Magyar Hirlap, 1934. augusztus (44. évfolyam, 172-196. szám)
1934-08-01 / 172. szám
Szerda BBrammmumBSBi T931 augusztus T. 3 Kivégezték Dollfuss merénylőjét és a puccs vezetőjét Szerdán folytatják a statáriális tárgyalást a többi lázadó ellen . Nagyarányú tisztogatási akció indul meg az összes nemzetiszocialista érzelmű közalkalmazottakkal szemben Bécsből jelentik. Kedden reggel folytatta az új osztrák katonai bíróság Dollfuss gyilkosának, Planetta Ottónak és a hazaáruló Holzweber Ferenc bűnperének tárgyalását. Az első tanú Steinberger János detektívfőfelügyelő volt, aki a puccs idején a kancellári hivatalban teljesített szolgálatot és látta, amikor Dollfuss ajtónállójával együtt gyors léptekkel igyekezett az egyik szobából a másikba és már a küszöbön volt, amikor a halálos lövések eldördültek. A kancellárnak csak annyi ideje volt, hogy egy székhez támolyogjon. Pommerer tábornok, fegyverszakértő kijelentette, hogy a kancellárra 9 milliméteres Steyer-pisztollyal lőttek. Ez úgynevezett biztonsági modell, olyan szerkezettel, hogyha egyszer nyomják meg a ravaszt, csak egy golyót lő ki. A fegyverszakértőnek ez a vallomása súlyosan esik latba, mert megcáfolja Planettának azt a védekezését, hogy véletlenül sült el kezében a revolver. Dr Székely orvosszakértő szerint a Dollfusst ért első lövés feltétlenül halálos volt és halálos lett volna akkor is, ha orvosi segítség érkezik és műtétet hajtanak végre. A tárgyalásvezető ezután felolvasta a rendőrség összefoglaló jelentését, amely szó szerint megegyezik az ügyészség vádjával. A jelentésből kitűnik, hogy a puccsban 160 ember vett részt, akik közül 152 fogságban van, 8 tehát megmenekült. A bizonyítási eljárást ezzel befejezettnek nyilvánították és a védők egyike indítványozta, hogy a bíróság hallgassa ki Miklas szövetségi elnököt és Schuschnigg kancellárt arra nézve, hogy ígértek-e a lázadóknak pertörlést, illetve szabad menlevelet a német határig. Tuppy főügyész szerint pertörlésről szó sem lehet és ha volt is ilyen ígéret, az értéktelen, senkire nézve nem kötelező, mert hallatlan erőszakosságok árán zsarolták ki. A bíróság rövid tanácskozás után a védelem bizonyításkiegészítési indítványát elutasította és felszólította az ügyészt a vádbeszéd megtartására. Vek kétségtelen, mert hiszen, amikor beléptek abba a szobába, ahol Dollfuss tartózkodott, a gyilkos nyomban lőtt, mégpedig kétszer. Az ügyész izgalomtól remegő hangon mondotta el vádbeszédét, amely után az első védő Planetta Ottó tevékenységét védelmezte. A védelem főleg arra fektette a fősúlyt, hogy a lázadóknak szabad menlevelet, illetőleg pertörlést ígértek. Az egész kaland különben is inkább csak egy köpenickláda volt, semmint egy hazaáruló célzatú lázadás. A vádlottak másik védője csak a gyilkosság tényéről szólt, majd azt fejtegette, nincs bebizonyítva, hogy Planetta szándékosan ölte meg Dollfusst. Dr Führer, a harmadik védő formális védőbeszédet tartott a hitlerizmus és a csatlakozás mellett, mire az elnök rendreutasította. A védő beszéde során hangsúlyozta, hogy a vádlottak fanatikus idealisták, akik abban a meggyőződésben cselekedtek, hogy hazájuknak szolgálatot tesznek. Planetta cselekedetét Schlageter tettével hasonlította öszsze, aki Németországban vértanú lett. A védő e szavaira a hallgatóság soraiban nagy felzúdulás támadt. A vádlottak a védő szerint nem banditák, hanem rebellisek és rebellisnek lenni nem szégyenletes dolog. A magyar történelem egyik legkimagaslóbb alakja, II. Rákóczi Ferenc is rebellis volt. Végül kétségbe vonta a jelenlegi osztrák alkotmány érvényességét, ennélfogva a most összeült katonai bíróság illetékességét is. A védő beszédére az ügyész válaszolt, hangsúlyozva, hogy a védelemnek nem sikerült a bizonyítékokat megdönteni. Élesen visszautasította a védő alkotmányjogi kifogásait és az alkotmány érvényességére vonatkozó fejtegetéseit. cellári hivatalt megszállották, az ottlévőket foglyul ejtették és különösen azáltal, hogy az ott talált személyek közül Dollfuss kancellárt, Fey minisztert, és Karwinsky államtitkárt fogságba ejtették, hazaárulást követtek el és vezető személyiségei voltak olyan cselekedetnek, amelyeknek célja a polgárháború volt. Ezáltal elkövették mindketten a hazaárulást, Planetta pedig a gyilkosság bűntettét. Mindezekért a bűneikért a bécsi katonai bíróság mindkettőjüket kötéláltali halálra és a perköltségek megtérítésére ítéli. Abban az esetben, ha az elítéltek kegyelmet nem kapnak, a halálos ítéletet először Holzweberen, azután Planettán kell végrehajtani. A vádlottak mozdulatlanul és szenvtelenül hallgatták az ítéletet, amelynek kihirdetése után, amikor a bíróság helyet foglalt, ők is szó nélkül, nyugodtan leültek a vádlottak padjárata A tárgyalásvezető polgári tanácselnök a tárgyalást ezzel befejezettnek nyilvánította, a bíróság visszavonult, az elítélteket visszavitték a fogházba. A halálos ítélet indokolása kiemeli, hogy a felségárulás bűntettének tényálladékát hiánytalanul bebizonyította. Mind a két vádlott tagja a nemzeti szocialista német munkáspártnak és beismerték, hogy résztvettek a szövetségi kancellár elleni akcióban, továbbá tudomásuk volt arról, hogy a kormányt foglyul kell ejteni. A két vádlottnak főkolomposi szerepe volt. Ami a Planetta terhére rótt gyilkosság bűntettét illeti, ő maga bevallotta, hogy rálőtt a szövetségi kancellárra. A tanúvallomásokból az is kitűnt, hogy flanetta kétszer lőtt és hogy az automatikus kettős lövés lehetetlen volt. A gyilkolási szándék mellett szól maga az esemény lefolyása is, továbbá az, hogy feltétlenül halált okozó fegyvert használtak egészen közelről. Súlyosbító körülménynek számították Planettánál a két bűncselekmény halmazatát, továbbá azt a körülményt, hogy két lövést adott le, úgyszintén a szövetségi kancellár személyének fontosságát az egész hazára. Enyhítő körülmény büntetlen előélete lehetett. I Polgárháborút akartak a vádlottak - mondta az ügyész Tuppy főügyész félóra hosszat tartó vádbeszédében keményen elítélte a vádlottakat és kijelentette, hogy az egész ügy a hazaárulás benyomását teszi. Olyan akció volt ez, amelynek polgárháború felidézése volt a célja és csakugyan aznap a polgárháború az ország több részén fel is lángolt. Nevetséges a vádlottaknak az az állítása, hogy azt hitték, itt legális akcióról van szó és hogy egy civil embernek, aki az egész akciót vezette, de akinek a nevét nem akarják elárulni, elhitték, hogy a szövetségi elnök egyetért az akcióval. Nevetséges abszurdum ez az állítás, hiszen mindenki tudja, hogy a szövetségi elnök egy tollvonással elmozdíthatta volna Dollfusst és kinevezhetett volna helyette más kancellárt, minek kell tehát a rebellisek segítsége. A rebellisek veszélybe hozták Ausztriát, egy szikra elég lett volna, hogy idegen katonaság nyomuljon be Ausztriába. A polgárháború a legborzasztóbb dolog a világon és a vádlottakat polgárháború felidézéséért terheli a felelősség. De a gyilkosság is bizonyítva van és a gyilkolási szán Két halálos ítélet Az utolsó szó jogán ezután a két vádlott állt fel. Először Planetta, aki ezt mondotta: — Nem tudom, holnap élek-e még. Neje vagyok gyáva gyilkos és nem ölési szándékkal cselekedtem. Sajnálom tettemet és kérem, értesítsék erről a kancellár feleségét. A másik vádlott, Holzweber Ferenc, a következőket mondotta: — Friedrich kapitány szerepét csak azért játszottam el a szövetségi kancellári hivatal megszállásánál, mert bár biztos voltam benne, hogy nem lesz vérontás és hogy mirtelen ott lesz. Ha mi fegyveres kézzel védekeztünk volna és nem kezdtünk volna tárgyalásokat, ez polgárháborúra vezetett volna. Mi a minisztereket csak el akartuk fogni és nyugodtan várni, mi fog történni. "Amit tettem, a haza iránti szeretetből tettem és cselekményem minden következményét vállalom. A bíróság ezután ítélethozatalra vonult vissza és 25 percnyi tanácskozás után, délben 1 óra 25 perckor, egyre növekvő izgalomban a tárgyalásvezető tanácselnök ünnepélyes hangon kihirdette az ítéletet. A bíróság ítéletében megállapította, hogy Planetta Ottó bűnös abban, hogy július 25-én Dollfuss Engelbertet gyilkossági szándékból megölte. Másodszor: mindkét vádlott, Planetta Ottó és Holzweber Ferenc bűnös abban, hogy társaikat fölfegyverezve, a szövetségi kan Délután fél ötkor végrehajtották a halálos ítéletet A védelem az utolsó percig reménykedett, hogy a két elítélt kegyelmet kap s noha a rendkívüli katonai törvényszék felállításáról szóló törvény értelmében kegyelemnek a halálraítélteknél nincs helye, a három ügyvéd mégis megkísérelte a kegyelmi kérvény benyújtását. Planetta és Holzweber a siralomházban várták az elnök döntését és teljesen összeroppantak, amikor negyedötkor közölték velük, hogy a kegyelmi kérvényre elutasító válasz érkezett. öt perccel negyedöt után a fogházőrség elővezette a két halálraítéltet a tartományi törvényszék hátsó udvarára, ahol már állt a két akasztófa. Megjelentek a bíróság tagjai, az államügyész és a három védő. Az ítélet felolvasása után Oberwefer vezérőrnagy, a rendkívüli katonai törvényszék elnöke átadta a másodrendű vádlottat, Holzweber Ferencet a pribékeknek. Holzwebert vallási vigaszban részesítették, ez az aktus imával végződött, amelyet a bírósági tanuk levett kalappal hallgattak meg, ugyanakkor a kivonult gyalogszázad tisztelgett. Holzwebert, amikor a bitó alá állították, így kiáltott fel: — Németországért halok meg! Éljen Hitler! Holzwebert 4 óra 25 perckor végezték ki. Planetta Ottót a kivégzés tartamára elvezették az udvarból, úgyhogy nem látta vádlott-társának halálküzdelmét. Amikor a hóhér jelentette, hogy az ítéletet Holzweberen végrehajtották, elővezették Planetta Ottót, aki szintén vallási vigasztalásban részesült. Planetta 4 óra 35 perckor állott a bitó alatt és mielőtt a hóhérok végettek volna vele, est kiáltott az — Éljen Hitler! Háromnegyedötkor befejeződött a hivatalos aktus és a kancellárgyilkos és a puccsistavezér holttestét leemelték a bitóról, hogy elszállítsák és elföldeljék. A kivégzés a nyilvánosság teljes kizárása mellett ment végbe és a hivatalos személyiségeken kívül senki sem volt jelen. Szerdán tárgyalják a többi puccsista ügyét Bécsi jelentés szerint a puccs többi résztvevője ügyében szerdára tűzték ki a tárgyalást. Erre a tárgyalásra számos vádlottat vezetnek elő és rajtuk kívül több tanút is kihallgatnak, úgyhogy a tárgyalás valószínűleg néhány napot fog igénybe venni. Megtisztítják az osztrák köztisztviselői kart a nemzeti szocialistáktól Egész Ausztriában lázas tempóban folyik a hivatalnoki kar megtisztítására irányuló akció. A központi utasítás szerint sürgősen el kell távolítani a hivatalnoki karból az összes nemzeti szocialistákat és az állam valamennyi többi ellenségét. Ezeket a hivatalnokokat a fegyelmi vizsgálat lefolytatása után elbocsátják az állami hivatalból és nyugdíjukat is megvonják. A tisztogatási akció nem áll meg a magasállású főtisztviselők előtt sem. Az akciót augusztusban be akarják fejezni és azután nyilvánosságra hozzák az összes elbocsátott állami alkalmazottak névsorát. Kernmaiert, Karintia volt tartományi főnökét, akiről megállapították, hogy vezetőszerepet játszott a karintiai nemzeti szó.