Magyar Hirlap, 1934. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)
1934-09-01 / 197. szám
Szombat KÉTEZER MÉTERES TORONY 1937-ben nyílik meg a második párizsi ■világkiállítás, negyvennyolc évvel az első után. Az 1899-es világkiállítás nagy szenzációja az Eiffel-torony volt. Az új világkiállítás szenzációjának egy másik torony felépítését szánták Lostier mérnök és Faure Dujarric építész. Az Eiffel-torony több platón át éri el végül a 300 méteres magasságot. Az új toronynak is több platója volna. Közülük a legalacsonyabb 600 méter magasan ... A második plató 1300, a harmadik 1800 méter magasságban következnék. A tető pedig 5000 méterig nyúlna fel. Pedig az új torony nem csúcsban végződnék, hanem egy olyan — fensíkban, amelynek még mindig 600 négyszögméter volna a területe ... Úgy látszik, igazi technikai nehézségei nincsenek a terv megvalósításának, csak a pénzügyi nehézségei. Amelyek természetesen eloszlanak, abban a pillanatban, ha a francia repülőhajóhad vezérkara úgy találja, hogy a torony jó szolgálatokat tehet Párizs légi védelmének. Mert ami irreálisan magas kiadási tétel minden békeszempontból, az egyszerre olcsósággá lesz, ha lehet és van szerepe, hadieszköz gyanánt. * Az új torony nem csupán kiállítási látványosság volna, de sokféle technikai és tudományos célra is lehetne használni. De ez természetesen nem számít. Csak ezért nem lehet az építési költségeket előteremteni. Akkor, amikor sehogysem némulnak el a panaszok a fizetéscsökkentések és az adóemelések miatt. Akkor, amikor a súlyos pénzügyi helyzet folytán csúnya, kis kenyérgomdjaik vannak a legfontosabb francia tudományos intézeteknek is. Amint azonban a repülésügyi miniszter ajánlja katonai okokból a torony felépítését, nincsenek és nem lehetnek többé pénzügyi nehézségek. Megsemmisítően győztek a „támadók“ a Párizs fölött tartott légi hadgyakorlatban és Ugyanolyan teljes győzelmet arattak néhány hét előtt a London megsemmisítésére kiküldött „ellenséges“ repülőgépek. A legpontosabban funkcionált minden védelmi intézkedés és az eredmény mégis az volt: Londonban, illetőleg Párizsban „a kő nem maradna kövön“, így mind a két hadgyakorlat azt demonstrálta, amit demonstrálnia kellett: a legsürgősebb szükség van minél több új repülőraj felépítésére és a régieknél hatásosabb védelmi eszközökre. Ha a 2000 méteres torony is ilyen védelmi eszköz, akkor többé nem merülhet fel ilyen ellenvetés, anyagi nehézségek... * A technika haladása egy félszázad alatt: ezt akarja szimbolizálni a 2000 méteres torony. Eiffel tervét sokan tartották megvalósíthatatlannak, és most hétszeres magasságig tud eljutni a technika, talán kisebb nehézségekkel, mint amilyeneket Eiffel küzdött le. 1889 óta született meg az automobil, a repülőgép, a mozi, a rádió. Azóta lett mindennapos használati cikk a telefon, városokon belül és óceánokon át, és ugyanígy beilleszkedett a mindennapos életbe a villanykörtéktől fogva száz technikai újítás. Megszűnt veszélyes lenni egy sor betegség. Új csodák felé nyitotta meg az utat a rádium... Az Eiffel-toronynál hétszerte magasabb torony nem is jelképezi kellően a haladást. 1889-ben még csak győzelmének feleútján tartott a „szénkorszak“. Azóta bontakozott ki a Diesel-motor és az elektromosság korszaka. Új anyagokkal, amilyen a levegőből nyert „salétrom“, vagy a műselyem, 1889-től mostanig majdnem akkora a technikai haladás, mint az ember öntudatra eszmélésétől 1889-ig. Amit talán szimbolizálhatna a 2000 méteres torony, az az emberiség megélhetési feltételeinek javulása. A mezőgazdasági termelésnek és az élelmiszerek feldolgozásának új technikai módszerei az egyéb technikai haladásokkal együtt lehetővé tennék, hogy ma feleannyi munkával legalább kétszerannyi ember élhessen meg a föld színén. HÍRLAP 1934 szeptember 9. 5 legalább az 1889-es nívó kétszeresén. Sőt ezek még igen szerény számítások. *, A valóság pedig? A valóság az, hogy a 2000 méteres torony tervének egy igazán problematikus pontja van: várjon érdemes-e és szabad-e ma elkezdeni az olyan építkezést, amely csak 1937-ben ér véget? Mert mi minden következhetik 1937-ig... Vagy mi mindennek kell következnie, ha közben — nem történik valami. Valami egészen nagy csoda. Vagy valami egyszerű, józan változás. Csodálatos utat tett meg 1889 óta az emberi fejlődés. Viszont 1889-ben bizonyosan tudták, hogy három év elteltével is — állni fog a világ. És ki merné ezt most teljes határozottsággal állítani? 1889-ben senki nem kételkedett abban, hogy lesz egy 1892-es esztendő. Most pedig? Senki nem merné letenni az esküt arra, hogy megérjük az 1937-es év elkövetkezését. Változatlanul súlyos Olcsvár mérnök állapota Kit terhel a felelősség a szerencsétlenségért? Pénteki számunkban részletesen beszámoltunk arról a súlyos szerencsétlenségről, amely a Boráros téri híd építkezésének sajtóbemutatóján történt. A baleset áldozata, Olcsvár Rezső 27 éves üzemmérnök sorsa őszinte részvétet keltett az egész városban. Ennek nyomán szinte önkéntelenül fölvetődik a kérdés: kit terhel a felelősség a katasztrófáért és várjon teljes üzembiztonságot nyújt-e az építkezés a Duna fenekén dolgozó munkások számára? Értesülésünk szerint illetékes hatóságok nyomban a szerencsétlenség után megindították a vizsgálatot annak megállapítására, nem történt-e valamilyen mulasztás. A vizsgálat természetesen pontosan meg fogja állapítani a tényeket és rá fog világítani arra, várjon az építést vezetők részéről megtörténik-e a köteles gondosság a munkások és mérnökök életbiztonságát illetően. A balesettel kapcsolatban az a feltevés is fölvetődött, hogy a katasztrófát a manométer tűjének úgynevezett holt járata okozta. A felvonó csapóajtajára a számítások szerint ugyanis akkor állhat rá egy felnőtt ember, ha a zsilipben 0.2 atmoszférányi nyomás van. A manométer tűje jelezte a 0.2 atmoszférát, de valójában még kevesebb nyomás alatt állott a zsilip. A manométer tűje a kritikus esetben „késett“ és nem mutatta a tényleges nyomást. Mindenesetre azt is meg kell állapítania a vizsgálatnak, hogyan romolhat el ilyen fontos helyen a manométer. Pénteken egyébként a késő esti órákban érdeklődtünk a Pajor-szanatóriumban a fiatal mérnök állapota felől és a következő felvilágosítást kaptuk: K Olcsvár Rezső üzemvezető mérnök állapota változatlan. Péntek délelőtt Hültl Hümér tanár úr újból megvizsgálta a beteget. Még nem állapítható meg tökéletesen, hogy szenvedett-e belső sérüléseket, valószínű azonban, hogy nem, mert belső vérzés nem mutatkozik. A két tört bokát sínbe tettük. Az orvosok különben remélik, hogy a rokonszenves fiatal mérnök állapotában rövidesen javulás áll be. „Magyarország a javuló gazdasági helyzetű országok csoportjába tartozik“ Adatok a Gazdaságkutató Intézet legújabb helyzetjelentéséből A Magyar Gazdaságkutató Intézet most megjelent helyzetjelentése mindenekelőtt megállapítja, hogy az általában stagnáló világgazdasági helyzetben egyes országokban némi javulás, másokban, különösen az Északamerikai Egyesült Államokban és Németországban, újabb visszaesés következett be. Magyarország a javuló gazdasági helyzetű országok csoportjába tartozik. Kedvezőbb lett az államháztartás helyzete és bár a pénzpiac stagnál, a pénzintézetek betétállománya és likviditása emelkedett. A mezőgazdaság helyzete még mindig súlyos, de a gazdák a kisebb termés ellenére a terményárak emelkedése következtében fokozottabb mértékben tudnak iparcikkeket vásárolni. A kiviteli lehetőségek javultak, az állathizlalás jövedelmezősége azonban csökkent. Az ipar foglalkoztatottsága tovább javul, bár a dolgozó ipari munkások száma még mindig 27 százalékkal kisebb, mint 1928-ban. Az utóbbi időben a közvetlen fogyasztási javakat előállító iparágak (például cukor- és söripar) helyzete is lényegesen javult. A jelentés közli ezután a Gazdaságkutató Intézetnek érdekes adatgyűjtését a gyáripari termékek áralakulásáról. Ez az adatgyűjtés most már 580 árucikknek 826 áradatára vonatkozik, mégpedig 1927-től kezdődően 1934 júliusig. Az intézet megállapítása szerint a gyári eladási árak, jutalékok, közterhek, stb. nélkül 1929 óta átlagosan 25 százalékkal olcsóbbodtak, bár természetesen a különböző iparcikkcsoportok áralakulása között nagy különbség mutatkozik. Az árlemorzsolódás az utolsó félévben bár lassan, de mégis folytatódott. A gyári árak olcsóbbodásában azonban a gyárak vevői nem tudtak teljes mértékben részesedni, mert időközben a gyári eladásokat terhelő közterhek, elsősorban a fázisadórendszer bevezetése következtében emelkedtek. A gyárak erői által fizetendő árak 1929 óta csak 17,5 százalékkal estek. Míg tehát a gyári nettó eladási árak indexszáma ez idő szerint 5-ön áll, a gyári bruttó eladási árak indexszáma csak 82,5-re süllyedt. Az intézet a gyári eladási árak feldolgozása mellett megkezdte a gyáripari termékek nagy- és kiskereskedelmi árainak feldolgozását is. Egyelőre a vas- és fémáruk, valamint gépipari termékek nagy- és kiskereskedelmi árindexszámai készültek el. Ennél az árucsoportnál a gyári nettó eladási árak indexszáma (1929 - 100) 79.5, a gyári bruttó eladási áraké 84,7, a nagykereskedelmi eladási áraké 88.7, míg a kiskereskedelmi eladási áraké 88,9. Ezek az adatok is megvilágítják azt a régi tapasztalati tényt, hogy az olcsóbbodási folyamat a gyári áraknál korábban és nagyobb mértékben érvényesül, mint a kiskereskedelmi áraknál, mert a kereskedelem részben korábban beszerzett árukészletekkel rendelkezik, részben pedig a válság során nem képes költségtételeit megfelelően leszállítani és ezért kénytelen bruttó haszonkulcsát felemelni. A Magyar Gazdaságkutató Intézet jelentéséből még megállapítható, hogy a gyári eladási árak 25 százalékos átlagos olcsóbbodásával szemben a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi ára 1929 óta 44,3 százalékkal esett, úgyhogy a mezőgazdasági termékek olcsóbbodása még mindig jelentősen nagyobb, mint az iparcikkeké, noha azok olcsóbbodási folyamata is igen számottevő volt. " Megkezdődött az amerikai sztrájk New Yorkból jelentik. Maconi (Georgia) jelentés szerint bár az általános textilipari sztrájkra a felhívást még ki sem adták, egyes üzemekben máris összeütközésekre került a sor. Egy itteni üzemben az alkalmazottak beszüntették a munkát és a sztrájkolók furkósbotokkal megtámadták a vállalat két alkalmazottját és öt embert letartóztattak. A sztrájkolók husángokkal felfegyverkezve a gyártelep előtt járnak fel és alá, a kerítésen belül pedig a vállalat felfogadott emberei állnak őrséget tüzelőfegyverekkel felfegyverkezve. CSILLfiRT I , METEOR I 1 r csillárgyároan I vásároljon. 4iángu modern « S eoediöcsmarP If. 9 Modern állólámpa P 4-— 1 ^ SAJÁT ÜZLETEINK: l \ \ (j t J 1 Podrasaicskj ncca 27 ^ *■ VJ1 MV' * Vád ucea 2 ti JOzsef körút 44 /---------'S Vámház körút 11 ------- _) SZEGED DEBRECEN É 1T PÉCS MISKOLC H Óriás! választék. Részletre ist Kérje árjegyzékünket. Hj Egy festőművész 30.000 pengős kártérítési pere két újpesti főtisztviselő ellen Csütörtökön érdekes és bonyolult hátterű kártérítési pert tárgyalt a pestvidéki törvényszék. Egy újpesti festőművész indította a pert a város két főtisztviselője ellen. Nagyösszegű kártérítés megítélését kéri, mert gyermekeit az újpesti árvaszék döntése alapján elvették tőle és csak kilenc évig tartó küzdelem után kapta vissza őket, de időközben anyagilag tönkrement. Dr Bittenbacher János törvényszéki bíró előtt csütörtökön volt az első tárgyalás az érdekes ügyben. Pállya Károly újpesti festőművész előadta, hogy 1925-ben fivére, Pállya Celesztin, az ismert festőművész, beadványt intézett Újpest város árvaszéki hivatalához, amely szerint kiskorú Lujza és Károly gyermekeinek erkölcsi nevelése az ő házában veszélyben forog. Kérte, hogy a két gyermeket vegyék el az apától. Dr Fadgyas Gyula tisztifőorvos és Kiss Ödön árvaszéki elnök a törvényes előírások szerinti eljárást megindították és annak következményeképpen Pállya Károlytól elvették két gyermekét. Ez év elején a kúria végső fokon hatálytalanította a gyermekek ügyében hozott határozatot és elrendelte, hogy azokat ismét az apa gondozására bízzák. A festőművész keresete szerint a kilenc éven át tartó küzdelem és botrány teljesen tönkretette. Idegileg összeroppant és valósággal nyomorba jutott. A családi botrányról a lapokban nyilvánosságra került hírek miatt képeit nem tudta értékesíteni, de dolgozni sem tudott a sok eljárás miatt. Pállya Károly a kúriai hatálytalanítótételre hivatkozva megállapítja, hogy dr Fadgyas Gyula tisztifőorvos és Kiss Ödön árvaszéki elnök ténykedései indították el a tragédiáját. Ezért a kát főtisztviselőtől 30.000 pengő anyagi kára megtérítését követeli. Ha pedig ezeknek a vagyoni viszonyai ezt nem engedik meg, Újpest városától kívánja a kártérítést. A törvényszék az ügy érdemleges tárgyalását októberre halasztotta. A 4-es villamos beleszaladt egy bútorszállító kocsiba a Teréz Körúton Péntek este nyolc órakor a Teréz körút 17. számú ház előtt a 4-es jelzésű villamos belefutott egy bútorszállító kocsiba. A karambolnak két súlyos sérültje van. A bútorszállító kocsit Gulyás János villamoskalauz bérelte ki a Trattmann Jakab szállító cégtől. A kalauz, aki a Baross utcába akart költözni, az esti órákat használta fel a bútorszállításra. Nyolc órakor, amikor a kocsi már teljesen meg volt rakva és éppen el akart indulni a ház mellől, az arra haladó 4-es jelzésű villamos fél derékszögben belefutott. Gulyás Jánosné, aki a kocsi hátsó részén ült , Nemes István 51 éves koesős lezuhant a kocsiról és véresen terült el az úttest kövezetén. Az esti karambol nagy riadalmat keltett, úgyhogy többszázfőnyi közönség verődött össze. Az őrszemes rendőr intézkedésére kivonultak a mentők, akik a kalauz feleségét a Rókus-kórházba szállították. A kocsi teljesen összetört és a bútorok legnagyobb része használhatatlanná vált. Gulyás Jánosné több helyen súlyos csonttörést szenvedett. Nemes István zúzódás iit bekötözték, majd elbocsátották. A rendőrség széleskörű nyomozást indít annak kiderítésére, hogy kit terhel a felelősség a balesetért. magyar TMTMT- ostehetségek kiállnán a NEMZETI SZALONBAN (Erzsébet-tér) * Minden nap reggel 9-től d. a. 6 óráig ^^SB^^ffläiiiieg!iiisszat!iiiuaaeiii.iMii. # Belépőiül 30 till.