyre többen tűntek fel a különít­­ményes idők hírhedt lovagjai közül. A szervezkedésben rövidesen része ju­tott néhány volt nyugatmagyarországi felkelőnek, „Ssas“-nak, egyetemi hall­gatónak is s politikai programot kezd­tek megbeszélni. Eszményképük Hitler volt és később írás­ban is lefektetett programjukon szerepelt egy új, fiatal erőkből álló rendszer meg­teremtése, a nagytőke és a bankok letö­rése, a nagybirtokok és hitbizományok megszüntetése, a hadi vagyonok és a háború után szerzett vagyonok revíziója is. Ter­mészetesen mindezeket a gazdaságpolitikai terveket antiszemita szemszögből mérlegel­ték és programjuk első pontjaként a zsidó­kérdés radikális megoldása szerepelt. Hogyan akarták megvalósítani a puccskísérletet? Annyi bizonyos és a nyomozás során megállapítást nyert, hogy a társad­almi vagy politikai életben komolyabb­ szerepet vivő egyének nem fordultak m­jeg­ ebben a társaságban. Erről már csa­k azért sem le­hetett szó, mert az új radikális szélsőjobb­­oldali mozgalom sjtfzetői nem tartották megbízhatóknak­­ egykori bálványaikat, meg­beszéléseik során többször hangoztatták, hogy vezéreik, akikre egykor esküdtek, cserbenhagyták őket, elfordultak tőlük. Az volt a tervük , ha egykor majd sikerül terseiket keresztülvinniök —, hogy régi ve­zéreik közül azoknak, akik megszakították velük a nexust, semmi szerepet nem fog­nak juttatni. Később az egyik sóház uccai pince-étteremben tartották összejöveteleiket. Ugyanitt voltak olyan jobboldali alakula­toknak is összejöveteleik, amelyek nem állottak érintkezésben ezekkel a fiatalembe­rekkel, ők azonban ezeken az értekezlete­ken is megjelentek és igyekeztek többeket megszerezni eszméik számára. Hetekkel ezelőtt érmen a 'Mamm­* u..t— vesztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, va­lamint gróf Bethlen István ellen is merény­letet akartak elkövetni. Ugyanekkor egy másik csoport, miután a postát és távirdát, a telefonközpontokat már megszállta, utasítást adott volna a vi­déki hatóságoknak és karhatalmi alakula­toknak, hogy mindenki maradjon a helyén addig, amíg a­­ nemzeti kormány“ további utasításait meg nem kapják. A puccsvezérek tervei szerint a középüle­tek birtokbavételével egyidejűleg megszállták volna a szombatról vasár­napra virradó éjszakán a budapesti nyomdákat is. Hétfőn már szükséglap jelent volna meg, amelyben tudatják, hogy az uralmat átvették és mindenkit engedelmességre szólítanak fel. A fővárosi puccs folyományaként utasították volna a „kaszás“-mozgalom vidéki szerveze­teit is, elsősorban a kecskeméti, szolnoki és egri brigádot, hogy vegyék át az irányítást és várják meg a további utasításokat. Bár a „kaszás“-mozgalom résztvevőinek zöme nem tudott a puccsról, számítottak arra, ha a fő­városban átveszik a hatalmat, feltétel nél­kül csatlakozni fognak hozzájuk, mint azok a radikális, nemzeti alapon álló vadásztár­saságok és fajvédő alakulatok, amelyeknek együttesen 1500—2000 tagjuk van s ame­lyeknek vezetősége köréből egy-ketten szin­tén részt vettek a puccsmozgalom előkészíté­sében. Csak a puccs sikeres keresztülvitele után döntöttek volna abban az irányban, hogy kire és milyen formában ruházzák át a diktatórikus hatalmat. Erre vonatkozólag is merültek fel tervek a megbeszélések fo­lyamán, ezek azonban szintén fantasztiku­sak és naivak voltak, mert azok, akiknek neve felmerült, soha nem állottak érintke­zésben ezzel a társasággal és egészen bi­zonyos az is, hogy ridegen elutasítják őket, ha felajánlották volna magukat. Pogrom-terv a puccs végre­hajtását követő éjszakára A puccsterv két előállítottjánál talált fel­jegyzésekből arra lehet következtetni, hogy a szervezet tagjai puccs végrehajtását követő éjszakán pogromot akartak ren­dezni. Noteszekben és apró feljegyzé­sekben több, a Rombach uccában és a­­ környékén lakó jómódú polgár neve és lakásának címe volt feljegyezve, azonkívül a dohányuccai is Rombach uccai zsinagógák tervrajzát és beosztását is meg­találták az egyik ilyen feljegyzésben, Í­i­te !Cp­ j ®*ű tesz, ha PILAVIN | ml to mm sä ! A rajtaütésszerű leleplezés részletei A rendőrség politikai osztálya napok óta­­ Szente József ügyében Nagy Vince hétfőn ügyelte ezeknek a fiatalembereknek lázas , délelőtt megjelent a nyomozást vezető mozgolódását és amikor Hetényi Tim­p fX- 1 Szhmitvnit­ rr .lózsef rpurtertanác­sosnál es Hufjf “4*“ v*v_ uviuvv^ * T­ „_, — akcióba kell lépniük. Október közepe táján már konkrét for­mában tárgyalták jövő terveiket és a meg­beszélése­­n történtekről jegyzőkönyveket is vettek fel. .A hatóságok most részben a feljegyzésekből igyekeznek megállapítani, hotfian akarták végrehajtani a puccskísér­lett és mi volt azzal a céljuk. Tervük, mint az illetékes hely informá­ciója is megállapítja, az volt, hogy alkalmas pillanatban letartóztatják a kormány tag­jait, megszállják a középületeket, a postát, távírdát és rádiót birtokukba kerítik és a fiatal, radikális szélsőjobboldali erőiből ala­kítják meg az új kormányt, amelyről több listát is készítettek. Gyulai-Molnár Ferenc öccse, Gyulai-Molnár Sándor, a Községi Takarékpénztár egyik fiókjának tisztvise­lője és részben az ő tanácsai alapján dol­gozták ki a puccskísérlet pénzügyi terveit. A «vezérkar“ listát készített azokról a bankokról, ékszerüzletekről és közpén­zeket kezelő hivatalokról, amelyekben tudomásuk szerint nagyobb összegek szoktak lenni és listájukon gazdagabb magánosok nevei is szerepeltek. November 21-ére tervezték a puccs végrehajtását, de ekkor még nem látták eléggé elérkezettnek az időt és így azt no­vember 28-ára halasztották. Az volt a tervük, hogy Vannag László, aki gazdasági tiszt és a ruharaktárt is ke­zeli, a szövetkezet tagjainak katonai ruhát ad és így azok katonai ruhába fel­öltözve férkőznek be a kaszárnyákba és a rendőrlaktanyákba, ahol csatla­kozásra hívják fel a karhatalmat is. Ezzel egyidejűleg a csoport többi tagjai ra­jonként és előre megállapított terv szerint lepték volna meg lakásaikon a minisztere­ket, akiket le kellett volna tartóztatniuk. Beavatott helyről nyert információk sze­rint a puccskísérlet résztvevői a miniszter­­elnök, Gömbös Gyula honvédelmi és Ke­I­kor­öb­lényi főkapitányhelyettes jelentést­­ tett a lázadás tervéről; a kormány tagjai és elsősorban Gömbös honvédelmi minisz­ter és Keresztes-Fischer belügyminiszter azonnal felhatalmazást adtak neki, hogy a legerélyesebb kézzel akadályozza meg a vakmerő akciót. Bár a katonai intézmények és általában a honvédséggel kapcsolatos személyek higgadt magatartása lehetetlenné tette azt, hogy a szervezkedés kiterjedhes­sen honvédségi személyekre is, a katonai és polgári nyomozóhatóságok közösen figyelték meg napokon keresz­tül a szövetkezés résztvevőit, adatokat szereztek be terveikről és a péntekről szombatra virradó éjszakán, amikor a közrend megóvása érdekében sürgősen preventív eszközökhöz kellett nyúlniok, elfogták a puccskísérlet résztvevőit A puccskísérletnek tudósításunkban már ismertetett szereplőin kívül őrizetbe került többek között Barta János, a székesfőváros javadalmi őrségének egyik főtisztje, to­vábbá Ottó János tb. főszolgabíró és Szente József tahitótfalusi kisgazda-politikus is. kapcsolatban azokkal a politikai körökkel és egyénekkel, akik ebben az ügyben érde­kelve vannak s csak félreértésből kevered­hetett a neve ebbe a felelőtlen mozgalomba. Statáriális eljárás Értesülésünk szerint az ügyet a nyomozati rész lezárása után igen súlyosan fogják el­bírálni, mert a puccskísérletet époly súlyos merényletnek tekintik az állami és társa­dalmi rend ellen, mint akár egy revolveres rablásra való szövetkezést. A puccskísérlet polgári terheltjeit részletes kihallgatásuk után átszállítják a budapesti királyi ügyész­ségre és ekkor fogják majd eldönteni azt is, hogy kikre és mennyiben terjedhet ki a statá­­riális eljárás, amely tudvalevőleg igen súlyos büntetést ró az ilyen szövetkezés résztvevőire. A puccskísérlet résztvevőit egyébként, amint kiderült, nem hevítette más ambíció, mint a saját nagyravágyásuk és anyagi érdekeik. Ennek érdekében szervezkedtek a puccskísérletre is. Kedd zabot hel­yezni nem kell nagyobb türelem, mint rá­diója fokokra osztott skála-rendszerén a kívánt adóállomást megkeresni. A Big-Ben skálán nincs keresés, fokok helyett a kívánt állomás jelentkezik. Többszörös szabadalommal védett egyetlen földrajzi rádió, dynamikus hangszóróval együtt havi P 16.—. Kapható egyenáramra is. Bővebb felvilágosítást ad rádiókereskedője, vagy a SZIKSZ Rádiógyár, Budapest, VIII., Rákóczi­ út 9. Telefon: József 385—33. ter azt válaszolta, hogy az ülés előtt már nyilatkozott a fővárosi lapoknak — nyilat­­kozata azonos a bizottságban elmondottak­kal — és ez alkalmas lesz a báró Szterényi József által említett cél elérésére is. Kedden a parlament elé kerül a puccskísérlet A puccskísérletek kedden­­ a képviselőház elé kerülnek, amennyiben Farkas Tibor és Pakots József napirend előtt akarják szóvá­tenni a kérdést, Györki Imre pedig a napi­­rend során való felszólalásában akar ki­térni az ügyre. Mind a három ellenzéki képviselő részletes felvilágosítást fog kérni a belügyminisztertől, akitől azt kívánják, hogy a Ház plénumán keresztül teljes rész­letességgel tájékoztassa a közvéleményt az egész ügyről. Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter az újságíróknak tett nyilatko­zatában kijelentette, hogy a hozzá intézett kérdésekre válaszolni fog. Megszüntetik a vidéki rendőrfőkapitányságokat Csökkentik a főszolgabírói és szolgabírói állásokat A 33-as bizottságban a napirend előtt —­ mint lapunk más helyén olvasható — a­ puccshírekkel, illetve a pénteken és szom­baton történt letartóztatásokkal foglalkoz­tak. Ezután Teleszky János napirend előtt c*Ai,ait.míg hogy a népjóléti minisztérium hónapban esedékes i kérte a kormányt,­­s összeget a népkö­­zügyminisztériumtól Desperációk és az 1920-as események­ből ismert kétes elemek mozgalmáról van szó - mondta a belügyminiszter A 33-as bizottság hétfői ülésén napirend előtt Wolff Károly a puccshírekkel kapcso­latosan szólalt fel és információt kért a bel­ügyminisztertől. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszában megnyugtatta a bizottságot, hogy a közbiztonsági szervek a közrendet, az ország és főváros nyugalmát és békéjét minden körülmények között biz­tosítani tudják és fogják is a jövőben is, bármi felforgató törekvéssel szemben. A rendőrség részéről most leleplezett és a köz­véleményben hisztériás rémhírekkel kísért mozgalom semmi körülmények között sem olyan jelentőségű, amely alkalmas lehetne bármily nyugtalanság kiváltására. A nyo­mozás teljes és végleges befejezése érdeké­ben — amely hihetőleg már holnapig meg­történik — az egész ügyet még nem tár­hatja a közvélemény elé, de már most nyíl­tan kijelenti, hogy a leleplezett mozglom kizárólag úgy­nevezett desperációkból, legnagyobbrészt az 1920-as években már szerepet ját­szott kétes elemekből alakult társaság fantasztikus terveiből áll, amely mögött komoly politikum nincs. Az ügyben szereplő egyének között sem a tár­sadalom, sem a politikai élet egyetlen ko­moly tényezője nem szerepel. A nyomozás eddigi során fölmerült látszólagos politikai színezete a mozgalomnak annyira fantasz­tikus és gyerekes, hogy komolyan nem vehető és minden valószínűség szerint kö­zönséges bűncselekmények leplezésére kí­vánt volna csak szolgálni. Mihelyt a nyomo­zás teljes befejezést nyer, teljes őszinteséggel fogja a közvéleményt tájékoztatni erről a jelentéktelen súlyú mozgalomról, amelyet csak az ideges közvélemény hiszté­riája növelt minden komoly ok nélkül szen­zációvá. Báró Szterényi József megnyugvással fo­gadja a belügyminiszter kijelentését, de fontosnak tartja, hogy a külföldet is fel­világosítsák az ügy komolytalan voltáról. Éppen ezért fölveti a kérdést, nem volna-e helyes a külföldi államoknak követségeik útján rendelkezésére bocsátani sajtójuk szá­mára a hivatalos adatokat. A belügyminisz­tr alrendre és Temezs­v­áfy Imre előadó ismertette a rendőrség szervezeti változásairól szóló kormányren­­­delettervezetet, amelynek lényege az, hogy megszüntetik a vidéki kerületi rendőrfőka­­­pitányságokat és ezt a hatáskört a Buda ■­pesten felállítandó vidéki rendőrfőkapitány­­­­ság fogja ellátni. Ez kétszázezer pengő évi­ megtakarítást jelent. Orffy Imre után báró Szterényi József azt hangsúlyozta, hogy a rendőrség és csendőr­­ség létszámát nem szabad csökkenteni. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter azt válaszolta, hogy a rendőrőrszemélyzet apasztásáról szó sem lehet, hanem a fogal­­mazói létszámban történik redukció. A bi­­zottság a tervezetet elfogadta. Ezután egyes főszolgabírói járások megszüntetéséről és a járásorvosi feladatkör ellátásának rendezé­­séről szóló rendelettervezetet tárgyalták- Temesváry Imre előadó ismertette a rende­­letet, amelynek lényege az, hogy <51 fő* szolgabírói és három szolgabírói állás meg­­szűnik és a járási tisztiorvosok létszámát is csökkentik. Ezzel a rendelettel a szolgabírói állásoknál 96, a járásorvosoknál pedig 222.000 pengőt lehet megtakarítani. Kállay Tibor azt kérdezte, hogy nincs-e lehetősége a járások további összevonásá­nak. A szervezeti változtatásokat nem cél­szerű részletekben keresztülvinni és ez által folyton zaklatni a közvéleményt. Szóvátette még a csonka vármegyék kérdését is. Gróf Esterházy Móric felszólalása után Keresze­tes-Fischer Ferenc belügyminiszter kijelent­­ette, hogy még lesznek összevonások és a megyéktől várja e tekintetben a kezdemé­nyezést. A vármegyék területeihez elvben nem kíván hozzányúlni, de szükségesnek látja egyes kis csonka vármegyék további ideiglenes összevonását. A bizottság ezután a rendelettervezetet elfogadta. A 33-as bizott­­ság valószínűleg szombaton tartja legköze­lebbi ülését, amelyen a kormány már­­ a nyu­díj rendelettervezetet akarja letárgyal [UNK]­tatni. A hivatalos lap keddi száma egyébként már közli is a vidéki rendőrfőkapitánysá­­gok megszüntetésére vonatkozó rendeletet, amely kimondja, hogy a kerületi rendőr­­főkapitánypártok december 31-én megszűn­nek és helyükbe január ehetével a főváros­­ban székelő vidéki rendőrfőkapitánnsba lép. A megszüntetett kerülleti rendőrfőkapitány­­ságok vezetőit, amennyiben más hivatali be­osztást nem kapnak, január elsejével ren­delkezési állapotba kell helyezni és a tör­vényes rendelkezéseknek megfelelően, őket szabályszerű elbánás alá kell vonni. Az át­­szervezésből kifolyólag fölöslegessé váló ál­lásokat —■ az őrszemélyzet kivételével —» meg kell szüntetni,

Next