Magyar Hirlap, 1934. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-01 / 197. szám

Szombat KÉTEZER MÉTERES TORONY 1937-ben nyílik meg a második párizsi ■világkiállítás, negyvennyolc évvel az első u­tán. Az 1899-es világkiállítás nagy szen­zációja az Eiffel-torony volt. Az új világ­­kiállítás szenzációjának egy másik torony felépítését szánták Lostier mérnök és Faure­ Dujarric építész. Az Eiffel-torony több platón át éri el vé­gül a 300 méteres magasságot. Az új torony­nak is több platója volna. Közülük a leg­alacsonyabb 600 méter magasan ... A má­sodik plató 1300, a harmadik 1800 méter magasságban következnék. A tető pedig­­ 5000 méterig nyúlna fel. Pedig az új torony nem csúcsban végződnék, hanem egy olyan — fensíkban, amelynek még mindig 600 négyszögméter volna a területe ... Úgy látszik, igazi technikai nehézségei nin­csenek a terv megvalósításának, csak a pénzügyi nehézségei. Amelyek természetesen eloszlanak, abban a pillanatban, ha a fran­cia repülőhajóhad vezérkara úgy találja, hogy a torony jó szolgálatokat tehet Párizs légi védelmének. Mert ami irreálisan magas kiadási tétel minden béke­szempontból, az egyszerre­­ olcsósággá lesz, ha lehet és van szerepe, hadieszköz gyanánt. * Az új torony nem csupán kiállítási látvá­nyosság volna, de sokféle technikai és tudo­mányos célra is lehetne használni. De ez természetesen nem számít. Csak ezért nem lehet az építési költségeket előteremteni. Ak­kor, amikor sehogysem némulnak el a pa­naszok a fizetéscsökkentések és az adóeme­lések miatt. Akkor, amikor a súlyos pénz­ügyi helyzet folytán csúnya, kis kenyérgomd­­jaik vannak a legfontosabb francia tudo­mányos intézeteknek is. Amint azonban a repülésügyi miniszter ajánlja katonai okok­ból a torony felépítését, nincsenek és nem lehetnek többé pénzügyi nehézségek. Megsemmisítően győztek a „támadók“ a Párizs fölött tartott légi hadgyakorlatban és Ugyanolyan teljes győzelmet arattak néhány hét előtt a London megsemmisítésére kikül­dött „ellenséges“ repülőgépek. A legponto­sabban funkcionált minden védelmi intézke­dés és az eredmény mégis az volt: London­ban, illetőleg Párizsban „a kő nem maradna kövön“, így mind a két hadgyakorlat azt demonstrálta, amit demonstrálnia kellett: a legsürgősebb szükség van minél több új repülőraj felépítésére és a régieknél hatá­sosabb védelmi eszközökre. Ha a 2000 mé­teres torony is ilyen védelmi eszköz, akkor többé nem merülhet fel ilyen ellenvetés, anyagi nehézségek... * A technika haladása egy félszázad alatt: ezt akarja szimbolizálni a 2000 méteres to­rony. Eiffel tervét sokan tartották megvaló­­síthatatlannak, és most hétszeres magassá­gig tud eljutni a technika, talán kisebb ne­hézségekkel, mint amilyeneket Eiffel küz­dött le. 1889 óta született meg az automobil, a repülőgép, a mozi, a rádió. Azóta lett min­dennapos használati cikk a telefon, városo­kon belül és óceánokon át, és ugyanígy be­illeszkedett a mindennapos életbe a villany­­körtéktől fogva száz technikai újítás. Meg­szűnt veszélyes lenni egy sor betegség. Új csodák felé nyitotta meg az utat a rádium... Az Eiffel-toronynál hétszerte magasabb to­rony nem is jelképezi kellően a haladást. 1889-ben még csak győzelmének feleútján tartott a „szénkorszak“. Azóta bontakozott ki a Diesel-motor és az elektromosság kor­szaka. Új anyagokkal, amilyen a levegőből nyert „salétrom“, vagy a műselyem, 1889-től mostanig majdnem akkora a technikai ha­ladás, mint az ember öntudatra eszmélésétől 1889-ig. Amit talán szimbolizálhatna a 2000 méte­res torony, az az emberiség megélhetési fel­tételeinek javulása. A mezőgazdasági terme­lésnek és az élelmiszerek feldolgozásának új technikai módszerei az egyéb technikai haladásokkal együtt lehetővé tennék, hogy ma feleannyi munkával legalább kétszer­­annyi ember élhessen meg a föld színén. HÍRLAP 1934 szeptember 9. 5 legalább az 1889-es nívó kétszeresén. Sőt ezek még igen szerény számítások. *, A valóság pedig? A valóság az, hogy a 2000 méteres torony tervének egy igazán problematikus pontja van: várjon érdemes-e és szabad-e ma elkezdeni az olyan építkezést, amely csak 1937-ben ér véget? Mert mi minden következhetik 1937-ig... Vagy mi mindennek kell következnie, ha közben — nem történik valami. Valami egészen nagy csoda. Vagy valami egyszerű, józan válto­zás. Csodálatos utat tett meg 1889 óta az em­beri fejlődés. Viszont 1889-ben bizonyosan tudták, hogy három év elteltével is — állni fog a világ. És ki merné ezt most teljes ha­tározottsággal állítani? 1889-ben senki nem kételkedett abban, hogy lesz egy 1892-es esztendő. Most pedig? Senki nem merné le­tenni az esküt arra, hogy megérjük az 1937-es év elkövetkezését. Változatlanul súlyos Olcsvár mérnök állapota Kit terhel a felelősség a szerencsétlenségért? Pénteki számunkban részletesen beszá­moltunk arról a súlyos szerencsétlenségről, amely a Boráros téri híd építkezésének sajtóbemutatóján történt. A baleset áldo­zata, Olcsvár Rezső 27 éves üzemmérnök sorsa őszinte részvétet keltett az egész vá­rosban. Ennek nyomán szinte önkéntelenül fölvetődik a kérdés: kit terhel a fele­lősség a katasztrófáért és várjon teljes üzembiztonságot nyújt-e az építkezés a Duna fenekén dolgozó munkások szá­mára? Értesülésünk szerint illetékes hatóságok nyomban a szerencsétlenség után megindí­tották a vizsgálatot annak megállapítására, nem történt-e valamilyen mulasztás. A vizsgálat természetesen pontosan meg fogja állapítani a tényeket és rá fog világítani arra, várjon az építést vezetők részéről megtörténik-e a köteles gondosság a mun­kások és mérnökök életbiztonságát illetően. A balesettel kapcsolatban az a feltevés is fölvetődött, hogy a katasztrófát a mano­­méter tűjének úgynevezett holt járata okozta. A felvonó csapóajtajára a számítá­sok szerint ugyanis akkor állhat rá egy felnőtt ember, ha a zsilipben 0.2 atmosz­­férányi nyomás van. A manométer tűje je­lezte a 0.2 atmoszférát, de valójában még kevesebb nyomás alatt állott a zsilip. A manométer tűje a kritikus esetben „késett“ és nem mutatta a tényleges nyomást. Min­denesetre azt is meg kell állapítania a vizs­gálatnak, hogyan romolhat el ilyen fontos helyen a manométer. Pénteken egyébként a késő esti órákban érdeklődtünk a Pajor-szanatóriumban a fiatal mérnök állapota felől és a következő felvilágosítást kaptuk: K Olcsvár Rezső üzemvezető mérnök állapota változatlan. Péntek délelőtt Hültl Hümér tanár úr újból megvizsgálta a be­­teget. Még nem állapítható meg tökéletesen, hogy szenvedett-e belső sérüléseket, valószínű azonban, hogy nem, mert belső vérzés nem mutatkozik. A két tört bokát sínbe tettük. Az orvosok különben remélik, hogy a rokonszenves fiatal mérnök állapotában rövidesen javulás áll be. „Magyarország a javuló gazdasági helyzetű országok csoportjába tartozik“ Adatok a Gazdaságkutató Intézet legújabb helyzetjelentéséből A Magyar Gazdaságkutató Intézet most megjelent helyzetjelentése mindenekelőtt megállapítja, hogy az általában stagnáló világgazdasági helyzetben egyes országokban némi javulás, másokban, különösen az Északamerikai Egyesült Államokban és Né­metországban, újabb visszaesés következett be. Magyarország a javuló gazdasági hely­­zetű országok csoportjába tartozik. Kedve­zőbb lett az államháztartás helyzete és bár a pénzpiac stagnál, a pénzintézetek betét­­állománya és likviditása emelkedett. A me­zőgazdaság helyzete még mindig súlyos, de a gazdák a kisebb termés ellenére a termény­árak emelkedése következtében fokozottabb mértékben tudnak iparcikkeket vásárolni. A kiviteli lehetőségek javultak, az állathizlalás jövedelmezősége azonban csökkent. Az ipar foglalkoztatottsága tovább javul, bár a dolgozó ipari munkások száma még mindig 27 százalékkal kisebb, mint 1928-ban. Az utóbbi időben a közvetlen fo­gyasztási javakat előállító iparágak (például cukor- és söripar) helyzete is lényegesen javult. A jelentés közli ezután a Gazdaságkutató Intézetnek érdekes adatgyűjtését a gyáripari termékek áralakulásáról. Ez az adatgyűjtés most már 580 árucikknek 826 áradatára vo­natkozik, még­pedig 1927-től kezdődően 1934 júliusig. Az intézet megállapítása sze­rint a gyári eladási árak, jutalékok, közter­hek, stb. nélkül 1929 óta átlagosan 25 száza­lékkal olcsóbbodtak, bár természetesen a kü­lönböző iparcikkcsoportok áralakulása kö­zött nagy különbség mutatkozik. Az ár­lemorzsolódás az utolsó félévben bár lassan, de mégis folytatódott. A gyári árak olcsób­bodásában azonban a gyárak vevői nem tud­tak teljes mértékben részesedni, mert idő­közben a gyári eladásokat terhelő közterhek, elsősorban a fázisadórendszer bevezetése következtében emelkedtek. A gyárak erői által fizetendő árak 1929 óta csak 17,5 szá­zalékkal estek. Míg tehát a gyári nettó el­adási árak indexszáma ez idő szerint 5-ön áll, a gyári bruttó eladási árak indexszáma csak 82,5-re süllyedt. Az intézet a gyári eladási árak feldolgo­zása mellett megkezdte a gyáripari termékek nagy- és kiskereskedelmi árainak feldolgo­zását is. Egyelőre a vas- és fémáruk, vala­mint gépipari termékek nagy- és kiskereske­delmi árindexszámai készültek el. Ennél az árucsoportnál a gyári nettó eladási árak indexszáma (1929 - 100) 79.5, a gyári bruttó eladási áraké 84,7, a nagykereske­delmi eladási áraké 88.7, míg a kiskereske­delmi eladási áraké 88,9. Ezek az adatok is megvilágítják azt a régi tapasztalati tényt, hogy az olcsóbbodási folyamat a gyári árak­nál korábban és nagyobb mértékben érvé­nyesül, mint a kiskereskedelmi áraknál, mert a kereskedelem részben korábban be­szerzett árukészletekkel rendelkezik, részben pedig a válság során nem képes költségtéte­leit megfelelően leszállítani és ezért kényte­len bruttó haszonkulcsát felemelni. A Magyar Gazdaságkutató Intézet jelenté­séből még megállapítható, hogy a gyári el­adási árak 25 százalékos átlagos olcsóbbo­dásával szemben a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi ára 1929 óta 44,3 százalék­kal esett, úgyhogy a mezőgazdasági termé­kek olcsóbbodása még mindig jelentősen na­gyobb, mint az iparcikkeké, noha azok ol­csóbbodási folyamata is igen számottevő volt. " Megkezdődött az amerikai sztrájk New Yorkból jelentik. Maconi (Georgia) jelentés szerint bár az általános textilipari sztrájkra a felhívást még ki sem adták, egyes üzemekben máris összeütközésekre került a sor. Egy itteni üzemben az alkal­mazottak beszüntették a munkát és a sztráj­­kolók furkósbotokkal megtámadták a válla­lat két alkalmazottját és öt embert letartóz­tattak. A sztrájkolók husángokkal felfegy­verkezve a gyártelep előtt járnak fel és alá, a kerítésen belül pedig a vállalat felfogadott emberei állnak őrséget tüzelőfegyverekkel felfegyverkezve. CSILLfiRT I , METEOR I 1 r csillárgyároan I vásároljon. 4iángu modern « S eoediöcsmarP If. 9 Modern állólámpa P 4-— 1 ^ SAJÁT ÜZLETEINK: l \ \ (j t J 1 Podrasaicskj ncca 27 ^ *■ VJ1 MV' * Vád ucea 2 ti JOzsef körút 44 /---------'S Vámház körút 11 ------- _) SZEGED DEBRECEN É 1T PÉCS MISKOLC H Óriás! választék. Részletre ist Kérje árjegyzékünket. Hj Egy festőművész 30.000 pengős kártérítési pere két újpesti főtisztviselő ellen Csütörtökön érdekes és bonyolult hátterű kártérítési pert tárgyalt a pestvidéki tör­vényszék. Egy újpesti festőművész indította a pert a város két főtisztviselője ellen. Nagy­­összegű kártérítés megítélését kéri, mert gyermekeit az újpesti árvaszék döntése alap­ján elvették tőle és csak kilenc évig tartó küzdelem után kapta vissza őket, de időköz­ben anyagilag tönkrement. Dr Bittenbacher János törvényszéki bíró előtt csütörtökön volt az első tárgyalás az érdekes ügyben. Pállya Károly újpesti festő­művész előadta, hogy 1925-ben fivére, Pállya Celesztin, az ismert festőművész, beadványt intézett Újpest város árvaszéki hivatalához, amely szerint kiskorú Lujza és Károly gyer­mekeinek erkölcsi nevelése az ő házában veszélyben forog. Kérte, hogy a két gyerme­ket vegyék el az apától. Dr Fadgyas Gyula tisztifőorvos és Kiss Ödön árvaszéki elnök a törvényes előírások szerinti eljárást meg­indították és annak következményeképpen Pállya Károlytól elvették két gyermekét. Ez év elején a kúria végső fokon hatály­talanította a gyermekek ügyében hozott ha­tározatot és elrendelte, hogy azokat ismét az apa gondozására bízzák. A festőművész keresete szerint a kilenc éven át tartó küz­delem és botrány teljesen tönkretette. Idegi­leg összeroppant és valósággal nyomorba jutott. A családi botrányról a lapokban nyil­vánosságra került hírek miatt képeit nem tudta értékesíteni, de dolgozni sem tudott a sok eljárás miatt. Pállya Károly a kúriai ha­tálytalanító­­tételre hivatkozva megállapítja, hogy dr Fadgyas Gyula tisztifőorvos és Kiss Ödön árvaszéki elnök ténykedései indították el a tragédiáját. Ezért a kát főtisztviselőtől 30.000 pengő anyagi kára megtérítését köve­teli. Ha pedig ezeknek a vagyoni viszonyai ezt nem engedik meg, Újpest városától kí­vánja a kártérítést. A törvényszék az ügy érdemleges tárgya­lását októberre halasztotta. A 4-es villamos beleszaladt egy bútorszállító kocsiba a Teréz Körúton Péntek este nyolc órakor a Teréz körút 17. számú ház előtt a 4-es jelzésű villamos belefutott egy bútorszállító kocsiba. A ka­rambolnak két súlyos sérültje van. A bútorszállító kocsit Gulyás János villa­moskalauz bérelte ki a Trattmann Jakab­ szállító cégtől. A kalauz, aki a Baross ut­­cába akart költözni, az esti órákat használta fel a bútorszállításra. Nyolc órakor, amikor a kocsi már teljesen meg volt rakva és ép­pen el akart indulni a ház mellől, az arra haladó 4-es jelzésű villamos fél derékszög­ben belefutott. Gulyás Jánosné, aki a kocsi hátsó részén ült , Nemes István 51 éves ko­esős lezuhant a kocsiról és véresen terült el az úttest kövezetén. Az esti karambol nagy riadalmat keltett, úgyhogy többszázfőnyi közönség verődött össze. Az őrszemes rendőr intézkedésére ki­vonultak a mentők, akik a kalauz feleségét a Rókus-kórházba szállították. A kocsi telje­sen összetört és a bútorok legnagyobb része használhatatlanná vált. Gulyás Jánosné több helyen súlyos csont­törést szenvedett. Nemes István zúzódás­ iit bekötözték, majd elbocsátották. A rendőrség széleskörű nyomozást indít annak kideríté­sére, hogy kit terhel a felelősség a balesetért. magyar TMTMT- ostehetségek kiállnán a NEMZETI SZALONBAN (Erzsébet-tér) * Minden nap reggel 9-től d. a. 6 óráig ^^SB^^ffläiiiieg!iiisszat!iiiuaaeiii.iMii. # Belépőiül 30 till.

Next