Magyar Hirlap, 1934. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-05 / 200. szám

Szerda HÍRLAP 3.934. szeptember 5. 3 Gömbös miniszterelnök nyilatkozata a választójog reformjáról „A választójogi reformnak döntő befolyása lesz a magyar élet kialakulására Jelentettük legutóbbi számunkban, hogy a választójog törvénytervezete még nem készült el. Mihelyt a most folyó előkészítő munkálatok alapján a belügyminisztérium megfogalmazza a tervezet szövegét, azt a miniszterelnök megbeszéli pártja vezetőivel, több ellenzéki vezérpolitikussal, letárgyal­­tatja az egységes párt bizottságával és csak e megbeszélések alapján megalko­tott javaslatot nyújtja be a parlament­ben. Gömbös Gyula miniszterelnök kedden nyi­latkozott a választójog kérdésében és meg­erősítette legutóbbi híradásunkat. A minisz­terelnök nyilatkozata így hangzik: " A választójogi kérdéssel, mióta minisz­terelnök vagyok, állandóan foglalkozom és tanácskozom nemcsak a nemzeti egység pártjának tagjaival, hanem ellenzéki poli­tikusokkal is. Ezt az intenzív tanácskozást azért tartom szükségesnek, mert nagyon jól tudom, hogy a választójogi reformnak döntő befolyása lesz a ma­gyar élet kialakulására. Eckhardt Tibor barátommal is többször tanácskoztam. Tanácskozásaink folyamán átadta nekem a napokban általa közzétett és így közismert elgondolásait. Az egyes pontokra vonatkozólag köztünk megállapo­dás nem jött létre, kivéve, hogy leszögez­tem újból már a parlamentben is kifejtett elvi álláspontomat, amelynek lényege abban áll, hogy legyen titkos választás, de junk­­u­mban a kormányzói jogkör további kiter­jesztésével.­­ Egyébként a kormány a pannonhalmi minisztertanács alkalmával foglalkozott a választójog kérdésével és ez volt az első eset, hogy felelős tényezők erről eszme­cserét folytattak. Azóta a belügyminiszter­rel és a miniszterelnökségi államtitkár úrral újból átbeszéltük saját irányelveinket, mér­legelve azokat is, amelyek eddig tudomá­sunkra jutottak. A továbbiakban a követ­kező lesz az eljárás: amint a nyers tervezet elkészül, megbeszéljük azt a nemzeti egy­ség pártjának vezetőségével, így gróf Beth­len Istvánnal és Sztranyavszky Sándorral is. — E megbeszélések alapján kialakult végleges tervezetet — folytatta a miniszter­­elnök — átadjuk a párt illetékes bizottsá­gainak. Egyidejűleg ezzel szándékomban van a tervezetet több ellenzéki politikussal is közölni. Elsősorban azokkal, akik világnézetileg kö­zel állanak hozzám. Annyit most is kijelent­hetek ismét, hogy csak olyan választójogi javaslatot tudok a magam részéről akcep­tálni, amely megfelel annak a haladó kon­zervatív világnézetnek, amelyet mindig hir­dettem és most is hirdetek. Tudom, hogy erős vita lesz és főkép azokkal lesz ke­mény küzdelmem, akikkel világnézeti szem­pontból állunk szemben egymással. Eckhardt Tibor tanácskozása a miniszterelnökkel genfi útjáról Eckhardt Tibor kedden délelőtt megjelent a miniszterelnökségen és több mint egy óra hosszat tanácskozott Gömbös Gyula minisz­terelnökkel. Eckhardt Tibor a tanácskozás után a kö­vetkezőket jelentette ki: — A miniszterelnök úrral csak genfi ki­küldetésemről és az ott napirendre kerülő kérdésekről tanácskoztam. Kikértem a mi­niszterelnök úr véleményét ezekben a ma­gyar nemzetet erőteljesen érdeklő kérdések­ben és miután mindent a legtüzetesebben megbeszéltünk, megkaptam a szükséges uta­sításokat. Valószínűleg szerdán vagy csütör­tökön utazom Genfbe, ahol komoly munka vár rám. Eckhardt Tibor ezután kijelentette még,­­hogy teljesen kielégítette őt az a nyilatko­zat, amelyet a miniszterelnök a választójog kérdésében tett. Amit a miniszterelnök nyi­latkozatában előadott, tökéletesen fedi a té­nyeket és megfelel annak a tényállításnak, amelyet nyilatkozatában ő is tett. — Egyébként — mondotta Eckhardt Ti­bor — nagy megelégedéssel olvastam, hogy a keresztény gazdasági párt vezető férfiai olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek meg­cáfolták azt, mintha a kereszténypárt a füg­getlen kisgazdapárt választójogi elgondolá­sával szemben támadásra készülne és hogy legkevésbé sem felel meg a valóságnak az az inszinuáció, mintha a keresztény gazdasági párt vezérférfiai e kérdésben tömöríteni akarnák az ellenzéki pártokat. Ez a tény már magában véve is megcáfolja azokat a híreket, mintha az ellenzék összessége fog­lalt volna állást a javaslat ellen, hiszen a kereszténypárt vezetői lényegében magukévá tették a legerősebb ellenzéki pártnak, a füg­getlen kisgazdapártnak választójogi elgondo­lásait. Értesülésünk szerint Eckhardt Tibor a to­vábbiakban nem vesz részt a választójogi kérdés körül még mindig folyó hírlapi po­lémiákban, hanem a még Budapesten töl­tendő rövid idő alatt is a Genfben szőnyegre kerülő kérdések tanulmányozásával foglal­kozik. Reinhardt egyik kedvenc tanítványának halálos autókatasztrófája A prágai országúton történt a szerencsétlenség Prágából jelentik: A melnik-prágai or­szágúton a keddre virradó éjszaka súlyos autószerencsétlenség történt. Két fiatal leány autója összeütközött egy másik kocsival és egyikük, egy ismert cseh nagyiparos színésznő-leánya életét vesztette, míg a má­­­sik súlyosan megsebesült. Kluge Helga, Reinhardt egyik kedvenc tanítványa néhány nappal ezelőtt értesítést kapott Prágából, hogy a Deutsches Thea­ter rendes tagnak szerződtette. A fiatal szí­nésznő, akinek atyja a hohenelbei textil­­gyár tulajdonosa, Melnikben nyaralt egy barátnőjével, akivel még Angliában ismer­kedett meg. Miss Gibson, a fiatal angol hölgy együtt lakott vele egy penzióban, amikor Kluge Helga középiskolai tanulmá­nyait végezte Angliában. A két fiatal leány között barátság fejlődött ki és Miss Gibson az idén, a színésznő meghívására, vele együtt töltötte a nyarat Melnikben. Kluge Helga az elmúlt két évben Bécsben lakott, ahol a Reinhardt-szemináriumba járt. Hétfőn este a két barátnő együtt vacso­rázott és pezsgő mellett búcsúzott egymás­tól. Úgy volt, hogy autón mennek be Prá­gába és ott elválnak, mert Miss Gibsonnek már vissza kellett térnie Angliába. Késő éjszaka indultak el és éjfél után érte őket a szerencsétlenség. Kluge Helga nekivezette a kocsit egy szembejövő autónak és oly szerencsét­lenül esett ki a kocsiból, hogy koponya­alap­ törést szenvedett és szörnyethalt. Miss Gibsont súlyos sebesülésekkel vitték be a prágai kórházba. A MAGYAR HÍRLAP előfizetési árai:­t hén 2.90 P, 24 évre 6 P, 0 évre 15 F! f Mo.^1 /^V/u ^ és csodásan tartós i.3 PALMA OKMA C9POTALPPAL S f \\ küldje gyermekét az iskolába! Még ma rendelje meg cipészénél ! p Új ötvenpengős bankjegyeket bocsát ki a Nemzeti Bank Az egyik oldalon Petőfi Sándor jelképe, a másikon Visky ,Terelés a Hortobágyon“ című festményének metszete látható A Magyar Nemzeti Bank a forgalomban lévő, 1926. évi március 1-i kerettel ellátott 50 pengős címletű bankjegyeket 1934 szep­tember 10-étől kezdődőleg a forgalomból bevonja. A bevonásra kitűzött időtartam a kormány hozzájárulásával 1935 március 31-éig terjed, amely időpontig a behívott bankjegyeket, úgy mint eddig, fizetéskép el kell fogadni. Ennélfogva a Magyar Nemzeti Bank fő­intézete és fiókintézetei a behívott bank­jegyeket ugyancsak 1935 március 31-éig fizetésképpen vagy kicserélés végett elfo­gadják. Ez időpont után az említett bank­jegyeket a Magyar Nemzeti Bank intézetei már csak kicserélés végett fogadják el. 1938 március 31-ével a Magyar Nemzeti Bank beváltási kötelezettsége a fent említett bankjegyekre vonatkozólag a bank alap­szabályainak 94.­ cikke szerint megszűnik. A Magyar Nemzeti Bank az 1932. évi ok­tóber 1-i kerettel ellátott 50 pengős címletű bankjegyeinek kibocsátását főintézeténél és fiókintézeteinél 1934. évi szeptember 10-én megkezdi. Az új bankjegy leírása a következő: A Magyar Nemzeti Bank 1932. évi októ­ber 1-én keltezett 50 pengőről szóló, tiszta fehér papíron nyomott jegyeinek hossza 168 milliméter, szélessége 87 milliméter. A bankjegy előoldala két alnyomattal készült, melyek összhatásukban a jegy egész felü­letére kiterjedő zöldesszürke-vöröses-zöldes­­szürke színű nyomatot alkotnak, melynek hullámos vonalai között sugár irányban elhelyezett, reliefszerűen rajzolt „50“-es számjegyek láthatók. A jegykép nyomata a két szélen sötét­barna, a középen pedig kékeslila színű. A baloldali léc felső részében világosbarna színben a koronás magyar címer, ez alatt sük­ét alapból kiemelkedőleg az „50“-es számjegy és egész alul sötét alapon keretbe foglalva, világos betűkkel a büntetési zá­radék szövege: „A bankjegyek utánzásáért törvényszabta büntetés jár“ — látható. A jegykép középmezejének felső részén két­oldalt vízszintesen elnyúló guilloche-rozet­­tába foglalva, világos alapon, kék színben nyomva „50“-es számjegy látszik. Ezen guilloche-rozettához alul szervesen kapcso­lódik a jegykép középső részét kitöltő na­gyobb kiterjedésű guilloche­rozetta, amely­ben középütt sötétebb alapból világosabb színben „50“-es szám látható. E guilloche­­rozettára barna-sötétkékeslila-barna szín­ben kisszerűen nyomva. Ötven pengő, alatta: Budapest, 1932. évi október hó 1-én Magyar Nemzeti Bank — nyert elhelye­zést, e szöveg alatt pedig a következő alá­írások olvashatók: Popovics elnök, Scho­ber vezérigazgató, Heinrich főtanácsos. Az „ötven pengő“ szöveg értékjelzés fö­lött vörös színben nyomva, baloldalt a „D“ jelzésű háromtagú sorozatszám, jobbra pedig az ugyancsak vörös színben nyomott hattagú folyószám nyert elhelyezést. A jegykép középmezejét alul egy vízszintes irányban haladó guilloche-rozetta zárja be. A jegykép jobboldali részében széles, gazdagon díszített keretben Petőfi Sándor fejképe látható. A fejképet közvetlenül egy világosabb színben tartott szívalakú keret övezi, melynek felső részében közvetlenül a fejkép fölött „Petőfi Sándor“ szöveg, e fölött pedig sötét alapból fehéren kiemel­kedőleg „50“-es szám, a fejkép alatt pedig a szívalakú keret alsó csúcsából kinyúló világosbarna színű kisebb mezőben, az egymást keresztező kard és toll rajza fölött elhelyezett líra látható. E szimbolikus kép­től kétoldalt kinyúlólag keskeny léckeretbe foglalva, sötét alapból világosan kiemel­kedőleg baloldalon „1823“, jobboldalon „1849“ évszámokat helyezték el. A bankjegy hátoldala ugyancsak két al­nyomattal készült, amelyek összhatásukban az előoldalhoz hasonlóan, a jegykép egész területére kiterjedően zöldesszürke—vöröses —,zöldesszürke nyomatot alkotnak és me­lyek hullámos vonalai között sugár irány­ban elhelyezett, reliefszerűen képzett „50“-es számjegyek láthatók. A jegykép nyomatai a két szélen vörösesbarna, a középen pedig rozsdabarna színű. A jobb- és baloldalon egy-egy függőleges, ornamentikával gazda­gon díszített széles léc van elhelyezve, melynek felső részében szívalakú keretbe foglalva, sötét alapon világos színben az „50“-es számértékjelzés, alatta világosabb színben, reliefszerűen képzett, négyszer ismétlődő „50“-es szám, ez alatt pedig a két felső mező kereteiből kifutó keskeny léc által körülövezve, guilloche-rozettákból képzett stilizált levelek láthatók. A jegykép középmezejében ovális alakú, a két fentebb leírt ornamentikus oldal­lécekkel szervesen egybefont, csipkeszerű guilloche-keretbe foglalva Visky János Te­relés a Hortobágyon című képének met­szete látható. Közvetlenül a képet körül­övező, szalagszerű keretlécben sötét alapon világos betűkkel két sorban, hat nyelven ötven pengő szöveget helyeztek el. Az építőiparosok az OTI és a MABI házvásárlásai ellen Kedden este a Kőművesmesterek és Kő­faragómesterek Ipartestületének székházá­ban tizennyolc ipartestület és számos egyéb ipari érdekképviselet kiküldöttei gyűltek össze nagygyűlésre. A nagygyűlést Kovalick Ferenc kamarai beltag, a Kőművesmesterek Országos Szövetségének elnöke vezette. Az Ipartestü­letek Országos Központja képvise­letében dr Szommer László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nevében dr Bangha Ferenc jelent meg a nagygyűlésen, amelynek egyetlen tárgya az OTI és a MABI házvásárlásainak ügye volt. A nagygyűlés Kovatsek Ferenc előadói ja­vaslatára, Tarr Béla, Stulcz Ferenc, Kardos József és többek hozzászólása után határo­zati javaslatot fogadott el, amely szerint a jelen volt érdekképviseletek együttes bead­ványban dr Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszterhez, mint a társadalombiztosí­tási intézmények legfőbb felügyeleti hatósá­gához fordulnak, akitől az OTI­ és a MABl­­tőkék olyirányú gyümölcsöztetését kérik, hogy az építőipar programszerűen foglal­koztatáshoz jusson. A beadványt monstre­­küldöttség nyújtja át a belügyminiszternek. Hitler kancellár a nürnbergi nemzeti szocialista kongresszuson Nürnbergből jelentik. A nemzeti szo­cialista párt birodalmi kongresszusának megnyitását félóra hosszat tartó harangi zúgás jelezte. A hivatalos ünnepségek hosz­­szú sorát a nürnbergi városháza díszter­mében megtartott fogadtatás vezette be. Az ünnepélyesen feldíszített teremben az egész hivatalos Németország megjelent, Hitler kancellárral az élén. A kormány va­lamennyi tagja eljött és ott voltak a kancel­lár körül a nemzeti szocialista párt összes nevesebb vezérei is. A birodalmi hadsereg tiszti küldöttséggel képviseltette magát. El­küldték megbízottaikat az összes birodalmi és állami hatóságok is. A birdalmi gyűlés legtöbb tagja is megjelent. Hitler kancellár érkezését kürtszó je­lezte, majd gyermekkórus énekeit hódoló dalt. Ezután Liebl nürnbergi főpolgármes­ter tartott beszédet, amelyben szeretettel üdvözölte Nürnberg falai között a biroda­lom kancellárját és vezérét. Hitler rövid beszéddel válaszolt az üd­vözlésre és köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért,.

Next