Magyar Hirlap, 1933. november (43. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-03 / 249. szám

Péntek Nem lehet ezentúl trafi­kos akinek 300 pengőn felüli egyéb jövedelme van J A trafikengedélyek felét hadi­­gondozottaknak kell adni A hivatalos lap legközelebbi számában jelenik meg a pénzügyminiszternek a hadi­gondozottak ellátásáról szóló törvény értel­mében a dohánytőzsde-engedélyek revíziója tárgyában - kiadott rendelete. E rendelet alapelvei a következők: A kizárólagos dohányárusítási engedélye­ket -­- amennyiben kedvezményben része­síthetők és egyébként is alkalmas hadigon­dozott jelentkező van - üresedés vagy új jogosítvány kiadása esetében legalább 50 százalékban ily hadigondozottaknak kell adományozni. A pénzügyigazgatóságok uta­sítást kaptak arra, hogy a már meglévő trafik engedélyeidet haladéktalanul vizsgálják felül és azoktól, akiknek a társadalmi hely­zetükhöz mért megélhetésük a saját maguk és házastáru­k nyugdíjával (beleszámítva a lakáspénz és egyéb címen élvezett járandó­ságokat), kegy­díjával vagy az engedély tiszta bevételén felül élvezett bárminő egyéb keresetével vagy jövedelmével biztosítva van — kártérítésre vagy térítésre való igény nélkül, a lakbérleti szabályzatban megálla­pított felmondást­ határidők lehető figye­lembevételével, háromhavi felmondás útján vonják el. A társadalmi helyzetükhöz mért meg­élhetést biztosítottnak kell venni mindamaz engedélyeseknél, akiknek nyugdíja, stb. és bárminő egyéb keresete vagy jövedelme összesen a havi 300 pengőt meghaladja. Hadigondozott dohányárusoknál ennek az összegnek kiszámításánál havi 120 pengőig a hadigondozási pénzellátást (járadékok és nevelési pótlékok) számításon kívül kell hagyni. Bármely engedélyesnél továbbá a havi összjövedelemből fejenként 30 pengőt figyelmen kívül kell hagyni mindama csa­ládtagok után, akik után az engedélyes vagy házastársa családi pótlékot élvez, illetőleg élvezne, ha a jövedelme állami vagy ezzel egyenlő elbírálás alá eső ellátásból származ­nék. Az elvonást kimondó elsőfokú pénzügy­­igazgatósági végzés ellen beadott fellebbezé­­sek fölött a pénzügyminiszter dönt végérvé­nyesen. A felülvizsgálat folytán megüresedő kizárólagos dohányárusítási engedélyeket az illetékes pénzügyigazgatóságok által hirde­tendő pályázat alapján a pénzügyminiszter túlnyomórészt hadigondozottaknak fogja adományozni. A hadigondozottaknak jutta­tandó kizárólagos engedélyek betöltése te­kintetében a pénzügyminiszter a honvédelmi miniszter előzetes meghallgatása után dönt.. Botrányos jelenetek a Spolarich­-étterem árverésén A sorozatos botrányok miatt a rendőrségnek kardlappal kellett kiszorítani a tömeget a Ferenc-rend épületéből Megírta a Magyar Hírlap, hogy a Szent Ferenc-rend árverést kért a Spolarich-féle családi részvénytársaság ellen mintegy 40.000 pengőnyi hátralékos házbértartozás miatt. Az árverést csütörtök este 8 órakor tartották meg. A jelzett időben az árverés színhelyén, a Ferenciek tere 7. szám alatt lévő épületben többszáz főnyi tömeg gyűlt össze, úgyhogy a kerületi kapitányság jónak látta mintegy félszakasz rendőrt kivezé­nyelni az árverés sima lebonyolításának biz­tosítása végett. Ez az intézkedés helyesnek is bizonyult, mert az árverés megkezdése előtt tumul­tuózus jelenetek játszódtak le, úgyhogy a rendőrség csak a legnagyobb erély­­lyel tudta biztosítani a rendet. A szomorú aktus előzményeként még meg kell jegyezni, hogy a Spolarich részvénytár­saság ellen csupán a Ferenc-rend kért árve­rést, míg a cég többi, összesen 101 hitele­zője, nemcsak hogy moratóriumot ajánlott, hanem hajlandónak mutatkozott a házbér­tartozás egy részét magára vállalni, abban a reményben, hogy Spolariehék rövidesen ki­lábalnak az anyagi zavarokból. A tárgyalá­sok azonban sorra megakadtak s főleg azon hiúsultak meg, hogy a rend ügyvédje nem volt hajlandó a házbér csökkentésére, csak abban az esetben, ha a cég előzőleg kiegyen­líti tartozását. Spolariehék az utolsó három évben 89.000 pengő házbért fizettek le, ami évi 30.000 pengőnek felel meg és a rend ügyvédjétől is azt kérték, hogy a házbért ennyiben állapítsák meg. Az árverezés formasági előkészületei mint­egy két órát vettek igénybe, úgyhogy ma­gára az árverésre csak tíz óra tájban került a sor. A helyiségen kívül rekedt tömeg ezalatt olyan izgatottan viselkedett, hogy a rendőrök kénytelenek voltak az épület udvaráról kiszorítani a tömeget az uccára, miközben kardlapot is hasz­náltak. Ugyanekkor az árverés színhelyén, az étteremben is kínos affér játszódott le. Ami­kor dr Bátori György, a rend ügyvédje meg­érkezett, többen sértő kifejezést használtak vele szemben. A sértések egész özönét zúdí­tották az ügyvéd felé, aki rövidesen el is távozott a helyszínről s csupán helyettesét hagyta hátra. Az ügyvéd iránt megnyilvá­nuló ellenszenvet azzal magyarázzák, hogy az ő magatartása miatt hiúsultak meg a tár­gyalások. Többek között dr Rácz Vilmosnak olyan súlyos afférje támadt az ügyvé­ddel, hogy a jelenlévő rendőrtiszt végül is k­ínzol­­tatta Rácz Vilmost, mert dr Bátori biró­i úton akar elégtételt venni a sértésekért. Mialatt az étteremben az árverezés jogi előkészületei folytak, a tömeg szimpátia­­tüntetést rendezett Spolariehék mellett. A végrehajtó ugyanakkor kihirdette, hogy a helyiségbe csak az jöhet be, aki az árverés alá kerülő, mintegy 40.000 pengő értékű in­góság tíz százaléknyi bánatpénzét, 4000 pengőt leteszi. Erre a formaságra a vétel­kedv megállapítása miatt volt szükség. A bánatpénzt kilencen tették le, név szerint Heiner Jenő, Krausz Vilmos és Kertész Dezső, Waldberg Samu, Oberländer és Társa, Heiner József és Kati Andor, Buza­­tics József, Grünhut Miksa, Gellért Lajos és végül a Szent Ferenc-rend. Az árverezők többsége azonban ekkor azt követelte, hogy az ingóságokat ne egy tétel­ben, hanem tételenként árverezzék el, amire a járásbíróság végzése módot is nyújt. Azok közül, akik letették a bánatpénzt, négyen erre visszavették a pénzt, míg öten letétben hagyták. A végrehajtó megállapította, hogy a vételkedv a tételenként való árusítás mellett van s egyben kihirdette, hogy az ingóságokat tételenként fogja elár­verezni. Tíz óra tájban hangzott el az első aján­lat. A vendéglő 53 bádogasztala került először kalapács alá 318 pengő kikiáltási árban. Az első ajánlat 150 pengő volt, majd rapszódikus ugrásokkal percek alatt 400 pengőre licitálták fel az asztalok árát. En­nél többet már senki sem ajánlott. A vevő a Szent Ferenc rend volt. A végrehajtó tíz óra után fel­függesztette egy órára az árverést, majd később foly­tatta. Az árverés, amely csütörtökön az éj­szakai órákba nyúlt bele, valószínűleg több napig fog tartani. HTCLAP 1933 november 3. 5 Az ősz legnagyobb siketű regényei:­­ MÓRA FERENC: EGY CÁR, AKIT VÁRNAK p 3.75 TAMÁSI ÁRON: ÁBEL AZ ORSZÁGBAN p 3-75 SZÁNTÓ GYÖRGY: STRADIVARI ÉVE p 4.so TAMÁS ISTVÁN: EGY TALPALATNYI FÖLD p 4 so A­z UNIÓS 30 detains illu­sztrást könyvjegyzéke minden vanyvkf^w^2£lL^Ilil2l^—__ Hitler éles beszéde a békeszerződések m­elleni Berlinből jelentik: Hitler kancellár csü­törtökön este beszédet mondott Essenben, amelyet több mint négyszázezer ember hall­gatott végig a hangszórók bekapcsolásával. Papen alkancellár vezette be Hitler beszédét és rámutatott arra, hogy az új kormány uralomra jutása óta eltelt nyolc hónap ele­gendően megmutatta a birodalom és a német nép egységét. Papon kijelentette, hogy Lausanne-ban az akkori angol és francia kormány miniszterelnökei biztosították arról, hogy Németország nem marad másodrangú állam. Hitler felismerte, hogy Németország­nak nincs mit keresnie a leszerelési értekez­leten, ha nem ismerik el egyenjogúságát. A külföldnek fel kell ismernie, hogy a Hitler­­kormány Németország legerősebb kormánya az összeomlás óta. Amikor Hitler kancellár Papen beszéde után az esseni kiállítási csarnokhoz érke­zett, az óriási tömeg nagy ünnepléssel fo­gadta. Hitler beszédét Hollandia, Francia­­ország és Anglia adóállomásai is továbbí­tották. Hitler beszédében visszapillantást vetett az 1918. évi szomorú novemberi napokra, amelyek tizenötévi fájdalmat és nyomorúsá­got hoztak a népre, de egyúttal alkalmat ad­tak a magábaszánásra is, hogy végre elhatá­rozásra jusson. A német nép megtisztult ez alatt a tizenöt év alatt a mély és belsőséges átalakulásban. Reméli, hogy az eljövő nem­zedékek is megszívlelik ezeknek az éveknek tanulságát.­­ Majd belső megindulástól remegő hangon így kiáltott fel a kancellár: — Amikor azonban a novemberi napok­ban a német nép letette a fegyvert, nem azért tette, mintha úgy érezte volna, hogy rosszat cselekedett, mert újból és újból nyíl­tan és szabadon ki kell jelentenünk a világ előtt. A német népet nem győzték meg és nem is győzhetik meg arról, hogy neki kell a felelősséget viselnie ezért a szörnyű háborúért! A német népnek meggyőződése, hogy csak félelemből írták alá a háborúban való bű­nösség beismerését, példátlan kényszer nyo­mása alatt. E szavak hallatára újból visszhangzott a csarnok a tomboló tetszésnyilvánítástól. A kancellár ezután azt fejtegette, hogy a jóhiszemű német népet első ízben akkor­­érte szörnyű csalódás, amikor látta, hogy Wilson ígéreteit nem tartják be. A ver­­saillesi béke gazdaságilag és politikailag abból az egyetlen gondolatból indult ki, hogy a háborút a békében sem fejezik be és minden időkre megkövesítik a győztes és legyőzött fogalmát. Ám a békeszerződés gazdasági és politikai következményei az egész világra kiterjedtek és a népek szerve­zetét mindenképpen megrázkódtatták. A békeszerződéseknek az lett volna a feladatuk, hogy a népeknek végre már megadják a biztonság érzetét a maga­sabb jogból kifolyóan, de ehelyett bizonytalanabbá, nyugtalanabbá és bizalmatlanabbál tették a vihágot, mint amilyen bármikor volt. A népszövetség sem tudta tiltó szavával megállítani ezeket a fej­leményeket. Ellenkezőleg, a küzdelem mind makacsabbá vált és még az is elidegenítette a népeket, aminek ki kell volna őket en­gesztelnie. Az értekezleteken csak abban az egyben tudtak egyetérteni, hogy a nemes népet állítsák oda bűnösként az általános bizonytalanságban. A többi állam igyekezett kivonni magát a leszerelés kötelezettsége alól. De vájjon azt hiszik, hogy egy 15 mil­liós népet örök időkre lehet jogtalanná tenni? ; V­i t ú • • — Szükségesnek tartottam, ha egy olyan birodalmi gyűlést válasszon a német nép -s­­folytatta Hitler —, amely kötelezi magát erre a programra. Békét akarunk, f­­lőtt­­működést minden néppel, kibékülést­­aka­runk, megértést, de a magunk számára-is ugyanazokat a jogokat követeljük. A beszéd befejező szavait valósággal el­nyomta az ezer meg ezer Heil-kiáltás. ,*arvi—k!1*'wl'-“ - - ary—-- — — Felavatták a kősi halottak új emlékművét Ünnepségek Mindszent és Halottak napján Mindszent és Halottak napján százezrek ke­resték fel a budapesti temetőket, hogy­ az el­hunytak sírján lerójják kegyeletüket. Megható gyászpompával avatták fel szerdán délután, a Hősök temetője új emlékművét, a kormányzó, József főherceg, Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter és a főváros vezetői jelenlétében. Sipőcz Jenő polgármester mondotta az avató-­ beszédet. Megemlékezett a hősökről, akiket lát­tak világosan, nála szóval elmenni és némán, holtan visszatérni. A honvédség nevében Nánássy-Megay Ernő altábornagy rohamsisak­­kal fején tartott beszédet. Ezután a kormányzó lépett az emlékműhöz és letette arra babér­­koszorúját. Végül Hász István tábori püspök megáldotta a síremléket. Ezután egymásután helyezték el a koszorúk nagy tömegét a Hősök temetője új emlékművén. A kegyeletes ünnepség befejezése után a kor­mányzó végigjárta a Hősök temetője parcelláit. 17.392 katona nyugszik itt, akik közül 9411 ma­gyar. Most már teljesen befejeződött a Hősök temetője rendezése, a temetőben nincs m­ár jel­telen sír. A nemzeti egység pártjának küldöttsége szer­dán délben megjelent Kossuth Lajos sírjánál­ .A mauzóleumnál Temple Rezső mondott emlék­­­beszédet. A kormánypárt tagjai ezután Rubinét, Gyula síremlékét koszorúzták meg. Itt Berki Gyula beszélt. Megkoszorúzta a párt kegyelete jeléül Nagy­atádi Szabó Istvánnak, a földművelésügyi mi­nisztérium előtt álló szobrát is. A szobor előtt Simon András országgyűlési képviselő beszélt. A független kisgazdapárti képviselők testületi­leg megjelentek Nagyatádi Szabó sírjánál, amelyre a párt nevében Eckhardt Tibor néhány kegye­letes szó kíséretében koszorút helyezett. A Zsófia Gyermekszanatóriumok küldöttsége dr Fodor Oszkár főigazgató vezetésével megkoszo­rúzta kegyelete és hálája jeléül Rákosi Jenő sír­ját. Ezután R. M. Haan amerikai magyar, a gyermekek nagy jótevőjének a kerepesi úti teme­tőben lévő sírját, majd Pakots József és dr Lichtenberg Kornél nyugvóhelyét látogatták és koszorúzták meg. Az egyrtemi ifjúság Mindszent napján a vi­lágháborúban elesett diákok emléktáblája előtt az­ Egyetem téren tartott ünnepélyt. Miután az emlékművet megkoszorúzták, kivonultak a ke­­repesi úti temetőbe, ahol báró Perényi Zsigmond, gróf Batthyány Lajos sírját, a frossuli­ mauzóleu­­­mot, Jókai Mór, a Petőfi-család és még több nagy magyar sírját koszorúzták meg. A HONSZ terézvárosi elnöksége a hősi hatot­lak emlékére gyászünnepséget rendezett. Az ün­nepi beszédet Sárkány Ferenc elnök mondta. Ezután kivonultak a Hősök emlékkövéhez és azt megkoszorúzták. A KRISTÓF TÉRI ÁRUHÁZ igazgatósága a megnyitás hetében azzal kedveskedik "vevőinek, hogy­ mindazoknak, akik e héten az áruház bármely osztályán vásárolnak, a Zeneakadémia vidám délutánjára november 5-én (vasárnap) fél 6 órakor, amelynek szereplői Rózsahegyi Kálmán, Rátkai, Boross Géza, Fejes Teri, Szász Ha, Vednai L., 1 drb 50%-os kedvezményre jogosító utalványt t­ocsát rendelkezésre. A vidám délután népszerű helyárai: 1—4 pengő és így kedvezményes utalványaink alapján már 50 fil­lértől kaphatnak jegyeket vevőink a vasárnapi szenzációs műsorunk vidám délutánjára. Ugyanilyen kedvezményt nyújtunk vásárlóinknak a november 6-i (vasárnapi) Belvárosi Színház Táncmatinéjára amelyen a nemzetköz viszonylatban is elsőrangú táncművésznő, PATAKY VERONIKA amerikai turnéja után Budapesten először mutatja be szenzációs műsorát. A Belvárosi Színház táncmatinéjának helyárai 1—5.80 pengőig, teh­át vásárlóink már 50 fillértől vásárolhatnak jegyeket utalványaink alapján. Az utalványok a IV. emeleti színházjegy-irodánkban és a Koncert jegyirodában (Váci­ utca 23.) vált­hatók be. ___________________________ ■____________ | Aa Áruház álolmta aeronatálya pk fé­l óráig nyitv. j

Next