Magyar Hirlap, 1932. június (42. évfolyam, 120-144. szám)
1932-06-01 / 120. szám
Szerda Újabb sztratoszféra-repüléséről nyilatkozik Piccard professzor Júniusban vagy júliusban száll fel és a léghajó gondoláját szikratávíró-készülékkel is felszerelik Brüsszelből jelentik. Piccard professzor sztratoszféra-repülésének második évfordulóján a belga távirati iroda munkatársa előtt nyilatkozott legközelebbi sztratoszférarepüléséről. Elmondotta, hogy az első sztratoszféra-repülésen végzett megfigyelések tudományos feldolgozása már sajtó alatt van és a munka rövidesen megjelenik. Miután ezt a munkát befejezte, minden figyelmét a második felszállás előkészítésének szentelheti. Erre még júniusban vagy júliusban kerül sor, a légköri viszonyokhoz képest. A „F. N. R. S.“ jelzésű léggömbön száll fel Max Cosnyns társaságában. A felszállás helyét még nem állapították meg véglegesen. Piccard professzor mindenekelőtt Zürichben, a dübendorfi repülőteret vizsgálja meg ebből a szempontból. Augsburgot még nem ejtette el véglegesen. Piccard arra számít, hogy ez alkalommal felszállása nem lesz olyan hosszú időtartamú, mint két évvel ezelőtt, másrészről nem is lesz egyéb célja, mint a kozmikus sugarak tanulmányozása. Az lesz továbbá rendeltetése, hogy az első felszállás alkalmával megkezdett bizonyos tudományos méréseket kiegészítsen. A léghajó gondoláját könnyű rövidhullámú szikratávírókészülékkel szerelik fel, amely mintegy 40—80 méter közötti hullámhosszon mintegy 50 watt teljesítménnyel tud majd rövid Morse-táviratokat kibocsátani. A szikratávíró-készülék legfőbb célja, hogy a kutatók leszállásának helyét jelezze, amennyiben a leszállásnak — mint első esetben — a hegyek között kellene megtörténnie. Piccard professzor a beszélgetést tréfálkozva fejezte be: — Nem tudok önnek randevút adni legközelebbi leszállásom helyén. Ami engem illet, nem tudom, hol fogok leszállni; ezt csak a hírlapírók tudják! Letartóztatta a rendőrség báró Huszár Zsigmondot, a budapesti társaság ismert tagját A letartóztatás ügyészi megkeresés alapján történt Kedden este egy ügyészségi körözés alapján detektívek állították elő a főkapitányságra báró Huszár Zsigmondot, a budapesti társaság egyik ismert tagját, akit az ügyészi körözés alapján a rendőrségen letartóztattak. Báró Huszár Zsigmond letartóztatása a fővárosi társaságban, ahová letartóztatásának híre az esti órákban szivárgott ki, nagy feltűnést keltett. Báró Huszár Zsigmond dúsgazdag családból származik, anyja gazdag földbirtokos, bátyja is többezer holdon gazdálkodik. „Zsiga báró“, ahogy a társaságban ismerték, a békeévekben a 14-es huszárezrednél szolgált mint főhadnagy. Nyíregyházán állomásozott ezrede, a környékbeli társaságok egyik ismert gavallérja volt, aki a huszártisztek zajos életét élte és a békeévekben igen nagy kártyacsatákban vett részt. Két kastélyra volt, ahol egy hadgyakorlat alkalmával vendégül látta Károly főherceget, a későbbi királyt is. A háború előtti években sokat beszéltek báró Huszár Zsigmondnak egy afférjáról, amely közte és Gilio Egon huszárfőhadnagy között keletkezett. Báró Huszár akkor Gilio Egonról sértőleg nyilatkozott, ebből a nyilatkozatból kifolyólag következett azután az affér, amelynek következményeképpen báró Huszár Zsigmond lemondott tiszti rangjáról. Hosszabb ideig Amerikában tartózkodott, majd a háború kitörésekor visszatért Magyarországra és a háborút mint kadétaspiráns küzdötte végig és hősies harctéri cselekedeteiért több kitüntetést kapott. A kommün után üzleti ügyekbe kapcsolódott báró Huszár Zsigmond, vagyona jelentős részét elveszítette, de mindenki zseniális üzletembernek ismerte és mindenki meg volt győződve arról, hogy ügyes üzleti érzékével vissza fogja szerezni vagyonát. Néhány évvel ezelőtt a budapesti társaságokban sokan beszéltek egy romantikus szerelméről. Akkoriban Budapesten járt az amerikai Morgan-bankház egyik direktora családjával együtt. A dúsgazdag amerikai vállalati igazgató igen érdekes ügyben járt Budapesten: felesége, aki voltaképpen magyarországi származású, azért jött Budapestre, hogy felkutassa őseit. A szabadságharc után ugyanis Nyíregyháza környékéről Amerikába vándorolt két arisztokrata, az egyik közülük egy gróf Vay volt, aki Amerikában a Nyíri nevet vette fel. Ennek a magyar Nyírinek a családjából származott a dúsgazdag amerikainak a felesége és évekkel ezelőtt azért jött Budapestre, hogy pontosan kikutassa őseinek eredetét. Magyarországi tartózkodásuk alatt báró Huszár Zsigmond kalauzolta őket, aki voltaképpen szintén a Vay grófok leszármazottja. „Zsiga báró“ és az amerikai dollármilliomos leánya, miss Kelley között romantikus szerelem keletkezett, akkoriban arról beszéltek, hogy báró Huszár el is fogja venni, azonban Kelleyék rövidesen visszautaztak Amerikába és a romantikus szerelemnek vége szakadt. Báró Huszár Zsigmond gyakran megfordult a budapesti klubokban, ahol az utóbbi időkben már csak kis tétekben játszott. Bátyja, báró Huszár László, aki dúsgazdag földbirtokos, két esztendővel ezelőtt amerikai úton járt és ebben az időben felsőgattyi birtokának ügyeit öccse, báró Huszár Zsigmond vezette. A legutóbbi képviselőválasztáskor arról is beszéltek, hogy a kerületben képviselőnek lép fel báró Huszár Zsigmond. Az utóbbi hónapokban meglehetős szerény anyagi viszonyok között élt báró Huszár Zsigmond, aki a Metropol-szállóban lakott. Itt jelent meg azután kedden este a főkapitányságnak az a két detektívje, akik az ügyészség körözése alapján előállították a rendőrségre báró Huszár Zsigmondot. Báró Huszár Zsigmond ismerősei úgy tudják, hogy egy jelentéktelen összegű dologról van szó, amelyről a báró megfeledkezett és ezért nem rendezte. A bohém természetű, mulatós kedvű báró elfelejtette bejelenteni szállóbeli lakását is és miután az ügyészség nem tudta őt megidézni, kérte a főkapitányságot, állapítsák meg személyazonosságát, tartóztassák le és kísérjék át az ügyészségre. Báró Huszár Zsigmond barátai meg vannak győződve arról, hogy „Zsiga báró“ rövidesen rendezni fogja ezt az ügyet, amelynek ilyen kellemetlen kaland lett a vége. Hoover elnök beszéde a dollár értékének csökkenéséről Washingtonból jelentik: Hoover elnök kedden, szakítva az elnöki hagyományokkal, egészen rövid előzetes bejelentés után beszédet intézett a washingtoni szenátushoz. Beszédében az eladási adó megszavazását sürgette a költségvetés kiadási és bevételi oldala között mutatkozó 285 millió dollár különbözet fedezésére. Halk és komolyhangú beszédében Hoover elnök még ezeket mondotta a többi között: " A takarékosságról és az állami jövedelmek növeléséről szóló törvényjavaslatok megszavazása körül történt késedelem súlyos aggodalmat keltett aziránt, vájjon tudja-e a kormány teljesíteni kötelességét. Ez az aggodalom éreztette hatását a külállamokban is, amelyek tapasztalatból . merik a kiegyensúlyozatlan költségvetések hátrányait. Kiemelte az elnök, hogy Amerika aranytartaléka az utóbbi hetekben rohamosan csökkent. .4 dollárt külföldön paritáson alul jegyzik. Ennek rövidesen véget kell vetni, különben az amerikai nép súlyos veszteségeket szenved, ami újra csak hátráltatja a gazdasági felépülést. Hoover elnök nagy tetszéssel fogadott beszédének befejezése után a szenátus pénzügyi bizottsága rendkívüli ülést tartott az állami jövedelmek növelése tárgyában, de újból elutasította az eladási adó javaslatot még pedig 12 szavazattal 8 ellenében. Később megszavazta a gallononként egycentes autóbenzin-adót, amitől a bevételek nagy arányú emelkedését várják. 1932 június 9. 3 Kormányválság, vagy két héten belül erélyes kormányintézkedések! - mondják az egységes párton A kormánypárti agrárképviselők döntő akcióra készülnek A Magyar Hírlap keddi számában megjelent cikkünk, amelyben megírtuk, hogy pénteken délután gróf Károlyi Gyula miniszterelnöknél szigorúan bizalmas értekezlet volt, élénk feltűnést keltett, mert hiszen — mint azt cikkünkben jeleztük is — a bizalmas megbeszélésről a kormánypárt zömének sem volt tudomása. De megírtuk azt is, hogy az egységes párt leplezetlen idegességet és nyugtalanságot árul el és vannak csoportok, amelyek egyre türelmetlenebbül beszélnek a kétségkívül kiélesedett politikai helyzetről. A politikai helyzet ugyanis csak a távolról szemlélők előtt látszik csendesnek, a beavatottak nagyon jól tudják, hogy valami készül, hogy a dolgok nincsenek rendben és sokáig ez az állapot nem tarthat. Mi a helyzet tulajdonképpen? Az, hogy a Károlyi-kormány nem mutat fel sem a gazdasági, sem a politikai kérdések tekintetében koncepciót, nincs nagyvonalú, de még kisebb időtartamra szóló programja sem, hanem a pillanatnyi helyzethez jól-rosszul alkalmazkodva, csaknem egyszerűen az ügyek vitelére szorítkozik. Politikai téren a miniszterelnök már többször nyilatkozott a nemzeti koncentráció gondolata mellett, anélkül, hogy bármilyen lépést tett volna. Azt is kijelentette, hogy a jelenlegi választójoggal egy új választás már el nem képzelhető, de a választójogi reform dolgában sem hozott további konkrétumokat. Gazdasági téren még ennél is nagyobb programtalanságot látnak és maga az egységes párt türelmetlenkedik a legjobban. A kormánypárti képviselők azt állítják, hogy a kormánynak ezzel a módszerével a párt teljesen népszerűtlenné válik és az országban annyira elveszíti talaját, hogy egy esetleges új választáson katasztrofális vereség érheti. A kisgazdák éppen ezért álltak elő memorandumukkal, amelynek ügyében Mayer János vezetésével kedden este is bizalmas tanácskozást tartottak. A Ház folyosóján kedden délelőtt és délután is olyan hírek terjedtek el, hogy a magyar belpolitikában rövidesen történnie kell valaminek és ha a kormány nem látja ezt be, úgy az egységes párt kényszeríteni fogja a miniszterelnököt, hogy cselekedjék. Már kedden megírtuk, hogy az appropriáció tárgyalásánál esetleg kormányválságra kerülhet a sor, ha az agrárképviselőket nem elégíti ki a memorandumra adott válasz, kedd estére azonban a helyzet még jobban kiélesedett, olyannyira, hogy nyíltan azt mondották: az appropriáció tárgyalásáig, illetve a tárgyalás három napján el kell dőlnie a Károlyi-kormány sorsának. Vagy egész új tempót tud diktálni Károlyi Gyula — és ez az új módszer azonnal érvényesül — vagy az appropriáció során kormányválságra kerül a sor. Annyira aktuálissá vált ez a kérdés, hogy már a miniszterelnök utódjának személye körül is különböző kombinációk merültek fel és az egységes pártnak még közismerten lojális vezetői is arról beszéltek, hogy az elkövetkező két hétben számítani kell a belpolitika terén komoly és jelentős változásokra. Maga a miniszterelnök a memorandum átadása óta nem nyilatkozott, de egész bizonyos, hogy a csütörtöki pártértekezleten mindezeket a kérdéseket szóváteszik és nem lehetetlen, hogy már csütörtök este komoly események történhetnek a magyar belpolitikában. H. E. Halál a halálbüntetésre! A feministák és a Bartha Miklós Társaság közös ankétja a halálbüntetés eltörlésére Kedden este a Kereskedelmi Csarnok épületében a Feministák Egyesülete és a Bartha Miklós Társaság közösen ankétot rendezett, amelynek célja a halálbüntetés elleni küzdelem volt. A két egyesület sorozatos gyűlések keretében óhajtja életrehívni a halálbüntetés elleni szövetséget. Az ülést dr Vámbéry Rusztem nyitotta meg, aki beszédének bevezető részében azt fejtegette, hogy statisztikai tény, hogy a halálbüntetés semmiféle praktikus célt nem szolgál büntetőjogi szempontból, mert a halálbüntetéssel megtorlandó bűnesetek száma éppen azokban az országokban csökken, ahol a halálbüntetést eltörölték. A nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszéd után Szimonidesz Lajos szólalt fel, aki szóvátette, hogy az egyházak hivatalos képviselői nem vesznek részt ilyen fontos kérdés megvitatásában. Ennek az az oka, hogy úgy a zsidóság, mint a kereszténység állásfoglalása ebben a kérdésben bizonytalan és ingadozó. A zidóság azért nem foglalhat állást határozottan, mert mint isteni eredetű eszme foglaltatik a törvényben, hogy: aki vért ont, vérrel onttassék. Ezzel a mózesi kinyilatkoztatással szemben áll Ezékiel prófétának ez a mondása: Istennek semmi öröme sem telik az istentelenek halálában, inkább éljenek és térjenek meg. Ugyanilyen bizonytalan a kereszténység állásfoglalása is e perben. Jézus mondotta: „Aki kardot ránt, kard által vész el.“ Igaz, hogy ez nem eszmény a kereszténység ideológiájában, de leszögezett tény. Lakatos László felszólalása következett ezután. — Ez a harc — mondotta — minden látszata ellenére sem állam- és jogellenes, mert hiszen mi éppen az államot és a társadalmat akarjuk megóvni. A hasonló eszközökkel való megtorlás megalázza az emberi méltóságot. Sajnos, ebben a harcban már új érvekkel nem lehet hadakozni, de nem szabad visszariadnunk attól, hogy a legelcsépeltebb közhelyeket is százszor és százszor egymásután elmondjuk a cél érdekében. Mi bízunk a jog és igazságszolgáltatás pacifizmusának erejében és jelmondatunk: Halál a halálbüntetésre! Dr Könyves Tóth Kálmán azt fejtegette, hogy a halálbüntetés eltörlését észszerű okok diktálják, mert hiszen maga a halálbüntetés úgysem rettent el a bűntől. A bűn elleni védekezés nem abban rejlik, hogy kilátásba helyezzük a büntetést, hanem hogy olyan társadalmi és gazdasági atmoszférát teremtünk meg, amely lehetővé teszi legalább is a primer szükségletek kielégítését. Vámbéry Melanie a Justizmord lehetőségéről beszélt a halálbüntetéssel kapcsolatban. — Tisztelettel meghajlunk a törvény előtt, de még nagyobb alázattal az emberi élet szentsége előtt — mondotta. Dr Szőke Sándor történelmi visszapillantást vetett a halálbüntetés elleni küzdelemre, vázolva annak egyes fázisait. A gyűlést Halmy Bódog rövid felszólalása fejezte be, aki az ankéttal kapcsolatban a börtönreformot sürgette. A közönség feszült érdeklődéssel figyelte az előadókat és a helyeslés moraja gyakran zúgott végig a termen. Minisztertanács A kormány tagjai kedden este hat órakor a miniszterelnökségen a szokásos heti minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács, amely gróf Károlyi Gyula elnöklete alatt tartotta ülését, a folyóügyeken kívül megvitatta annak a rendelettervezetnek módosított szövegét, amely a földhözjuttatottak részéről fizetendő járulékok kérdését kívánja rendezni. A minisztertanács éjfél után ért véget. Zt£m Heinzelmann-gyapjúhirdOmiliális UUilU HII tuiful sport- és fürdőcikkek készítője